Keresés

Keresési eredmények

• Az érzékelt infláció viselkedésgazdaságtani megközelítése

  46-71.

  Tréfás András

  Megtekintések száma:

  273

  Az infláció 2015-ben továbbra is alacsony szinten maradt mind Magyarországon, mind az Európai Unióban. Ezt a folyamatot azonban az emberek által érzékelt infláció csak részben követte, a fogyasztók jelentős része szerint az árak továbbra is nőnek. A mért és érzékelt infláció közötti eltérés általánosan megfigyelhető jelenség, évtizedek óta kutatott témakör. A tanulmány fő célja körbejárni ezt az anomáliát, felhasználva a viselkedésgazdaságtan eredményeit. Másrészről a releváns irodalom eredményeire támaszkodva megvizsgálom, miért érzékelnek eltérő inflációt a társadalmi csoportok, illetve Magyarország esetében empirikus elemzést is folytatok, statisztikai és ökonometriai módszertant használva. Általános érvényű következtetésem, hogy a torzítások, heurisztikák érdemben befolyásolják az egyének, társadalmi csoportok által érzékelt inflációt, noha a hatás kvantifikációja nehéz. A magyar empíriát vizsgálva ugyancsak kimutathatók torzítások, noha ezek nem minden esetben egyeznek a nemzetközi megfigyelések eredményeivel.

  Journal of Economic Literature (JEL) codes: E03

   

• A klubok közgazdasági elmélete

  64-85

  Elek Nóra Ilona

  Megtekintések száma:

  194

  A klubok közgazdasági elméletének jelentősége az, hogy a klubjavak definiálásával lehetővé vált az olyan javak elemzése, amelyek nem rendelkeznek maradéktalanul a tiszta közjavak vagy a tiszta magánjavak tulajdonságaival. A tanulmány az irodalom alapján elhelyezi a klubjószágot a javak között, majd részletezi a klubokkal és klubjavakkal kapcsolatos definíciós alapelemeket, a tiszta közjószágtól való eltéréseket. Ezt követően, a teljesség igénye nélkül, a fontosabb szerzők munkáinak kiemelésével felvázolja a klubelmélet legfőbb kérdéseit és modelljeit. Legvégül, a teória gyakorlati kérdésekben való relevanciájának alátámasztásaként, néhány olyan közgazdasági problémára, területre tér ki, ahol alkalmazták a klubelméletet.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: H41, H49

• Az önkéntes munkanélküli biztosítás szerepe a szakszervezeti mozgalomban

  43-70

  Elek Nóra Ilona

  Megtekintések száma:

  240

  A tanulmány célja, hogy a szakirodalom alapján feltérképezze a szakszervezet által kezelt, állami támogatással működő, országos szintű, önkéntes munkanélküli biztosítási rendszer, az ún. Ghent-rendszer, szelektív ösztönzést befolyásoló intézményi környezetét. További cél, hogy klaszterelemzés alkalmazásával megvizsgálja, hogy e környezet alapján a Ghent-rendszerű országok – Dánia, Finnország és Svédország – különböznek-e más országoktól. Az elemzés Olson (1965) melléktermék-elméletének koncepciójából indul ki. Ennek lényege, hogy a nagy csoportok az egyes egyénekre ható ösztönzők alkalmazásával képesek csak a tagságuk növelésére, fenntartására és így lobbitevékenységük megvalósítására. A szakszervezetek esetében az önkéntes munkanélküli biztosítás elérhetősége lényeges ösztönző. A szakszervezeti mozgalomra gyakorolt hatását dummy változóként szokták vizsgálni, jelen írás azonban a Ghent-rendszer szempontjából fontos intézményekre fókuszál.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: J51