Keresés
Keresési eredmények
-
Egy vállalat fizetőképességének vizsgálata nemzetközi számviteli viszonylatban
332-342Megtekintések száma:339Minden vállalkozás számára rendkívül fontos, hogy rövid-, illetve hosszútávon fizetőképes legyen. A fizetőképesség egy vállalat működésének alapfeltétele, így különösen a rövidtávú fizetőképesség, másnéven a likviditás kiemelt fontosságú szerepet tölt be az adott vállalkozás életében. Éppen emiatt fontos arra törekednie, hogy elkerülje a likviditási problémákat. Jelen cikkben egy amerikai nagyvállalat rövidtávú fizetőképességének vizsgálatára kerül sor, amely a pénzügyi kimutatásait a US GAAP (The United States Generally Accepted Accounting Principles – az Amerikai Egyesült Államok Általánosan Elfogadott Számviteli Alapelvek) szerint készíti. Bemutatásra kerülnek az alapvető rövidtávú fizetőképességi mutatók, majd az ezek alapján levont következtetések. Mivel a mutatók számolásához a vizsgált vállalat pénzügyi kimutatásának adataira van szükség, amely eltéréseket mutat egy magyar vállalkozás éves beszámolójához képest, így tanulmányunkban kitérünk a két számviteli rendszer közötti különbségekre is azoknál a tételeknél, amelyek hatással vannak a likvidtási mutatókra, különös tekintettel a forgóeszközök tételeire, illetve a rövid lejáratú kötelezettségekre.
-
X/Y emberkép hatása a teljesítményre változó környezetben
429-440Megtekintések száma:529A vezetési stílus kérdésköre kutatott terület, több elmélet és modell is született az elmúlt évtizedekben, ezek közül az egyik legismertebb a McGregortól származó X/Y elmélet, amely nagy múltra tekint vissza, mégis máig foglalkoztatja a kutatókat. Az utóbbi években számos olyan elemzés is megvalósult, amely a stílusnak a szervezeti teljesítményre gyakorolt hatását vizsgálta objektív vagy szubjektív mutatók használatával. Ebben a munkámban az X/Y elmélet alapjainak, a családi vállalkozások meghatározásának és a teljesítménymérésre tett legutóbbi kísérleteknek a rövid áttekintésén túl családi vállalkozások vezetőinek körében végzett empirikus kutatásomat mutatom be. A kutatási kérdéseimmel (K1, K2) arra kerestem a választ, hogy van-e összefüggés a vezető McGregor-i emberképe és a vállalkozás teljesítménye között. A teljesítmény mérőszámaként korábbi kutatások nyomán objektív számviteli adatot, az értékesítés nettó árbevételét vettem alapul, a 2008-as gazdasági válság idején a vállalkozók vezetői is elsődlegesen ebben – az értékesítési forgalom változásában – mérték a válság hatásait. A korábbi, X/Y emberkép hatásait vizsgáló kutatások a válság lehetséges befolyásoló hatásait nem vették figyelembe, indokolt lehet ilyen tekintetben is elemzéseket végezni, ezért az első kérdésemben (K1) az X/Y emberkép és a 2008/2012 -i teljesítmény közötti összefüggést vizsgáltam, ezzel lehetőségem nyílt a 2008-as gazdasági válság induláskori (2008) és a vezetők előzetes várakozása szerint fellendülést hozó 2012-es év teljesítményének összevetésére. A kapott eredmények a korábbi kutatási eredményekhez hasonló képet mutatnak, az Y elmélet képviselői eredményesebbek, amelyet a kereszttábla-elemzés szignifikáns eredményei is megerősítettek. Második kérdésemben (K1) a gazdasági válság időszakának átugrásával a K1-hez képest más időhorizonton (2008/2017) vizsgáltam meg az X/Y elmélet szerinti lehetséges összefüggést. Ez utóbbi (K2) esetben a K1-től eltérően statisztikailag nincs kimutatható összefüggés a változók között, viszont az arányok arról tanúskodnak, hogy az Y emberképpel rendelkezők ebben az időtávban is sikeresebbek forgalomnövelés tekintetében. Az attitűdök nagyon nehezen formálhatók, viszont az X emberképpel rendelkező vezetőknek érdemes lehet felülvizsgálni az emberekről alkotott vélekedésüket, változtatni a hozzáállásukon, mert az eredményekből kitűnik, hogy mérhetően sikeresebb az, aki Y emberképpel rendelkezik. A vállalkozások többségénél aktuálissá váló generációváltás esetében a kapott eredmények tükrében azt is érdemes megfontolniuk a stafétát átadó vezetőknek, hogy milyen emberképpel rendelkező utódra bízzák a vállalkozás további irányítását.
-
Családi vállalkozás fejlesztése franchise rendszerben
390-400Megtekintések száma:297Egy vállalkozásnak folyamatosan fejlődnie kell! Ha csak a „szinten tartás” a tulajdonosok célja, akkor az adott vállalkozás előbb-utóbb lemarad a konkurenciához képest és hátrányba kerül a piaci versenyben. A fejlesztés ütemét és módját a körülmények figyelembevételével kell megválasztani. A számos lehetőség közül jelen cikk keretein belül azt kívánjuk vizsgálni, hogy a franchise rendszer kialakítása alkalmas lehet-e egy hagyományos családi tulajdonú kisvállalkozás fejlesztésére. Jelen kutatásunk során egy esettanulmányból kiindulva modelleztük egy családi fagylaltozó üzlet franchise rendszerben történő terjeszkedését.
-
Vevőtípusok empirikus vizsgálata
92-100Megtekintések száma:130A vevők típusainak alapos ismerete elengedhetetlen egy jól működő vállalkozás számára – méretétől függetlenül. Jelen kutatásban 302 fő bevonásával igyekeztünk beazonosítani és jellemezni az egyes vevőcsoportokat. A vizsgálat során a kotler-i klasszikus vevőtípusokra építve egy állítássor segítségével mértük fel a mintánkba szereplők attitűdjeit. A beazonosításhoz faktor- és klaszterelemzést végeztünk. A kutatás során öt faktort különítettünk le. Ezek a Dühös, a Határozott, a Csapongó passzív, az Élményvásárlás, és a Határozatlan neveket kapták a kapcsolódó állítások alapján. A klaszterelemzés után ezen faktorok mentén négy csoportot tudtunk elkülöníteni, a Fiatal impulzusvásárlókat, a Szókimondó határozottakat, a Negatívakat és a Született vásárlókat. A különböző csoportok más és más kommunikációt, értékesítői hozzáállást, illetve ügyfélszolgálati morált várnak el.
-
Controlling módszerek ismerete és alkalmazásuk az Észak-alföldi régió kis- és középvállalkozásainak gyakorlatában
441-452Megtekintések száma:364A nagyvállalatokhoz hasonlóan a kis- és középvállalkozói kör is igényli mindazokat az információkat, amelyek a vállalkozási tevékenység eredményességét és hatékonyságát tudják biztosítani az általuk hozott megalapozott vezetői döntésekkel. A nagyvállalatokhoz képest a kkv-k jelentős fejlődési potenciállal rendelkeznek, amelyet részben maguk a vállalkozások ki tudnak alakítani esetlegesen új-modern menedzsmenti – üzleti adminsztrációs módszerek bevezetésével, illetve gazdaságpolitikai intézkedések révén (=célzott és hatékony támogatási rendszerrel) lehetővé válhat számukra az a finanszírozási forrástömeg, amely a K+F+I folyamatok gerjesztésével szolgálja a versenyképesség növekedését és a hazai GDP-hez, exporthoz való nagyobb mértékű és arányú hozzájárulásukat. A tanulmányban bemutatásra kerülő elemzésben kitérünk a vizsgálati körbe bevont Észak-alföldi régióba tartozó kkv-k kvezetőinek controlling ismereteire, a controlling eszközök tudatos vagy éppen nem tudatos alkalmazására, az utódlás megítélésére, a vevői és beszállítói értékelésre és a vezetői számvitel egyes területeire. Összességében megállapítható a kis elemszámú minta alapján is, hogy a controlling eszközök használata arányos a vállalkozási mérettel, de ennek ellenére sok közepes méretű vállalkozás vezetője nem igényli a belső információk olyan mértékű gyűjtését és elemzését, amely kifejezetten tudná segíteni a döntéselőkészítés hatékonyságát, pl. a korszerű önköltségszámítási eljárások révén.
-
Egy KKV múltja, jelene, jövője
303-313Megtekintések száma:344A kis- és középvállalkozások új stratégiájának középpontjában a növekedés áll, melynek három alappillére a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása, a erőforrás hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság és a magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. A tervek és az előrejelzések alapján a 2021-2028-as ciklusban – igaz nem olyan nagymértékben, mint jelenleg, de – számítani lehet gazdaságfejlesztéshez szorosan kapcsolódó fejlesztési források vissza nem térítendő támogatás sok formájában megjelenésére. Jelen tanulmányomban egy debreceni vállalkozás, a NEXT Broker Consulting Kft. eddigi életútját, illetve lehetséges fejlődési jövőképeit kívánom felvázolni a 2020 utáni ciklusban, mely azért lehet fontos, tanulságokkal bíró, mert a cég pályázatírással foglalkozik, így komoly lenyomatot tud mutatni a korábbi, illetve jelenlegi fejlesztési források felhasználásának irányáról, helyzetéről, ezáltal közvetve a magyar gazdaságpolitika céljainak megvalósulásáról.
-
A kapcsolati minőséget meghatározó tényezők értékelése a vevő-szállító együttműködések vonatkozásában
589-601Megtekintések száma:152A vevő-szállító közötti kapcsolat vizsgálat egyre nagyobb jelentőséggel bír az ellátási lánc menedzsment területén, annak ellenére, hogy az üzleti kapcsolatok témakörében született kutatások a partnerek közötti kapcsolati minőséget a hatékony együttműködés lényeges elemeként jelölik meg. Mégis feltáratlan területként azonosítható, mert meghatározó dimenzióiban nincs egyetértés. Jelen tanulmány középpontjában a diadikus üzleti kapcsolatok állnak, célja, hogy alátámassza azt a feltételezést, miszerint az ellátási lánc szereplői közötti bizalom, függés, konfliktus és személyes kapcsolat a láncban szereplők együttműködésének alapvető elemei és ezáltal a kapcsolati minőséget meghatározó tényezői lehetnek. Primer kutatásom eredményeként az említett dimenziókat a hazai friss gyümölcspiacra termelő mikrovállalkozások vevő és szállítói kapcsolataira vonatkozóan jellemzem és bemutatom, mennyiben járul hozzá a szereplők közötti jó üzleti kapcsolat a vállalkozás fő céljainak eléréséhez és versenyképességének növeléséhez. Kutatásom alapján megállapítható, hogy a bizalom, a függés, a konfliktus és a személyes kapcsolat a kapcsolati minőség meghatározó tényezői és bizonyítják azt a tényt, hogy a kapcsolati minőség hozzájárul az együttműködők teljesítményének fokozásához.
-
Stratégiát megalapozó elemzések gyakorlati alkalmazása
59-72Megtekintések száma:458A környezet növekvő változékonysága egyre nagyobb kihívást jelent a vállalatok, vállalkozások számára. A gazdasági események bekövetkezésének sebessége változó, a bizonytalanság miatti kockázat nő, ami az üzleti vállalkozásoktól új szemléletű tervezési gyakorlatot vár el. Stratégiájuk kialakítása, tervezése során mind a külső és a belső környezet tényezőinek feltárása, mind a versenytársaik elemzése jól megválasztott módszerek alapján történhet. Ezen módszerek áttekintését, a tervezési és oktatási gyakorlatban történő alkalmazását tekintjük cikkünk céljának, melynek során a hazai és a nemzetközi gyakorlatban is alkalmazott stratégiát megalapozó módszereket mutatjuk be, kiemelve a külső és a belső környezetet elemző módszereket. A külső környezet elemzése során a hagyományos PEST analízisre és a Porter–féle öttényezős modellre épülő külső faktor értékelő mátrix felépítését és alkalmazhatóságát szemléltetjük. A belső elemzési módszerek esetén a módszerválasztás szempontrendszerét, valamint az alkalmazható módszerek esetén az erőforrás alapú megközelítésre, kulcsfontosságú tényezők elemzésére, illetve a Porteri értéklánc elemzésre épülő belső faktor értékelő mátrix jelentőségére térünk ki. A stratégiát megalapozó elemzések harmadik pillérét a versenytársak mátrix alapú értékelése jelenti. A módszerek alkalmazhatósága függ a vállalkozás formájától, működési területétől és tevékenységének jellegétől, amit az új gazdasági szférák (pl.: sharing) és az átalakult erőviszonyok megjelenése is bonyolít.
-
Az intellektuális tőke hatékonysága, mint meghatározó innovációs tényező
419-428Megtekintések száma:244Napjaink világgazdaságában erőteljes elmozdulás érzékelhető a termelő vállalatok felől a szolgáltatások irányába, amely mind a gazdaságpolitikai döntéshozókat, mind az üzleti vállalkozás érintettjeit, a tulajdonosokat, beszállítókat, versenytársakat, illetve a hétköznapi embereket, a fogyasztókat is kihívás elé állítja: a szerkezetváltás egyaránt ösztönöz minden gazdasági szereplőt arra, hogy megtanuljon alkalmazkodni az új tendenciákhoz. Kutatásunk fókuszában éppen ezért az innovációt és a vállalatok értékteremtő képességét állítottuk. Az IT szektor jelenleg az egyik leggyorsabban fejlődő és leginnovatívabb ágazatnak számít a szolgáltató iparágon belül. Az IT vállalatok sikerességét jelentős mértékben meghatározza az a képessége, hogy mennyire hatékonyan használják fel a rendelkezésükre álló immateriális javakat, azon belül is az intellektuális tőkét, amelyet viszont nem pénzügyi értékteremtő eszközként definiálunk. Felmerülhet tehát a kérdés: hogyan lehetséges számszerűsíteni, pénzben kifejezni a vizsgálni kívánt vállalatok intellektuális tőkéjét? A legsikeresebb magyar IT vállalatokra vonatkozóan éppen ezért kiszámítottuk a széles körben elismert mutatót, a VAICTM mutatót, melyre vonatkozóan hazai számítások még nem állnak rendelkezsére. Ez a mutató kiküszöböli a beszámolási sztenderdekből fakadó információhiányt azzal, hogy a módszertan a mindenki által hozzáférhető, nyilvános pénzügyi beszámolók adatain alapul. Maga a mutató egy csúcsmutató, amelynek két fő részmutatója az intellektuális tőke hatékonyságát illetve a fizikai tőke hatékonyságát számszerűsíti.
-
A termelésirányítási rendszer hatékonyságának vizsgálata
401-415Megtekintések száma:206A technológiai fejlődésnek köszönhetően egyre fokozódó, felgyorsuló piaci verseny alakult ki a vállalatok között. Ezen verseny nemcsak a logisztikai folyamatokban, hanem a termeléssel kapcsolatos kérdésekben is jelentősnek tűnik, hiszen a termelővállalatok középpontját jelentik az értékesítésnek, és nélkülük nem teremthetők meg a logisztika folyamataiban fellelhető értékesítési cikkek. A termelés optimalizálásának, hatékonyságának a szerepe az ellátási láncban folyamatosan nő, ugyanis a vállalat költségeinek jelentős része itt képződik. Kutatási célkitűzésünk egy különböző gyártási, szerelési technológiákat alkalmazó vállalat eszközeinek hatékonyság vizsgálata az SAP Business One, illetve a svájci eredetű, napjainkban megjelent PPS One rendszerrel. Ezen alkalmazások segítségével a kifejezetten gyártással és termelésirányítással foglalkozó vállalatok számára adtunk megoldást a munkafolyamataik optimalizálására, tevékenységeik, műveleteik megszervezésére, alapanyagaik felügyelésére és ellenőrzésére. Megfigyeltük a termeléstechnológia elemek közül a kapacitástervezést, gyártási utasításokat, ütemezéseket, gyártás nyomonkövetést és költségszámítást. Az elemzés során olyan javaslatokat tettünk, amelyek a stratégia javításával a vállalkozás versenyképességét, valamint üzleti tevékenységének eredményességét növelik, mindemellett megkönnyítik a vállalat készletgazdálkodási és árazási tevékenységét.
-
Használt és sportruházat ellátási lánc stratégiájának és mutatószámainak vizsgálata
86-98Megtekintések száma:219Az alábbi tanulmány egy Magyarországon működő használt és sportruházatokat árusító vállalkozás ellátási lánc stratégiáját mutatja be. Többek között a tanulmányban szó esik az ellátási logisztika fő feladatairól, a logisztikai kiszolgálási színvonaláról, a logisztikai szolgáltatási színvonal fő meghatározó elemeiről, és a vevői elégedettség méréséről. Az első lépéstől kezdve, teljesen az utolsóig nyomon követhetjük a folyamatokat. Megismerhetjük részletesen a részfolyamatokat, mint például: a ruhabegyűjtés típusait, a beszerzést, a raktározást, a bontást, a szelektálást, a szétszedést, a feldolgozást, az áru átvételt és az értékesítést. A tanulmány célja, hogy átláthatóbbá tegye a folyamatokat mindenki számára.
-
A digitalizáció helyzete a magyar élelmiszer-feldolgozó ágazatban
196-209Megtekintések száma:355A különböző technológiáknak köszönhetően, mint például a nanotechnológia, a következő évtizedek teljesen átalakítják az egyes termelési folyamatokat, ágazatokat. Az információs technológia rohamos fejlődésének köszönhetően, az ipari folyamatok digitalizációja és automatizációja új kihívások elé állítja az élelmiszergazdasági szereplőket. A magyar élelmiszeripari vállalkozások akkor lesznek képesek lépést tartani versenytársaikkal és lesznek nyertesei a következő évtizedeknek, ha eredményesen tudják adaptálni ezeket a technológiákat. Ehhez azonban arra van szükség, hogy kiemelten foglalkozzanak a digitalizációval, a digitális stratégiával úgy, hogy a beruházásokat, a technológiaváltásokat és a kutatási-fejlesztési tevékenységet ebbe az irányba tereljék. A digitalizáció a jövő egyik meghatározó iránya, éppen ezért éreztem fontosnak, hogy egy kutatás során vizsgáljam a magyarországi élelmiszeripari vállalkozások digitalizációjának szintjét, az informatikai infrastruktúrát és Internet használatot, a vállalatirányítási rendszerek, a döntéstámogató és üzleti elemző eszközök használatát és szerepét, valamint a vállalkozások felkészültségét az Ipar 4.0 technológiai váltással kapcsolatban. A kérdőívre adott 205 értékelhető válasz alapján elmondható, hogy a válaszadó magyar élelmiszeripari vállalkozásoknak csak igen kis hányada rendelkezik digitális stratégiával és csak kevés az olyan vállalkozás ahol van olyan személy, akinek a feladatkörébe tartozik a digitális átalakítás.
-
Lovas szolgáltató létesítmények összehasonlító elemzése az Észak-alföldi régióban
79-93Megtekintések száma:392A lovas szolgáltatások megjelennek a rekreációban, sportban és a turisztikai kínálatban egyaránt. Hazánk kedvező természeti és kulturális értékei, valamint lovas hagyományaira építő lovas nemzet imázsa kedvező hátteret biztosít a kínálati elemek fejlesztésére. Az Észak-alföldi régió alföldi karakterű tája és lovas-kultúrája, az itt található lovas szolgáltatások folyamatos fejlesztése erősíti a lovas kínálati elemet a sport és szabadidőgazdaság területén. Mélyinterjús kutatásunkat az Észak - alföldi régióban működő patkós minősítettséggel rendelkező és nem rendelkező szolgáltatók (N=11) körében végeztük. Az eredmények azt igazolják, hogy valamennyi szolgáltató fontosnak véli és tervezi a lóállomány, az infrastruktúra és a humánerőforrás fejlesztését, bár ennek finanszírozásának forrása eltérő (állami, más sikeres vállalkozásból, lovas vállalkozás realizált üzleti eredményéből). A patkós minősítéssel nem rendelkező lovas szolgáltatók a minőség fejlesztését, a 3, 4, 5 patkós minősítéssel rendelkező szolgáltatók a komplex programkínálat bővítését, a termékdiverzifikációt jelölték meg.
-
Teljesítménymenedzsment innovációja egy könnyűipari középvállalkozásnál /szervezeti teljesítmény növelése egy új motivációs rendszerrel/
1-9Megtekintések száma:199Egy vállalkozás menedzsmentjének stratégiai célkitűzései megvalósításához folyamatosan figyelemmel kell kísérnie és koordinálnia azt, hogy az alkalmazottaknak mit kell tennie a kitűzött célok elérése érdekében. Ebben a tevékenységében a cégvezetésnek időnként és esetenként korrekciókat kell végrehajtania az alkalmazottak végzett munkájában és motivációiban. A dolgozat egy, a versenyszférában tevékenykedő, könnyűipari középvállalkozás esettanulmányán keresztül mutatja be azt, hogy a cégvezetés milyen új motivációs rendszert vezetett be a vállalkozásnál annak érdekében, hogy a vállalati teljesítményrangsorban hátul lévők produktuma növekedjen, és egyre inkább megközelítse a vállalati átlagos dolgozói teljesítmény értékeket. Azt, hogy a teljesítmény rangsorban hátul lévők kibocsátását növelni szükséges, a menedzsmentnek az a felismerése váltotta ki, hogy az átlag alatt teljesítők – alacsony kibocsátásuk ellenére – ugyan akkora álló- és forgótőkét kötnek le, mint az átlag felett teljesítők. A teljesítményrendszer keretein belül a normákon nyugvó követelményrendszert egészítette ki a cégvezetés úgy, hogy az szolgálta a munkavállalók hatékonyabb munkavégzését, amellett, hogy megerősítette őket szakértelmükben és a társasággal szembeni lojalitásukban. A teljesítménymenedzsment innovációjának eredményeként számottevően emelkedett a teljesítményrangsorban korábban hátul lévők kibocsátása, ami formálisan abban nyilvánult meg, hogy az egyénenkénti, havonta normákhoz mért teljesítmény százalékok szórása jelentősen csökkent, tartalmilag pedig a jelenség azt tükrözte, hogy megindult a teljesítményben leszakadó státusban lévők felzárkózása legalább a középmezőnybe soroltakhoz. Az egyéni teljesítmények rangsorban bekövetkezett „tömörülése” ez által hozzájárult azon vállalati stratégiai célkitűzés megvalósulásához, hogy a termelés átlagköltségei csökkenjenek, ezzel paralel a termelő tevékenység jövedelmezősége növekedjen.
-
Vállalkozói készségek fejlesztése mérnök hallgatók körében
209-225Megtekintések száma:167Az oktatás nagymértékben hozzájárul a kultúra, ezen belül a vállalkozói kultúra fejlődéséhez. A tanulmány célja bemutatni, hogy milyen tulajdonságok jellemzik a sikeres vállalkozót, valamint hogyan fejleszthető a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia az oktatás és a jelen tanulmány fókuszában lévő mérnök hallgatók képzésén keresztül. Az oktatás feladata segíteni, hogy a fiatalokban olyan tulajdonságok alakuljanak ki, amelyek a vállalkozói szemlélet alapjaivá válnak. Ilyen a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a felelősségtudat, a kockázatvállaló képesség, a függetlenség.
-
A digitalizációs folyamat az agrárvállalatok körében, avagy egy kérdőíves kutatás eredményei
625-636Megtekintések száma:251Az „információs társadalom” kifejezés az 1960-as évek elejének japán társadalomtudományában jelent meg először (Z. Karvalics, 2007). Jelentős változáson ment át a fogalom értelmezése az elmúlt évtizedek alatt, ami mutatja, hogy a dinamikusan fejlődő társadalmak az információ rohamos fejlődésének, az információgazdálkodásnak és a digitális világ dinamizmusának köszönhetően folyamatos változás alatt állnak. Az információ és az informatika szoros kapcsolata és összefüggése alapvető tényező lett a mai kor társadalmaiban, a szervezetek életében, amely megkerülhetetlen, olykor komoly vitákat és mély változásokat generál. A gazdasági szereplőknek szükségszerűen rugalmasnak kell lenniük a technológiai változásokkal szemben. Elég az ipari forradalom idejére gondolnunk, amikor a modern szövőgépek ellepték a gyárakat. Ellenkező esetben a változásnak ellenálló, rugalmatlan szervezet nem marad fenn a fejlődő és folyamatosan változó, dinamikus gazdasági környezetben. Természetesen igaz ez a mezőgazdaság esetében ugyanúgy, mint más nemzetgazdasági ágazatoknál. Feltételezésem, melyek alapján a kérdőívemet összeállítottam egyrészről az volt, hogy vállalatirányítási rendszereket a tevékenység diverzifikáltságával növekvő mértékben használnak a vállalkozások a mezőgazdaságban. Ugyanakkor úgy véltem, hogy a vállalkozás mérete is befolyással lehet az információs technológia (továbbiakban IT) használatára, így reméltem, erre vonatkozóan is egyértelmű adatokkal szolgál majd a kutatásom.
