Search

Search Results

• Adózás, megtakarítás, hatékonyság I.: Szemelvények Erdős Tibor: “Gazdaságpolitika és növekedési potenciál” című, kiadás előtt álló könyvéből, Akadémiai Kiadó, Budapest

  23-46

  Tibor Erdos

  Views:

  130

  Jelen cikk a gazdaságpolitika megtakarításokra gyakorolt hatásával foglalkozik zárt gazdaságot feltételezve. Az adópolitika magán megtakarításokra gyakorolt hatásánál arra a következtetésre jutunk, hogy a
  méltányossági elv gyakran ütközik a megtakarításokat ösztönző politikai szándékkal. Részletesen elemezzük a vállalatok megtakarításaival kapcsolatban a nyereségadó és az amortizációs szabályok beruházásokat befolyásoló szerepét. Az államháztartás megtakarításánál számba vesszük a mérési problémákat, és hogy az államháztartás megtakarításainak változása milyen esetekben lenne képes makroszinten befolyásolni a megtakarítások arányát, és ezzel elősegíteni a gazdasági növekedést.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E 21, E 22, E 62, H24, H25

• Presentation of two models of consumption/saving

  175-184

  Katalin Buzasi

  Views:

  202

  The Permanent Income Hypothesis (developed by Friedman) and the Life Cycle Hypothesis (developed by Modigliani) are the most popular consumption or saving theories in economics. The aim of this paper is to introduce the main features and consequences of the models mentioned above. The first part of this paper introduces the historical circumstances in which the hypotheses were developed. In the second part we mention various debates on the theories which helped tp clarify some of their more complex aspects. The aim of the third part is to introduce various ways of expanding and supplementing the basic theories and convert them into more realistic ones.

  Journal of Economic Literature (JEL) code: E21

• Adózás, megtakarítás, hatékonyság II.

  5-25

  Tibor Erdos

  Views:

  157

  Folytatva a korábbi cikkben megkezdett elemzéseket, az adózás és a hatékonyság kérdéseit vizsgálva arra a következtetésre jutunk, hogy a differenciált forgalmi adók több szempontból is hatékonyság csökkentőek. Egyrészt megváltoztatják a termékösszetételt, ami így már a lakossági szükségleteknek az optimálisnál alacsonyabb szintű kielégítését valószínűsíti, és másrészt termékösszetételen keresztül torzítják a forrásallokációt is, ami a hagyományos hatékonysági értelmezés szerint, alacsonyabb tőkehatékonysághoz is vezet. Hasonló torzításokat okoz, hogy az imputed income nem adózik. Hatékonyság romboló hatása ellenére a szelektív adóztatás elkerülése gyakorlatban nem megvalósítható, hiszen a társadalmi költségei meghaladhatnák a hatékonyságbeli nyereséget. Végső következtetés ugyanaz, mint amit a korábbi cikkben megfogalmaztunk, sem a méltányosság, sem a hatékonyság nem lehet egyedüli célja az adórendszernek.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E 62, H21