Technológia és szervezeti innovációk kölcsönhatása: az e-munkavégzés elterjedésének példája Új munkavégzési formák, mint az új fejlődési pályák hordozói?
https://doi.org/10.21845/comp/2006/2/3
Szerzők
Megtekintés
Kulcsszavak
Hogyan hivatkozzuk
Absztrakt
A kilencvenes évtized ún. transzformációs gazdaságaival foglalkozó társadalomtudományi vitájával összehasonlítva meglepő, hogy a XXI század elején viszonylag szerény az érdeklődés a poszt - szocialista
gazdaságok új fejlődési útjainak vizsgálata iránt. Elemzésünk célja a közép-európai régióban fejlődő piacgazdaságok új fejlődési útjainak azonosítása. Pontosabban: szeretnénk felhívni a figyelmet a globalizálódás, az információs és kommunikációs technológiák gyors elterjedésének és a különböző típusú piacok deregulációjának kontextusában megjelenő tudásgazdaságba való bekapcsolódás lehetőségeire, illetve azok kihasználását elősegítő és korlátozó néhány tényező szerepére. A tanulmány három részből áll. Az első, bevezető fejezetben az ún. transzformációs gazdaságok fejlődésében jól kimutatható különböző fejlődési ciklusok jellemzésére vállalkozunk, jelezve az ún. bejárt úttól való függés és az ún. intézményi vákuum megközelítések szerepét az átalakulási folyamat megértésében. Ezt követően, az elemzés röviden jellemzi a közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) vezérelte gazdasági modernizáció fontosabb eredményeit (pl. foglalkoztatás, termelékenység növekedés, export, keresetek és az innováció) és olyan problémáit, mint a gazdaságfejlődés aszimmetrikus jellege. Az új fejlődési pálya tartalmát, „tanuló gazdaságba” való bekapcsolódással valamint a kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezet létrehozásával azonosítják a szerzők Az utóbbival összefüggésben, a tanulmány a mikro-, kis- és középvállalati (KKV) szektor szerepének felértékelődését hangsúlyozza. A tanulmány második és harmadik része, a nemzetközi kutatási tapasztalatokra építve jelzi a közép-európai gazdaságok, ezen belül a magyar gazdaság részvételének lehetőségeit a gyorsan fejlődő tudásgazdaság globális értékláncában. Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a régió poszt - szocialista gazdaságai viszonylag vonzó célterületei az olyan nagyobb hozzáadott értékeket képviselő tevékenységek kihelyezése
számára, mint az általános üzleti funkciók. Mindazonáltal, e kedvező pozíciók több szempontból is törékenyek. Egyfelől a globális értékláncra jellemző változások gyorsak, és a tanuló-innovatív szervezetek kritikus tömegének folyamatos létrehozására van szükség. Másfelől, a kritikus tömeg megteremtése szinte lehetetlen az KKV - szektorba tartozó vállalkozások egyéni és kollektív (hálózati) tanulási és innovatív képességének fejlesztése nélkül. Az elemzés – szintén nemzetközi kutatási tapasztalatok felhasználásával – jelzi az olyan új munkavégzési formák, mint például a távmunka elterjedését befolyásoló szervezeti és kulturális tényezőket. Ezzel összefüggésben a szerzők az információs és kommunikációs technológiák hatékony használatát befolyásoló szervezeti innovációk, valamint az ezekhez kötődő egyéni és főleg szervezeti (kollektív) tanulási folyamatok jelentőségét hangsúlyozzák. Végül, az elemzés összegzéseként, a szerzők röviden felvázolják azokat a kihívásokat, amelyekre mind a kutatóknak, mind a gyakorlati szakembereknek, mint társadalmi szereplőknek válaszolniuk kell a magyar gazdaság új fejlődési pályára állításának érdekében.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: O33; L23;F23.
Hivatkozások
- Alasoini, T. (2003): Introduction. In: Alasoini, T. – Kyllönnen, M. – Kasvio, A. (szerk.): Workplace Innovations – a way of promoting competitiveness, welfare and employment. National Workplace Development Programme Report, 3. sz.,: Ministry of Labour, Helsinki.
- Brown, J. S. – Duguid, P. (1991): Organizational Learning and Communities – of – Practice: Towards a Unified View of Working, Learning and Innovation. Organization Science, 2/1. sz., 40–57 .
- Chavance, B. (1995): Historical Forms and Coordinated Problems in Socialist Systems. Institutional and Corporate Change, 4. évf., 1. sz., 288 .
- Csák, R. (2004): Áttekintés a kis- és középvállalkozások együttműködéséről, hálózatairól a magyar gazdaságpolitikában – munkaanyag. MTA Szociológiai Intézet, Budapest.
- EUROSTAT (2003): Yearbook 2003 – Statistical Data on Candidate Countries, Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities
- Fink, Ph. (2004): A Hungarian Success Story? Rising Polarisations in Hungary, (Tanslation of: “Der Ungarische Musterknabe? Wachsende Polarisierungen in Ungarn? Comparative: Leipziger Blatter zur Unversalgeschichte und vergleichende Geschichtsforschung, 13/2. sz., 77 –101.
- Fink, Ph. (2006): FDI-led Growth and Rising Polarisation in Hungary: Quantity at the Expense of Quality. New Political Economy, 11/1. sz., 42. (Nyomdában.)
- Gáspár, P. (2004): Factors and Impacts in the Information Society: A Prospective Analysis in New Member States and Associated Candidate Countries. (Synthesis Report.) EC Contract No.: N 20089-2002-
- F1ED SEV HU, ICEG European Center, Budapest.
- Grabher, G. (1995): The Elegance of Incoherence: Economic Transformation in East-Germany and Hungary. In: Echardt Dittrich – Gert Schmidt – Richard Whitley (szerk.): Industrial Transformation in Europe (Process and Conxtexts). SAGE Publications, London, 33 –53 .
- Huws, U. (2003): When Work Takes Flight, Research Results from the EMERGENCE Project. Institute for Employment Studies Report, 397. sz., Brighton.
- Huws, U. – O’Regan, S. (2001): eWork in Europe: The EMERGENCE 18-Country Employer Survey. Institute for Employment Studies Report, 38 0. sz., Brighton.
- ITDH (2002): Competitiveness 2002: An International Comparison of the Competitive Advantages of Hungary. Budapest.
- Iwasaki, I. (2004): Foreign Direct Investment and Corporate Restructuring in Hungary. Hitotsubashi Journal of Economics, 45 . évf., 2. sz., 93–118.
- Koike, K. – Inoki, T. (1990): Skill Formation in Japan and South-East Asia. Tokyo University Press, Tokyo.
- Kováts, G. (2004): Esettanulmány egy magyar szoftverfejlesztő hálózatról (Case Study on the Formation of a Hungarian Software Developing Network). STILE Project, Institute of Sociology – Hungarian
- Academy of Sciences, Budapest.
- Kőrösi, G. (2006): Productivity and Employment: Micro evidence from Hungary. Az előadás elhangzott a „Vállalkozások és munkavállalók rugalmas alkalmazkodása – kutatási tapasztalatok, bevált gyakorlatok”
- az EU Mutual Learning Programme keretében támogatott műhelykonferencia-sorozat „A technológiai és szervezeti innovációk hatása a munkaerőpiacra és a foglalkoztatásra” című konferenciáján, 2006. február 2-án, Debrecenben.
- Krings, B. – J. – Makó, Cs. – Illéssy, M. – Csizmadia, P. (2006): The Use of Knowledge and Communication, Preliminary Paper. WP3, Work organisation and restructuring in the knowledge society – WORKS project; Project number: CIT3-CT-2005-006193. ITAS, Karlsruhe – Institue of Sociology – Hungarian Academy of Sciences, Budapest.
- Lam A. (2000): Tacit knowledge, organizational learning and societal institutions: an integraded framework. Organization Studies, 21/3. sz., 487 –513.
- Lundvall, B.-A. (2003): Why the New Economy is a Learning Economy. Department of Business Studies, Aalborg University, Aalborg.
- Makó, Cs. – Illéssy, M. (2005): Interplay of technological and organisational innovations: the Case of eWork diffusion in the New Member States (Does eWork help to open new development paths? Lessons
- from various EU projects). In: Ramioul, M. – Huws, U. – Bollen, A. (szerk.): Measuring the Information Society. Hoger Institute voor de arbeid – Higher Institute for Labour Studies – University Catholic Leuven, Leuven, 229–250.
- Makó, Cs. – Keszi, R. – Mester, D. (2004): Munkáltatói vélemények a távmunka bevezetésének előfeltételeiről és gyakorlatáról. Társadalomkutatás 22/2. sz., 203–243 .
- Makó, Cs. – Melles, K. – Keszi, R. (2004): A kis- és középvállalkozások és a távmunka – egy nemzetközi összehasonlítás perspektívájában. MTA Szociológiai Kutatóintézet. Budapest.
- Makó, Cs. (2003): Globalisation and Organisational Innovation: The Case of Central and Eatern Europe. In: Makó, Cs. – Warhurst, Ch. – Gennard, J. (szerk.): Emerging Human Resource Practices (Developments
- and Debates in the New Europe). Akadémiai Kiadó, Budapest, 143 –156 .
- Makó, Cs. – Simonyi, Á. (2003): A munka és a párbeszéd új paradigmái. Országos Foglalkoztatási Alapítvány, Budapest.
- Nielsen, P. – Lundvall, B.-A. (2006): Innovations, Learning Organizations and Employment Relations. Az előadás elhangzott: International Workshop on Paradigmatic changes in the system of production and knowledge development and in the relation of social partners. Április 20., Székesfehérvár.
- Nielsen, P. – Lundvall, B.-A. (2003): Innovation, Learning Organizations and Industrial Relations. DRUID Papers, 3–07. sz., Department of Business Studies, Aalborg University, Aalborg.
- OECD (2003): Economic Outlook. 73 . sz.
- Ramioul, M. – Kirov, V. – Stoeva, S. – Stoilova,R. – Zheleva, R. (2006): Employment Change and Demand for Skills and Labour Market Restructuring. Work Organisation and Restructuring in the Knowledge
- Society – WORKS project, Project No.: CIT3—CT-2005-006193, (WP3), HIVA, Leuven – Institute of Sociology, Sofia – Bulgarian Academy of Sciences.
- Schienstock, G. (2004) Organizational Innovations: Some Reflections on the Concept. Work Research Centre – University of Tampere, Tampere.
- Schienstock, G. – Hamalainen, T. (2001): Transformation of the Finnish Innovation System. SITRA Reports Series 7, Helsinki.
- Szanyi, M. (2003): An FDI-based Development Model for Hungary – New Challenges? Working Papers, 141. sz., Institute for World Economics – Hungarian Academy of Sciences, Budapest.
- Szanyi, M. (2000): FDI Related Policies in Hungary, 1990–2001. FDI Country Report A for CUTS, (CUTS), 2001.
- Whitley, R. (2004): Project-based Firms: New organisational form or variations on a theme? University of Manchester, Manchester – Erasmus University, Rotterdam – Scottish Centre for Employment Research,
- Glasgow. (Draft notes.)
- Working Conditions in the Acceding and Candidate Countries (2003): European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions, Dublin. www.eurofound.eu.int