Keresés

Keresési eredmények

• A furmint szőlőfajta gazdasági jelentősége Magyarországon

  71-78

  Szilágyi László

  Megtekintések száma:

  36

  A furmint szőlőfajta a magyar szőlőművelési örökség egyik meghatározó eleme, kulturális gazdagságot és gazdasági potenciált egyaránt megtestesít. Ez az átfogó, leíró jellegű elemzés a furmint magyarországi borászatban betöltött gazdasági jelentőségének több dimenzióját tárja fel. A furmint termesztésének történeti gyökereiből kiindulva a tanulmány áttekinti a fajta egyedi szőlészeti–borászati jellemzőit, valamint azt, hogy milyen szerepet tölt be a hazai borkészítési stílusok sokféleségében. A kutatás elsősorban szekunder, statisztikai és szakirodalmi forrásokra támaszkodó, deskriptív elemzés. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) nyilvánosan elérhető adatai, a tokaji borvidékre és a furmintra fókuszáló szőlészeti, borászati és gazdaságtani munkák, valamint a borturizmushoz és a családi vállalkozásokhoz kapcsolódó tanulmányok együttesen rajzolják ki a fajta gazdasági szerepének fő körvonalait. A tanulmány áttekinti a furmint történeti–örökségi jelentőségét, termőterületi és piaci pozícióját, a borturizmushoz és vidékfejlesztéshez kapcsolódó hatásait, valamint a fenntarthatósági és technológiai kihívásokat. A cikk kritikusan elemzi azokat a kockázatokat (klíma, betegségek, fenolos összetétel, piaci edukációs igény), amelyek a fajta termesztését és piaci pozicionálását befolyásolják, és azonosítja azokat a lehetséges kitörési pontokat, amelyek a termelők számára gazdasági előnyt jelenthetnek. Összefoglalva, a kutatás a furmintról meglévő ismeretek szintetizálása mellett új szempontokat kínál a fajta hazai gazdasági jelentőségének értelmezéséhez és a további empirikus vizsgálatok megalapozásához.

• Néhány szőlőfajta regenerálódása a 2015. évi tavaszi fagy után Kecskeméten

  235-240

  Baglyas Ferenc

  Megtekintések száma:

  204

  Síkvidéki szőlőültetvényekben a tavaszi fagy gyakran károsítja a kifakadt zöld hajtásokat. Így történt ez 2015. április 25-én-én hajnalban is, amikor Kecskeméten -2,4 oC fokot mértek. A lehűlés mértéke kis területeken belül jelentősen eltért. A hagyományos köztes termesztésben a gyümölcsfák most is megvédték az alattuk lévő tőkéket. A magas kordon művelésű tőkék hajtásai kevésbé vagy egyáltalán nem károsodtak. A fajták fakadási ideje lényegesen befolyásolta a károsodás mértékét. Hét szőlőfajta regenerálódása került megfigyelésre: Kadarka, Pirosszlanka, Kövidinka, Rajnai rizling, Narancsízű, Pannon frankos és Merlan. A pontusi fajták regenerálódtak legjobban, a Narancsízű a legkevésbé. A két rezisztens fajta közül a Merlan lényegesen több fürtöt hozott. A Rajnai rizling hajtásai később fakadtak, ez mérsékelte a világos rügyből fakadó hajtások elfagyását.