Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Az IFRS-ek szerinti követő értékelési modellek a bux index vállalatai körében
    69-77
    Megtekintések száma:
    51

    A kutatás fő célja az ingatlanok, gépek és berendezések, immateriális eszközök és befektetési célú ingatlanok követő értékeléséhez használt modellek vizsgálata a BUX index vállalatai esetében. Mivel a BUX index a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaságokat tartalmazza, kötelezően a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (továbbiakban: IFRS) szerint kell elkészíteniük pénzügyi kimutatásaikat. Kutatásomban megvizsgáltam a BUX index vállalatai által alkalmazott modelleket a követő értékelésre vonatkozóan. A kutatási kérdésként megfogalmaztam, hogy a BUX index vállalatai a magyar számvitelben használt modellhez hasonló bekerülési érték modellt alkalmaznak-e, vagy kihasználják az IFRS-ekre történt áttérést, és inkább olyan modelleket alkalmaznak, amelyek az eszközöket valós értéken mutatják be a könyveikben. A tanulmány rámutat, hogy a korábbi magyar számviteli rendszerben alkalmazott értékelési módszerek rutinjai megmaradtak az IFRS-ekre való áttérés után is.

  • Kreatív számvitel megítélésének, alkalmazásának vizsgálata
    23-33
    Megtekintések száma:
    66

    Tanulmányunk témájaként a kreatív számvitelt választottuk, amelyt sokan a csalással, illegális módszerekkel azonosítják. Megkérdeztük a hazai szakmabelieket, ők hogyan értelmezik ezen jelenséget, esetleg alkalmazzák-e bármilyen vonulatában. Ennek megvalósításához egy 16 kérdésből álló kérdőívet állítottunk össze, melyet kizárólag könyvelőknek, szakmabelieknek küldtünk ki, s végül 134 kitöltésnél, 2023. október 8-án zártuk le a válaszok fogadását. Dolgozatunkban inkább a megítélése jelenik meg a kreatív számvitelnek, de érintőlegesen az alkalmazását is feszegettük, viszont tisztában voltunk vele, hogy a túl személyes, direkt kérdésekre nem szívesen fognak válaszolni a megkérdezettek. Kutatási kérdéseink közül egy a kreatív számvitel megítélésével kapcsolatos, egy a számviteli alapelvek jelentőségét boncolgatja, kettő pedig összefüggéseket próbált keresni a kapott válaszok alapján. Célunk a tanulmány elkészítésével, a kérdőív kiküldésével a kreatív számvitel megítélésének javítása, valamint felhívni a figyelmet alkalmazásának fontosságára, természetesen legális kereteken belül. Továbbá szeretnénk ezáltal elérni, hogy a szakmabeliekben akár csak elinduljon egy gondolat, miszerint ne annyiból álljon a számviteli szolgáltatásuk, hogy elvégzik a rutinszerű munkálatokat, hanem gondolják végig minden cégük esetében, milyen tevékenységekkel, esetleg választási lehetőségek módosításával tudják elérni az optimális működést, adófizetést, s ezáltal a vállalat nagyobb arányú jövedelmezőségét.

  • Az intellektuális tőke mérési lehetőségei egy vállalati példán keresztül
    1-13
    Megtekintések száma:
    72

    Kutatásunk célja megvizsgálni a láthatatlan értéket, amely a UPC Magyarország Kft.-nél található, ugyanis 2020.-ban a Vodafone Magyarország Nyrt. bejelentette a UPC Magyarország Kft. felvásárlását. Kutatásunk arra irányul, hogy különböző módszerekkel meghatározzuk a láthatatlan vagyont, intellektuális tőkét, hozzáadott értéket, amely a UPC Magyarország Kft. pénzügyi kimutatásaiból közvetlenül nem kiolvasható. Mivel a számviteli elvek alapján készült pénzügyi kimutatások az óvatosság elvét követve, számos olyan eszközt (főként immateriális eszközöket) nem mutat ki a pénzügyi kimutatásaiban, így ezek kizárólag a felvásárlás pillanatát követően válnak láthatóvá. Az intellektuális tőke mérésére három különböző módszert használtuk, majd a kapott eredmények összehasonlítottuk. A három módszer különböző nézőpontot alkalmaznak az intellektuális tőke méréséhez és más-más szempontból közelíti meg az intellektuális tőke fogalmát. A CIV módszere megmutatja nekünk az iparághoz viszonyított intellektuális tőke hiányát vagy éppen értéktöbbletét; Az EVA mutató konkrétan a szellemi tőke nagyságát mutatja meg nekünk; a VAIC módszer pedig az intellektuális tőke hatékonyságát.