Search

Search Results

• The shift from Office to Customer Oriented Culture: the Case of the Hungarian Post: Liberalizáció és szervezeti változások a postai szektorban

  143-158

  Eva Farkas

  Maria Petrovics

  Views:

  216

  The case study is conducted within the framework of organizational change and organization innovation, and examines the changes in knowledge requirements and the alterations caused by the liberalization generated by the Magyar Posta Zrt. The study focuses on the transformation of official attitudes, the make up of the required knowledge and how organizational changes have facilitated the development of a customer-oriented organizational structure. Based on the interviews conducted, the conclusion is that the process of “providing service ex-officio” has not yet been completed, but the employees are increasingly becoming involved in a client-centred approach. On the management level the preservation of the hierarchy and the status quo have more importance than the expression of the new organizational values.

  Journal of Economic Literature (JEL) classifications: D23, M14

• Adminisztratív kultúra a közigazgatásban – a teljesítmény-megítélés tendenciái

  75-102

  Eniko E. Szilagyi

  Views:

  165

  Mi magyarázza individuális-szervezeti oldalról a bürokrácia (közigazgatás) teljesítményt érintő reformjainak kudarcát, és mi az összefüggés a kultúra és a bürokratikus teljesítmény között? A kérdésre választ keresve jelen írás feltételezi, hogy a bürokratikus teljesítmény jellemzői (és nehéz változtathatósága) hozzájárulnak a közigazgatási teljesítmény-megítélés tendenciáihoz. A közigazgatás verbális modelljének értelmezési keretén belül bevezeti az adminisztratív kultúra összetett fogalmát. Végül empirikus példákkal támasztja alá a közigazgatási teljesítmény-megítélés két fő tendenciáját: a homogenitási és szelektivitási problémát.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D73, H70, M14

• Interculturalism and economy

  83-90

  Eszter Lang

  Views:

  127

  A piaci stratégia és a kultúra összehangolása a vállalat hosszú távú stabilitásának egyik legfontosabb humánpolitikai eszköze. Különösen fontos a kultúra szerepe az olyan nagy jelentőségű szervezeti változások időszakában, mint a piaci stratégiaváltás, az üzleti folyamatok átszervezése, multinacionális cégek helyi vezetési és működési gyakorlatának kialakítása, vállalatok összeolvadása, felvásárlása. A cikk azt mutatja
  be, hogy a vállalkozás kezdeti, kritikus korszakában a vállalati kultúra ellentétes lehet a környezet igényeivel és a befogadó országokból származó tagok értékrendjével és normáival. A kialakuló vállalati kultúra
  inkább tükrözi a nemzetközi vállalat komplexitását, mint a befogadó környezetet: a kultúrák ütközése komoly akadályt gördíthet egy-egy vállalat fejlődésének útjába.

• A tacit tudás jelentősége a globalizált vállalati kultúrában

  103-118

  Ildiko Sapine Duduk

  Views:

  222

  A tanulmány a globalizáció egyik elemét, a globális kultúra kérdéseit vizsgálja vállalati szempontból. Rámutat a magyarországi leányvállalatok és anyacégeik kulturális különbségeiből adódó eltérő tacit tudás átadásának fontosságára és lehetőségeire, összekapcsolva a vállalati versenyképesség, a vállalati kultúra és a hallgatólagos tudás fogalmát és kérdéseit. Bemutatja, hogy a szervezetek miként hoznak létre új tudást és hogyan tudják azt átadni. Következtetésként megfogalmazza, hogy amennyiben a tudásmenedzsmentre kellő hangsúlyt fektetnek, a munkavállaló távozásával a tudás a szervezeten belül marad, így a vállalat nem veszít versenyképességéből.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D23, D61, D83, L21, M21, O31, O33