Keresés

Keresési eredmények

• A BIZTONSÁG GAZDASÁGI KULTÚRÁJA

  7-21

  Huff Endre Béla

  Megtekintések száma:

  131

  Reklámvers volt régen: „A biztosítás, biztonság!” 1 Helytálló megállapítás, mind gazdaságfilozófiai, mind biztosításelméleti szempontból. Aki biztonságra törekszik, az biztosítja magát. Így tesz a hegymászó, aki visz magával biztosítókötelet, a légtornász is, aki biztonsági hálót feszíttet maga alá a „halálugrása” előtt. Hasonlóképpen jár el az üzletember, aki nemcsak a veszélyes, de még „simának” ígérkező ügyleteit is a szükséges mértékig bebiztosítja. Biztonságra törekszik, tisztában van vele, hogy a kockázatot szükséges menedzselnie, ez irányú kulturáltsága vezeti a biztosítás és biztonság kultúrájához, olyannyira, hogy a biztonság iránti igényt, manapság minden sikerorientált gazdasági és pénzügyi művelethez hozzá kapcsoljuk. 2 . A dolgozat első része történetiségében mutatja be a biztonság-biztosítás, a biztonságkultúra fejlődését az ókortól napjainkig, második részében az öngondoskodás és az intézményi menedzsment, valamint a biztonsági paradoxon vonatkozásában tárja fel a szerző a biztonságkultúra gazdaságtanát.

• Vállalkozások károsanyag-kibocsátás csökkentésének lehetőségei

  61-68

  Gál Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  164

  A fenntarthatóság, és annak lényegi eleme, a környezettudatosság fogalma bár már több évtizedes múlttal rendelkezik, általánosságban mégis elmondható, hogy a rövid távú gazdasági profit érdekek még mindig dominánsabban jelennek meg a döntéshozatalban, mind egyéni mind vállalati szinten. A fenntarthatóság irányába való haladás miatt pozitív hatást jelentene, ha a különböző ágazatok, és az ágazatokban tevékenykedő vállalatok is tudatos lépéseket tennének annak érdekében, hogy csökkentsék a környezeti terhelésüket. A téma fontosságát támasztja alá az elmúlt évszázadokban bekövetkezett jelentős klímaváltozás, a légköri szén-dioxid koncentráció rohamos növekedése, a globális felmelegedés, melyeknek következtében nem csak a népesség egészségi állapota forog kockán, hanem a növény- és állatvilág is jelentős veszélybe került. Fontosnak tartom, hogy a lehetőségek számbavételével igyekezzünk javítani a jelenlegi helyzeten, globális, szervezeti, de akár egyéni szinten is. Általánosságban elmondható, hogy a vállalkozások vezetői kevésbé elkötelezettek a fenntarthatóság iránt, és környezeti attitűdjük elmarad attól a szinttől, ahol érdemben lehet tenni a környezetterhelés csökkentéséért. A környezeti attitűd hiányában az alkalmazottak ösztönzése, ismereteinek bővítése is elmarad, így az egyéni felelősségvállalás szerepe csökken. Saját felmérésem eredményei igazolják, hogy a környezettudatosan működő vállalkozás hatással lehet az egyén saját háztartásának környezettudatos működtetésére is, a munkahelyen végzett környezettudatos tevékenységekből (például szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság, víztakarékosság) a hétköznapi gyakorlatba is ültetnek át a munkavállalók bizonyos tevékenységeket. Egy szervezet környezetbarát működése tehát hosszú távon nem csupán a szervezeti kibocsátást képes csökkenteni, hanem hatással tud lenni az egyénre, amely által a háztartások kibocsátását is képes csökkenteni. A fent említett okok miatt tartom érdemesnek feltérképezni, hogy a különböző vállalkozásoknak, méretüktől függően, és attól függetlenül is, milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre a fenntartható működés érdekében, továbbá amennyiben a gazdasági érdekek előtérbe helyezését megváltoztatni nem lehet, hogyan lehet a profit érdekekkel összehangolni a környezettudatos irányítást. Ugyanis egy nagyobb telephely esetén már a fenntartás is nagymértékű energiafelhasználással jár, az üzemeltetés pedig még tovább növeli a víz-, áram- és gázfelhasználást, így az ezekkel való gazdálkodás költségmegtakarítási szempontból is lényeges, de a környezetre való negatív hatás csökkentése miatt is nagyon fontos. A tanulmányban a szakirodalmi áttekintést követően röviden bemutatom, hogy milyen tevékenységekben tudják a vállalkozások mérettől függetlenül a fenntarthatóság elveit követni, illetve méretüktől függően milyen korlátok, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre. Kitérek arra is, hogyan találkoznak a fenntarthatóság elvei a már korábban említett rövid távú gazdasági profit érdekekkel.

• A fenntartható fejlődés és a felelős vállalatirányitás realitásai Magyarországon

  247-253

  Deák Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  133

  A felelős vállalatirányítás koncepciója több évtizede jelen van mégis, az elmélet gyakorlatba való átültetése több szempontból is féloldalasra sikerült. Jelen tanulmányban a magyarországi vállalatok jelenlegi helyzetét és eredményeit tekintem át.