Keresés

Keresési eredmények

• Vagyok, aki vagyok. Kisebbségi csoportok identifikációja

  102-120

  Ladancsik Tibor

  Maszlag Fanni

  Megtekintések száma:

  296

  Az elmúlt fél évszázadban empirikusan is érzékelhető gyors változás és irányváltás ment végbe a társadalmi folyamatokban. Egyre interaktívabb lett világunk, gyorsabb lett az információáramlás, állandóan fejlődik a kommunikációs technológia. A felgyorsult folyamatok, a történelem és a kultúra alakulása a kisebbségi csoportokhoz tartozó családokban identitásválságot eredményezett. A tanulmány célja, hogy bemutassa, hogyan alakult a vajdasági vegyes házasságban élő párok és két magyarországi megyében élő roma női közösség tagjainak identifikációja, valamint milyen hasonlóságokat és különbségeket lehet felfedezni a két kisebbségi csoport életében. A kutatásunk során arra a következtetésre jutottunk, hogy a mobilitási csatornák megnyitása jelentősen gyorsítja az asszimilációt.

• Sajátos nevelési igényű hallgatók tanulmányi eredményességét befolyásoló tényezők feltárása egy interjús kutatás tükrében

  31-44

  Hrabéczy Anett

  Megtekintések száma:

  449

  Kutatásunk középpontjában azok a hallgatók állnak, akiket a hatályos felsőoktatási törvény fogyatékossággal élő hallgatónak nevez. A téma aktualitását adja, hogy a felsőoktatási expanzió következtében az ezredforduló után nagyobb számban jelentek meg az említett hallgatók az egyetemeken, azonban jogszabályi szinten csak 2007 óta foglalkoznak jelenlétükkel. A korábbi kutatások nemzetközi és hazai viszonylatban is vizsgálták az intézmények akadálymentességét és inkluzív gyakorlatait, kevés figyelmet fordítottak azonban a bekerülési és bennmaradási esélyekre. Legfontosabb eredményeink alapján lényeges támogató faktorként jelennek meg a felsőoktatásban megvalósuló esélyegyenlőségi támogatások, azonban a sikeres bekerülést és a diplomaszerzést nagy mértékben képes befolyásolni az egyén konkrét társas kontextusa. További kutatási lehetőségként felmerül a fogyatékossággal élő hallgatók intézményi jelenlétének és tanulmányi eredményességet támogató tényezőinek mélyebb, szélesebb körű kvantitatív vizsgálata.

• A szakmai tanárképzés fejlesztési irányai, különös tekintettel a gazdaság és az oktatás kölcsönhatására

  5-14

  Vásárhelyi Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  139

  A tanulmány elemzi a munkaerőpiac és a szakképzés kölcsönhatását.  Bemutatja, hogy hazánk is alapvető társadalmi és gazdasági átalakuláson megy keresztül, ezért kiemelkedő szerepe van az oktatásnak, mert a teljesítő képes tudás az, amely hosszú távon meghatározza a társadalom lehetőségeit és elősegíti a fejlődését. Kiemeli, hogy a technológiai és technikai változások elengedhetetlenné teszik a szakképzés és a műszaki pedagógusképzés cél- és feladatrendszerének megújítását, a még gyakorlatiasabb felkészítést, amely nagyobb szerepet szán a hallgatók aktivitásának, a projektmunkáknak. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a műszaki pedagógusképzés minőségbiztosítása érdekében nagyon fontos az egyetemi oktatók korszerű ismereteinek, módszertani és digitális kultúrájának permanens fejlesztése.

• Roma tanulók deszegregációja a gyakorlatban: A csehországi Krnov-i eset realista értékelése

  84-111

  Richterová Bohdana

  Megtekintések száma:

  51

  A tanulmány a csehországi roma tanulók szegregációját vizsgálja és feltárja, hogy a deszegregáció egyes helyeken sikerül, máshol viszont nem. Dokumentumalapú realista értékelést használva, a tanulmány továbbfejleszti és finomítja a kontextus-mechanizmus-eredmény (CMO) konfigurációját Krnov város számára, ahol 2008-ban egy szegregált általános iskolát bezártak és a roma gyerekeket a város megmaradt iskoláiban helyezték el. A rendelkezésre álló szakpolitikai elemzéseket, jelentéseket és a médiában megjelent tudósításokat figyelembevéve jelen tanulmány négyféle, egymással összefüggő működést azonosított be: iskolai megbélyegzést csökkentő beilleszkedés; aktív önkormányzati gondoskodás; egyéni oktatást és több szolgáltató közti együttműködést magában foglaló támogató infrastruktúra; és a végrehajtás stabilizálását elősegítő iskolavezetés. A másodlagos indikátorok az elvártnál jobb eredményt mutatnak, mivel alacsonyabb az általános iskolát be nem fejezettek száma. Bár az eredmény nem szolgál oksági bizonyítékkal, átvihető alapelveket és „átvihető tesztet” kínál azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a szegregáció felszámolását tervezik eltérő helyi körülmények között.

• A review of civil society organizations concepts through content analysis

  89-107

  Vllasaj Kushtrim

  Szabados György Norbert

  Bába-Bácsné Eva

  Orbán Szabolcs Gergely

  Megtekintések száma:

  467

  A civil társadalmi szervezetek (CSO-k) napról napra egyre fontosabb tényezővé válnak a társadalmi-gazdasági rendszer minden területén. Tanulmányozásuk iránt az érdeklődés is megnőtt, bár terminológiájuk és fogalmaik helye, szerepe, meghatározása további tisztázásra szorul, mivel jelentésük a feltételeknek megfelelően változik. Ez a cikk tartalomelemzésen keresztül tekinti át a szakirodalmat a 2015-2019 közötti időszakban megjelent 136 folyóiratcikkből álló mintán, két nagy adatbázisban. Az eredmények azt mutatják, hogy a civil szervezetek irodalmában a társadalomtudományi szerzők kvalitatív munkái dominálnak, akik többnyire a nem-kormányzati szervezetek (NGO-k) kifejezést használják. Ez az írás kitér a cikkek szövegét meghatározó főbb témákra. Elemezzük itt továbbá a szakirodalom főbb fogalmait, a fejlesztést, a szervezeteket, a nemzetközi, helyi és egyéb fogalmakat. Ennek a tanulmánynak a célja az, hogy a civil szervezetek kutatói számára világosabb leírást adjon a leggyakrabban használt terminológiáról és fogalmakról.

• Az iskolai szegregáció szerepe a hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok lemaradásában

  67-88

  Bihari Ildikó

  Megtekintések száma:

  1826

  A szakértők régóta vizsgálják az iskolai szegregáció és a hátrányos helyzetű diákok esélyegyenlőtlenségének kapcsolatát. A tanulmány a szakirodalmak, kutatások és statisztikai adatok alapján vizsgálja az iskolai szegregáció hazai megszilárdulását, a szegregáció hatását a köznevelési intézményben tanuló hátrányos helyzetű diákok tanulási teljesítményére és a csoportközi kapcsolatokra vonatkozóan. Az oktatási szegregáció és integráció kérdésköre gyakran vita téma, a kutatási tapasztalatok azonban a heterogén összetételt preferálják a diákok iskolai pályafutása, jövőbeli munkaerőpiaci esélyei és a társadalmi integráltság erősítése céljából.

• IBS-es betegek egészségmagatartása, megoldáskeresése és ennek hatása az IBS- ből való gyógyulásról alkotott véleményükre

  61-77

  Magyari Izabella Mónika

  Nagy Attila Csaba

  Molnár Edina

  Megtekintések száma:

  342

  Az irritábilis bél szindróma (IBS) egy sokat kutatott funkcionális gasztrointesztinális betegség. A diagnosztizálása időigényes, a kezelések egyénre szabva működnek. Ez a kutatás arra irányult, hogy az IBS-es betegek a megoldáskeresés során milyen szakemberekhez fordulnak, milyen terápiákat milyen hatékonysággal próbáltak, mennyire tartották be a kapott indikációkat, mikor kezdtek el saját megoldást keresni, mennyire bíznak a szakemberekben és mit gondolnak a gyógyulási esélyeikről. A kutatáshoz önkéntes IBS-es betegeket kerestünk közösségi média csoportokban. A 45 jelentkezőből a strukturált kérdőívünkre 27-en küldtek be választ. Az eredményeket Excelben és SPSS-ben a következő statisztikai módszerekkel elemeztük: Pearson-féle khi-négyzet próba, Fisher-féle egzakt próba, szórás és megoszlás számításokkal. Az összefüggések vizsgálata a következő eredményeket mutatja: szignifikáns kapcsolat van a tünetek fennállásának ideje és a között, hogy a betegek mikor fordultak orvoshoz. A kipróbált terápiák, kúrák és a tünetek enyhülése között szignifikáns összefüggést nem mutattak a számításaink, ahogy az indikációk betartása és a gyógyulás esélye között sem.

• A brief comprehensive overview of surrogacy

  178-196

  Adaranijo Temitope Emmanuel

  Sárváry Andrea Gabriella

  Megtekintések száma:

  736

  A statisztikák szerint a meddőség globális egészségügyi probléma, ami mintegy 48 millió párt és 186 millió egyént érint. A meddőségről és a béranyaságról szóló megállapodások globális elterjedésének üteme aggodalmat keltett több tudományos területen kutatók között, mint például az orvostudomány, a szociológia, a jog, a szociális munka, a pszichológia és a vallás területén. Azonban a kifejlesztett módszerek és a béranyaság vitathatatlan előnyei mellett, különösen azon párok esetében, akik nagyon szeretnének gyermeket, még több kérdést hagytak megválaszolatlanul. A kutatás fókuszában a béranyaság gyakorlatát befolyásoló interdiszciplináris tényezők állnak. A témával kapcsolatos kis számú adatok miatt a 2023-ig tartó releváns publikált cikkek szisztematikus áttekintését végeztük a felmérés tervezése során.  Ez a tanulmány azzal érvel, hogy sok társadalomban nem szívesen fogadják el a béranyaságot, ugyanakkor világosan látszik, hogy jelenleg több országban is működik. Az interdiszciplináris együttműködés a béranyaság részévé vált, és ennek a vizsgálatnak az eredményei kiemelkedőek.

• A külföldi munkavállalás hatása a sportolási szokásokra

  76-87

  Kosztin Nikolett

  Balatoni Ildikó

  Megtekintések száma:

  269

  Korábbi, külföldi munkavállalást vizsgáló kutatások rámutattak arra, hogy a célország nemcsak előnyöket kínál, hanem kockázatokat is jelenthet az emberek számára, melyek veszélyeztethetik az érintett személy egészségét. Felvetődik a kérdés, hogy fontos lenne annak ismerete, hogy a külföldi munkavállalók egészségmegőrzésében milyen szerepet játszik a rendszeres testmozgás, illetve a megfigyelt, gyakran előforduló betegségek korreláltathatóak-e a rendszeres testmozgás esetleges hiányával. Kutatásunk során, külföldön – Németországban – dolgozó magyarokat kérdeztünk sportolási szokásaikról. A válaszadó 60 fő – a korábbi tanulmányok adataira alapozott várakozással szemben – magasabb arányú rendszeres fizikai aktivitásról számolt be külföldön tartózkodása alatt, mint azt megelőzően. Ebben számos tényező együttes hatása befolyásolhatja az érintetteket, de leginkább a társadalmi és az épített környezet. Ez alátámasztja az egészségtudatos életmód társadalmi szintű fejlesztésének szükségességét Magyarországon.

• A koraszülöttség és a szenzoros feldolgozási zavar kapcsolata

  236-249

  Nagyné Lengyel Emese

  Héjja-Nagy Katalin

  Megtekintések száma:

  60

  A statisztikai adatok alapján világszerte majdnem minden tizedik gyermek koraszülött. A magas prevalencia miatt (8-9%) Magyarországon is népegészségügyi problémának számít a koraszülés. A szakirodalom és az esetvignetta alapján a koraszülött gyermekek hajlamosak lehetnek szenzoros feldolgozási nehézségekre, szenzoros feldolgozási zavarra (SPD). Ezért a koraszülött gyermekek számára ajánlott az SPD szűrése és szükség esetén el kell indítani a korai intervenciót, Szenzoros Integrációs Terápia javasolt számukra. A szakembereket (gyermekorvosokat, védőnőket, tanárokat) és a szülőket is tájékoztatni kell a koraszülöttség és az SPD lehetséges kapcsolatáról. Szenzoros-barát, támogató környezet biztosítása ajánlott a koraszülött gyermekek számára otthon, az óvodákban és iskolákban is.

• Iskolavezetők és vidéki elitszerepek

  54-70

  Sárosi-Blága Agnes

  Megtekintések száma:

  253

  A tanulmány egy 2017-2018 között megvalósuló kérdőíves adatfelvétel alapján készült. A székelyföldi iskolavezetők célcsoportban (n=238) két kiemelt szempont szerint elemzi az iskolavezetők attitűdjeit a mindennapi iskolaműködést és vezetést meghatározó témákban: (1) az iskola és helyi társadalom közötti kapcsolatok, valamint (2) a társadalmi kontextus. A témaválasztás aktualitását és fontosságát jelzik az iskola, a pedagógusok, valamint az iskolavezetők szerepének 21. századi változásai, amelyek rurális iskolák és térségek esetében a városiakhoz képest eltérő, és újszerű módszerekkel kezelhető kihívásokat eredményeztek. Ezek az új folyamatok az iskolavezetésben egy szemléletváltást tesznek szükségessé, ami nem csak iskolaműködtetési és oktatási, hanem vidékfejlesztési kérdés is. A tanulmány célja felhívni a figyelmet ennek a folyamatnak az aktualitására a hivatkozott szakirodalmi szempontokkal, valamint a székelyföldi iskolavezetők attitűdjeinek elemzésével.

• The opportunities of the resilience measurement in the family and child protection system in Hungary

  130-156

  Homoki Andrea

  Megtekintések száma:

  261

  A tanulmány a Rubeus Egyesület és a Gál Ferenc Egyetem kutatóműhelyében végzett hazai gyermekkori reziliencia kutatási eredményeibe nyújt betekintést azzal a céllal, hogy a validált mérőeszközök alkalmazhatóságának gyakorlatára mutassunk rá. Célunk a tanulmányban a 2018-2021 között megvalósult programokhoz kapcsolódó mérőeszközfejlesztés eredményeinek közlésével azok alkalmazhatósági területeinek bemutatása volt a magyar gyermekvédelmi rendszer állami és civil szférájában. A validált eszközökkel mértük a gyermek-ellenállóképességet és a szülői attitűdöket a különböző magyarországi célcsoportok körében. Azok a gyermekek és szüleik, akiknek körében a reziliencia és attitűdmérés történt nehéz élethelyzeteik ellenére, képesek a boldogulásra az innovatív modellprogram segítségével, amelyben szakemberek támogatták az életképességüket.

• Számít a kultúra? Szerfogyasztás mongol és magyar serdülők körében

  210-233

  Uuganbayar Bayarjargal

  F. Pikó Bettina

  Megtekintések száma:

  146

  A serdülőkori szerfogyasztás gyakorisága és háttértényezői a kulturális és nemzeti határok szerint változnak, ami felveti a kérdést, hogy a kultúra befolyásolja-e ezeket a magatartásokat.  Míg a dohányzás és az alkoholfogyasztás európai trendjei lassú csökkenést mutatnak, kevesebbet tudunk a közép-ázsiai országokról, mint pl. Mongólia. Keresztmetszeti vizsgáltunkban két mintában megvizsgáltuk a serdülők szerfogyasztását:  egy mongol (N = 312, átlagéletkor = 16,85 év, 34,0% fiú) és egy magyar (N = 320, átlagéletkor = 16,32 év, 49.4% fiú) mintában. A dohányzáson és alkoholfogyasztáson kívül mértük a társas támogatást, a szülői kontrollt, a vallásosságot, és a társadalmi helyzet önértékelését. A deskriptív statisztika nem csupán magasabb szerfogyasztási gyakoriságokról számolt be a magyar serdülők körében, hanem a nemi különbségek hiányáról is. Míg a családi társas támogatás a mongol fiatalok körében volt erősebb, a szülői kontroll több védelmet nyújtott a magyar serdülők számára. A vallásosság és a társadalmi helyzet egyik esetben sem volt fontos háttértényező. Az eredményeink megerősítik, hogy figyelembe kell venni az univerzális és a specifikus kulturális tényezőket is.