Keresés

Keresési eredmények

• A szószerkezetek és a metaforák használata a gazdasági nyelvben – vizsgálat szaknyelvoktatási szempontból

  82-91

  Strzelecka Grażyna

  Megtekintések száma:

  133

  A tanulmány a régebbi és az újabb gazdasági szaksajtóban előforduló szószerkezetek és metaforák használatához fűz néhány gondolatot. A példák a sajtócikkek pédamondatain keresztül kontextusba ágyazottan kerülnek bemutatásra. Számos idézet segítségével vizsgálom az adott időintervallumban közkedvelt, a gazdasági szaknyelvben vissza-visszatérő kifejezéseket. A témát nyelvtudományi és nyelvoktatási szemszögből közelítem meg, mivel e specifikus szókapcsolatok ismerete mind a gazdasági szövegek feltárásához, mind a szakkifejezések megtanulásához hasznos lehet. Érintem azt a kérdést is, hogy a gazdasági  szaknyelvben mely szóalkotási jelenségek járulnak hozzá újabb szakszavak kialakulásához, és ezáltal a gazdasági nyelv további fejlődéséhez. Ez a fejlődés újabb kihívások elé állítja az idegennyelv-oktatást, mivel a gazdasági szakkifejezések növekvő mértékben áramlanak át a köznyelvbe is.

• MILYEN KIHÍVÁSOKKAL SZEMBESÜL A VÁLLALKOZÓ EGYETEMEN DOLGOZÓ INTRAPRENEUR?

  Gregán Orsolya

  Megtekintések száma:

  52

  Összefoglalás

  Bár sokan és sokféle nézőpontból kutatták a vállalkozókat, egyik alcsoportjuk a belső vállalkozók máig kissé elhanyagoltak a szakirodalomban.

  Az intrapreneur definiálását követően megvizsgáljuk, miért is van szükség a szervezetekben ilyen típusú emberekre, illetve melyek azok a legfontosabb faktorok, amelyek elősegítik vagy épp gátolják a belső vállalkozók kialakulását, motiváltságát.

  A Scopus és a Web of Science adatbázisain végzett irodalmi áttekintés figyelmet irányít arra, hogy a téma kutatottsága – jelentősége ellenére – alacsony, főleg a vállalkozó egyetemek területén.

  Bemutatásra kerül, hogy a szakirodalom milyen, a belső vállalkozók előtt álló akadályokat azonosított a vállalkozó egyetemeken, illetve felvetéseket fogalmazunk meg a további kutatások irányával kapcsolatban.

   

   

• JÁTÉKOSÍTÁS, MINT A HR ÚJ STRATÉGIAI ESZKÖZE

  Czeily Tibor

  Dajnoki Krisztina

  Megtekintések száma:

  785

  A globalizáció, a megváltozott munkavállalói preferenciák, a technológia fejlődése, a változások kihívások elé állítják a szervezeteket. A meglévő humán erőforrás gazdálkodási rendszereket felül kell vizsgálni, vagy akár újakat kell létrehozni. A „hobbim a munkám, a munkám a hobbim”, tartja a mondás, de vajon hogyan lehet elérni, hogy bevonzzuk a potenciális munkaerőt és utána meg is tudjam tartani? A HR egyik lehetséges válasza erre a gamifikáció, azaz játékosítás. Az X, Y, és Z generációs munkavállalók jelentős különbségeket mutatnak elődeikhez képest, újszerű megoldásokra van szükség a hosszantartó, produktív és lojális munkakapcsolat, illetve elégedettség fenntartásához. A tanulmány célja feltárni a gamifikáció kialakulásának történetét, népszerűségének növekedését, és annak okait. A játékosítás módszereinek ismertetését követően hazai és nemzetközi szakirodalmak alapján mutatja be a játékosítás alkalmazási területeit. A kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy a jól alkalmazott játékosítás hatékony megoldást lehet az egészségmegőrzés, az oktatás, a tanulás, a motiváció, az üzleti élet, a marketing és a humán erőforrás gazdálkodás területein egyaránt.

• DINAMIKUS ÁRAZÁS ÉS STRATÉGIAI FOGYASZTÓK: KIHÍVÁSOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS A HOTELSZEKTORBAN

  Fazekas Lajos Róbert

  Megtekintések száma:

  159

  Néhány évtizede a dinamikus árazás varázsszónak számított a szállodaiparban. Mitikus tevékenység, amelynek bevezetésétől az üzemeltetők, tulajdonosok a jövedelmezőség drasztikus növekedését várták. Aztán kiderült szisztematikus adatgyűjtés, az erőforrások által megengedett, lehető legjobb informatikai háttér és szakember szükséges hozzá. Tényként kezelhető, hogy aki kimaradt az lemaradt. Azonban aki beszállt, merre indult? Hová jutott? Önálló, sok irányzattal és kapcsolódási ponttal rendelkező tevékenységgé vált. Joggal nevezhetjük a szállodaipari yield management alapkövének. Áttekintésemben bemutatom, ma hol tart a szállodaipar a dinamikus árképzés területén. Az egyes irányzatok képviselőinek szeme előtt azonban egyetlen cél lebeg, a bevétel hosszútávú maximalizálása.

• Az Magyar Honvédség légiszállító képességének változása napjainkig, a fejlesztés jövőbeni lehetőségei

  216-227

  Szászi Gábor

  Megtekintések száma:

  75

  A NATO csatlakozás új kihívások elé állította a Magyar Honvédséget. A haza védelme mellett a szövetségesi kötelezettségek teljesítése érdekében Magyarországtól akár több ezer kilométerre lévő válságövezetekben is szerepet kell vállalnunk. Ennek egyik alapvető feltétele, hogy a felajánlott erők megfelelő időben és természetesen költséghatékonyan el tudjanak jutni az adott alkalmazási övezetekbe. A cikk célja annak bemutatása, hogy ezen követelménynek a Magyar Honvédség hogyan tud eleget tenni. Fontos kérdés, hogy saját képességként, vagy egyéb (polgári vagy katonai) forrásból célszerűbb-e biztosítani a szükséges légiszállító kapacitást. Ennek megválaszolására vizsgálom azokat a folyamatokat, amelyek az elmúlt 10-15 évben hatást gyakoroltak a légiszállító képesség alakulására.

• Az angol műszaki szaknyelv tanításának pedagógiai vonatkozásai

  164-171

  Spiczéné Bukovszki Edit

  Megtekintések száma:

  104

  A szaknyelvi angol (ESP) tanítása hagyományosan kontextus-vezérelt oktatási folyamat, arra a szakterületre összpontosít, ahol a nyelvet később használni fogják; az igényekre-reagáló, amennyiben megpróbálja meghatározni a nyelvtanulók igényeit és ehhez igazítani a tanítási módszereket; valamint tanuló-központú abban az értelemben, hogy a tanulási folyamatokat és a tanulói tevékenységeket nagyban befolyásolják az elérni kívánt tanulási célok. Ugyanakkor a
  napjainkban bekövetkező globális változások megkérdőjelezik a hagyományos tanítási módszereket alkalmazásának eredményességét. Jelen tanulmány célja, hogy bemutasson néhányat a legérdekesebb kihívások közül, amelyekkel a szaknyelvoktatóknak szembe kell nézniük, valamint lehetséges megoldásokat kínáljon ezek leküzdésére részben a kapcsolódó szakirodalom áttekintésével, másrészt sikeres gyakorlati alkalmazások ismertetésén keresztül. A szerző ezen felül megvizsgálja a felsőoktatás nemzetköziesedésével felmerülő pedagógiai kérdéseket, valamint bemutatja a tanulási stílusokra vonatkozó empirikus kutatása néhány előzetes eredményét.