Keresés

Keresési eredmények

• A szociális ellátórendszer sajátosságai Kárpátalján

  82-94

  Báthori-Tárczy Zita

  Popovich Anna

  Katsora Olexander

  Megtekintések száma:

  317

  A tanulmány a kárpátaljai szociális védelem rendszerével foglalkozik; bemutatja az ukrajnai szociális védelem felépítését és jellemzi annak összetevőit; a múlt és a jelen vonatkozásában elemzi a jelenlegi gazdasági, szociálpolitikai és társadalmi helyzetet; kitér az ukrán állami és nem állami szociális védelem sajátosságaira, feladataira és az azok teljesítését korlátozó tényezőkre; tisztázza a szociális védelem, jólét és a jól-lét fogalmát az értelmezésükben tapasztalható eltérések és ellentmondások elkerülése végett; néhány jelentősebb állami, nem állami és egyházi fenntartású intézmény tevékenységének, jó gyakorlatának ismertetésével bemutatja a kárpátaljai szociális szolgáltatások rendszerét; megállapításokat fogalmaz meg a helyzettel és a fejlesztési irányokkal kapcsolatban.

• Nevelőszülők a roma gyerekek neveléséről

  71-83

  Rákó Erzsébet

  Megtekintések száma:

  69

  Nemcsak a hazai, de a nemzetközi kutatások is azt mutatják, hogy a kisebbséghez tartozó gyermekek létszámukhoz viszonyítva nagyobb arányban vannak jelen a gyermekvédelmi intézményekben (Neményi-Messing, 2007, Darvas és mtsai, 2016, Drake et.al., 2009; Cénat et. al., 2021). Jelen tanulmányban egy nevelőszülőkkel készült kutatást mutatunk be, aminek célja annak feltárása, hogy hogyan látják a nevelőszülők a cigány gyerekek nevelésének kérdéseit és abban a saját szerepüket. Félig strukturált interjút készítettünk 41 nevelőszülővel. A megkérdezett nevelőszülői családokban nevelkedő gyerekek többsége cigány, mindössze négy olyan családot találtunk ahol nem helyeztek el cigány gyerekeket. A válaszok alapján megállapítható, hogy a megkérdezett nevelőszülők többsége feltételekkel fogadja el a cigány gyerekeket, aminek oka a társadalmi előítéletekre vezethető vissza. A nevelőszülők a cigány és nem cigány gyerekek nevelésében nem látnak különbséget, viszont kevéssé ismerik a családi hátterüket és a cigány családok szokásait.

• The opportunities of the resilience measurement in the family and child protection system in Hungary

  130-156

  Homoki Andrea

  Megtekintések száma:

  265

  A tanulmány a Rubeus Egyesület és a Gál Ferenc Egyetem kutatóműhelyében végzett hazai gyermekkori reziliencia kutatási eredményeibe nyújt betekintést azzal a céllal, hogy a validált mérőeszközök alkalmazhatóságának gyakorlatára mutassunk rá. Célunk a tanulmányban a 2018-2021 között megvalósult programokhoz kapcsolódó mérőeszközfejlesztés eredményeinek közlésével azok alkalmazhatósági területeinek bemutatása volt a magyar gyermekvédelmi rendszer állami és civil szférájában. A validált eszközökkel mértük a gyermek-ellenállóképességet és a szülői attitűdöket a különböző magyarországi célcsoportok körében. Azok a gyermekek és szüleik, akiknek körében a reziliencia és attitűdmérés történt nehéz élethelyzeteik ellenére, képesek a boldogulásra az innovatív modellprogram segítségével, amelyben szakemberek támogatták az életképességüket.

• Számít a kultúra? Szerfogyasztás mongol és magyar serdülők körében

  210-233

  Uuganbayar Bayarjargal

  F. Pikó Bettina

  Megtekintések száma:

  151

  A serdülőkori szerfogyasztás gyakorisága és háttértényezői a kulturális és nemzeti határok szerint változnak, ami felveti a kérdést, hogy a kultúra befolyásolja-e ezeket a magatartásokat.  Míg a dohányzás és az alkoholfogyasztás európai trendjei lassú csökkenést mutatnak, kevesebbet tudunk a közép-ázsiai országokról, mint pl. Mongólia. Keresztmetszeti vizsgáltunkban két mintában megvizsgáltuk a serdülők szerfogyasztását:  egy mongol (N = 312, átlagéletkor = 16,85 év, 34,0% fiú) és egy magyar (N = 320, átlagéletkor = 16,32 év, 49.4% fiú) mintában. A dohányzáson és alkoholfogyasztáson kívül mértük a társas támogatást, a szülői kontrollt, a vallásosságot, és a társadalmi helyzet önértékelését. A deskriptív statisztika nem csupán magasabb szerfogyasztási gyakoriságokról számolt be a magyar serdülők körében, hanem a nemi különbségek hiányáról is. Míg a családi társas támogatás a mongol fiatalok körében volt erősebb, a szülői kontroll több védelmet nyújtott a magyar serdülők számára. A vallásosság és a társadalmi helyzet egyik esetben sem volt fontos háttértényező. Az eredményeink megerősítik, hogy figyelembe kell venni az univerzális és a specifikus kulturális tényezőket is.