Keresés

Keresési eredmények

• Tranzakciós költségek a mobilpiaci szabványosításban – japán mobilszabványok esete

  83-97

  Kovács István

  Megtekintések száma:

  112

  A tranzakciós költségek már korábban is felbukkantak a szabványosítással foglalkozó írásokban, ám ezek azt vizsgálták, hogy a szabványok alkalmazásával a tranzakciós költségek miként csökkenthetők. Jelen tanulmányban ezzel szemben arra világítok rá, hogy a tranzakciós költségek a szabványosítás során is megjelennek. Ha a szabvány megalkotását egy olyan tranzakcióként értelmezzük, amelynek során a résztvevő felek átadják egymásnak explicit és hallgatólagos tudásukat, akkor a tranzakciós költségek elméletének kereteiben elemezhetővé válik a szabványosítás folyamata. Mivel az egyének tudása specifikus eszköz – aminek az átadása is komoly tranzakciós költségekkel jár –, a szabványosítás során többféleképpen is megjelenhet az opportunizmus. A cikkben amellett érvelek, hogy a mobilpiaci szabványosítás elemezhető a Teece (1986) által felvázolt keretben, ami segít rámutatni, hogy a különböző esetekben milyen megoldással lehet a tranzakciós költségeket mérsékelni. Mindehhez a japán másodikgenerációs szabványosítás tapasztalatait hozom példaként, s ezen keresztül illusztrálom az elméleti rész megállapításait.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: D23, O31, L96

• A bizalom mint költségcsökkentő tényező

  74-84

  Hodosi Anett

  Megtekintések száma:

  205

  Jelen tanulmányban az egyik legtöbbet kutatott informális intézmény, a bizalom direkt és indirekt költségcsökkentő hatását vizsgáljuk. A bizalom mikroszintű bevezetését makroszintű megközelítés követi,
  mely a bizalom tranzakciós költségeken keresztüli közvetlen és a jogrendszeren keresztül történő közvetett, tovagyűrűző költségcsökkentő hatására kíván rávilágítani. Utóbbi részeként 25 európai uniós ország empirikus vizsgálata során a bizalom és az adminisztratív teher okozta költségek – mint a jogrendszer által generált költségek – közötti összefüggéseket elemezzük. A közgazdasági irodalom igazolja egyrészt, hogy a bizalom csökkenti a tranzakciós költségeket, másrészt, hogy a jogrendszer hatékonysága hozzájárul a tranzakciós költségek csökkenéséhez. Feltevésünk szerint a bizalom növekedése javítja a jogrendszer hatékonyságát, és ezen keresztül is csökkenti a tranzakciós költségeket.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: D02, E02

• Növekedéselmélet osztrák-intézményi perspektívában

  157-174

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  125

  A növekedéselméletnek tulajdonképpen egy alapkérdése van: miért szegények egyes országok, mások pedig miért gazdagok. A szerző a növekedéselméleten belül alapvetően két irányzatot azonosít Williamson társadalmi elemzési struktúrája segítségével és rámutat arra, hogy mindkét alapvető megközelítés egyoldalú választ ad erre a kérdésre. A tanulmány azt a vállalatelméletből ismert kritikát alkalmazza a két irányzatra, mely szerint az egyik irányzat túl nagy hangsúlyt fektet a technológiára, a másik pedig a tranzakciós költségekre és az ösztönzőkre. Kibontakozóban van azonban egy olyan új megközelítés, amely képes integrálni e két oldalt. E megközelítés a modern osztrák közgazdaságtan elméleti meglátásaiból indul ki.