Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Freedom of the Markets versus Good Governance: Experiences in Central Europe
    35-61
    Megtekintések száma:
    102

    The market and the state, operation and characteristics of two institutions of key importance in the modern mixed economies, are investigated for the former socialist countries in this study. After two decades it can be seen more clearly what system has been established in the region, how it operates, and what its characteristics are. In the first part of the with the help of international comparisons we examine how free the market is, how good the rules are, and how much they help, or hinder, the fulfilment of its function. From an other aspect we compare the scope of the good governance and the size, the freedom and efficiency of the state. According to the evidence of the international studies examined, the former socialist countries established the forms of the market institutional system relatively quickly, but the operation and quality of these lagged significantly behind those of the developed countries. Also important conclusion of the study is that by the first decade of the millennium the characteristics of the former socialist countries are increasingly diverging from one another. Both the characteristics of the earlier socialism, and the more distant historical past which can be caught in the act within it, had and have an effect on the economic and social systems now established in Eastern and Central Europe.

    Journal of Economic Literature (JEL) codes: H1, P17, P27, P35

  • Nemzetközi felsőoktatási rangsorok – miért olyan jók a legjobbak?
    127-142
    Megtekintések száma:
    89

    A tanulmány célja a nemzetközi felsőoktatási rangsorok összehasonlító elemzése. Az írás napjaink tudásgazdaságának átalakuló foglalkoztatási viszonyai közt az egyetemek szerepét, azok teljesítményét
    kívánja elemezni. Áttekintő képet próbál adni a globális felsőoktatási rangsorokról, azok módszertanáról, bemutatva készítésük előnyeit és nehézségeit, s javaslatokat fogalmaz meg a módszertanból adódó
    torzulások javítására. Részletes empirikus elemzést ad az országok ranglistákban elért eredményeiről, valamint három rangsor összehasonlításán keresztül teszteli azt a hipotézist, miszerint az angol
    anyanyelvű országok a módszertanból adódó sajátosságok miatt jobban teljesítenek, mert a kutatási eredmények mérésére használt adatbázisok elsősorban az angol nyelvű publikációkat és azok idézettségét
    veszik számításba, s a legrangosabb folyóiratok többsége is angol nyelvű.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21, P52

  • Nemzetgazdaságunk a rendszerváltás után
    55-84
    Megtekintések száma:
    81

    Jelen írás áttekinti Magyarország gazdasági fejlődésének legfontosabb trendjeit a 90-es évektől napjainkig. A folyamatok jobb szemléltetése érdekében a magyarországi eseményeket nemzetközi környezetbe helyezve, az EU-hoz csatlakozott posztszocialista országok adataival összevetve tárgyaljuk. Ezt követően felvázoljuk, hogy a gazdasági változások milyen társadalmi folyamatokhoz illeszkednek, külön kitérve többek között az egészégügy helyzetére, az oktatásra és a kulturális élet fejlődési sajátosságaira.

  • A gazdasági növekedés gyorsításának esélyei Magyarországon 2030-ig
    5-26
    Megtekintések száma:
    111

    A rendszerváltás nem hozta meg, amit leginkább várt a magyar közvélemény: a nyugati orrszágok életszínvonalához való felzárkózást. Ez 2030-ig sem fog bekövetkezni. Ma már világos, hogy a foglalkoztatás növelésében, a humán tőke formális képzésben testet öltő gyarapításában és az innovációban sokkal kevesenn növekedési tartalék van, mint azt a hazai közgazdasági gondolkodás tudni véli. Egyetlen komoly növekedési tartalékunk van: a vállalatok tulajdonosi koncentrációja nyomán, a méret- és választékgazdaságosságban rejlő előnyök kihasználásával kell növelni a vállalatok termelékenységét. Érdemileg nem lesz több munkáskéz, azoknak kell termelékenyebben dolgozni - másutt és másképpen -, akik már ma is dolgoznak. Ezen túlmenően a nagy elosztó rendszerek strukturális reformja és a beruházási ráta növelése is elengedhetetlen. Mindenekelőtt azonban, először "fejben" kell megváltozni, a termelékenység növelése útjában álló jogi, ideológiai és szemléletbeli akadályokat kell lebontani. Az ország politikai elitjének meg kell értenie és el kell fogadnia, hogy nincs olyan rövid távú társadalompolitikai cél, amiért érdemes feláldoznia termelékenység növekedését.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: E66, O47, O50, O52 

  • A hazai felnőttképzés jellemzői
    36-55
    Megtekintések száma:
    164

    Jelen írás a hazai felnőttképzés legfontosabb jellemzőit tekinti át oktatásgazdasági aspektusból. A szerzők megvizsgálják a felnőttképzés hazai jogszabályi kereteit. Bemutatják a felnőttképzés különböző alrendszereinek - az iskolarendszerű, az iskolarendszeren kívüli, és a munkahelyi képzés - részvételi jellemzőit, nemzetközi összehasonlításban is. Áttekintjük a felnőttképzés célcsoportjait és a képzési aréna szereplőinek motivációit. Megvizsgáljuk a felnőttképzés különböző formáinak hazai ráfordításait, s ezen ráfordítások megoszlását az egyes szereplők között.