Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Egy spórás bacillus oltóanyag hatása a paradicsom növekedésére és terméshozamára
    169-174
    Megtekintések száma:
    78

    Az utóbbi évtizedek alatt a paradicsom jelentősége megnőtt a zöldségfélék sorában. Ez, az emberi fogyasztásra. Európában alig száz éve termesztett növény, ma az összes zöldségfélét meghaladja mind a termesztés, mind a fogyasztás mennyiségében. Ezzel párhuzamosan folyamatosan nő a minél inkább vegyszermentes gazdálkodások iránti érdeklődés is. Ennek egyik alternatív lehetősége a hasznos talajlakó mikroorganizmusok felhasználása. A termésnövelő
    mikrobiális oltóanyagok (bioeffektor termékek) közül a spórás mikroorganizmusokból állók a környezeti stressz-tényezőkkel szemben toleránsak, így biztosabban alkalmazhatók. Kutatásaink során vizsgáltuk, hogy egy, Európában már bevezetett spórás Bacillus fajt tartalmazó kereskedelmi oltóanyag mennyire hatékony és hatása hasonlóan nyilvánul-e meg a különböző termesztési körülmények között a paradicsom tesztnövénnyel. Megállapítottuk, hogy mind a tenyészedényes, mind a szabadföldi ökológiai termesztés során a baktérium-készítmény pozitív hatással volt a paradicsom hajtáshosszára és –tömegére, illetve a bogyók számára és nagyságára is. A kevésbé kontrollált ökológiai körülmények között ugyanakkor a kedvező hatás mérsékeltebben nyilvánult meg. A vizsgált Bacillust is tartalmazó bioeffektor készítménynek helye van a paradicsom környezetbarát termesztésénél.

  • Építőipari és közműépítési trendek
    23-28
    Megtekintések száma:
    135

    Ha az ember azt a szót hallja, hogy építőipar, valószínűleg egy ház felépítésére asszociál, ám az építőipar fogalma ennél jóval nagyobb területet fed le, és igen színes korszakokra bontható. Az építészet (építőművészet, architektúra): az épített környezet alakítása. Egyrészről a művészetek egyik ága (alkalmazott művészet), másrészről mérnöki tudomány, technológiai diszciplina. Manapság egyre több környezetbarát technológiát alkalmaznak az építkezések során, és nagy hangsúlyt kap már a tervezés szakaszában is a megújuló energiaforrás használat, főként a napkollektor használata. Az építőipari és közműépítési trendek mérésére egy kérdőív is készült, melyet 100 vállalkozásvezető töltött ki.

  • Pilóta nélküli légijárművek energia forrásai
    92-100
    Megtekintések száma:
    109

    A helyváltoztatás leggyorsabb és legpraktikusabb formája a repülés, amely évezredek óta foglalkoztatja az embert. Napjainkra kulcsfontosságúvá növekedett a légi forgalom, az energiaválság, a környezetvédelem együttes hatására - a repülőgépek fedélzetén használt energiaforrás. A repülésbiztonság fontossága mellett manapság egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezetbarát üzemeltetés. A fosszilis üzemanyagok alacsony hatásfokú elégetésekor jelentős a káros anyag kibocsátás, nagy a zajterhelés ami még a repülőterektől távol élőket is zavarja. Ma a kutatók, fejlesztők a leghőbb vágya a hatékony, tiszta,  csendes repülőgép megalkotása ezért mintegy új ötletként a villamos áramot próbálják ebben a formában hasznosítani a repülőgép fedélzetén. Az írás néhány jellemző pilóta nélküli légijármű példáján keresztül mutatja be a különféle energiaforrásokat. 

  • Korszerű eljárások a légijárművek energia-takarékos és környezetkímélő üzemeltetésének javítására
    205-215
    Megtekintések száma:
    83

    A légi közlekedés töretlen fejlődése közvetlen hatással van a repülőterek környezetére. Az évrőlévre folyamatosan növekvő légiutas forgalom növeli a légi járatok számát. A technológiák fejlődése lehetővé tette a légijárművek méretének, teljesítményének, - ezzel az egyszerre szállítható hasznos tömeg - növelését is. Mindezek eredményeként több tüzelőanyag felhasználása (elégetése) szükséges, így több károsanyag is kerül a levegőbe. Ráadásul ez nem csak repülés közben a levegőben, hanem a repülőterek üzemeltetése során is, fokozatosan növekvő mértékben jelentkezik. Néhány újítással, műszaki fejlesztéssel nemcsak környezetkímélőbbé tehetőek a légi kikötők, hanem üzemeltetési költségeik is csökkenthetőek. Ennek a megújuló energiaforrások alkalmazása, valamint a repülőgépek saját hajtóműveik nélküli repülőtéri mozgatásának egyes lehetőségeit kívánom az alábbiakban bemutatni.

  • Klímaváltozás – startup a megoldás?
    94-101
    Megtekintések száma:
    127

    Manapság a környezetvédelem és a gazdasági váltásból eredő munkanélküliség eléggé égető problémát jelent a világ minden pontján. A startupok révén az elmúlt 10 évben a gazdaság egyre jobban növekvő tendenciát mutatat, így miért ne lehetne a klímaváltozás ellen úgy harcolni, hogy közben még a gazdaságot is támogatják a fiatal vállalkozók? Számos olyan tennivaló akad, amely még mindig kiaknázatlan, többek között a geotermikus és megújuló energiaforrások használata, mellyel nem csupán a külföldi országtól való függőség csökkenne, de egyúttal új munkahelyet is lehetne teremteni környezetbarát módszerek használatával. A feltörekvő innovatív vállalkozók talán a klímaváltozásra is hamarosan találnak megoldást, mert bizony ez a jelenség a föld minden lakójára közvetve vagy közvetlenül hatást gyakorol.

  • A fagáz, mint alternatív üzemanyag, környezetterhelési mutatóinak összehasonlítása az autógáz, és a benzin üzemű járművek életcikluselemzéssel kapott értékeivel
    35-44
    Megtekintések száma:
    1005

    A fagáz, mint alternatív üzemanyag jelenleg gazdaságos és környezetbarát megoldást jelent a jelen és a jövő üzemanyag-problé-máinak a megoldására. A biomassza ugyan megújuló, de véges kapacitású nyersanyag, ezért alkalmazása csak korlátozott keretek között valósítható meg. A fagáz üzemanyag használata első sorban a mezőgazdaságban vehet nagy lendületet, mert ott nagy mennyiségben rendelkezésre áll az üzemanyagul szolgáló biomassza, főleg a növénytermesztés melléktermékei és hulladékai jöhetnek számításba. A technológia továbbfejlesztése és a járművekhez való illesztése további kutatást igényel.

  • Vállalkozások károsanyag-kibocsátás csökkentésének lehetőségei
    61-68
    Megtekintések száma:
    121

    A fenntarthatóság, és annak lényegi eleme, a környezettudatosság fogalma bár már több évtizedes múlttal rendelkezik, általánosságban mégis elmondható, hogy a rövid távú gazdasági profit érdekek még mindig dominánsabban jelennek meg a döntéshozatalban, mind egyéni mind vállalati szinten. A fenntarthatóság irányába való haladás miatt pozitív hatást jelentene, ha a különböző ágazatok, és az ágazatokban tevékenykedő vállalatok is tudatos lépéseket tennének annak érdekében, hogy csökkentsék a környezeti terhelésüket. A téma fontosságát támasztja alá az elmúlt évszázadokban bekövetkezett jelentős klímaváltozás, a légköri szén-dioxid koncentráció rohamos növekedése, a globális felmelegedés, melyeknek következtében nem csak a népesség egészségi állapota forog kockán, hanem a növény- és állatvilág is jelentős veszélybe került. Fontosnak tartom, hogy a lehetőségek számbavételével igyekezzünk javítani a jelenlegi helyzeten, globális, szervezeti, de akár egyéni szinten is. Általánosságban elmondható, hogy a vállalkozások vezetői kevésbé elkötelezettek a fenntarthatóság iránt, és környezeti attitűdjük elmarad attól a szinttől, ahol érdemben lehet tenni a környezetterhelés csökkentéséért. A környezeti attitűd hiányában az alkalmazottak ösztönzése, ismereteinek bővítése is elmarad, így az egyéni felelősségvállalás szerepe csökken. Saját felmérésem eredményei igazolják, hogy a környezettudatosan működő vállalkozás hatással lehet az egyén saját háztartásának környezettudatos működtetésére is, a munkahelyen végzett környezettudatos tevékenységekből (például szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság, víztakarékosság) a hétköznapi gyakorlatba is ültetnek át a munkavállalók bizonyos tevékenységeket. Egy szervezet környezetbarát működése tehát hosszú távon nem csupán a szervezeti kibocsátást képes csökkenteni, hanem hatással tud lenni az egyénre, amely által a háztartások kibocsátását is képes csökkenteni. A fent említett okok miatt tartom érdemesnek feltérképezni, hogy a különböző vállalkozásoknak, méretüktől függően, és attól függetlenül is, milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre a fenntartható működés érdekében, továbbá amennyiben a gazdasági érdekek előtérbe helyezését megváltoztatni nem lehet, hogyan lehet a profit érdekekkel összehangolni a környezettudatos irányítást. Ugyanis egy nagyobb telephely esetén már a fenntartás is nagymértékű energiafelhasználással jár, az üzemeltetés pedig még tovább növeli a víz-, áram- és gázfelhasználást, így az ezekkel való gazdálkodás költségmegtakarítási szempontból is lényeges, de a környezetre való negatív hatás csökkentése miatt is nagyon fontos. A tanulmányban a szakirodalmi áttekintést követően röviden bemutatom, hogy milyen tevékenységekben tudják a vállalkozások mérettől függetlenül a fenntarthatóság elveit követni, illetve méretüktől függően milyen korlátok, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre. Kitérek arra is, hogyan találkoznak a fenntarthatóság elvei a már korábban említett rövid távú gazdasági profit érdekekkel.

  • A vidékfejlesztés záloga, startup – új és környezetbarát megoldásokat kereső innovatív vállalkozók
    135-142
    Megtekintések száma:
    112

    A mostani XXI. században annak, aki éppen elvégezte a felsőfokú oktatási intézményt legyen az akár főiskola, akár egyetem bizony nincs könnyű dolga. Az iskolában megtanulja a szakmája elméleti részét, de csak a későbbi munkás évek alatt van lehetőség arra, hogy a gyakorlat is szert tegyen. A környezetvédelemi és agrárfejlesztési szakemberek vitathatatlanul nagy szakértelemmel rendelkeznek, melyben nagy hangsúlyt kap a kutatás, és az ebből eredő innováció mely több területen is jelen van. Az új technológiák révén a munkavégzés hatékonyabbá, energiatakarékossá és tudatosabbá válik. Egy friss diplomás szakember startup vállalkozása révén még nagyobb sikereket tud elérni nem csupán hazájában, de külföldön is ez által nem csak a magyar gazdaságot támogatja, de az ország jó hírét is öregbíti. A Szolnoki régió felsőoktatási intézményében elkészült egy 100 fővel kitöltött kvantitatív kutatást, amelyből igen érdekes információkhoz lehet jutni.