Keresés

Keresési eredmények

• PROJEKT KONTROLLING a támogatások szolgálatában

  1-12

  Nemessályi-Bistey Judit

  Megtekintések száma:

  59

  Hazánk Európai Unióhoz történt csatlakozása óta projektek megvalósításáról beszélünk, akkor, amikor európai uniós forrásból, támogatás segítségével valamilyen (vállalkozás)fejlesztési tevékenység valósul meg. Magyarország a 2021–2027-es időszakban hazai társfinanszírozással együtt több mint 26.135,7 millió EUR összegű kohéziós forráskerettel rendelkezik. A kedvezményezettek számára elérhető támogatás összege közel 10.000 Mrd Ft. Ahhoz azonban, hogy ezek a rendelkezésre álló források valóban hozzájáruljanak a hazai gazdasági és társadalmi fejlődéshez, számtalan pályázati projektnek kell létrejönnie és sikeresen megvalósulnia. A tanulmány célja egyrészt, hogy bemutassa a projekt kontrolling folyamatát, eszközeit és jelentőségét egy esettanulmány – a „Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása az Észak-alföldi régióban” című projekt megvalósítása – segítségével, rávilágítva egy projekt sikerességének elengedhetetlen részeire, másrészt nyomatékosítani a projekt kontrolling szerepét a jelentős finanszírozási források felhasználásnak hatékonysága szempontjából.

• Az egyetemi hallgatók vállalkozási hajlandósága és motivációi

  90-102

  Troitsky Mátyás

  Gabnai Zoltán

  Nagy Adrián Szilárd

  Megtekintések száma:

  255

  Az elmúlt évtizedekben a kreativitás, az innováció és a vállalkozás fogalmak kulcsfontosságú szereplői a modern gazdaságfejlesztésnek, és egyre nagyobb figyelmet kapnak mind az Európai Unióban, mind hazánkban. Jelenleg a foglalkoztatottak több, mint felét, a kkv szektor teszi ki, ezért is fontos figyelemmel kísérni alakulásuk, teljesítményük, mivel számottevő módon hatással vannak a hazai gazdaság teljesítőképességre, így a vállalkozóvá válás, a vállalkozói tevékenységek ösztönzése kiemelt gazdaság politikai kérdés, s nagymértékben hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, munkahelyteremtésekhez, az ország versenyképességének növeléséhez. Az egyetemi hallgatók vállalkozási hajlandósága és az azt befolyásoló tényezők kutatásom eredményeképpen elmondható, hogy a vállalkozói hajlandóság számos tényezőtől függ, beleértve a személyes tulajdonságokat, attitűdöket, motivációkat, az oktatási és kulturális hátteret, a gazdasági- és jog környezetet, valamint a piaci lehetőségeket és kihívásokat. Az eredmények azt mutatják, hogy az egyetemi hallgatók több, mint 90 százaléka pozitívan áll a vállalkozói létformához és közel 10 százalékának már egyetemi évei alatt is van működő vállalkozása. A kutatásban megkérdezettek alapján a személyes motivációs tényezők közül a pénzügyi biztonság megteremtése, az önmegvalósítás és a társadalmi elismerés, kihíváskeresés volt a legjellemzőbb válaszadás. Ebből arra tudunk következtetni, hogy az egyetemi hallgatók stabilabbnak gondolják az önfoglalkoztatást, mint a foglalkoztatotti munkaviszonyt. Az önmegvalósítás és kihívás tényezői magas befolyásoló tényezői jól bemutatják, hogy az egyetemi hallgatók nem kényszervállalkozók, hanem egy jó üzleti lehetőség érdekében vállalkoznának, saját terveik, céljaik elérése érdekében alapítanának vállalkozást. A leginkább negatív hatással bíró tényezők a vállalkozás alapításába a válaszadók alapján a pénzügyi kockázat, a kezdőtőke hiánya és az információ hiánya mind olyan tényező, amelyre az állami támogatások és kezdő vállalkozási pályázatok, egyéb finanszírozási lehetőségek megoldásul szolgálhatnának. Annak ellenére, hogy a hallgatók döntő többsége nyitott a vállalkozás alapítására, nagyon kevesen vannak tisztában a vállalkozásokat segítő állami támogatásokról és egyéb finanszírozási lehetőségekről. Megkérdezve a hallgatókat arról, hogy vállalkozás alapítással, vállalkozási ötlet kidolgozással kapcsolatban a jövőben szívesen tájékozódnának-e, a hallgatók közel 90%-a szívesen kapna információt, egyetemi kötelező, szabadon választható tanóra keretében, valamint erre az alkalomra dedikált eseményen.

• AZ ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRI SZÁMLA ELŐNYEINEK ISMERTSÉGE

  13-20

  Horváthné Kökény Annamária

  Megtekintések száma:

  230

  A disszertációm eredményeire építve a kutatásom során azt vizsgáltam, hogy a háztartások mennyire ismerik és használják ki az Önkéntes pénztári számlák adókedvezmény adta lehe-tőségét. Fontos lenne feltárni, hogy mi okozhatja a háttérbe szorulását és miért nem veszik igénybe jobban a háztartások a hozzá kapcsolódó állami támogatást. A jelen cikkemben fog-lalkozom az Önsegélyező Pénztári számla ismertségével, előnyeivel, hátrányaival. A háztar-tások költségvetésben betöltött szerepével, vagyis azzal, hogy megfelelő pénzügyi ismerettel milyen kiaknázatlan lehetőségek vannak benne, amivel érdemes lenne minden háztartásnak élnie. Arra a kérdésre is keresem a választ, hogy az egyes háztartási típusokat hogyan lehetne befolyásolni, vagy jobban befolyásolni, hogy kihasználják, illetve hatékonyabban kihasznál-ják a különböző állami támogatások adta lehetőségeket. Ehhez viszont az emberek pénzügyi kultúráját megfelelő szinten fejleszteni szükséges. Maga az állami szabályozás kevés. A célját nem tudja megfelelően elérni, amennyiben az információ áramlás, a kódolás vagy a dekódo-lás során problémák merülnek fel, megakadályozva a megfelelő kommunikációt.