Keresés
Keresési eredmények
-
Az eredmény alakulásának vizsgálata az IFRS-ekre történő áttérés során
Megtekintések száma:43A kutatás az IFRS-ekre való áttérés hatását vizsgálja a magyar számviteli környezetben működő társaságok esetében. A vizsgálat fókuszában azok az első alkalmazók állnak, amelyek egyedi beszámolóikat is az IFRS-ek szerint készítik. A leíró statisztikai elemzés alapján az adózott (nettó) eredmény átlagosan magasabb az IFRS-ek szerint, mint a magyar számviteli rendszerben, mind a magas, mind az alacsony befektetett eszközigényű vállalatok esetében. Az eltérés mértéke azonban nem számottevő, különösen az alacsony eszközigényű vállalatoknál. Az eredmények nagy szórása miatt extrém értékek kiszűrésére került sor, de az adatok így sem mutattak normál eloszlást. A Wilcoxon-féle rangösszeg próba mindkét klaszternél 5% feletti p-értéket mutatott, így nem igazolható szignifikáns különbség a két számviteli rendszer szerinti adózott (nettó) eredmény között. Ezt a gyenge kapcsolatot mutató hatásnagyság értékek is alátámasztják. Összességében az IFRS-áttérés nem gyakorol érdemi hatást az adózott (nettó) eredmény alakulására.
-
A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazásának összehasonlító elemzése, két vállalat példáján keresztül
107-119Megtekintések száma:223A cikkben összehasonlító elemzést végeztem a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) első alkalmazásáról, amelyet két magyar pénzügyi tevekénységet végző társaság, a Budapest Alapkezelő Zrt, valamint Fundamenta-Lakáskassza Kft. aspektusából vizsgáltam. A kutatás célja a magyar számviteli rendszer és az IFRS közötti különbségek feltárása, különös tekintettel az értékelési elvekre és módszerekre.
A tanulmány bemutatja az IFRS 1, IAS 1 és IAS 12 standardokat, valamint az IFRS-re való átállás hatásait a pénzügyi kimutatásokra. A két vizsgált társaság közül a Budapest Alapkezelő Zrt. esetében az átállás csak minimális változásokat eredményezett, míg a Fundamenta-Lakáskassza Kft. esetében jelentősebb módosítások voltak megfigyelhetőek, különösen az értékpapírok és a halasztott adók elszámolásában. A kutatás arra a következtetésre jut, hogy az IFRS-nek megfelelő jelentések, részletesebb és átláthatóbb információkat nyújtanak a piaci szereplők számára. Az IFRS-re való átállás ugyanakkor jelentős adminisztratív és pénzügyi terhet róhat a cégekre, különösen a kisebb cégekre. A szerző a magyar számviteli rendszer további IFRS-hez való közelítését javasolja a költség-haszon arányok figyelembevételével.
-
Az IFRS-ek szerinti követő értékelési modellek a bux index vállalatai körében
69-77Megtekintések száma:241A kutatás fő célja az ingatlanok, gépek és berendezések, immateriális eszközök és befektetési célú ingatlanok követő értékeléséhez használt modellek vizsgálata a BUX index vállalatai esetében. Mivel a BUX index a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaságokat tartalmazza, kötelezően a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (továbbiakban: IFRS) szerint kell elkészíteniük pénzügyi kimutatásaikat. Kutatásomban megvizsgáltam a BUX index vállalatai által alkalmazott modelleket a követő értékelésre vonatkozóan. A kutatási kérdésként megfogalmaztam, hogy a BUX index vállalatai a magyar számvitelben használt modellhez hasonló bekerülési érték modellt alkalmaznak-e, vagy kihasználják az IFRS-ekre történt áttérést, és inkább olyan modelleket alkalmaznak, amelyek az eszközöket valós értéken mutatják be a könyveikben. A tanulmány rámutat, hogy a korábbi magyar számviteli rendszerben alkalmazott értékelési módszerek rutinjai megmaradtak az IFRS-ekre való áttérés után is.
-
ESG a magyar kis- és középvállalkozások körében
85-96Megtekintések száma:773A fenntarthatósági kérdések az elmúlt években egyre hangsúlyosabbá váltak az üzleti élet valamennyi szegmensében. Az eleinte még csak a tőzsdén jegyzett, nagyobb méretű vállalatok számára kötelező szabályozások az ellátási láncok, a banki finanszírozások és az egyéb érintettek elvárásai miatt a jövőben a kisebb és tőzsdén nem jegyzett vállalkozásoknál is meg fognak jelenni. E tanulmány célja, hogy szekunder adatgyűjtés segítségével bemutassa a hazai kis- és középvállalkozások (KKV-k) viszonyulását a fenntarthatósági kritériumokhoz. Primer kutatásként egy online kérdőív segítségével igyekeztem felmérni, vajon a magyar KKV-k menedzsmentje tisztában van-e az ESG keretrendszerrel, milyen mértékben integrálják üzleti tevékenységükbe a fenntarthatósági szempontokat, részét képezik-e az üzleti stratégiának, továbbá ezen vállalkozások hogyan viszonyulnak a fenntarthatósági jelentés készítéshez. Vizsgálódásaim során arra is keresem a választ, hogy milyen motivációs tényezők húzódnak meg a hazai KKV-k esetében az ESG szempontokat figyelembe vevő működés megvalósítását illetően, valamint kitérek a közzététel gyakorlatára ható tényezőkre.
-
A fenntarthatósági jelentéstétel gyakorlatának vizsgálata
43-52Megtekintések száma:434A vállalatok felelőssége a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésében nyilvánvaló. A hagyományos lineáris gazdaságról való átállás a körforgásos gazdaságra egyre nagyobb terhet ró a vállalatokra. A megfelelő pénzügyi teljesítmény mellett egyre nagyobb hangsúly helyeződik a környezeti teljesítményre. Jelen tanulmány célkitűzése megvizsgálni 20 bukaresti tőzsdén jegyzett vállalatok nem pénzügyi, fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó gyakorlatát. Ehhez a legmagasabb piaci kapitalizációjú vállalatok nem pénzügyi jelentései kerültek felhasználásra 2020 és 2022 között. Az elemzés eredményei alátámasszák azt a tényt, hogy a környezet érzékeny vállalatok beszámolói terjedelmesebbek, részletesebbek a vizsgált szempontok tekintetében. A vizsgált három év során a vizsgált vállalatok ESG jelentéseinek részletessége, hossza nőtt. A környezeti, társadalmi szempontok közzététele részletesebb a vizsgált bankok, kőolaj kitermelő, energiaipari vállalatok esetében. Emellett a vállalatirányítási szempontok közzététele részletesebb a vizsgált energiaipari és távközlési szolgáltatás nyújtó jegyzett vállalatoknál. A megvizsgált vállalatoknál megfigyelhető volt, hogy legtöbbnél GRI index szerint végzik a jelentéseket. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a vizsgált vállalatok egyre részletesebb és hosszabb jelentéseket készítettek. A kutatás eredményei alátámasszák azt a tényt is, hogy az ESG jelentés szempontjai (E, S, G) attól is függnek, hogy a vállalat milyen ágazatban tevékenykedik.
-
A vidéki területek digitalizációjának helyzete és kihívásai Magyarországon
33-44Megtekintések száma:259A tanulmány célja, hogy feltárja a digitalizáció gazdasági és társadalmi hatásait a magyarországi vidéki térségekben, különös tekintettel az infrastruktúrafejlettség, a digitális kompetenciák, a fiatal generáció lehetőségei és a vidéki vállalkozások alkalmazkodóképessége által közvetített tényezőkre. A kutatás szekunder adatelemzésre épül, hazai és nemzetközi adatbázisokat felhasználva vizsgálja a digitalizáció helyzetét, kihívásait és lehetőségeit. Az eredmények rámutatnak arra, hogy bár az infrastrukturális fejlesztések – elsősorban a szélessávú hálózatok terén – számottevő előrelépést jelentenek, a digitális átállást továbbra is akadályozza a forráshiány, a kompetenciahiány és a technológiai innovációhoz való korlátozott hozzáférés. A tanulmány kiemeli, hogy a digitalizáció vidéken nem kizárólag technológiai kérdés, hanem a társadalmi igazságosság és területi kohézió stratégiai eszköze is. Ennek megfelelően a szerző komplex, célzott és közösségközpontú fejlesztéspolitikai beavatkozásokat javasol a vidéki digitalizáció előmozdítása érdekében.
-
Gátolja vagy támogatja a migráció a gazdaság fejlődését? Nemzetközi tapasztalatok elemzése
29-34Megtekintések száma:229A Közép- Kelet Európában lezajló gazdasági és politikai rendszerváltás sok következménnyel jár, amely hatást gyakorolt többek között a népesség munkakörülményeire, jövedelmi helyzetére, életkörülményeire. Ezek a változások együtt jártak a társadalmi és gazdasági nyitottság megjelenésével és a több területen is átélhető szabadság érzésével. Kérdés, hogy ki, mit kezd a saját élethelyzetében a szabadsággal? A lehetőségek között a 2004-es EU csatlakozás után egyre nagyobb jelentőséggel bír a kivándorlás. Vajon új jelenség-e a migráció, csak Európára jellemző-e és mennyire erősödött fel az elmúlt évtizedben? A kivándorlás kérdéskörét több szempontból kell körül járnunk, amelyekből hármat szeretnék részletezni jelen írásomban. Ezek a külföldi munkavállalás kényszere, az egyén lehetőségei és a fogadó ország beilleszkedést segítő tevékenysége. Ebben az évben volt szerencsém TEMPUS támogatással egy szakértői tanulmányúton részt venni Belgiumban. Az egy hetes kinn tartózkodás tapasztalatait is szeretném megosztani az olvasókkal.
-
A globális éghajlatváltozás jelensége és következményei regionális és szektorális aspektusban
103-114Megtekintések száma:198A globális éghajlatváltozás jelentős veszélyt jelent a bolygóra és jólétünkre nézve, melynek a szén-dioxid-kibocsátás az egyik legfontosabb kiváltója. A tanulmány célja, hogy betekintést nyújtson a karbonkibocsátás alakulását befolyásoló tényezők összetett rendszerébe, megvizsgálva egyes országok (régiók) és szektorok hozzájárulásbeli különbségeit, valamint feltérképezni az éghajlatváltozás mérséklésére tett globális és Európai Uniós (EU) erőfeszítéséket. E célból kvantitatív és kvalitatív kutatást is végeztünk, valamint számos statisztikát használtunk fel, hogy átfogó képet nyújthassunk a folyamatokról. Megállapítottuk, hogy míg az iparosodott országok történelmileg a szén-dioxid-kibocsátás fő okozói voltak, a Kínában és más, főként ázsiai fejlődő országokban megfigyelhető gyors gazdasági növekedés és iparosodás az utóbbi évtizedekben a karbonkibocsátásuk jelentős növekedéséhez vezetett. Továbbá nemcsak regionális, hanem ágazati különbségek is felfedezhetők, mivel az energiaágazat – ahol a fosszilis tüzelőanyagok továbbra is dominálnak a megújuló energiaforrásokra való áttérésre irányuló növekvő erőfeszítések ellenére, – járul hozzá a legnagyobb mértékben a szén-dioxid-kibocsátáshoz. Végezetül, a nemzetközi klímakonferenciákból, amely keretén belül például elfogadták a mérföldkőnek számító Párizsi Megállapodást, valamint az EU jelenlegi energiastratégiájából arra tudunk következtetni, hogy globális és regionális szintű erőfeszítéseket tesznek a döntéshozók az éghajlatváltozás mérséklésére és a nettó nulla kibocsátás elérése érdekében.