Keresés
Keresési eredmények
-
Társállatokkal kapcsolatos attitűdök és a mentális egészség összefüggése egy empirikus vizsgálat keretében
32-47Megtekintések száma:264Tanulmányunkban a társállatokkal való foglalkozás és a mentális egészség kapcsolatát vizsgáltuk. Célunk volt a házikedvencekkel kapcsolatos attitűdök összefüggésének elemzése az élettel való elégedettséggel, depressziós és szorongásos tünetekkel. Online keresztmetszeti vizsgálatunkban 297 fő vett részt (89,5% nő, 18-85 évesek), az adatgyűjtésre 2023. második felében került sor. A házikedvencekkel kapcsolatos attitűdöket a CENSHARE Pet Attachment Scale segítségével mértük fel, amelyet explorációs faktoranalízissel elemezve nyolc faktor alkotott. A kötődés és a közelség attitűdök az élettel való elégedettséggel pozitív kapcsolatot mutattak. Az időtöltés, az állatokkal való foglalkozás és kommunikáció negatívan függött össze az élettel való elégedettséggel és a jólléttel, és pozitívan a depresszióval, szorongással. A depresszióra hajlamos, életükkel elégedetlenebb emberek számára az állatokkal való foglalkozás terápiaként is szerepelhet, kivéve, ha képmutatásból fakad.
-
Azonosságok és különbségek – Munkaattitűdök és a munkával való elégedettség jellemzői 2005-2018 között
233-257Megtekintések száma:749Tanulmányunkban a munkához kapcsolódó attitűdök hazai vonatkozásainak bemutatását vállaljuk, az ezredfordulót követő időszakra koncentrálva. Elemző munkánkban azt a célt tűztük ki, hogy megvizsgáljuk a munkával való elégedettség, a munkavégzéshez kapcsolódó attitűdök, valamint a munkát kísérő stresszhelyzet jellemzőit két országos és egy megyeszékhelybeli adatbázison. Írásunkban a három adatbázis leíróelemzésén túl arra fókuszálunk, hogy feltárjuk az esetleges időben és térben bekövetkező változásokat, különbségeket. Írásunk első részében a munkához, a munkával való elégedettséghez kapcsolódó elméleti kereteket, korábbi vizsgálati eredményeket mutatjuk be, majd ezt követően a hazai munkaelégedettségben bekövetkezett változásokra, illetve a hazai átlag populáció és egy speciális, a helyi társadalomnak a munkához viszonyuló attitűdjének eltéréseire, esetleges hasonlóságaira koncentrálunk. Eredményeink szerint a két országos adatfelvétel válaszadóinak munkaelégedettsége közel azonos mintázatot mutat, míg a helyi társadalom véleménye ettől eltérő és kedvezőtlenebb képet fest. A fentiek mellett a munkával való elégedettséget a Herzberg-féle kéttényezős modellre alapozva megállapíthattuk, hogy a munka biztonsága minden válaszadói csoport számára egyaránt fontos. A 2005-ös és 2015-ös országos és a 2018-as helyi válaszadók véleménye több ponton megegyezett, de voltak eltérések is, például a motivációs tényezők, a munkavégzés körülményei, stb. között. Összességében megállapítható, hogy a különbségek és a hasonlóságok egyaránt jellemzik a három vizsgálati év válaszadóinak munkaelégedettségét, munkaattitűdjét, munkavégzéshez kapcsolódó stresszhelyzetét. A divergencia és konvergencia kérdését nemcsak a regionális jellemzők, de a társadalmi és gazdasági folyamatok és az azokra adott társadalmi és egyéni reakciók is alakítják.
-
Szeged Studies 2000 – 2024. Negyedszázadnyi városkutatás eredményeiből
83-131Megtekintések száma:142A tanulmány a Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszéke által a 2000. évben indított Szeged Studies kutatássorozat módszertanát, valamint a város lakóinak véleményét mutatja be néhány kulcsfontosságú társadalmi jelenséggel kapcsolatban. A 25 éve évenként végzett reprezentatív survey vizsgálat multidiszciplináris megközelítésben tárja fel a város társadalmi, környezeti és biztonsági folyamatait. A módszertani alapot a személyes felkeresésen és lekérdezésen alapuló (PAPI, CAPI) empirikus adatgyűjtés, terepkutatás adja, amelyben az egyetemi hallgatók aktív szerepet vállalnak. Tanulmányunkban a lakossági bizalom, közbiztonság, migrációs attitűdök és környezeti tudatosság változásait elemezzük longitudinális és keresztmetszeti megközelítésben. Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy az elmúlt 25 évben a szegediek biztonságérzete összességében javult, a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak erősödtek. A külföldiekkel szembeni attitűdök hullámzóan, de összességében az elfogadás irányába mozdultak. Az intézményekkel kapcsolatos bizalom szintje alacsony, kivéve az idősebb és alacsonyabb iskolai végzettségű társadalmi csoportokat, ahol ez magasabb. A kutatássorozat célja, hogy a helyi társadalom működését érintő komplex tényezőket feltárja, és hozzájáruljon a szociológusképzés gyakorlatorientált fejlesztéséhez.
-
Iskolavezetők és vidéki elitszerepek
54-70Megtekintések száma:208A tanulmány egy 2017-2018 között megvalósuló kérdőíves adatfelvétel alapján készült. A székelyföldi iskolavezetők célcsoportban (n=238) két kiemelt szempont szerint elemzi az iskolavezetők attitűdjeit a mindennapi iskolaműködést és vezetést meghatározó témákban: (1) az iskola és helyi társadalom közötti kapcsolatok, valamint (2) a társadalmi kontextus. A témaválasztás aktualitását és fontosságát jelzik az iskola, a pedagógusok, valamint az iskolavezetők szerepének 21. századi változásai, amelyek rurális iskolák és térségek esetében a városiakhoz képest eltérő, és újszerű módszerekkel kezelhető kihívásokat eredményeztek. Ezek az új folyamatok az iskolavezetésben egy szemléletváltást tesznek szükségessé, ami nem csak iskolaműködtetési és oktatási, hanem vidékfejlesztési kérdés is. A tanulmány célja felhívni a figyelmet ennek a folyamatnak az aktualitására a hivatkozott szakirodalmi szempontokkal, valamint a székelyföldi iskolavezetők attitűdjeinek elemzésével.
-
Oktatás – ruralitás – társadalmi környezet
31-53Megtekintések száma:195A tanulmány a romániai székelyföldi térség kapcsán vizsgálja azt a kérdést, hogy milyen tényezők alakítják az oktatáshoz való viszonyulást, milyen szerepe van a vidéki jellegű tömbmagyar térségi társadalomnak az iskolához és a tanuláshoz való viszony formálódásában.
A székelyföldi térség sajátos helyzetéből adódóan a térségi magyar oktatást négy tényező keretezi: a hivatalos állami intézményrendszer, a kisebbségi helyzet, a térségi identitásépítési folyamat és a térségi rurális társadalom működési módja. A tanulmány a csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja kutatási eredményeit összegezve tárgyalja azt, hogy a lokális vagy mikrotérségi közösségek életmódja, értékrendje, normavilága milyen módozatok révén keretezi a családok, a szülők számára az oktatáshoz való mindennapi viszonyulást. A szerzők azt emelik ki, hogy oktatás és a helyi, mikrotérségi közösségekközti viszonynak a korábbi évtizedek során kialakult – napjainkban is releváns – kapcsolatát a párhuzamosság jellemzi, ebben a viszonyban a távolságtartás és az egymáshoz kapcsolódás egyaránt folyamatosan jelen van. -
Roma foglalkoztatás - hátrányos helyzet – munkaerőpiaci bizonytalanság
90-111Megtekintések száma:797A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok problémái igen összetettek, vizsgálatuk többdimenziós, interdiszciplináris megközelítést igényel. Tanulmányunkban egy 2021-ben az életminőség több dimenziójában lebonyolított telepi körülmények között élő, elsősorban roma helyi társadalom foglalkoztatással összefüggő eredményeit mutatjuk be. Az érintett célcsoport foglalkoztatási jellemzők mellett a munkavállalási attitűdöket, a munkaérték preferenciákat és ehhez kapcsolódóan a nemi és társadalmi szerepekhez való viszonyukat tártuk fel. Eredményeink kedvező változást mutatnak a helyi társadalom foglalkoztatási helyzetében, bár az általános munkaerőpiaci bizonytalanság továbbra is tetten érhető.
-
Nők és férfiak egészségmagatartása a digitális térben: tények, trendek 2021-ben és 2024-ben - reprezentatív, lakossági minta eredményei alapján
48-68Megtekintések száma:331Bevezetés: A nők és férfiak egészségmagatartásának és betegviselkedésének kérdései az egészségszociológia fontos vizsgálati területe. A digitális egészségügyi megoldások feltételezhetően ezekre a jelenségekre is hatással bírnak. Tanulmányunkban azt a kérdést igyekszünk körüljárni, hogy a nők és a férfiak digitális egészséggel kapcsolatos használati szokásaiban (online egészséggel kapcsolatos információ keresése, digitális eszközhasználat) milyen hasonlóságok és különbségek vannak.
Módszer: Kutatásunk reprezentatív, lakossági kérdőíves felméréseken alapul, melyeket 2 időpontban 2021-ben (n= 1500) és 2024-ben (n=1100) vettünk fel. Vizsgálatunkban az online, egészséggel kapcsolatos információkeresés, a digitális egészséggel kapcsolatos lehetőségek és eszközök használati szokásait elemeztük, deskriptív módszerekkel.
Eredmények: Eredményeink azt mutatják, hogy a nők 2021-ben nagyobb arányban használják a digitális egészségügyi eszközök egy részét, azonban a férfiak és nők közötti különbségek néhány területen, például az adatok továbbításában, csökkentek, az okoseszközök terén pedig a férfiak vették át a vezető szerepet 2024-ben. A legfrissebb adatok szerint a nemi különbségek az egészségügyi információs források használatában is csökkenő trendet mutatnak.
Összegzés: 2021-es kutatásunk női dominanciát mutat az egészséggel kapcsolatos információkeresés és a digitális megoldások használata terén. Ugyanakkor ezek a különbségek 2024-re csökkentek, egyben mutatja, hogy a digitális egészség megoldások a hétköznapok részévé váltak. -
Szakoktató jelöltek digitális kompetenciái
177-190Megtekintések száma:17A tanulmány a szakoktatói digitális kompetenciákat vizsgálja egy saját fejlesztésű kérdőív segítségével, amelyet a 2021-től bevezetett új felvételi eljárás része a szakoktatói (BSc) szakra jelentkezők számára. A minta három tanévben felvételt nyert jelentkezők válaszaiból áll. A kutatás kérdései a következők voltak: 1. Melyek a tanulással kapcsolatos elképzeléseik és jövőbeli terveik?; 2. Milyen fejlettségi szinten vannak digitális kompetenciáik? A kutatás eredményei hozzájárulnak a szakoktatói hallgatók oktatási stratégiáinak folyamatos megújításához és a felsőoktatás módszertanának fejlesztéséhez. Az informatikai eszközök használatához való hozzáállásuk eredményei hozzájárulnak a meglévő tanulásszervezési formák értékeléséhez és szükség esetén átalakításához. A digitális kompetenciák egyes dimenzióinak eredményei meghatározzák az új digitális módszerek bevezetését.
-
The opportunities of the resilience measurement in the family and child protection system in Hungary
130-156Megtekintések száma:185A tanulmány a Rubeus Egyesület és a Gál Ferenc Egyetem kutatóműhelyében végzett hazai gyermekkori reziliencia kutatási eredményeibe nyújt betekintést azzal a céllal, hogy a validált mérőeszközök alkalmazhatóságának gyakorlatára mutassunk rá. Célunk a tanulmányban a 2018-2021 között megvalósult programokhoz kapcsolódó mérőeszközfejlesztés eredményeinek közlésével azok alkalmazhatósági területeinek bemutatása volt a magyar gyermekvédelmi rendszer állami és civil szférájában. A validált eszközökkel mértük a gyermek-ellenállóképességet és a szülői attitűdöket a különböző magyarországi célcsoportok körében. Azok a gyermekek és szüleik, akiknek körében a reziliencia és attitűdmérés történt nehéz élethelyzeteik ellenére, képesek a boldogulásra az innovatív modellprogram segítségével, amelyben szakemberek támogatták az életképességüket.
-
Szakmai tanárképzés a Debreceni Egyetemen: egy kutatás tapasztalatai − A szakválasztás háttere, okok, indítékok és outputok
122-152Megtekintések száma:30Tanulmányunkban a Debreceni Egyetemen folyó szakmai tanárképzések jellemzőit, a végzett és a jelenlegi hallgatók pályaválasztási motivációit, képzési tapasztalatait és jövőbeli terveit vizsgáljuk, azzal a céllal, hogy jobban megértsük a szakmai tanárképzésben való részvétel motivációit, a résztvevők tapasztalatait és a szakmai tanári pályához kapcsolódó attitűdjeit. Az adatfelvételhez on-line kérdőívet használtunk, melynek forrása Máté Szabó Barbara és Márkus Edina korábbi kutatásához kapcsolódó mérőeszköz volt, ezt az alapkérdőívet néhány pontján módosítottuk, továbbá beemeltük a FIT-Choice skálát is, a pályaválasztási motívumok méréséhez. A válaszadók döntő többsége a Debreceni Egyetemen szerezte a diplomáját (diplomáit). Eredményeink szerint a válaszadók belső indíttatásból, a szakma iránti érdeklődésből, elkötelezettségből és nem külső nyomásra vagy utolsó lehetőségként választották a pályát. Eredményeink részben megerősítik a korábbi magyar mintákon végzett elemzéseket, a tanári pálya választásánál az intrinzik motivációk a meghatározóak.
-
Miért lesz valakiből szakoktató? - A szakmai tanárképzés rekrutációjának és motivációinak feltárása
101-121Megtekintések száma:23A tanulmány célja a szakmai tanárképzésbe jelentkező hallgatók rekrutációs mintázatainak és motivációs hátterének feltárása. A kutatás középpontjában a Dunaújvárosi Egyetem szakoktató (levelező) szakos hallgatói állnak, akik különböző ipari szakterületekről érkeztek a pedagógusképzésbe. Az empirikus vizsgálat 2025 tavaszán zajlott, online kérdőív alkalmazásával. A felmérés 100 válaszadó adataira épül, és a tanári pályaválasztás indítékait, a szakmai előélet és a motiváció kapcsolatát, valamint a tanári szerephez kötődő attitűdöket vizsgálta. Az eredmények azt mutatják, hogy a hallgatókat elsősorban a tudásmegosztás iránti elkötelezettség, a szakmai fejlődés igénye és a stabil életpálya iránti vágy vezérli. Ugyanakkor több válasz utal a tanári szerep presztízsének bizonytalanságára és a pedagóguspálya kihívásaira. A kutatás hozzájárul a szakmai tanárképzés rekrutációs sajátosságainak mélyebb megértéséhez, és alapot nyújthat a képzés tartalmi fejlesztéséhez.
-
Mit mutat a szakmai tanárképzés világa? A szakmai tanárképzés hallgatóinak szociokulturális háttere és tanulási motivációi
37-69Megtekintések száma:23Az egyetemi hagyományokra épülő szakmai tanárképzés formálódásának, fejlődésének történetét több hazai kutató is vizsgálta (Ballér 1991; Katona 2015; Orosz 2003; Patyi 2021). Emellett arra is láthatunk példákat, hogy a mérnöktanár képzés (Holik, Nemes-Németh és Sanda 2021; Horváth 2013), vagy az agrármérnöktanár (Surányi 2018) és a közgazdásztanár képzésnek (Antal és Baksa 2013) a kialakulásától kezdve napjainkig követik végig a szakok történetét a kutatók. A képzés módszertani, tartalmi vizsgálata is megjelenik (Benedek és Szabóné Berki 2011), de a jelentkező hallgatók rekrutációs bázisának kutatásával szinte alig foglalkoztak (Szabóné Berki 2015; Engler és munkatársai 2017; Máté-Szabó 2019). Legújabban a szakképzés-pedagógiai kutatások kerültek előtérbe a módszertani megújulás mellett (Rádli 2011; Tóth 2012; Szabóné Berki 2015, Tordai 2015; Holik 2016), illetve az intézményi kutatások tapasztalatai (Bacsa-Bán 2014; Tóth 2011; Nagyné 2024) jelennek meg a szakirodalmi munkákban. Tanulmányunk célja, hogy átfogó képet adjunk a magyarországi szakmai tanárképzésben tanuló hallgatók szociokulturális hátteréről, előzetes tanulmányaikról és tanulási motivációikról. Kutatásunkban négy szak (agrármérnöktanár, egészségügyi tanár, közgazdásztanár, mérnöktanár) 215 hallgatójának szociokulturális hátterét és tanulási motivációit vizsgáltuk. Eredményeinkből látható, hogy a képzés döntően felnőtt tanulókra épül, akik többdiplomás előélettel, szakmai tapasztalattal és stabil családi háttérrel rendelkeznek. A tanulmány vizsgálja a képzéshez való hozzáférés térbeli lehetőségeit, elégedettségét és a tanulásról alkotott attitűdjeik alakulását. A tanulási motiváció kapcsán két dimenziót sikerült azonosítanunk. Az érzelmi–önmegvalósító és a külső, instrumentális indítékokat. Eredményeink szerint a családi állapot szignifikáns hatással bír a belső motivációra: az egyedülálló hallgatók lényegesen erősebb tudásszerzési és önfejlesztési késztetéssel rendelkeznek, mint házas vagy elvált társaik.