Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Az élhetőbb Magyarország esélye
    5-18
    Megtekintések száma:
    88

    A tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy társadalmi értelemben mennyire volt sikeres Magyarország átalakulása az elmúlt két évtizedben. Megállapítja, hogy a gazdasági siker és a társadalmi deficit kettőssége mellett az első másfél évtized tartalékai kifulladóban vannak. Az uniós tagság csak esélyt, de nem biztosítékot jelent az új szakasz sikeres végbevitelére. 2007-ben jelentősen más kihívások előtt áll az ország, mint 1995-ben állt. Ebből is adódóan a fenntartható növekedés és az eddigieknél eredményesebb társadalompolitika kettősére, az ezt megalapozó irányok fölvázolására teszünk kísérletet.

  • Tőkepiacok nyolc új EU-tagországban – látszat- vagy valós fejlettség
    183-198
    Megtekintések száma:
    89

    A tanulmány arra keresi a választ, hogy mi az Európai Unióhoz frissen csatlakozott, volt tervgazdaságú nyolc ország tőkepiacának valós szerepe és lehetősége. A szerző bemutatja, hogy – bár a gazdasági növekedés szempontjából kívánatos a vegyes pénzügyi közvetítés, így a bankrendszer mellett a tőkepiac hatékony működése – a pénzügyi globalizáció hatásai miatt a vizsgált országok tőzsdéinek fejlődése nem lehet párhuzamos az általános intézményrendszer mélyülésével. A tanulmány a szabványosított piacok szerepének kiemelése mellett különböző alapvető stratégiákat is elemez.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: F36, G14, G15

  • Humán tőke és inteézmények az endogén növekedéselmélet korai modelljeiben
    135-149
    Megtekintések száma:
    155

    Az endogén növekedéselmélet, vagy - ahogyan sokszor nevezik - az új növekedéselmélet mintegy húsz év alatt kiforrott elméletté vált. Az elmélet eredeti célja az volt, hogy jobb magyarázatot adjon a tényekre, mint a hagyományos teóriák, ez azonban csak részben sikerült. Ha ez így van, akkor mi a hozadéka az egész elméletnek? E tanulmány azt kívánja bizonyítani, hogy bár a tények nem sokkal jobb magyarázatát nyújtja az endogén elmélet, de elmélyítette a gazdasági növekedés megértését, és olyan tényezőket emelt be a formális elméletbe, amelyekkel eddig csak a növekedéselmélet "puhább" ágai foglalkoztak.

  • A franchise mint irányítási forma szerepe a gazdaságban
    59-83
    Megtekintések száma:
    151

    A franchise egyre elterjedtebb irányítási formának tekinthető napjainkban. Népszerűsége azzal magyarázható, hogy ezen üzleti modell révén gyorsan terjedhet és fejlődhet egy vállalat, ami nemcsak az ötletgazda számára előnyös, hanem az egész gazdaságra pozitív hatást fejt ki – munkahelyteremtő képessége, a GDP-hez való hozzájárulása által. A tanulmány a franchise formában működő hálózatok gazdaságban betöltött szerepét mutatja be, a franchise szülőhazájának számító Egyesült Államokban, valamint az amerikai franchise hálózatok egyre népszerűbb célpiacaként számon tartott Európában.
    A Nemzetközi Franchise Szövetség, valamint az Európai Franchise Föderáció által közzétett felmérések a franchise hálózatok egységeinek számáról, a franchise vállalatoknak köszönhető munkahelyekről,
    jövedelmekről, a kibocsátás mértékéről, valamint a GDP-hez való hozzájárulás mértékéről adnak információt, ágazatonkénti bontásban. A számok arról tanúskodnak, hogy a franchise egyre nagyobb részt képvisel a gazdaságban, az egyéb vállalati formákhoz képest nagyobb fejlődést mutat, a munkalehetőségek fő forrásának és a gazdasági növekedés fő motorjának tekinthető.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D22, L14

  • A területi tőke kiegyensúlyozott és erőltetett növekedésének regionális tényezői
    62-80
    Megtekintések száma:
    133

    Ebben a tanulmányban, Kornai János erőltetett gazdasági növekedésről szóló elmé­leti megállapításait adaptálva, összehasonlítom a hazai kistérségek erőltetett és harmonikus területitőke­növekedését a 2004 és 2010 közötti időszakban. Az empi­rikus mérésnél a területitőke­koncepció komplex módszertanát alkalmazom. Longi­tudinális eredményeim szerint az erőltetett területitőke­növekedés jellemző oka, hogy az infrastrukturális háttér rovására fejlesztettek más ágazatokat, és ezzel egy időben nőttek a területi­társadalmi egyenlőtlenségek. Mindez a területi tőke erőltetett növekedését és káros hatását okozta. A túlfűtött területitőke­növekedést kezelni lehet területfejlesztési, gazdaságpolitikai és társadalompolitikai eszközök együttes, összehangolt alkalmazásával.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: C62, C68, Q01, R58