Keresés

Keresési eredmények

• A zöldség-gyümölcs ágazat külkereskedelmének jövőképe

  102-112

  Sájer István

  Megtekintések száma:

  176

  Hazánk a kis, nyitott gazdaságok közé sorolható, így a kis belső piac nem elegendő a megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítéséhez, létfontosságú az export. Magyarország 2010-ben összesen 151 országgal, míg 2013-ban 164 országgal kereskedett mezőgazdasági eredetű árukkal. A Zöldség - Gyümölcs Ágazati Stratégiában megfogalmazott 3,5 millió tonnás termelési mennyiség elérése a cél 2020-ra. A megcélzott Alkalmazott kutatások eredményei a gazdaság- és társadalomtudományok területén 103 mennyiséget 1990-ben értük el, azóta is az évi termelési mennyiségek átlagosan csak a 2,0 – 2,5 millió tonnás mennyiséget érik el. A külkereskedelmünket csak úgy tudjuk bővíteni, ha a megtermelt termékeink megfelelően osztályozzuk, gondosan csomagoljuk, egyöntetű, a vevői elvárásoknak megfelelő minőségben és a szállítási határidők pontos betartásával érkeznek meg. Talán sehol annyira nem mutatható ki leszakadásunk a nemzetközi tendenciáktól, mint éppen ezen a területen. A pénzhiány és tőkeszegénység miatt elmaradt az ágazat technikai és technológiai
  fejlesztése, beszűkültek a kereskedelmi csatornák, ami piacvesztéshez vezetett. Jelenleg a magyar zöldség-gyümölcs ágazat legfőbb problémáját az áruhiány jelenti, annak ellenére, hogy még mindig megőrizte nettó exportőr státuszát. Hazánkban, a zöldség-gyümölcs ágazatban óriási a feketekereskedelem
  jelenléte, amely által az egész ágazat szabályozhatatlanná és kiszolgáltatottá válik. Számos jó példa és sikeres üzem mellett is igaz, hogy a termelők zömének hiányosak a technológiai-, menedzsment- és marketingismeretei. Ragaszkodnak az elavult módszerekhez, változtatni, tanulni nemigen hajlandók. Gond van minden egyes előre jelzett mennyiséggel, legyen ez akár kisebb-, vagy nagyobb termésbecslés. A zöldséggyümölcságazat az összes mezőgazdasági ágazat közül rendre az egyik legnagyobb exportárbevételt produkálja azzal, hogy termelésének 50%-át külföldön értékesíti. Ennek a fenntartásához kedvezőbb adópolitikára és az őstermelői rendszer felülvizsgálatára, megszüntetésére lenne szükség. Minden esetben az alapprobléma az, hogy nincs érdekazonosság és bizalom a kereskedő, a termelő és a menedzsment között. Ezért – is – van az, hogy a tag sokszor a TÉSZen kívül adja el termését, mert így legalább biztos
  pénzt lát. Márpedig, amíg a szervezetnek nincs biztos árualapja, addig nem tud piacot építeni, amíg pedig nincs biztos piaca, addig bizalom hiányában nem lesz biztos árualapja, és a kör bezárult, illetve kezdődik elölről.

• Vállalkozói tudatosság emprikus kutatása munkahelyi bölcsődével kapcsolatban

  91-98

  Tóthné Dóra Henrietta

  Földi Kata

  Megtekintések száma:

  241

  Célunk volt megismerni empirikus kutatással a vállalkozások vezetőinek véleményét az új ellátási formát illetően, illetve magyarázatot kapni, miért nem élnek a munkahelyi bölcsőde létrehozásának lehetőségével napjaink vállalkozásai a facilitáló állami környezet (pénzügyi finanszírozásra pályázati forrás és kedvező személyi feltételek) ellenére sem. További célunk volt javaslatokat megfogalmazni a vállalkozások vezetőinek tudatosság növelésére a munkahelyi bölcsődékkel kapcsolatban.

• A pénzügyi - és vezetői számviteli módszerek alkalmazhatósága a vállalatértékelés gyakorlatában

  134-139

  Túróczi Imre

  Megtekintések száma:

  694

  A vállaltértékelés önálló szakterületként jelenik meg, amely munkája során felhasználja, ötvözi a számviteli, pénzügyi és markei ng ismereteket. A gazdaság nemzetközivé válása az alkalmazot módszerek átvételét is indokolt á teszi. A nemzetközi szakirodalom módszereinek át ekintés után megállapítható, hogy a munka több területet érint és annak pontossága több külső tényezőtől is függ. Örök kérdés, meg lehet-e pontosan határozni egy cég értékét? A válasz természetesen nem, mindig becslésről beszélhetünk és törekednünk kell annak pontosságára. A számvitel szerepéről megállapíthatjuk, hogy a mai magyar számvitel alkalmas a szükséges adatok biztosítására, a rendszerben található adatok minimális utólagos számítást igényelhetnek.

• Fogyasztásra születtünk? A fogyasztói szocializáció néhány aspektusa

  99-104

  Pólya Éva

  Megtekintések száma:

  382

  Fogyasztónak születünk, vagy csak azzá válunk életünk során? Bár a legtöbb emberi magatartás a fejlett társadalmakban többnyire fogyasztói magatartásnak is tekinthető, ezzel a tudással nem születünk, hanem sokkal inkább lépésről lépésre sajátítjuk el életünk során ezt a tudást. A fogyasztói szocializáció tanulmányozásával érthetjük meg leginkább a fogyasztóvá válás folyamatát, azt, hogy milyen kontextusban élnek a fogyasztók a társadalomban, melyek azok a tényezők, amelyek hatást gyakorolnak erre a folyamatra.

• Üzleti retorika - A szavak manipulatív fókuszálásának hatékonysága a személyes eladásban

  61-67

  Újszászi Bogár László

  Megtekintések száma:

  345

  A manipulációra épülő eladási technikák százaival találkozunk naponta. A nagyvállalatok komoly összegeket fizetnek ki szakembereknek, hogy megtalálják, hogy milyen eszközök a leghatékonyabbak arra, hogy a számukra kedvező irányba vezessék a potenciális vásárlót vagy szavazót. Amerikában rendszeresen készítenek tanulmányokat ebben a témában. Azonban az amerikai személyeken végzett kísérletek eredményei nem minden esetben igazolhatók a más kultúrában élő személyekkel, például a magyar embereken. E kutatásnak az a célja, hogy megvizsgálja az amerikai Sherman–Crawford–McConnel kutatási eredményét magyar kísérleti személyekkel, csaknem 10 évvel később. A hipotézis az, hogy a magyarok elutasítása, bizalmatlansága a pénzügyek terén hatványozottan igaz, azonban a megbánási faktor kevésbé lesz jelentős az elutasítás után, mint az amerikai kutatásban. Ez a tanulmány gyakorlati tanácsot ad azok számára, akik pénzügyi termékeket akarnak értékesíteni személyes eladás során.