Keresés

Keresési eredmények

• Improved operation efficiency strengthens organizational quality in higher education

  3-18

  Lakatos Péter Levente

  Megtekintések száma:

  296

  This paper examines quality assurance as an effective tool for organizational development, reviewing the theories and history of quality management. After describing the theoretical foundations used in the USA, focusing on heavy industries, it discusses European models such as TQM, ISO and EFQM systems in more detail, then moves on to critical approaches, especially with regard to the applicability and effectiveness of quality assurance in education and higher education. The second half of this paper focuses specifically on quality assurance in higher education, in particular European standards, approaching it from the perspective of internationalisation. In this context, this paper addresses the issues of brain drain, digital campus, stakeholder involvement and student-centredness. Finally, the paper concludes that quality assurance in higher education is not only an essential but a necessary process as well, which can also be the most effective tool for organizational development.

• Kompetenciamenedzsment és irányításirendszer-szabványok

  93-108

  Berényi László

  Megtekintések száma:

  388

  A tudás alapú gazdaság- és szervezetfejlesztés napjainkban összefonódik a kompetenciamenedzsment kérdésével. Az egyéni és szervezeti tudáselemek létrehozása és áramoltatása fontos kihívások. Kutatói és tanácsadó munkáim során számos szervezetnél tapasztaltam, hogy a tudásmenedzsment alkalmazása hasznos lenne, ám különböző okokból az nem valósul meg, sőt gyakran nem is ismerik a lehetőségeket.
  Tanulmányomban azt kívánom bemutatni, hogy a széles körben elérhető ISO 9001 szerint tanúsított irányítási rendszerek megteremtik a kereteket a tudásalapú fejlesztésekhez. A módszertani és tartalmi előnyök ismertetésén túl fontosnak tartom, hogy kitérjek a gyakorlati alkalmazás kritikus pontjaira is.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: D83, M19

• A dinamikus kapcsolati képességek és a lojalitás szerepe a szervezetközi kapcsolatokban

  76-92

  Hetesi Erzsébet

  Vilmányi Márton

  Megtekintések száma:

  361

  Jelen tanulmány arra keres választ, hogy a hazai szervezetek hogyan viszonyulnak a hálózati együttműködésekben a kapcsolatok menedzseléséhez, és a közel négy éve tartó világgazdasági válság milyen hatással van a szervezetek közötti interakciókban a kapcsolati minőség és a szervezeti lojalitás megítélésére. A tanulmányban a dinamikus kapcsolati képesség és a szervezetek közötti (B2B) lojalitás elméleti hátterének bemutatása után empirikus kutatási eredményeinket ismertetjük, ahol a kapcsolati menedzsment és a szervezeti lojalitás faktorait próbáljuk meg azonosítani. Megközelítésünkben a kapcsolati menedzsment hatással lehet a szervezeti lojalitásra. Meggyőződésünk, hogy ahol a kapcsolatok menedzselése tudatos tevékenység, ott annak léteznek kialakult mechanizmusai (cselekvéssorok), s ezek a tudatosan felépített mechanizmusok pozitív hatással vannak a kapcsolati minőség értékelésére, s hozzájárulnak a partneri lojalitáshoz.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: M10, M14, M31, M39

• Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások és az egyetemes szolgáltatás értelmezéséről az Európai Unióban

  49-66

  Sztankó Éva

  Megtekintések száma:

  214

  Az elmúlt közel tíz évben az európai társadalommodellről folytatott vita középpontjában az általános gazdasági érdekű szolgáltatások jövőbeni szerepének megfogalmazása állt. Az Európai Bizottság széleskörű nyilvános konzultációt indított el az általános gazdasági érdekű szolgáltatások közszolgáltatási célkitűzéseiről, az életminőségre, a környezetre és az európai vállalkozások versenyképességére gyakorolt hatásairól, valamint a szolgáltatások szervezésének és finanszírozásának módjáról. Ehhez a konzultációhoz az Európai Közösségek Bírósága (European Court of Justice) és az Elsőfokú Bíróság (Court of First Instance) általános érdekű szolgáltatásokkal1 kapcsolatos ügyekben hozott határozatai is hozzájárultak. Bár a bíróságok döntései nem voltak mindig konzisztensek, mégis nagyban segítették az általános gazdasági érdekű szolgáltatások fogalmának pontosabb meghatározását.