Search

Search Results

• Az Európai Unió liberalizált energiapiaca: Dilemmák és kérdések

  5-19

  Eva Sztanko

  Views:

  159

  Az egységes európai energiapiac – az elmúlt években tapasztalható előrelépések ellenére – még nem valósult meg. Az energiahálózatok teljes körű integrációja és a nemzeti piacok teljes megnyitása érdekében további alapvető változtatásokra van szükség, hogy az energiaellátás biztonságos, alacsony költségű és fenntartható lehessen. Ehhez a meglévő hálózatok korszerűsítése mellett ki kell építeni a keresleti és a kínálat oldal rugalmasságát is biztosító integrált infrastruktúrát; ez alapvető feltétele annak, hogy új technológiák, új szereplők és komplementer szolgáltatók jelenjenek meg a piacon. A következő elemzés áttekinti a piaci integráció eredményeit, a liberalizációt még hátráltató korlátokat és a lehetséges kezelési módokat. A változásokat kiváltó okok ismertetése mellett kísérletet tesz az európai energiaszektorban végbemenő jelentős átalakulások és a legfontosabb feladatok bemutatására is.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: Q40, Q41, Q49

• The prospects of uniformization of the internal market of electricity in the European Union

  3-22

  Eva Sztanko

  Views:

  240

  The European internal market of electricity is not yet uniform, although it has been moving toward this direction for the last two decades. The energy market position of the consumers has been strengthening, the liquidity and the cross-border trade of the European electricity markets has been increasing. The stronger competition limited the wholesale prices. Despite the backsliding or stagnating household and industrial consumption, however, the retail prices and the costs have been increasing. The EU has to carry on reforming the electricity market in order to satisfy the need for more flexible energy-systems, to increase the competition, to make the consumers react to price changes in a more flexible way, to create more cost-effective governmental/market measures to handle price volatilities, to finance investments, and to minimise cost increases. The most recent comprehensive recommendations of the European Committee intend to create a new electricity market model, however, it yet remains to see the reception of these on behalf of the member countries.

  Journal of Economic Literature (JEL) code: Q48

• State aid possibilities following the expiry of the ECSC treaty in the steel sector

  125-142

  Eva Sztanko

  Views:

  152

  Az Európai Szén- és Acélközösség (más néven Montánunió) az ún. Főhatóság irányításával a szénbányászat és az acélipar közösségi szintű fejlesztési kereteinek kialakítására tett kísérletet. A Szerződés általános szabályként megtiltotta az állami támogatást, de bizonyos könnyítéseket engedélyezett a válsághelyzetek kezelésére. Ez a gyakorlat lényegesen eltért a Közösséget létrehozó Római Szerződés közösségi támogatási rendszerétől. Az acélipar szabályozása, a hosszú, közel 30 évig tartó válságkezelés után, az ESZAK Szerződés lejártával 2002. július 24.-től átkerült a Római Szerződés hatálya alá. Az állami támogatások új szabályozási keretei lényegesen szűkebb mozgásteret engednek a vállalkozásoknak, mint a korábbi gyakorlat. Számolni kell azzal is, hogy az átmenet során lehetnek problémák, mind az elsődleges, mind a másodlagos szabályozás területén. Az Európai Szén és Acélközösség a két ágazat működését felügyelte, a termelés koordinálásával, pénzügyi kölcsönök és garanciák nyújtásával. Ahhoz, hogy ezt a szerepét el tudja látni, a termelőktől – az alapító okirat felhatalmazása alapján – forgalomarányosan adót szedhetett be. Így feladatai ellátáshoz a közösségi költségvetéstől független pénzügyi forrással rendelkezett. A Nizzai Szerződésnek az Európai Szén- és Acélközösség megszűnésével foglalkozó Jegyzőkönyve előírta, hogy a vagyont – a Szén- és Acélkutatási Alap vagyona megjelöléssel – az Európai Közösségnek át kell adni, de az kizárólag a két ágazat fejlesztéseinek támogatására használható fel. Az áttekintés célja, hogy összefoglalóan bemutassa az Unió hatályos állami támogatási szabályait és az acélipari vállalkozások számára igénybe vehető kedvezmények körét.

• An analysis of services for general economic purposes and universal services in the European Union

  49-66

  Eva Sztanko

  Views:

  131

  A topic in the focus on debates on the European social model has been to define the future role of Services of General Economic Interest (SGEI). The European Commission launched a widespread public discussion on the public utility related objectives of SGEI, their impacts on the quality of life, on the environment and on the competitiveness of European firms, as well as on ways of organising and financing these services. This discussion has received an important input from rulings of the European Court of Justice and the Court of First Instance in cases on Services of General Economic Interest. Although these court rulings lacked consistency in some cases, they still helped to obtain more accurate definitions of SGEI. Most member countries of the EU have started to elaborate the concept of universal services, but there are still serious loopholes in the field of monitoring, control, quality management and in terms of financing. To sum up, the EU member country level practice of universal services in the energy sector is still in the first phase of realisation.