Keresés

Keresési eredmények

• Fosszilis energia és gazdasági növekedés szénalapú gazdaságokban: empirikus modellezés és fenntarthatósági kihívások

  126-145

  Kálmán Botond Géza

  Módosné Szalai Szilvia

  Sárközy Helga

  Megtekintések száma:

  140

  A tanulmány a fosszilis energiafogyasztás és a gazdasági növekedés közötti kapcsolatot vizsgálja a szénalapú gazdaságokban, különös tekintettel az energiaintenzitás és az energiahatékonyság szerepére. Célunk, hogy modellalapú elemzéssel számszerűsítsük a fosszilis energiafogyasztás gazdasági növekedésre gyakorolt hatását, és azonosítsuk az energiaintenzív gazdaságok fejlődési és fenntarthatósági kihívásait. A kutatásban Random Forest-modellt alkalmazunk a fosszilis energiafogyasztás és a GDP-növekedés közötti kapcsolat elemzésére. Az adatok a Világbank World Development Indicators adatbázisából származnak, 2013–2023 közötti időszakra vonatkozóan, különböző országok gazdasági szerkezetének figyelembevételével. Az energiaintenzitás erős pozitív korrelációt mutatott a GDP növekedésével Kínában, Oroszországban és Mongóliában, míg fejlettebb gazdaságokban, például Kanadában és az Egyesült Államokban, gyengébb pozitív vagy negatív kapcsolat figyelhető meg. A fosszilis energiaintenzív gazdaságok rövid távon előnyöket élveznek, de hosszú távon a fenntarthatóság érdekében diverzifikáció szükséges. A gazdaság diverzifikációja és az energiahatékonysághoz kapcsolódó tényezők kiemelt szerepet játszanak a fenntartható fejlődés statisztikai előrejelzésében. Az eredmények segíthetik a szakpolitikai döntéshozókat az energiaátmenet tervezésében, különösen tekintettel a fosszilis energiafüggőség csökkentésére és a megújuló energiaforrások integrációjára a gazdasági és környezeti stabilitással összhangban.

  JEL kódok: O13, Q43, Q56, C53, O44

• A Stabilitási és Növekedési Egyezmény föllazításának következményei

  7-26

  Csaba László

  Megtekintések száma:

  261

  Miközben az elméleti közgazdaságtanban végképp győzelemre jutott a szabályok alkalmazását a tartós és kiegyensúlyozott fejlődés előfeltételének tartó megközelítés, az Európai Unió számos tagországában a Keynesre (tévesen) hivatkozó populista gazdaságpolitikai megközelítés nyert teret. Utóbbi megnyilvánulásaként egyre többen követelik, elemzők és közéleti szereplők egyaránt, az euró értékállandóságának védelmére létrejött Stabilitási és Növekedési Egyezmény (SGP) fölülvizsgálatát. Ez az ellentmondás – puzzle – a napi gazdaságpolitikai küzdelmeken túlmutató föloldást igényel. A cikk első felében leíró, a másodikban normatív közelítést alkalmazva teszünk kísérletet a megoldásra, aminek érvénye nem függ a cikk írásának időpontjában is élénk gazdaságpolitikai viták kimenetelétől, illetve az uniós szervek állásfoglalásának tartalmától.

• Külön út - külön siker

  125-148

  Vass Kitti

  Megtekintések száma:

  319

  Tanulmányomban az Európai Unió egyik tagállamát, a korporatív gazdaság egyik példájának tekinthető Ausztria kis, nyitott, föderális berendezkedésű államát veszem górcső alá. Az osztrák gazdaságban a második világháború utáni újjáépítési periódust viharos gazdasági expanzió jellemezte; az olajválságot követően pedig a fejlett tőkés országok között egyedülálló módon alacsony infláció és alacsony munkanélküliség, valamint az átlagosnál dinamikusabb gazdasági növekedés állította az országot a figyelem központjába. A felfokozott külső gazdaságpolitikai érdeklődés miatt ekkor került széles körű vizsgálat alá az osztrák modell, azaz az osztrák gazdaságpolitika és az intézményrendszer. Az 1980 as évek elején azonban a gazdaságban strukturális problémák jelentkeztek, melynek eredményeként a növekedési ütem jelentős mértékben lelassult, míg a 2000-ben bekövetkező politikai változások végre ismét kedvező gazdaságpolitikai fordulatot hoztak. Az alábbiakban elsőként a második világháború utáni újjáépítés során kialakult gazdasági helyzetet mutatom be, majd az osztrák társadalmi partnerség kialakulását, változásait és szerepét vizsgálom. Ezt követően napjaink Ausztriáját elemzem a fenntarthatóan kiegyensúlyozott államháztartás szempontjából, fókuszálva az államháztartás helyzetére és a szövetségi berendezkedésből adódó komplex fiskális kapcsolatokra.

  Journal of Economic Literature (JEL): H62, H63

• Eltérő hátterű nyersanyagban gazdag országok növekedésének fenntarthatósága a főbb nemzetközi indexek fényében

  145-168

  Borkó Tamás

  Megtekintések száma:

  267

  A tanulmány arra keres választ, hogy eltérő hátterű, de bizonyos nyersanyagok jelentősége és nettó exportja szempontjából meghatározó országok teljesítményének különbözőségét, a nyersanyagbőségből
  eredő hátrányok vagy előnyök dominanciáját milyen tényezők magyarázhatják. Ehhez a főbb ismert nemzetközi versenyképességi és intézményi indikátorokat hasznosítjuk. A tanulmány fő következtetése, hogy a nyersanyaggazdaságok sikeres és fenntartható növekedésében megkülönböztető jelentőséggel bír a piaci hatékonyság, az üzleti környezet minősége, az innovatív képesség, a kormányzati, piaci és jogi intézmények minősége és hatékonysága, a korrupció alacsony szintje, valamint a politikai és polgári szabadságjogok megléte.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: O13, O17, Q32

• Az élhetőbb Magyarország esélye

  5-18

  Csaba László

  Megtekintések száma:

  232

  A tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy társadalmi értelemben mennyire volt sikeres Magyarország átalakulása az elmúlt két évtizedben. Megállapítja, hogy a gazdasági siker és a társadalmi deficit kettőssége mellett az első másfél évtized tartalékai kifulladóban vannak. Az uniós tagság csak esélyt, de nem biztosítékot jelent az új szakasz sikeres végbevitelére. 2007-ben jelentősen más kihívások előtt áll az ország, mint 1995-ben állt. Ebből is adódóan a fenntartható növekedés és az eddigieknél eredményesebb társadalompolitika kettősére, az ezt megalapozó irányok fölvázolására teszünk kísérletet.

• Nyugdíjreform-dilemmák – jövedelemelosztási arányok és makropénzügyi egyensúly

  5-32

  Antal László

  Megtekintések száma:

  248

  Az írás célja nem egy átfogó reformjavaslat felvázolása, hanem csupán olyan összefüggések, feszültségforrások felvázolása, amelyek a nyugdíjrendszer szabályainak újragondolását és belátható időn belül reformját elkerülhetetlenné teszik. Az alapvető ok demográfiai természetű: a fejlett és közepesen fejlett országokban gyorsan növekszik az átlagéletkor és lecsökkent a születések száma. Eltolódik az utóbbi javára az aktív és inaktív életszakaszok aránya, nőnek a nyugdíjkiadások és csökkennek az ennek fedezetéül szolgáló járulékbevételek. Nőnek az egészségügyi kiadások is, részben a gyógyítás technikájának fejlődése, de részben az időskor meghosszabbodása következtében is. Ezzel a nagy elosztó rendszerek fenntarthatatlanná válnak, hacsak nem követi az aktív életszakasz arányos meghosszabbodása, vagyis a nyugdíjba menetel időpontjának kitolódása. Ezzel szemben Magyarországon az átlagéletkor növekedése még csak a következő 20-30 évben következik majd be. A nagy elosztó rendszereket ma jellemző feszültségek tehát még nem demográfiai okokra vezethetők vissza, hanem mindenekelőtt a rendszerváltás sajátos jellemzőire. Drámaian lecsökkent a foglalkoztatás szintje és kiszélesedett az adóarbitrázs lehetősége. A rendszer fenntarthatóságához el kellene érni, hogy a rendszer ösztönzzön a munkaerőpiacon maradásra és a munkavállalók 90 %-a ne igyekezzen már a törvényi korhatár előtt másfél-két évvel nyugdíjba menni. Mindezek mellett a következő néhány évtizedben az időskori függőségi ráta nagyjából megduplázódik. Az adott körülmények között a társadalmi és pénzügyi szempontból egyaránt fenntartható nagy elosztórendszerekről folyó viták kapcsán annyi bizonyos, hogy a nagy elosztórendszerek kiadási dinamikájának megfékezése és az öngondoskodás szerepének növelése elkerülhetetlen. A nyugdíjrendszer biztosan nem tud egyszerre eleget tenni a keresők jövedelmeivel való lépéstartás (bérkövetés), a biztosítási elv érvényesíthetősége, az időskori tömeges nyomort kizáró minimális jövedelem garantálása és a hosszú távú finanszírozhatóság követelményének. Különösen nem tud eleget tenni ezeknek az életkori struktúra gyors változásának szakaszában.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: I38, J11, J26