Keresés
Keresési eredmények
-
A társadalmi fenntarthatóság megvalósulása érdekében hozott intézkedések vizsgálata
13-20Megtekintések száma:56A fenntarthatóság fogalma Lester Russell Brown nevéhez kötődik, aki a Worldwatch Institute és az Earth Policy Institute alapítójaként az 1981-ben kiadott, a fenntartható társadalom megvalósításáról szóló Building a Sustainable Society című könyvében tett említést a fenntarthatóság fogalmáról. A fenntartható fejlődés fogalmát elsőként az ENSZ „Közös Jövőnk” című brundtlandi jelentésben fogalmazták meg 1987-ben. A jelentésben meghatározták, hogy a fenntartható fejlődést a környezeti, a szociális és a gazdasági pillérek, valamint ezek kölcsönhatásaik figyelembevételével kell vizsgálni. Napjainkban a pénzügyi szakemberek és a tőkét biztosító befektetők a vállalatértékelés során a pénzügyi teljesítmény mellett a környezetvédelmi, a társadalmi és a vállalatirányítási szempontokra is nagy hangsúlyt fektetnek. A vállalkozások fenntarthatósági jelentés készítésével és azok közzétételével segítik az érdekelteket döntéseik meghozatalában. A fenntarthatósági mutatók javítása érdekében az Európai Unió döntéshozó szervei támogatják az említett dokumentum nyilvánosságra hozását, és az ennek elkészítésére vonatkozó kötelezettségnek minél szélesebb vállalati réteg számára történő kiterjesztését. Az Európai Parlament 2022 novemberében elfogadta a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelvet (Corporate Sustainability Reporting Directive), a CSRD-t. A fenntarthatósági jelentések minőségének javítása és a vállalatok fenntarthatósági erőfeszítéseinek összehasonlíthatósága érdekében különböző szabványok születtek az évek során. Az ESRS (European Sustainability Reporting Standards) adatpontjai ismertetik azokat az információkat, adatokat, amelyek kötelezően közzé teendőek a vállalkozás környezeti, társadalmi és irányítási fenntarthatósági kérdéseivel kapcsolatosan, amennyiben az adott téma lényegesnek minősül a jelentéstevő vállalat kettős lényegességi elemzése szerint. A tanulmányban az ESRS társadalmi pilléréhez tartozó pontjai a vállalatok közzétett fenntarthatósági jelentéseiből származó példákkal alátámasztva kerülnek ismertetésre.
-
RIPORTOLÁS AZ IPAR 4.0 IDEJÉN – ETIKA & HATÉKONYSÁG
42-50Megtekintések száma:568A digitális korszakba érve megváltoztak az üzleti feltételek. Az Ipar 4.0 társadalmi és gazdasági hatásai körülveszik az emberiséget. A Cyber-fizikai térben együttműködő rendszerek mozgatják a vállalatokat, állítják elő az értéket. Ezeket a folyamatokat a menedzsment természetesen értékelni akarja, és erről beszámolókat, riportokat szeretne látni. Új idők, új szelek, azaz a digitalizációs technológiára épülő vállalat tevékenységeihez új féle riportolási technika, módszertan szükséges. A tanulmányban röviden bemutatjuk azokat az eszközöket, melyeket ehhez használunk. Ezen eszközök (módszerek) számos etikai kérdést is felvetnek, miközben a controllingnak, a riportolásnak a hatékonysági nyomásnak is meg kell felelnie, azaz azt a riportok irányából is növelnie kell.
-
A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazásának összehasonlító elemzése, két vállalat példáján keresztül
107-119Megtekintések száma:179A cikkben összehasonlító elemzést végeztem a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) első alkalmazásáról, amelyet két magyar pénzügyi tevekénységet végző társaság, a Budapest Alapkezelő Zrt, valamint Fundamenta-Lakáskassza Kft. aspektusából vizsgáltam. A kutatás célja a magyar számviteli rendszer és az IFRS közötti különbségek feltárása, különös tekintettel az értékelési elvekre és módszerekre.
A tanulmány bemutatja az IFRS 1, IAS 1 és IAS 12 standardokat, valamint az IFRS-re való átállás hatásait a pénzügyi kimutatásokra. A két vizsgált társaság közül a Budapest Alapkezelő Zrt. esetében az átállás csak minimális változásokat eredményezett, míg a Fundamenta-Lakáskassza Kft. esetében jelentősebb módosítások voltak megfigyelhetőek, különösen az értékpapírok és a halasztott adók elszámolásában. A kutatás arra a következtetésre jut, hogy az IFRS-nek megfelelő jelentések, részletesebb és átláthatóbb információkat nyújtanak a piaci szereplők számára. Az IFRS-re való átállás ugyanakkor jelentős adminisztratív és pénzügyi terhet róhat a cégekre, különösen a kisebb cégekre. A szerző a magyar számviteli rendszer további IFRS-hez való közelítését javasolja a költség-haszon arányok figyelembevételével.
-
AZ EMBERI ERŐFORRÁS ÉRTÉKELÉSE ÉS MEGJELENÉSE A VÁLLALATI VAGYONBAN
24-31Megtekintések száma:255A vállalatok értékének jelentős részét a nem tárgyiasult erőforrások jelentik, amelyekre többféle elnevezés (pl. szellemi tőke, immateriális javak, tudástőke stb.) található a szakirodalomban. Tanulmányunkban bemutatjuk az emberi erőforrás értékelésének jelentőségét és a lehetséges értékelési módszereket. A humánerőforrás-számvitelt számos tudományos munka említi, de nem alakult ki egységes definíció a fogalom meghatározására. Kitérünk a humán többletérték modellre, amely alapján a vállalat mérlegét az eszköz oldalon a humán eszközzel, a forrás oldalon a humán tőkével, vagyis az alkalmazottakkal kapcsolatban a későbbiekben felmerülő fizetési kötelezettségekkel kiegészítve megkapjuk a vállalat korrigált értékét. Felvázoljuk továbbá a szakemberek javaslatait, miszerint a humán eszközt is valamilyen módszerrel amortizálni vagy rendszeres időközönként újraértékelni szükséges. Említést teszünk a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (International Financial Reporting Standards, IFRS) rendelkezéseiről, ugyanis az IFRS is szabályozza a munkavállalókat illető jövőbeli kiadások, valamint a saját előállítású és üzleti kombináció során megszerzett immateriális javak mérlegben történő megjelenítését.
-
Controller szerepkör és szaktudás változása az Ipar 4.0 hatására
Megtekintések száma:835Publikációm célja, hogy bemutassa a controller szerepkör kialakulását és fejlődését az elmúlt 10 évben, különös tekintettel a jelenlegi változásokra, mely az Ipar 4.0 következménye. Az Ipar 4.0 az exponenciális információtechnikai fejlődéshez köthető, melynek révén korábban elképzelhetetlen mennyiségű adat gyűjtésére, tárolására és kiértékelésére lettünk képesek (Big Data). A beszámolást és az elemzéseket új üzleti információs (Business Information - BI) rendszerek segítik, melyekben interaktív dashboard alapú riportok felépítésére van lehetőség. Az előrejelzés készítésben is új lehetőségek nyíltak, ugyanis a nagyobb mértékben rendelkezésre álló adatok és a nagyobb számítástechnikai kapacitások révén ezeken futtatható előrejelző algoritmusok révén, sokkal gyakoribb és pontosabb tervek készíthetők. A változások természetesen hatással vannak mind a controllertől elvárt szaktudásra, mind a szervezeten belül betöltött szerepére, melyet részletesen bemutatok publikációmban. A cikk végén ismertetem empirikus kérdőíves kutatásom eredményeit a controllerektől elvárt IT tudásról és ennek összefüggéseit a vállalat controlling folyamatainak automatizáltságával.
-
ESG a magyar kis- és középvállalkozások körében
85-96Megtekintések száma:730A fenntarthatósági kérdések az elmúlt években egyre hangsúlyosabbá váltak az üzleti élet valamennyi szegmensében. Az eleinte még csak a tőzsdén jegyzett, nagyobb méretű vállalatok számára kötelező szabályozások az ellátási láncok, a banki finanszírozások és az egyéb érintettek elvárásai miatt a jövőben a kisebb és tőzsdén nem jegyzett vállalkozásoknál is meg fognak jelenni. E tanulmány célja, hogy szekunder adatgyűjtés segítségével bemutassa a hazai kis- és középvállalkozások (KKV-k) viszonyulását a fenntarthatósági kritériumokhoz. Primer kutatásként egy online kérdőív segítségével igyekeztem felmérni, vajon a magyar KKV-k menedzsmentje tisztában van-e az ESG keretrendszerrel, milyen mértékben integrálják üzleti tevékenységükbe a fenntarthatósági szempontokat, részét képezik-e az üzleti stratégiának, továbbá ezen vállalkozások hogyan viszonyulnak a fenntarthatósági jelentés készítéshez. Vizsgálódásaim során arra is keresem a választ, hogy milyen motivációs tényezők húzódnak meg a hazai KKV-k esetében az ESG szempontokat figyelembe vevő működés megvalósítását illetően, valamint kitérek a közzététel gyakorlatára ható tényezőkre.
-
A számviteli elvek által biztosított szabadság hatása a gazdálkodási folyamatok reális megítélésére
51-59Megtekintések száma:228A gazdálkodók vagyoni-pénzügyi-jövedelmezőségi helyzetükre vonatkozóan a számvitel információs rendszeréből kaphatnak folyamatosan tájékoztatást. A beszámolási kötelezettség teljesítésével és a nyilvánosság biztosításával a megfelelő információt a környezet is ebből a forrásból kapja. Az egységes rendszer működtetése érdekében az alapvető szabályokat a számviteli törvény határozza meg. A jogszabály alapelve szerint olyan nyilvántartási rendszert kell fenntartani, valamint olyan eszköz- és forrásértékelési szabályokat kell alkalmazni, amelyek segítségével a gazdálkodó vagyoni helyzetéről megbízható, valós képet lehet kialakítani. Tény, hogy a számvitel sem alkalmazható a környezettől elzártan, a sajátosságoknak a nyilvántartásokban, a vagyonértékelésekben, a
jövedelmi, pénzügyi folyamatokban is érvényre kell jutniuk. Az eltérő piaci és egyéb körülmények miatt – éppen a törvény alapcélja érdekében – rugalmasságot kell biztosítani. A körülményekhez történő alkalmazkodás érdekében a számviteli törvény elveket határoz meg és azok keretei között viszonylagos szabadságot biztosít a gazdálkodók számára. A belső szabályok kialakítása a számviteli politikában történik, amelyet minden törvény hatálya alá tartozónak el kell készíteni. A könyvvizsgálat kiemelt feladata annak ellenőrzése, hogy a lehetőségekkel a gazdálkodók helyesen éltek-e, vagy azt saját
igényeik szerint alakították-e elferdítve a valóságtól a beszámolóban szereplő adatokat. -
A fenntarthatósági jelentéstétel gyakorlatának vizsgálata
43-52Megtekintések száma:410A vállalatok felelőssége a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésében nyilvánvaló. A hagyományos lineáris gazdaságról való átállás a körforgásos gazdaságra egyre nagyobb terhet ró a vállalatokra. A megfelelő pénzügyi teljesítmény mellett egyre nagyobb hangsúly helyeződik a környezeti teljesítményre. Jelen tanulmány célkitűzése megvizsgálni 20 bukaresti tőzsdén jegyzett vállalatok nem pénzügyi, fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó gyakorlatát. Ehhez a legmagasabb piaci kapitalizációjú vállalatok nem pénzügyi jelentései kerültek felhasználásra 2020 és 2022 között. Az elemzés eredményei alátámasszák azt a tényt, hogy a környezet érzékeny vállalatok beszámolói terjedelmesebbek, részletesebbek a vizsgált szempontok tekintetében. A vizsgált három év során a vizsgált vállalatok ESG jelentéseinek részletessége, hossza nőtt. A környezeti, társadalmi szempontok közzététele részletesebb a vizsgált bankok, kőolaj kitermelő, energiaipari vállalatok esetében. Emellett a vállalatirányítási szempontok közzététele részletesebb a vizsgált energiaipari és távközlési szolgáltatás nyújtó jegyzett vállalatoknál. A megvizsgált vállalatoknál megfigyelhető volt, hogy legtöbbnél GRI index szerint végzik a jelentéseket. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a vizsgált vállalatok egyre részletesebb és hosszabb jelentéseket készítettek. A kutatás eredményei alátámasszák azt a tényt is, hogy az ESG jelentés szempontjai (E, S, G) attól is függnek, hogy a vállalat milyen ágazatban tevékenykedik.
-
Az IFRS-ek bevezetése az egyedi beszámolók szintjén
140-143Megtekintések száma:307Az elmúlt években újra és újra felvetődik annak az igénye, hogy ne kelljen a tőzsdén bejegyzet nyilvánosan működő részvénytársaságoknak hazai számviteli törvény szerint is könyvelniük, és annak megfelelően egyedi éves beszámolót készíteniük, hanem legyen elegendő egy, az IFRS szerini konszolidált éves beszámoló összeállítása. Ez jelentős adminisztraí v tehercsökkentést eredményezhetne, mivel a menedzsment minden üzlei döntést az IFRS-ek és nem a számviteli törvény szerint készült beszámoló alapján hoz meg, főleg abban az esetben, ha a társasági nyereségadó megállapítására is nemzetközi
standardok szerint elkészítet beszámoló alapján kerülne sor. -
Az IFRS-ek szerinti követő értékelési modellek a bux index vállalatai körében
69-77Megtekintések száma:227A kutatás fő célja az ingatlanok, gépek és berendezések, immateriális eszközök és befektetési célú ingatlanok követő értékeléséhez használt modellek vizsgálata a BUX index vállalatai esetében. Mivel a BUX index a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaságokat tartalmazza, kötelezően a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (továbbiakban: IFRS) szerint kell elkészíteniük pénzügyi kimutatásaikat. Kutatásomban megvizsgáltam a BUX index vállalatai által alkalmazott modelleket a követő értékelésre vonatkozóan. A kutatási kérdésként megfogalmaztam, hogy a BUX index vállalatai a magyar számvitelben használt modellhez hasonló bekerülési érték modellt alkalmaznak-e, vagy kihasználják az IFRS-ekre történt áttérést, és inkább olyan modelleket alkalmaznak, amelyek az eszközöket valós értéken mutatják be a könyveikben. A tanulmány rámutat, hogy a korábbi magyar számviteli rendszerben alkalmazott értékelési módszerek rutinjai megmaradtak az IFRS-ekre való áttérés után is.
-
BEVÉTELEK, KÖLTSÉGEK ÉS RÁFORDÍTÁSOK IDŐBELI ELHATÁROLÁSÁNAK SZÁMVITELE, A MAGYAR ÉS A NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSBAN
Megtekintések száma:227A cikk célja, hogy bemutassa az időbeli elhatárolás elvének és összeállításának érvényesülését a gazdálkodók pénzügyi kimutatásában, attól függetlenül, hogy milyen számviteli szabályrendszer szerint készültek. Bemutatásra kerül az időbeli elhatárolások számvitele a különböző számviteli szabályozásban; a magyar Számviteli törvény szerint, a US GAAP, valamint a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alapján.