Keresés

Keresési eredmények

• Agrárfoglalkoztatási helyzet Magyarországon, illetve az észak-alföldi régióban

  Csapóné Riskó Tünde

  Megtekintések száma:

  146

  A rendszerváltás óta a hagyományos mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságon belül csökkenő tendenciát mutat. A gazdaság szerkezetében bekövetkező változások a mezőgazdasági termelésben foglalkoztatottak arányának csökkenésével járnak, mely megegyezik az Európai Uniós tendenciákkal. Az északalföldi régióban az egy főre jutó GDP értéke évek óta a legalacsonyabbak közé tartozik. Ennek okaként az összességében szerény iparosodottság, a mezőgazdaság tartósan alacsony jövedelmezősége, illetve az elmaradott területeknek az országosnál magasabb aránya nevezhető meg. A mezőgazdasági foglakoztatásnak a mezőgazdasági árutermelésen túlmenően a vidéki lakosság helyben tartásában is fontos szerepe van. Egyes régiók vonatkozásában egyedüli foglakoztatási lehetőséget biztosít a mezőgazdaság, így ezen térségek vidékfejlesztésében meghatározó az agrárium szerepe.

• Nyugat-Balkán: a mezőgazdaság lehetőségei az EU-csatlakozás küszöbén

  52-73

  Mizik Tamás

  Megtekintések száma:

  156

  A nyugat-balkáni országok deklarált célja azonos, mégpedig az Európai Unióhoz történő mielőbbi csatlakozás, aminek egyik fontos területe a mezőgazdaság. A vizsgált országok ebből a szempontból nagy
  különbségeket mutatnak, azonban közös bennük, hogy a szektor súlya nagyobb, mint az uniós átlag. Jelen tanulmány áttekinti az alapvető mezőgazdasági indikátorokat, amelyek segítségével pontos képet
  lehet kapni az agrárszektor szerepéről, helyzetéről, termelési szerkezetéről, teljesítményéről és a külpiaci kapcsolatairól. A szektor teljesítményének változásait az azok hátterében meghúzódó okok követik (az inputfelhasználás alakulása, üzemszerkezet, árak és cserearányok, illetve az agrárpolitika). Az elemzés a legfrissebb elérhető évekre koncentrál. Az elmúlt néhány év alatt Szerbia a régió vezető mezőgazdasági termelőjévé és egyetlen nettó exportőrévé vált. A helyzet azonban számos veszélyforrást rejt magában (eltolódott ágazati egyensúly, elaprózódott birtokszerkezet, relatíve alacsony hozamok, előnytelen exportszerkezet, élelmiszerhigiénia és minőségellenőrzési rendszerek), amelyek miatt fájdalmas és nehéz feladatok várnak még a térség országaira.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q15, Q17, Q18

• Megnyilvánuló komparatív előnyök a magyar mezőgazdaságban: kaotikus vagy koherens szerkezet?

  59-82

  Fertő Imre

  Megtekintések száma:

  140

  A cikk a magyar mezőgazdaság megnyilvánuló komparatív előnyeit vizsgálja a Balassa- index alkalmazásával 1992 és 2002 között különböző referenciapiacokon és aggregációs szinten. Eredményeink azt mutatják, hogy a magyar mezőgazdaság megnyilvánuló komparatív előnyei meglehetősen változékonyak mind az egyes aggregációs szintek között, mind a különböző referenciapiacok között. A kereskedelem specializációja csökkenő trendet mutat mindegyik referenciacsoportban, azaz a hazai agrárszektor elveszítette komparatív előnyeit számos termékcsoportban a vizsgált időszakban. A B-indexek közelebbi elemzése azt mutatja, hogy azok konvergáltak egymáshoz, de az egyes termékcsoportoknál az indexek nagyobb változékonyságot mutattak. Meglehetősen nagy annak a valószínűsége, hogy egy termékcsoport specializációja csökkenjen, míg annak növekedésére alig van esély.
  
  Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q12

• The economic impacts of direct payments on agricultural income – A Literature Review

  3-25

  Szerletics Ákos

  Jámbor Attila

  Megtekintések száma:

  579

  The economic impacts of direct payments is a widely studied field in the literature related to the Common Agricultural Policy. This article aims to provide a systematic review of the income-related impacts of direct payments. In doing so, the article screened the academic literature on the impacts of direct payments and identified 150 relevant ones, out of which 41 were written directly on income-related effects.
  Relevant articles can be classified into four groups: general, distributional, stabilisation and other impacts. Most of the literature criticised the ongoing system of direct payments and their effectiveness in producing income-related policy goals. We believe that our results can be useful for researchers and policymakers in better understanding the income-related impacts of direct payments.

  Journal of Economic Literature (JEL) classification: Q18

• Ökológiai marketingstratégiák és a jövőkutatás

  169-188

  Szolnoki Győzőné Karkus Mária

  Megtekintések száma:

  220

  A tudományos jövőkutatás mindkét ágának: a prognosztikának és a jövőképalkotásnak fontos eleme a természeti környezet. Minden tudomány, a közgazdaságtan és a környezet-gazdaságtan is arra törekszik, hogy riasztó vagy vonzó jövőképek kidolgozásával befolyásolja a gazdasági szereplők döntéseit. A fenntartható fejlődés fogalma, elvei olyan jövőkép megvalósítására mozgósítanak, amely megkísérli a jelenlegi és jövőbeni gazdasági, környezeti, társadalmi érdekek összehangolását. Ehhez preventív környezetpolitikára lenne szükség és olyan értékrendváltásra, amikor a gazdasági szereplők döntései során a környezeti érdek legalábbis egyenrangúvá válik a gazdasági érdekekkel. Megfelelő gazdasági-társadalmi feltételek között az ökomarketing alkalmas eszköz a gyakran ellentétes vállalati célok és érdekek összehangolására. A tanulmány első része a jövőkutatás és a környezet kapcsolatával foglalkozik, a második az ökomarketing fogalmát ismerteti, valamint rendszerezi az ökológiai marketingstratégiákat.

• Pénzügyi hatások és a mezőgazdasági árak túlszaladása Magyarországon

  39-49

  Bakucs Zoltán

  Megtekintések száma:

  149

  A tanulmány a Saghaian és társai (2002) által kidolgozott elméleti modell alapján elemzi a magyar nemzetgazdasági ágazatok váratlan pénzkínálati sokkokra adott válaszát. Az empirikus elemzésben Johansen-féle kointegrációs eljárást és hibakorrekciós modellt alkalmazunk, hogy kiderítsük, vajon a mezőgazdasági árak túlszaladnak-e hosszú távú egyensúlyi pályájukon. Eredményeink azt mutatják, hogy a mezőgazdasági szektor árai gyorsabban igazodnak a makrogazdasági környezet, konkrétabban a pénzkínálat változásához, mint az ipar árindexei, rövid távon befolyásolva a relatív árakat, ellenben a szigorú értelemben vett hosszú távú pénzsemlegesség hipotézist elvetjük.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: C32, E51, P22 és Q11