Keresés
Keresési eredmények
-
Társállatokkal kapcsolatos attitűdök és a mentális egészség összefüggése egy empirikus vizsgálat keretében
32-47Megtekintések száma:22Tanulmányunkban a társállatokkal való foglalkozás és a mentális egészség kapcsolatát vizsgáltuk. Célunk volt a házikedvencekkel kapcsolatos attitűdök összefüggésének elemzése az élettel való elégedettséggel, depressziós és szorongásos tünetekkel. Online keresztmetszeti vizsgálatunkban 297 fő vett részt (89,5% nő, 18-85 évesek), az adatgyűjtésre 2023. második felében került sor. A házikedvencekkel kapcsolatos attitűdöket a CENSHARE Pet Attachment Scale segítségével mértük fel, amelyet explorációs faktoranalízissel elemezve nyolc faktor alkotott. A kötődés és a közelség attitűdök az élettel való elégedettséggel pozitív kapcsolatot mutattak. Az időtöltés, az állatokkal való foglalkozás és kommunikáció negatívan függött össze az élettel való elégedettséggel és a jólléttel, és pozitívan a depresszióval, szorongással. A depresszióra hajlamos, életükkel elégedetlenebb emberek számára az állatokkal való foglalkozás terápiaként is szerepelhet, kivéve, ha képmutatásból fakad.
-
Azonosságok és különbségek – Munkaattitűdök és a munkával való elégedettség jellemzői 2005-2018 között
233-257Megtekintések száma:487Tanulmányunkban a munkához kapcsolódó attitűdök hazai vonatkozásainak bemutatását vállaljuk, az ezredfordulót követő időszakra koncentrálva. Elemző munkánkban azt a célt tűztük ki, hogy megvizsgáljuk a munkával való elégedettség, a munkavégzéshez kapcsolódó attitűdök, valamint a munkát kísérő stresszhelyzet jellemzőit két országos és egy megyeszékhelybeli adatbázison. Írásunkban a három adatbázis leíróelemzésén túl arra fókuszálunk, hogy feltárjuk az esetleges időben és térben bekövetkező változásokat, különbségeket. Írásunk első részében a munkához, a munkával való elégedettséghez kapcsolódó elméleti kereteket, korábbi vizsgálati eredményeket mutatjuk be, majd ezt követően a hazai munkaelégedettségben bekövetkezett változásokra, illetve a hazai átlag populáció és egy speciális, a helyi társadalomnak a munkához viszonyuló attitűdjének eltéréseire, esetleges hasonlóságaira koncentrálunk. Eredményeink szerint a két országos adatfelvétel válaszadóinak munkaelégedettsége közel azonos mintázatot mutat, míg a helyi társadalom véleménye ettől eltérő és kedvezőtlenebb képet fest. A fentiek mellett a munkával való elégedettséget a Herzberg-féle kéttényezős modellre alapozva megállapíthattuk, hogy a munka biztonsága minden válaszadói csoport számára egyaránt fontos. A 2005-ös és 2015-ös országos és a 2018-as helyi válaszadók véleménye több ponton megegyezett, de voltak eltérések is, például a motivációs tényezők, a munkavégzés körülményei, stb. között. Összességében megállapítható, hogy a különbségek és a hasonlóságok egyaránt jellemzik a három vizsgálati év válaszadóinak munkaelégedettségét, munkaattitűdjét, munkavégzéshez kapcsolódó stresszhelyzetét. A divergencia és konvergencia kérdését nemcsak a regionális jellemzők, de a társadalmi és gazdasági folyamatok és az azokra adott társadalmi és egyéni reakciók is alakítják.
-
Iskolavezetők és vidéki elitszerepek
54-70Megtekintések száma:152A tanulmány egy 2017-2018 között megvalósuló kérdőíves adatfelvétel alapján készült. A székelyföldi iskolavezetők célcsoportban (n=238) két kiemelt szempont szerint elemzi az iskolavezetők attitűdjeit a mindennapi iskolaműködést és vezetést meghatározó témákban: (1) az iskola és helyi társadalom közötti kapcsolatok, valamint (2) a társadalmi kontextus. A témaválasztás aktualitását és fontosságát jelzik az iskola, a pedagógusok, valamint az iskolavezetők szerepének 21. századi változásai, amelyek rurális iskolák és térségek esetében a városiakhoz képest eltérő, és újszerű módszerekkel kezelhető kihívásokat eredményeztek. Ezek az új folyamatok az iskolavezetésben egy szemléletváltást tesznek szükségessé, ami nem csak iskolaműködtetési és oktatási, hanem vidékfejlesztési kérdés is. A tanulmány célja felhívni a figyelmet ennek a folyamatnak az aktualitására a hivatkozott szakirodalmi szempontokkal, valamint a székelyföldi iskolavezetők attitűdjeinek elemzésével.
-
Oktatás – ruralitás – társadalmi környezet
31-53Megtekintések száma:133A tanulmány a romániai székelyföldi térség kapcsán vizsgálja azt a kérdést, hogy milyen tényezők alakítják az oktatáshoz való viszonyulást, milyen szerepe van a vidéki jellegű tömbmagyar térségi társadalomnak az iskolához és a tanuláshoz való viszony formálódásában.
A székelyföldi térség sajátos helyzetéből adódóan a térségi magyar oktatást négy tényező keretezi: a hivatalos állami intézményrendszer, a kisebbségi helyzet, a térségi identitásépítési folyamat és a térségi rurális társadalom működési módja. A tanulmány a csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja kutatási eredményeit összegezve tárgyalja azt, hogy a lokális vagy mikrotérségi közösségek életmódja, értékrendje, normavilága milyen módozatok révén keretezi a családok, a szülők számára az oktatáshoz való mindennapi viszonyulást. A szerzők azt emelik ki, hogy oktatás és a helyi, mikrotérségi közösségekközti viszonynak a korábbi évtizedek során kialakult – napjainkban is releváns – kapcsolatát a párhuzamosság jellemzi, ebben a viszonyban a távolságtartás és az egymáshoz kapcsolódás egyaránt folyamatosan jelen van. -
Roma foglalkoztatás - hátrányos helyzet – munkaerőpiaci bizonytalanság
90-111Megtekintések száma:497A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok problémái igen összetettek, vizsgálatuk többdimenziós, interdiszciplináris megközelítést igényel. Tanulmányunkban egy 2021-ben az életminőség több dimenziójában lebonyolított telepi körülmények között élő, elsősorban roma helyi társadalom foglalkoztatással összefüggő eredményeit mutatjuk be. Az érintett célcsoport foglalkoztatási jellemzők mellett a munkavállalási attitűdöket, a munkaérték preferenciákat és ehhez kapcsolódóan a nemi és társadalmi szerepekhez való viszonyukat tártuk fel. Eredményeink kedvező változást mutatnak a helyi társadalom foglalkoztatási helyzetében, bár az általános munkaerőpiaci bizonytalanság továbbra is tetten érhető.
-
Nők és férfiak egészségmagatartása a digitális térben: tények, trendek 2021-ben és 2024-ben - reprezentatív, lakossági minta eredményei alapján
48-68Megtekintések száma:51Bevezetés: A nők és férfiak egészségmagatartásának és betegviselkedésének kérdései az egészségszociológia fontos vizsgálati területe. A digitális egészségügyi megoldások feltételezhetően ezekre a jelenségekre is hatással bírnak. Tanulmányunkban azt a kérdést igyekszünk körüljárni, hogy a nők és a férfiak digitális egészséggel kapcsolatos használati szokásaiban (online egészséggel kapcsolatos információ keresése, digitális eszközhasználat) milyen hasonlóságok és különbségek vannak.
Módszer: Kutatásunk reprezentatív, lakossági kérdőíves felméréseken alapul, melyeket 2 időpontban 2021-ben (n= 1500) és 2024-ben (n=1100) vettünk fel. Vizsgálatunkban az online, egészséggel kapcsolatos információkeresés, a digitális egészséggel kapcsolatos lehetőségek és eszközök használati szokásait elemeztük, deskriptív módszerekkel.
Eredmények: Eredményeink azt mutatják, hogy a nők 2021-ben nagyobb arányban használják a digitális egészségügyi eszközök egy részét, azonban a férfiak és nők közötti különbségek néhány területen, például az adatok továbbításában, csökkentek, az okoseszközök terén pedig a férfiak vették át a vezető szerepet 2024-ben. A legfrissebb adatok szerint a nemi különbségek az egészségügyi információs források használatában is csökkenő trendet mutatnak.
Összegzés: 2021-es kutatásunk női dominanciát mutat az egészséggel kapcsolatos információkeresés és a digitális megoldások használata terén. Ugyanakkor ezek a különbségek 2024-re csökkentek, egyben mutatja, hogy a digitális egészség megoldások a hétköznapok részévé váltak. -
The opportunities of the resilience measurement in the family and child protection system in Hungary
130-156Megtekintések száma:105A tanulmány a Rubeus Egyesület és a Gál Ferenc Egyetem kutatóműhelyében végzett hazai gyermekkori reziliencia kutatási eredményeibe nyújt betekintést azzal a céllal, hogy a validált mérőeszközök alkalmazhatóságának gyakorlatára mutassunk rá. Célunk a tanulmányban a 2018-2021 között megvalósult programokhoz kapcsolódó mérőeszközfejlesztés eredményeinek közlésével azok alkalmazhatósági területeinek bemutatása volt a magyar gyermekvédelmi rendszer állami és civil szférájában. A validált eszközökkel mértük a gyermek-ellenállóképességet és a szülői attitűdöket a különböző magyarországi célcsoportok körében. Azok a gyermekek és szüleik, akiknek körében a reziliencia és attitűdmérés történt nehéz élethelyzeteik ellenére, képesek a boldogulásra az innovatív modellprogram segítségével, amelyben szakemberek támogatták az életképességüket.