Keresés
Keresési eredmények
-
Lean menedzsment evolúciója és a szervezeti tanulás
251-259Megtekintések száma:643A lean szemlélet egyre nagyobb teret hódít az ipar, szolgáltató szektor és a közszféra területén. A lean transzformáció érettségi szintje és a felhalmozott tudás szempontjából a lean szemléletet alkalmazó szervezetek között jelentős különbség tapasztalható. A módszerek, technikák alkalmazási lehetőségei széles skálán mozognak, azonban miden szervezetben – függetlenül a működési szektortól és a lean érettség szintjétől – van két közös feltétel, amely alapvetően meghatározza a lean fejlődés sikerét: a lean szemléletű vezető és a tanuló szervezet. A lean szemléletű vezetés nem szektor vagy módszerfüggő, nem kell hozzá egy már felépült lean szervezet. A szervezet tulajdonságaira nagy hatással van a vezetés szemlélete, de kérdés, hogy a teljes átalakuláshoz elég-e a vezetői akarat. Célkitűzés maga a lean szervezet, vagy az, hogy miként reagál a szervezeti egység vagy az egész szervezet a környezet változásaira? A lean szemléletű vezetés magatartásformái és viselkedési elemei minden nap és mindenhol alkalmazhatóak és folyamatosan támogathatják azt a törekvésünket, hogy valódi lean szervezetet alakítsunk ki.
-
A klaszter, mint tanuló szervezet
313-330Megtekintések száma:145Globalizálódó világunkban, ahol a KKV-k egyre inkább részeseivé vállnak a nemzetközi piaci versenynek, a klaszterek szerepe a cégek versenyképességének támogatásában meghatározó. Az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt az érdeklődés az innovációs klaszterek iránt, mely mögött részben az a felismerés húzódhat, hogy a vállalatok versenyelőnyét nem csupán a saját kompetenciái, erőforrásai jelentik, hanem a földrajzilag közeli üzleti környezetében fellelhetőek is. Ahhoz, hogy a klaszterek eredményesen tudjanak működni, bizonyos egyéni és szervezeti kompetenciákat birtokolnia kell. A hatékonyan működő klaszterekre tekinthetünk úgy, mint tanuló szervezet, hiszen az egyének törekednek képességeik folyamatos fejlesztésére, a közös tanulás képességének elsajátításában motiváltak, kollektív elképzelések, közös célkitűzésekés és azok megvalósítására való törekvés jellemzik. A tökéletes tanuló szervezet rendelkezik a folyamatos innováció teremtő képességgel, melyhez nagymértékben hozzásegíti a folyamatos tanulási folyamat, amely új tudást és magatartásváltozásokat eredményezve, hozzásegíti a környezeti változásokhoz való alkalmazkodását. A tanulási folyamatok esetében fontos szem előtt tartani, hogy legalább olyan ütemben tanuljuk, fejlődjünk, amit a környezeti változások megkívánnak. A készségek, képességek, a klaszterszintű együttműködés szempontjából azért töltenek be kiemelt szerepet, mert ha a partnerek nem rendelkeznek a kooperációhoz szükséges kompetenciákkal, akkor az együttműködés lehet bármennyire előnyös, az nem lesz eredményes, hiszen csak korlátozott működésre lesz képes. Miként segítheti elő a „Tanuló szervezet-ként” való viselkedés a klasztert, hogy a szükséges kompetenciákat megfelelő szinten birtokolja? A cikk vezérfonalát a klaszterek eredményes működéséhez szükséges kompetenciák beazonosítása, valamint a klasztereken belüli tudásmenedzselés, tudásmegosztás megvalósulásának vizsgálata adja.
-
Sportcivilek-ellenőrzés, beszámolási sajátosságok
289-299Megtekintések száma:240Az ellenőrzés, mint vezetési funkció nem mondható egy, a vezetési szakirodalmakban különösen preferált vizsgálati témának, hasonlóan igaz ez a civil szervezetek témakörére is. Magyarországon a rendszerváltást követően intenzívvé váló nonprofit, azon belül pedig a civil szféra lényegesen meghatározóvá vált. 2017-ben a 61 151 nonprofit szervezet 15,2%-a sport cél szerinti tevékenységű, az 53 613 klasszikus civil szervezet (egyesületek és alapítványok) esetében ez az arány magasabb, 16,2%. Ezeknek a szervezeteknek különös sajátossága a támogatásokkal kapcsolatos különös összefüggés, mely a KSH aktuális adatai szerint mára támogatásfüggőséggé vált (a bevételek közel 2/3-a támogatás). Ezért válhat érzékennyé a téma, amennyiben egy szervezet ugyanis nem tud elszámolni támogatásokkal, vagy nem tud megfelelni a törvényi elvárásoknak, úgy az összefüggésben lehet a vezető ellenőrzői funkciójával, és rávilágít a civil szervezetek és az ellenőrzés összefüggésére. Tanulmányunkban az ellenőrzés mint vezetési funkción keresztül kívánjuk röviden áttekinteni a téma sajátosságait, ahol eredményeink szerint ezek a szervezetek egy jelentős része nem is igazán tud az elvárásoknak megfelelően teljesíteni.
-
PDCA – Hogyan tanul a szervezet?
1-9Megtekintések száma:448Egy szervezet (legyen az profitközpontú vagy versenyszférán kívüli) tudja, hova akar eljutni (jövőkép). Ez történhet szándék szerint megvalósult stratégia mentén, de lehet fokozatosan kifejlődő stratégia eredménye is. A stratégia vagy korábban kialakult minta szerint vagy új módon áll össze. A kudarc sokszor jobban hozzásegít a helyes út megtalálásához, mint a sikerek sorozata. Az elengedhetetlen, hogy a kudarcokból megszületett tapasztalatok beépüljenek a következő ciklusokba, különben újra és újra ugyanazok a problémák bukkannak fel, amelyek végül elkeseredéshez és feladáshoz vezetnek. A tanulás folyamatának kialakulásánál könnyebb az akadályok elhárítására összpontosítani, mint az ösztönzésre. A PDCA ismert technika erre, de mi az akadálya annak, hogy ezt megfelelően alkalmazzuk, illetve mi az akadálya annak hogy a szervezet a tanulási folyamatokon keresztül fejlődjön.
-
A munkahelyi mobbing kezelésének jogi vetületei
1-9Megtekintések száma:711A munkahelyi mobbing, pszichológiai zaklatás komoly kihívást jelenthet egy szervezet vezetése számára. A jelenség maga egyáltalán nem új keletű, de egyelőre annak felismerése is gondot jelent és ebből következően a megelőzésére, kezelésre tett lépések is kezdetlegesek. Az mára egyértelművé vált, hogy a jelenség nem csak az egyén szintjén jelent problémát, hanem a munkahelyi szervezet egészére káros hatással van. Az ilyen közegben dolgozó (és nem csak közvetlenül érintett) munkavállalók elhivatottsága csökken, ami kihathat a szervezet teljesítményére is. A jelenséggel kapcsolatos általános jellegű, illetve szabályozási hiányosságokat egy hazai jogeseten keresztül kívánom bemutatni.
-
Szervezetfejlesztés gyakorlata egy hazai vállalat esetében
117-126Megtekintések száma:1022A mai változó világban kiemelkedően fontos, hogy a szervezetek lépést tudjanak tartani a piaci trendekkel. A folyamatos fejlesztés szemlélete egyre jobban elterjed, és a döntéshozók fejlesztő tevékenységek iránti elkötelezettsége is folyamatosan növekszik. A szervezetfejlesztés kiindulópontja mindig az ember. A szervezetfejlesztés mindig egy mélyebb kutatómunkával, és modellalkotással kezdődik. Alapvető iránymutatásokat fogalmaz meg aszervezetfejlesztési paradigma. A legfontosabb és egyben a legnehezebb lépés az elemzés eredményének bevezetése. A leghatékonyabb, de a legidőigényesebb és egyben legköltségesebb megoldás a teljeskörű szervezetfejlesztés. A szervezet vezetése jelentős erőfeszítésekkel néz szembe, ha belekezd egy teljeskörű szervezetfejlesztési folyamatba. Tanulmányunk célja, hogy a szervezet elemzésével, és mérhető adatokkal alátámasztott javaslatokkal különböző fejlesztési lehetőségeket javasoljunk a vállalatvezetés számára, illetve, hogy az katalizátorként hasson az alkalmazottak körében megfigyelhető módosító törekvésekre.
-
A szervezeti egészségfejlesztés munkaerő-piaci hatásai
99-107Megtekintések száma:392Napjainkban a nem fertőző betegségek terjedését illetően növekvő tendenciát figyelhetünk meg. Fontos kiemelni az egészséget negatívan befolyásoló társadalmi tényezőket. A meghatározó faktorok közé tartozik a jövedelem, oktatás, valamint a kutatás szempontjából releváns munka-és életkörülmények. Munkaerő-piaci nézőpontból tekintve, a munkanélküliség és a rossz munkakörülmények szignifikáns mértékben felelősek a mentális és fizikai egészség romlásáért. Az egészséget továbbá a foglalkoztatási feltételek is befolyásolhatják. A meghosszabbított munkaidő bizonyítottan káros az egészségre. A rossz egészségi állapot gyengébb munkateljesítményt, nagyobb arányú betegszabadságot, és magasabb egészségügyi költséget generál. Kutatásomban elsődleges célom a munkahelyi egészségfejlesztés munkaerő-piaci hatásainak és a vállalati egészségfejlesztés iránymutatásainak feltárása volt. Az egészségfejlesztésen belül kiemelt szerepet játszott a fizikai aktivitás. A vizsgálat során hagyományos irodalomelemzést hajtottam végre, hazai-és nemzetközi tanulmányok alapján. Eredményeim szerint a munkahelyi egészségfejlesztésnek több kedvező munkaerő-piaci hatása van, mint a termelékenység növelése, valamint a hiányzások és az egészségügyi költségek csökkenése. Fontos megemlíteni, hogy az egészségfejlesztés esetében mind munkáltatói mind munkavállalói szempontból előnyöket érhetnek el. A vállalati iránymutatásokat illetően, a régebbi szakirodalmi forrásokon kívül, nincs új megközelítésű irányelv. így érdemes lehet egy új és más szempontokat figyelembe vevő vállalati folyamatot kialakítani a hatékony munkahelyi egészségfejlesztés érdekében.
-
A digitalizációs folyamat az agrárvállalatok körében, avagy egy kérdőíves kutatás eredményei
625-636Megtekintések száma:261Az „információs társadalom” kifejezés az 1960-as évek elejének japán társadalomtudományában jelent meg először (Z. Karvalics, 2007). Jelentős változáson ment át a fogalom értelmezése az elmúlt évtizedek alatt, ami mutatja, hogy a dinamikusan fejlődő társadalmak az információ rohamos fejlődésének, az információgazdálkodásnak és a digitális világ dinamizmusának köszönhetően folyamatos változás alatt állnak. Az információ és az informatika szoros kapcsolata és összefüggése alapvető tényező lett a mai kor társadalmaiban, a szervezetek életében, amely megkerülhetetlen, olykor komoly vitákat és mély változásokat generál. A gazdasági szereplőknek szükségszerűen rugalmasnak kell lenniük a technológiai változásokkal szemben. Elég az ipari forradalom idejére gondolnunk, amikor a modern szövőgépek ellepték a gyárakat. Ellenkező esetben a változásnak ellenálló, rugalmatlan szervezet nem marad fenn a fejlődő és folyamatosan változó, dinamikus gazdasági környezetben. Természetesen igaz ez a mezőgazdaság esetében ugyanúgy, mint más nemzetgazdasági ágazatoknál. Feltételezésem, melyek alapján a kérdőívemet összeállítottam egyrészről az volt, hogy vállalatirányítási rendszereket a tevékenység diverzifikáltságával növekvő mértékben használnak a vállalkozások a mezőgazdaságban. Ugyanakkor úgy véltem, hogy a vállalkozás mérete is befolyással lehet az információs technológia (továbbiakban IT) használatára, így reméltem, erre vonatkozóan is egyértelmű adatokkal szolgál majd a kutatásom.
-
Sportcivilek-támogatások és összefüggések
341-347Megtekintések száma:146Amennyiben ma civil szervezetekről, különösen sportcivil szervezetekről beszélünk, úgy érdemes amellett a jelenség mellett megállni, hogy vajon ez a szervezeti típus mennyire alkalmas és képes támogatások fogadására. A KSH vonatkozó statisztikai adatai a nonprofit szervezetek szféráján belül mutatnak rá arra a jelenségre, hogy a klasszikus civil szervezetek bevételeinek többsége évek óta magán vagy állami jellegű támogatásokból származik. Noha egy igencsak kiszámítható állami támogatási rendszer jellemzi manapság a szféra működését, melyben egyrészt igen egyenlőtlen az egyes támogatási formák eloszlása, másrészt viszont igen jelentős forrásbevonást tesz lehetővé. Az, hogy a támogatási formáknak és a támogatási bevételnek milyen összefüggése van a szervezet működésének további változóival, így például a nyújtott támogatásokkal, foglalkoztatottsági viszonyokkal, ráfordításokkal különösen jelentőséget kaphat mind a szervezetek működésének menedzselése, mind pedig a civil szféra terén történő stratégiai beavatkozások terén.
-
Menedzsment módszerek az Ipar 4.0 tükrében
507-514Megtekintések száma:683A negyedik ipari forradalom a technológiai szempontok mellett menedzsment oldalról nézve is komoly kihívások elé állítja a szervezeteket. A megfelelő irányítás létfontosságú, segíthet leküzdeni a képzett munkaerőhiány és a költségcsökkentési nyomás támasztotta nehézségeket, valamint javítani az erőforrás-hatékonyságot. Az újítások megvalósításához olyan menedzsment módszerek szükségesek, amelyek támogatják az ipar 4.0-nak a bevezetését. Szakirodalmi feldolgozásommal arra keresem a választ, hogy ennek az új területnek a jelenlegi kidolgozottsági foka milyen segítséget tud nyújtani a KKV-k vezetői számára ahhoz, hogy a szervezet jobban tudja fogadni a változásokat. Az áttekintett irodalmak alapján menedzsment oldalról nézve a szervezeti struktúra, a vezetési stílus és a HR gyakorlatok kulcsfontosságúak a tanuláshoz és az innovációhoz megfelelő légkör kialakításában. Struktúra vonatkozásában a kutatók nem tesznek javaslatot egyetlen feltétlenül alkalmazandóra, viszont hangsúlyozzák, hogy az ipar 4.0-t instabil, változó környezet jellemzi, ezért olyan struktúrát érdemes kialakítani, amelyet decentralizáció, kevés szabály, horizontális kommunikáció és együttműködő csapatmunka jellemez, azaz sokkal inkább organikus, mint mechanikus. Vezetési stílus tekintetében a transzformációs vezetés kerül említésre a leggyakrabban, viszont az ipar 4.0 esetében ennél is többre van szükség, mert különböző korlátai lehetnek. A szakirodalom az ipar 4.0 előtt is kiemelte, hogy a transzformációs és a tranzakciós vezetés megfelelő kombinációjaként határozható meg az ajánlott vezetési stílus, az utóbbi évek ipar 4.0-val kapcsolatos kutatásai is azt hangsúlyozzák, hogy a kettő elegyeként előálló tudás orientált vezetési stílus kibővített konstrukciója könnyítheti meg leginkább az innovációt és a tanulást. A vezetők különféle HR gyakorlatokkal alakíthatják a dolgozók készségeit, javíthatják tanulási képességeiket. A megfelelő struktúra, a vezetési stílus és a HR tehát felkészítik a szervezetet az ipar 4.0-re azáltal, hogy megkönnyítik a tanulást, javítják a képességeket és az innovációt.
-
A szervezeti belső kommunikációt gátló tényezők
162-180Megtekintések száma:645Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy a választott szervezet dolgozói mennyire tartják fontosnak a szervezeti belső kommunikációt, milyen gátló tényezők akadályozzák annak hatékony működését.
-
A fejlődés a vállalati folyamatokban rejlik
358-369Megtekintések száma:254Manapság a rohamosan fejlődő világunkra az állandó változás jellemző. A szervezeteknek ezekre a rendszeres változásokra fel kell készülniük és tudniuk kell reagálni, hogy a piaci versenyben érvényesülni tudjanak. Ma már semmi sem állandó vagy prognosztizálható, mert a szervezetket a „3 V” erő (vevők, verseny, változás) hajtja. Az állandóan változó körülményekhez való gyors alkalmazkodás miatt a hagyományos funkciók alapján strukturált szervezetek helyett a vállalatoknak a folyamatszemléletű irányításra kell átállniuk. A korszerű folyamatmenedzsment eljárások alkalmazásával a szervezetek működése áttekinthetővé, elemezhetővé, mérhetővé és folyamatosan javíthatóvá tehető, továbbá hozzásegíti a vállalatokat, hogy növeljék a teljesítményüket és a szervezeti rugalmasságukat és csökkentsék a költségeiket is. Ezek mellett annak a felismerésében is segít, hogy az adott folyamatot mikor szükséges valamilyen hatásra megváltoztatni. Abban az esteben, ha a vállalatok jól megszervezett folyamatokat alakítanak ki, akkor rugalmasabban tudnak reagálni a piaci változásokra és a hatékonyabb működést teszi lehetővé, valamint egyszerűbb fejlesztési tevékenységet kivitelezni. Napjainkban a fejlődés, mint egy új keretrendszer elsősorban a digitalizációt állítja a középpontba, amely a vállalatok számára kihívást jelent és ezekhez alkalmazkodniuk kell, hogy a versenyben ne maradjanak alul. Ezek a kihívások sok szervezet életében radikális változtatásokat, átalakításokat igényelnek, amelyeket nehéz teljesíteni. A folyamatalapú vállalatvezetés kialakításával, viszont ezek a fejlesztések nem csak a multinacionális vállalatok dolgát könnyíthetik meg, hanem a kis- és közép vállalatok is adott esetben könnyeben el tudnak mozdulni a digitalizáció irányába, így nem csak a saját, hanem egy egész gazdaság fejlődését előidézhetik.
-
A vezetési stílus vizsgálata és összehasonlítása két multinacionális vállalat esetében
1-9Megtekintések száma:1637A vezetés a 21. században az élessé vált gazdasági válságban való versenyképesség megtartásában és megőrzésében kulcsfontosságú szerepet játszik. Ehhez hozzájárul az a tény is, hogy a vezetés nem csak alakítója, hanem része is annak a viszonynak, hogy a vevői szükségletek és a szervezet követelményei úgy kerüljenek összhangba, hogy mind a két fél elérje a céljait. Egy vezető feladata, hogy összekapcsolja az egyéni és a szervezeti célokat, elérve ezáltal a legjobb szervezeti teljesítményt és a legnagyobb munkavállalói elégedettséget. Ehhez viszont szükséges felismernie azt, hogy a vállalati kultúra és az egyes munkavállalók milyen vezetési stílus alkalmazását követelik meg. Kutatásunk célja, hogy két multinacionális vállalat esetében egy vezetési stílust mérő kérdőív segítségével feltárjuk a sikeres vezetés ismérveit és összehasonlítsuk a kapott eredményeket.
-
A kézben tartható fejlődés egy kkv szervezet lean alapja
188-203Megtekintések száma:181A lean személetmódjának alapja a vevő, a veszteségek kiküszöbölése során az értékteremtés és hatékonyságnövelés mellett ez határozza meg a folyamat fejlesztéseinek irányvonalát. A lean sikeres kiépítése és fenntartása érdekében a bevonás és fejlesztés nélkülözhetetlen, azonban nem olyan egyszerű dolog, ahogyan a korábbi viselkedési normák és attitűdök megváltoztatása sem. A vizsgált vállalat is felismerte, hogy változtatásra van szükség, ugyanis a vállalat megnövekedett létszámállománya, illetve a termelés növekedése és a vele járó profit egyértelművé tette, hogy szükséges a szervezetfejlesztés. A szervezetfejlesztést SWOT elemzéssel indult, majd ezen mentén Ishikawa segytségével feltártam, hogy szükséges-e a LEAN alaklamzása a vállalatnál. Gemba révén pedig számba vettem a problémákat, majd kategórizáltam őket a fejlesztési pontok kijelölése érdekében.
-
Egy szakképző intézmény működésének elemzése az oktatásmenedzsment modellek tükrében
51-68Megtekintések száma:137Az oktatási intézmények működési jellemzőit lényegesen befolyásolják az oktatáspolitikai döntések. Hazánkban 2015. júliusában a Szakképzési Centrumok létrehozásával az iskolarendszerű szakképzés-irányítás új fejezete kezdődött el egy új irányítású szervezeti struktúrában. A szakképző intézmények a szakképzési centrumok részeként jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységekké tagintézményekké váltak. A centralizált irányítás bevezetése az intézmények, mint oktatási szervezetek működésének keretét és módját jelentős mértékben megváltoztatta, amely hatást gyakorolt a vezetési és irányítási folyamatokra, ezzel az egész szervezet működésére. Az oktatási intézményekben a gyakorlatban alkalmazott különböző vezetési és irányítási folyamatoknak megfelelően az oktatási intézményeket az oktatásmenedzsment különböző modelljeibe sorolhatjuk, amelynek szakirodalmi elméletét hívjuk segítségül egy szakképző intézmény működésének vizsgálatában. Tanulmányunk célja egy szakképző intézmény működésének vizsgálata az oktatásmenedzsment modellek tükrében. A szakképző intézmény működését a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében működő egyik Szakképzési Centrum és annak egyik tagintézménye esetében vizsgáljuk. Tanulmányunk a dokumentumelemzés módszerére épül. Az elemzés során a vizsgált intézmények dokumentumainak elemzését a szakirodalomban meghatározott oktatásmenedzsment modellek kulcsfontosságú dimenzióinak egyes jellemzői szerint végeztük el. Az elemzés eredménye egy átfogó képet ad a vizsgált szakképző intézmény irányításának jellegéről és természetéről.
-
Kockázatmenedzsment követelménye irányítási rendszerekben
314-323Megtekintések száma:250A nemzetközi szabványügyi szervezet (ISO) által kiadott irányítási rendszer szabványok többsége követelményeket fogalmaz meg kockázatmenedzsmenttel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozóan. Jelen kutatás célja a Minőségirányítási Rendszer (MIR), a Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) valamint az Információbiztonsági Irányítási Rendszer (IBIR) szabványok azon követelményeinek azonosítása, amelyek kapcsolódnak a kockázatmenedzsmenthez valamint egy integrált kockázatfelmérési módszer kialakítása. Vizsgálatom során készítettem egy kockázatmenedzsment követelmény mátrixot, amely segíthet a szabványokat alkalmazó szervezeteknek eligazodni a vizsgált három szabvány különböző követelményei között. A kialakított integrált kockázatfelmérési módszer lehetővé teszi egy közös kockázatfelmérési táblázat alkalmazását a három szabvány tekintetében.
-
Változásmenedzsment alapjai
257-267Megtekintések száma:709A 21. századi szervezetekben állandósult a változás. A változásmenedzsment olyan terület, amely az irányított, tudatos változtatásokkal foglalkozik, bár spontán változások is végbe mennek egy szervezet életében. A változással már az 1970-es évektől kezdve foglalkoznak a társadalomtudományban, és egyre nagyobb jelentőséggel bír, hisz sok esetben a szervezetek életében a változáshoz való alkalmazkodás a túlélés feltétele. A cikkben bemutatom a változásmenedzsment fejlődését, elméleteit, és a napjainkban legfontosabb kérdéseket.
-
Dolgozói részvétel és ellenállás szerepe a változásmenedzsment sikerességében
22-30Megtekintések száma:262A szervezetek életében a sikeres változtatás az utóbbi turbulensen változó évtizedekben különösen fontos szerepet kap, a teljesítmény fenntartása érdekében figyelmet kell fordítani a vezető-követő kapcsolatokra. Biztosítani kell a szervezeti tagok számára a részvételt és kezelni kell a kialakuló ellenállást. Kutatómunkánk tárgyát annak vizsgálata képezte, hogy befolyásolja-e a változtatás sikerességének megítélését a dolgozók javaslattételi lehetőségének biztosítása és a változtatással szembeni ellenérzése. Khi-négyzet tesztek végrehajtásával arra az eredményre jutottunk, hogy ha beleszólhat a dolgozó a döntésekbe, nagyobb eséllyel ítéli meg sikeresnek a változtatást, ugyanakkor a vezetőt a dolgozók bevonása nem befolyásolja ebben. A dolgozók változtatással szembeni ellenérzése és a változtatás sikeressége között viszont dolgozói és vezetői oldalról is van összefüggés, sikertelenebb a változtatás, ha kialakul az ellenérzés. Az eredmények alapján mindkét tényező fontos. Érdemes felhívni a vezetők figyelmét arra, hogy a részvétel biztosítására is figyeljenek, hiszen ennek elmaradása elégedetlenséget válthat ki a dolgozókban, amely a szervezet sikerességét is negatív irányban befolyásolhatja.
-
Egy hazai vállalat szervezeti magatartásának vizsgálata, különös tekintettel a motivációra
206-216Megtekintések száma:783A XXI. században a globális versenyképesség jelenti a vállalkozások számára az egyik legnagyobb kihívást. A vállalkozásnak magas színvonalú és kiegyensúlyozott működést kell megvalósítania ahhoz, hogy meg tudjon felelni a globális kihívásnak. A cégeknek erre a jelenlegi helyzetre kell minél hamarabb jól működő stratégiát kialakítani, mielőtt az összes tehetséges szakmunkás külföldre vándorolna a jobb remények érdekében, még nagyobb munkaerőhiányt okozva ezzel a piacon. Tanulmányunk célja az volt, hogy a vállalaton belül megvizsgáljuk a szervezeti magatartást, illetve a motivátorokat, és javaslatot tegyünk a fejlődési lehetőségekkel kapcsolatban. A szervezet elemzéséhez először a szervezetben dolgozókat soroltuk be a generációs elméleteket alapul véve. A baby boom generáció számára motiváló tényezőként jelenik meg a magas munkabér, a növekvő béren kívüli juttatások, a jó munkatársi kapcsolatok, illetve az önálló munkavégzés. Az X generációnak is a magas munkabér és a jó munkahelyi kapcsolatok a legfőbb motiváló tényezők, illetve a modern technikai berendezések. Az Y generációt leginkább a jó munkahelyi kapcsolatok, a magas munkabér, valamint a béren kívüli juttatások növelése ösztönzi. A cégnél dolgozó legfiatalabb generáció szinte hallani sem akar a felelősségi kör bővítéséről és az előléptetési lehetőségről. Számukra is meghatározó a biztos munkahely.
-
Munkaerő-felhasználás elemzése Magyarországon az elmúlt 5 évben
127-137Megtekintések száma:174A kutatásom fő gondolatát a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökének (Apáti Ferenc) nyilatkozata adta, miszerint a kertészet jövőbeni fejlődésének és a kertészeti vállalkozások fejlesztési terveinek, elképzeléseinek legfőbb gátja ma már a munkaerő-hiány (csak ezt követik az időjárás és a tőkehiány tényezői) adja. A legnagyobb jelentősége az idénymunkások alkalmazásának a szőlő és gyümölcstermesztésben, illetve a kertészeti gazdaságokban van. Ennek hatására a kutatásomban a mezőgazdaságban dolgozók munkaerő-felhasználását vizsgáltam meg az elmúlt 5 évben. Áttekintettem hogyan befolyásolta a koronavírus az elmúlt időszakban az idénymunkások munkában töltött idejét. Mivel a mezőgazdaságban nagyon sok olyan munkafázis van, ahol időszaki munkaerő-felhasználás van, így fontosnak tartottam ezt a témakört jobban körbejárni. Mivel a mezőgazdasági idénymunkások sok esetben utazással és határátlépéssel tudják a mezőgazdasági munkahelyüket elérni, így a kormányzati szabályozások miatt (bevezetett utazási korlátozások, határlezárások) nehezebbé vált a munkahelyek megközelítése ezen személyek esetén.
-
Fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek alkalmazási gyakorlata a nyílt munkaerő-piacon
1-13Megtekintések száma:825A fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek, mint munkavállalói csoport munkaerő-piaci helyzete alapján elmondhatjuk, hogy jelentős hátrányokkal rendelkező munkavállalói csoport. Gazdasági aktivitása elmarad a nem fogyatékos és megváltozott munkaképességű lakosságtól. A legújabb statisztikai adatok szerint a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási szintje csupán 18% körül mozog. A mindenkori kormányzat mind pozitív, mind negatív ösztönzőrendszerrel igyekszik az érintett munkavállalói csoport gazdasági szerepét növelni, hangsúlyosan az elsődleges, nyílt munkaerő-piac területén. Mindez azonban elképzelhetetlen a társadalom és a vállalati szféra szemléletformálása nélkül, mely az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód és a diszkrimináció tilalma törvényi szabályozásán keresztül érvényesülhet. A cikk célja, hogy az Észak-alföldi régióban működő 3 vizsgált szervezet cég- illetve HR vezetőjével készített szakmai interjú és esettanulmány segítségével feltárja a piaci szereplők hogyan viszonyulnak a fogyatékos és megváltozott munkavállalói csoporthoz, az elmúlt évek törvényi változásaihoz, illetve milyen mértékben alkalmaznak, és milyen akadályokkal nehezítik a további foglalkoztatásukat.
