Keresés

Keresési eredmények

• “Célom, hogy minél több embernek tudjak segíteni és minél jobb szakemberré váljak…” - Roma szakkollégista egyetemisták jelene és jövőképe

  140-165

  Trendl Fanni

  Orsós Anna

  Heindl Katica

  Horváth Gergely

  Varga Aranka

  Megtekintések száma:

  185

  A tanulmány a magyarországi roma szakkollégiumi hallgatók jelenének és jövőképének vizsgálatára vállalkozik, kiemelten a társadalmi mobilitás megélésére és a társadalmi felelősségvállalás megjelenésére. A kutatás egy 2022-2024 között zajlott adatfelvétel elemzésére épül, amely a roma szakkollégiumi hálózat hallgatóira irányult. A vizsgálat az önmagukat cigánynak, romának valló egyetemisták (n=108) válaszaira fókuszál, két nyitott kérdés kvalitatív és leíró statisztikai elemzését ismerteti.
  Az eredmények alapján megfogalmazható, hogy a társadalmi mobilitással járó kihívások megélésében kiemelkedő szerepet töltenek be a roma szakkollégiumok, mint támogató közösségek, valamint az egyéni erőforrások és a családi háttér. A jövőképpel kapcsolatban a család és a munka mellett jelentős arányban jelenik meg „mások segítésének szándéka” is. Azeredmények arra utalnak, hogy a roma szakkollégiumok nemcsak az egyéni tanulmányi előrehaladást támogatják, hanem hozzájárulnak jövőorientált attitűdök és közösségi felelősségvállalási mintázatok kialakulásához is. A vizsgálat fontos adalékot nyújt a roma fiatalok felsőoktatási részvételének és társadalmi szerepvállalásának mélyebb megértéséhez.

• A roma nők változó szerepe a mai modern montenegrói társadalomban: a korai és nagykorúság előtt kötött házasságok kihívásai

  6-32

  Medojevic Milena

  Megtekintések száma:

  36

  A hagyományok és társadalmi változások - melyek egyszerre reflektálnak a közösség ellenállóképességére és strukturális kihívásaira - válaszút elé állítják a montenegrói roma nőket. Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy miként alakul a roma nők helyzete a mai modern montenegrói társadalomban; különös tekintettel a még mindig létező korai és nagykorúság előtt kötött házasságokra, hogy miként befolyásolja mindez a lányok tanulását, autonómiáját és társadalmi részvételét. A tanulmány analitikus szociológiai megközelítést alkalmaz, amely a meglévő szakirodalomra, szakpolitikai dokumentumokra és olyan szervezetek jelentéseire épül, mint az UNICEF, az UNDP és az Európai Roma Jogok Központja, és azt vizsgálja, hogy a milyen kölcsönhatásban vannak a kulturális normák, a szegénység és a nemek közötti egyenlőtlenség, s hogy ezek miként alakítják a lányok életlehetőségeit. Ezzel egyidejűleg a tanulmány megvilágítja a roma nők aktivizmusát és a közösség kezdeményezéseit, melyek során megkérdőjelezik a szűkítő normákat, ugyanakkor népszerűsítik az oktatást és a felhatalmazást. Az eredmények azt mutatják, hogy a roma nőket nemcsak a társadalmi kirekesztés érinti, hanem fontos előmozdítói a társadalmi változásnak és integrációnak a montenegrói társadalomban.