Keresés

Keresési eredmények

• Közgazdaságtan vagy közgazdaság-tudomány? I. rész: A 20. század legfontosabb eredményei

  5-34

  Móczár József

  Megtekintések száma:

  176

  A cikk alapvető kérdése: vajon tudomány-e a közgazdaságtan, és ha igen, akkor tekinthető-e önálló tudománynak. A választ az elmúlt század legfontosabb eredményeiből kiindulva keresi. A szerző arra a következtetésre jut, hogy napjaink főáramú közgazdasági elméletei nagyrészt Ramsey, Neumann és Haavelmo munkáira vezethetők vissza. Tudománnyá válását nagyban elősegítette a matematika és a természettudományok, főleg a fizika eredményeinek alkalmazása. Mindezt Roy E. Weintraub úgynevezett történeti rekonstrukciós módszerével és Lakatos Imre racionális rekonstrukciója segítségével mutatja meg.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: B23, C10, C20

• Közgazdaságtan vagy közgazdaság-tudomány? II. rész: A XX. század legfontosabb eredményei

  76-97

  Móczár József

  Megtekintések száma:

  173

  A cikk alapvető kérdése: vajon tudomány-e a közgazdaságtan, és ha igen, akkor tekinthető-e önálló tudománynak? A választ az elmúlt század legfontosabb közgazdasági eredményeiből kiindulva keresi. A szerző arra a következtetésre jut, hogy napjaink főáramú közgazdasági elméletei nagyrészt Ramsey, Neumann és Haavelmo munkáira vezethetők vissza. Tudománnyá válását nagyban elősegítette a matematika és a természettudományok, főleg a fizika eredményeinek alkalmazása. Mindezt Roy E. Weintraub ún. történeti-rekontrukciós módszerével és Lakatos Imre racionális rekonstrukciója segítségével mutatja meg.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: B23, C01, C02

• Pénzügyi válság, gazdaságpolitika és a közgazdaságtudomány (Nemegyensúlyi paradigma)

  19-34

  Móczár József

  Megtekintések száma:

  144

  A 2007–2009-es pénzügyi válság kapcsán számos politikus, közgazdász, de más tudományág képviselői is feltették a kérdést: miért nem lehetett elkerülni a válságot, miért nem bizonyult sikeresnek a közgazdaságtudomány a megelőzésében? E cikk az eddigiektől eltérően új választ ad e kérdésekre. Fő érve, hogy a gyakorlati gazdaságpolitika zsákutcába jutott, amikor a közgazdászok hosszú időre elfogadták a hatékony piac elméletén alapuló egyensúlyi modelleket. A múlt század közepén megjelent statikus egyensúlyi paradigma oly erősen uralkodik mind a mai napig, hogy sem Kornai (1971), sem Benassy (1982), sőt Goodwin (1991) intelmeit sem vették komolyan. A gazdaság ugyanis szinte sohasincs egyensúlyban, így „egyenletrendszereik” semmilyen útmutatást sem adhatnak a politikusoknak, hogy mit is kellene tenniük a felerősödött válságok idején. A Dornbusch-modell (1976) vagy Krugman–Obstfeld (2000) tankönyvi magyarázatai is pénzpiaci egyensúlyi helyzetből indulnak ki, és csak egy másik egyensúlyi helyzetbe történő átmenet mechanikáját írja le kis nyitott gazdaságokban. A szerző legújabb könyve (Móczár 2008) egy új paradigmához, a nemegyensúlyi modellezéshez nyit utat, aminek fel kell váltania az ortodox egyensúlyi paradigmát, hogy kezelni tudjuk a buborékokat, hogy megengedjük a pénzpiacok szabályozását stb. Itt most felvázoljuk ennek szükségességét.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E00, E5, E6, G28