Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Az innováció lehetséges hatása a sportágak versenyképességére
    666-677
    Megtekintések száma:
    197

    A sportágakhoz kapcsolódó innovációs és fejlesztő tevékenységek, illetve a folyamatok során létrejövő eszközök elősegítik a teljesítménykényszerben lévő sportági szereplőket (sportoló, edző, sportvezető), hogy szakágukban kiemelkedő eredményeket érjenek el.

    A sportági eredményesség nagymértékben kihathat a sportágak társadalmi megítélésére és a gazdasági potenciáljukra, ezáltal a szakágak jövőjére is. Tanulmányomban arra vállalkozom, hogy bemutassam   a versenysporthoz kapcsolódó innovációs folyamatokat, továbbá ezen újító tevékenységek során létrejövő termékeket, majd megvizsgáljam, hogy ezen kellékek hogyan és milyen mértékben befolyásolják a vizsgált sportágak gazdasági és sportszakmai eredményességét.

  • Turisztikai célú támogatás hatásának vizsgálata a vállalati versenyképességre
    603-616
    Megtekintések száma:
    150

    A turizmus ma a világon kétség kívül stratégiai fontosságú. Magyarország esetében is elmondható, hogy nagymértékben járul hozzá a gazdaság teljesítményéhez, valamint a foglalkoztatásban betöltött szerepe sem vitatható. A nemzetgazdasági súlyából adódóan mindenképpen elemzésre alkalmas területet jelent, azonban az összetettségből adódóan gazdasági teljesítményének, versenyképességének számbavétele rendkívül bonyolult feladat. A két közvetlenül leginkább kapcsolódó ágazat, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítményén keresztül mérhető leginkább. Jelen tanulmány nem is szándékozik a turisztikai ágazat egészének teljesítményét mérni, célja vállalati oldalról, a vállalati versenyképesség számviteli adatokból mérhető, egy részterületének a vizsgálata. A konkrét vizsgálat tárgya 8 turisztikai célú támogatást kapott vállalat jövedelmezőségi helyzete.

  • Néhány választott egyéni sportág jelenlegi helyzetének és versenyképességének elemzése Magyarországon
    1-20
    Megtekintések száma:
    714

    Az elmúlt néhány évben, hazánkban a sport jelentősége megnövekedett. 2010-ben kiemelésre került 16 egyéni sportág, melyek kiemelt állami támogatásban részesülnek a 2013-2020 közötti időszakban. Jelen kutatásban a kijelölt sportágak közül négy szakágnak – kajak-kenu, öttusa, birkózás, cselgáncs – vizsgáltam a hazai helyzetét és versenyképességét. A sportágak versenyképességét a médiában elfoglalt szerepük alapján vizsgáltam, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) módszerének megfelelően. A NOB, illetve az ötkarikás játékok szervezőbizottsága (OCOG) a közvetítésekből befolyt összegeket szétosztja a sportágak között, támogatás gyanánt. Fontosnak érzem a sportágak versenyképességét vizsgálni, továbbá a nemzetközi jótapasztalatokat felhasználva később megoldást javasolni a nézettségi adatok növelésére. Ennek első lépcsője ez a kutatás, mely bemutatja a sportágak Magyarország-i helyzetét, feltárja azok különbségeit, és párhuzamot állít a hasonlóságok között.

  • A haltermékek piaci versenyképességének vizsgálata
    151-163
    Megtekintések száma:
    71

    A hal- és halászati termékek az emberi táplálkozás egyik kulcsfontosságú alapanyagai közé sorolhatók, s ennek következtében mind a termelés, mind pedig a kereskedelem szempontjából kiemelkedő fontosságú. A különböző feldolgozottságú haltermékek a világ számos országában elérhetőek, köszönhetően a globalizációnak és a gyors ellátási láncnak. Vizsgálatunk során szekunder adatgyűjtés segítségével vizsgáltuk a hal- és halászati termékek piacát. Az adatok több évre visszamenőleg kerültek begyűjtésre a FAO, az EUROSTAT, a COMTRADE és a KSH adatbázisaiból. A nemzetközi kereskedelem alapján megnyilvánuló komparatív előnyöket vagy hátrányokat az RCA-index segítségével határoztuk meg a különböző haltermék kategóriák esetében hazánk és az EU-27 világszinten betöltött szerepe esetében. Kutatásunk célja összehasonlítani a hazai és az Uniós különböző feldolgozottságú haltermékeit a nemzetközi helyzethez viszonyítva, különös figyelmet fordítva a főbb exportáló és importáló országokra. A tanulmány részletesen vizsgálja a kereskedelem sajátosságait, az elmúlt években megfigyelhető tendenciákat, valamint az RCA-index alapján a haltermékek versenyképességét Magyarország és az Európai Unió tagállamainak tekintetében, valamint az eredmények mögött álló ok-okozati összefüggéseket.

  • Long Container Dwell Time at Seaport Terminals: An Investigation Study from a Consignee Perspective
    Megtekintések száma:
    408

    Many companies are concerned about the problem of increasing average dwell time for their import containers at the port of the final destination and therefore incurring additional shipping costs in form of demurrage charges for the port administration and detention charges for the shipping line. Previous studies have addressed this topic by analyzing terminal operations and evaluated its effects on port productivity and competitiveness; however few studies have explicitly explored long container dwell time causes from a consignee perspective. This research aims to identify the causes of long dwell time for the import containers at port storage yards for one of the leading FMCG companies in Jordan. To that end, the data of import containers whose stay at the terminal exceeded the free storage days in the period between 2019 and 2020 were collected by referring to the set of shipping documents and reviewing the correspondences between the consignee and other parties in the supply chain. Based on the timelines that have been analyzed for each case of delay to the collection of shipping documents in consideration with the payment terms, as well as the clearance and delivery timelines, ten causes for the long container dwell time have been identified and classified into three main categories according to the types of flow in the supply chain; five causes related to information flow, two causes related to cash flow, and three causes related to physical flow. The impact of these causes has been evaluated using the demurrage and detention charges as a measure indicator and the findings of this research have also revealed that the causes related to cash flow have a greater impact than the other types of causes.

  • Possible ways of IP Commercialisation in the European Higher Education Ecosystem
    56-74
    Megtekintések száma:
    206

    Strong links between universities, and companies can play crucial role in promoting taking into practice of ideas that drive the knowledge society, and in raising competitiveness and living standards. In academic terms of IP management, all activities aimed at sharing knowledge generated in research institutions as a knowledge transfer including scientific publishing, conference presentations, collaborative research with external partners, and contract-based clustering activities, such as licensing and spin-offs. In a narrower sense, the IP management means technology transfer is aimed at placing a given technology on the market, and includes any process by which the recovery partner becomes able to produce new products or services. IP with traditional university mission, values, and activities primarily focusing an active university role in entrepreneurship and contracts with private sector for IP commercialization. This paper gives a comprehensive overview about IP management in universities of the European Higher Education System including the following aspects: partnerships (licensing, industry collaborators); IP invention (disclosures, patenting); proof of concept research bridging the gap between lab discoveries and market application (highly innovative R&D to solve practical problems and commercialization research aiming patented technologies towards business exploitations) and commercialization (start-up incubators and strengthening the entrepreneurial attitudes and competencies). The methodology based on secondary research analysing EU, OECD, on-line literature sources and relevant, up-to date statistical data as well. The conclusions and recommendations based on this „desk research” work reflects the authors.

  • A digitalitás és a fenntartható versenyképesség tényezői hazai viszonylatban
    217-226
    Megtekintések száma:
    159

    A nemzetközi kapcsolatok élénkülése és a technológia fejlődése összefüggésben van az erősödő globalizációs tendenciákkal. Ezek a folyamatok növelik az országok egymásrautaltságát, ugyanakkor a köztük lévő versenyt is. A verseny tényezői folyamatosan változnak, átértékelődnek, melynek következtében a hagyományos elemek mellett újabbak jelennek meg, illetve a meglévők összetevői belül arányeltolódások észlelhetők. Egy ország gazdasági teljesítménye egyre nagyobb mértékben függ a tudástól és a technológiától, gazdasági sikere pedig a tudás alkalmazásától. A tanulmány célja, hogy az IMD versenyképességgel foglalkozó kutatóközpontja és a koreai székhelyű SolAbility cég által készített komplex indikátorok segítségével Magyarországnak az előbb említett versenyben való szerepét meghatározó és azt formáló proxijait bemutassa és elemezze, továbbá felhívja a figyelmet mindazon tényezőkre, melyek jelentősen befolyásolják a jövőben országunk gazdaságát.

  • Kapacitásszámítási modell fejlesztése
    1-19
    Megtekintések száma:
    314

    A kapacitástervezésnek stratégiai jelentősége van a vállalatok életében. A szervezetek versenyképességét befolyásolja, a kapacitásbővítés stratégiája. A hosszú távú kapacitás meghatározására, több módszer létezik, az egészen egyszerűektől kezdve, a drága, nagy számítási kapacitást igénylő eljárásokig. A növekvő fogyasztói igényekhez kell igazítani a termelést, amely nem kis feladat, hiszen a kapacitásbővítés valamilyen szintű beruházással jár. Fontos megvizsgálni a bővítés mértékét, a megtérülés tükrében. Jelen tanulmányban azzal foglalkozunk, hogy a kapacitásbővítés, megvalósítható-e beruházás nélkül, a veszteségek felszámolásával. Ehhez szükséges az aktuális kapacitás pontos meghatározása, amelyhez egy módosított  bővített kapacitáselemzési modellt használunk. Ebben a modellben figyelembe vesszük a gépek rendelkezésre állását, teljesítményét és a gépet kiszolgáló folyamat hatékonyságát.

  • A KKV-k helyzetének vizsgálata az Európai Unióban és hazánkban minőségbiztosítási szempontból
    Megtekintések száma:
    148

    Hazánkban napjainkban a kis- és középvállalkozásokra igen nagy feladat és elvárás hárul az elnépesedett külföldi tulajdonú nagyvállalatok jelenléte miatt. Ahhoz, hogy velük együtt tudjanak működni, be tudjanak kapcsolódni, s ezáltal integrálódni az általuk diktált értékláncba, magas minőségi követelményeknek kell megfelelniük. Ehhez elengedhetetlen a minőségi tanúsítványok megszerzése és megtartása, mely kizárólag alapos átvilágítás és problémafeltárás mellett lehetséges. Ezt a kialakult helyzetet még tovább fokozza a valamennyi szektort érintő globalizáció, azaz, hogy globálisan is képesek legyenek versenyképesek maradni. Bár hazánkban a legtöbb KKV a családi vállalkozások sajátosságait viseli magán, az innovációt nem kerülhetik el, ha versenyben akarnak maradni. Ehhez pedig szervesen hozzátartozik a minőségbiztosítás.

  • A regionális társadalmi innováció kérdései
    602-616
    Megtekintések száma:
    232

    A társadalmi innovációnak nincs egységesen elfogadott definíciója, a szakirodalmi áttekintés után az alábbiak szerint határozható meg: a társadalmi innováció adott közösség jól-létének javítását jelenti új vagy újszerű módon [2]. A társadalmi innováció –a műszaki, gazdasági innovációkhoz hasonlóan –egyaránt értelmezhető és mérhető mikro-, mezo-és makroszinten, illetve kulcsszerepe van a versenyképességben. A gazdasági fejlettség különböző szintjeiből fakadó aránytalanságok miatt előtérbe kerülnek azok a perifériális helyzetben lévő területek, amelyek a felzárkózásra való igénnyel jelentkeznek. Az ún. technikai innovációk mellett, a társadalmi problémák megoldása társadalmi eszközökkel, új szervezetek létrejöttével valósítható meg. A felzárkózási folyamatban jelentős szerepe van a helyi, közösségi szinten értelmezhető újító ötleteknek, a társadalmi innováció tevékenységének. Az innovatív területek bővüléséből fakadó innovációkra komplementer folyamatokként tekinthetünk. A társadalmi és a technikai innováció szoros kölcsönhatásban áll egymással. Amennyiben változás történik a gazdaság területén, törvényszerű a társadalmi változások bekövetkezése is. A helyi közösségek szerepét vizsgálva a regionális szintű társadalmi innováció tanulmányozása, a megvalósítás kérdéseinek tisztázása alapvető feladat. A társadalmi innováció mint új eszköz, a mindennapi kihívásokra ad választ. A települések esetében az önkormányzatok innovatív megoldásai új együttműködéseket jelentenek, amelyek fenntartható, rugalmas és nyitott regionális szintű vezetést eredményeznek. Tanulmányomban vizsgálom, miért meghatározó az önkormányzatok (vagy intézményeik) szerepe a társadalmi innováció megvalósításában és ösztönzési lehetőségeiben, kik a regionális innovátorok, és hogyan generálnak társadalmi megoldásokat és modelleket Magyarország, illetve az Európai Unió egyes települései.

  • Analysis of the Policy Background of Transport Related Use of Renewable Energy
    124-129
    Megtekintések száma:
    90

    The EU energy policy prioritizes the following principles: sustainability, competitiveness and security of supply and addresses the reduction of greenhouse gas emissions as a priority. The related EU policy (including the White Paper on Transport) outlines these principles, identifies goals and opportunities for action. At company level methodological guidelines and standard procedures can be used to assess the carbon footprint of the organization, to generate efficiency goals and to prepare action plans. In the Hungarian policy framework, a comprehensive National Sustainable Development Framework Strategy defines the basic principles for the analysis of the sectorspecific or regional strategies. Sustainable Energy Action and Climate Plans (SECAPs) integrate energy and climate issues and include interventions and improvements for the better use of renewable energy sources in transport at municipal level. As a summary it can be stated that exploration of the policy background would needed to influence the use of renewable energy sources for transport and definition of the development goals can help economic organizations to transform their mobility patterns and reduce related carbon footprint.

  • Minőségfejlesztés a felsőoktatásban - indikátorok és visszajelzések szerepe a tantárgyfejlesztésben
    1-10
    Megtekintések száma:
    132

    Napjainkra a vevőközpontúság és a folyamatokban való gondolkodás a tartós versenyképesség csaknem megkerülhetetlen alappillére lett az üzleti világ számára. Ez a szemlélet elégedett vevőket, csökkenő költségeket, hatékony munkavállalókat jelent az elkötelezetteknek. Ugyanakkor a felsőoktatás szereplői ezzel a gondolkodásmóddal még csak ismerkednek. Számos tényező katalizálja a minőség kérdésének előtérbe kerülését, folyamatszempontú megközelítését. Ez a megközelítés nem új a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem számára. A Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék, amely az egyetem vezető oktatója és kutatója a minőségmenedzsmentnek, gyakorlati válaszokat, megoldásokat keres ebben a helyzetben saját tevékenységei fejlesztésére. Ehhez kapcsolódva cikkem különböző példákat mutat be a felsőoktatási folyamatok különböző szintjein.

  • A kapcsolati minőséget meghatározó tényezők értékelése a vevő-szállító együttműködések vonatkozásában
    589-601
    Megtekintések száma:
    143

    A vevő-szállító közötti kapcsolat vizsgálat egyre nagyobb jelentőséggel bír az ellátási lánc menedzsment területén, annak ellenére, hogy az üzleti kapcsolatok témakörében született kutatások a partnerek közötti kapcsolati minőséget a hatékony együttműködés lényeges elemeként jelölik meg. Mégis feltáratlan területként azonosítható, mert meghatározó dimenzióiban nincs egyetértés. Jelen tanulmány középpontjában a diadikus üzleti kapcsolatok állnak, célja, hogy alátámassza azt a feltételezést, miszerint az  ellátási lánc szereplői közötti bizalom, függés, konfliktus és személyes kapcsolat a láncban szereplők együttműködésének alapvető elemei és ezáltal a kapcsolati minőséget meghatározó tényezői lehetnek. Primer kutatásom eredményeként az említett dimenziókat a hazai friss gyümölcspiacra termelő mikrovállalkozások vevő és szállítói kapcsolataira vonatkozóan jellemzem és bemutatom, mennyiben járul hozzá a szereplők közötti jó üzleti kapcsolat a vállalkozás fő céljainak eléréséhez és versenyképességének növeléséhez. Kutatásom alapján megállapítható, hogy a bizalom, a függés, a konfliktus és a személyes kapcsolat a kapcsolati minőség meghatározó tényezői és bizonyítják azt a tényt, hogy a kapcsolati minőség hozzájárul az együttműködők teljesítményének fokozásához.

  • Intézményi szolgáltatásokról a külföldi hallgatók szemével - mitől lesz egy intézmény multikulturális?
    343-363
    Megtekintések száma:
    112

    A felsőoktatás valamennyi nemzet, így a magyar gazdaság versenyképessége szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bír, így a jövőre vonatkozóan meghatározónak tartottuk, hogy a hazánkban tanulmányokat folytató külföldi hallgatói mobilitást feltérképezzük. A hazánkat jellemző demográfiai hullámvölgy ma már a felsőoktatásban is érezteti hatását, így az intézmények működésének és fenntarthatóságának a szempontjából kiemelt jelentősége van nemzetköziesedének. Ma már nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a hazai felsőoktatási intézmények számára létkérdés – és a jövőre vonatkozóan ez a folyamat csak tovább erősödhet –, hogy a csökkenő hazai keresletet mennyiben tudják mérsékelni azzal, ha műhelyeiket vonzóvá teszik a külföldi hallgatók, kutatók számára.

  • A HR stratégiai szerepe Magyarországon és Szlovákiában a nemzetközi Cranet kutatás tükrében (2015-2016)
    478-489
    Megtekintések száma:
    294

    Közép-Kelet Európa országaiban döntően az elmúlt évtizedekben terjedtek el a nyugati-európai menedzsment irányzatok, köztük az emberi erőforrás menedzsment modern szemléletű megközelítései. Az új elfogás központi eleme a stratégiai partneri szerep, melynek hátterében az emberi erőforrások felértékelődése áll. A HR a versenyképesség szempontjából kritikus funkcióvá vált. A vizsgált országokban a gazdasági-társadalmi változásoknak köszönhetően rohamos változás állt be az ott működő szervezetek menedzsment módszereiben. Sok helyen azonban a személyügyekkel foglalkozó részlegek egyszerű átnevezése történt csak meg, melynek következtében az ottani HR szakemberek továbbra is inkább a hagyományos tevékenységeikre koncentrálnak. Ezeket a fontos tevékenységeket természetesen ma is el kell látni, ám hogy a szervezeti versenyképesség kialakításában és fenntartásában befolyásos szerepet játszhassanak, új típusú, stratégiai szerep alkalmazására is képesnek kell lenniük. A tanulmány a vizsgálatban résztvevő szervezetek HR stratégiai szerepvállalását vizsgálja a nemzetközi Cranet vizsgálat tükrében hazánkban és a szomszédos Szlovákiában elvégzett empirikus vizsgálatok alapján.

  • A globális karrier vizsgálatának lehetősége
    115-124
    Megtekintések száma:
    213

    A tanulmány célja a globális karrier fogalmának értelmezése és a vizsgálatához alkalmazható módszer bemutatása. A nemzetköziesedés és a globalizáció vitathatatlanul hatással van a vállalatok tevékenységeire. A humán tőke, mint erőforrás szerepe felértékelődött. A multinacionális vállalatok versenyképességének megtartásában fontos tényező a nemzetközi színtéren is felhasználható tudással rendelkező munkavállaló. Napjainkban a nemzetközi kiküldetések meglehetősen gyakoriak. Különbséget kell tenni tehát a külföldön munkát vállalók és a vállalatok által egy másik országba kiküldött munkaerő között. A nemzetközi kiküldetés által megszerzett és alkalmazott tudást a globális karrierút egy összetevőjeként értelmezhetjük. Azonban a nem megfelelően megtervezett karrierút sok veszélyforrásba ütközhet, akadályozva ezzel a vállalat és a HR költséghatékonyságát. Ezért fontos, hogy a kiküldetés célszemélye a meghatározott kritériumoknak maradéktalanul megfeleljen, ezáltal növelve a beválás arányát és a teljesítmény mielőbbi maximalizálását. A kiválasztás hatékonysága nagyban befolyásolja a kiküldetéssel elérhető sikert a karrierút folyamatában.

  • A „zöld” metanol szerepe a fenntartható energiagazdálkodásban
    249-258
    Megtekintések száma:
    142

    A globális energiaigény folyamatosan növekszik, így az emberiség jövője szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy milyen energiaforrásokat használunk fel, milyen az energia felhasználás hatékonysága. A természeti erőforrások fenntartható módon történő hasznosításában, a fosszilis, kőolaj központú energiarendszerről való hatékony és zökkenőmentes áttérésben, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében a metanol kulcsszerepet tölthet be. A hosszú távú gondolkodás a megújuló energiaforrások felhasználásának bővülését eredményezi, amely kedvez a zöldmetanol-technológia terjedésének, s ezáltal egy szénsemleges üzemanyag használatának. A zöldmetanol-gyártás alapanyaga lehet szilárd települési hulladék, mezőgazdasági hulladék, szén-dioxid valamint megújuló hidrogén, s a metanolnak számos felhasználása van, mind üzemanyagként, mind kémiai alapanyagként. További lehetőséget nyújt az időszakos forrásokból származó megújuló energia feleslegének kémiai tárolására, ezáltal csökkentve a fosszilis üzemanyagoktól való függőséget. A zöld metanol gazdaságos előállíthatóságának legfőbb meghatározója az elektrolízishez alkalmazott villamos energia ára, így a szén- dioxidból kiinduló gyártás versenyképességét nagyban elősegíti a nap- és szélenergia árának csökkenése.

  • A termelésirányítási rendszer hatékonyságának vizsgálata
    401-415
    Megtekintések száma:
    197

    A technológiai fejlődésnek köszönhetően egyre fokozódó, felgyorsuló piaci verseny alakult ki a vállalatok között. Ezen verseny nemcsak a logisztikai folyamatokban, hanem a termeléssel kapcsolatos kérdésekben is jelentősnek tűnik, hiszen a termelővállalatok középpontját jelentik az értékesítésnek, és nélkülük nem teremthetők meg a logisztika folyamataiban fellelhető értékesítési cikkek. A termelés optimalizálásának, hatékonyságának a szerepe az ellátási láncban folyamatosan nő, ugyanis a vállalat költségeinek jelentős része itt képződik. Kutatási célkitűzésünk egy különböző gyártási, szerelési technológiákat alkalmazó vállalat eszközeinek hatékonyság vizsgálata az SAP Business One, illetve a svájci eredetű, napjainkban megjelent PPS One rendszerrel. Ezen alkalmazások segítségével a kifejezetten gyártással és termelésirányítással foglalkozó vállalatok számára adtunk megoldást a munkafolyamataik optimalizálására, tevékenységeik, műveleteik megszervezésére, alapanyagaik felügyelésére és ellenőrzésére. Megfigyeltük a termeléstechnológia elemek közül a kapacitástervezést, gyártási utasításokat, ütemezéseket, gyártás nyomonkövetést és költségszámítást. Az elemzés során olyan javaslatokat tettünk, amelyek a stratégia javításával a vállalkozás versenyképességét, valamint üzleti tevékenységének eredményességét növelik, mindemellett megkönnyítik a vállalat készletgazdálkodási és árazási tevékenységét.

  • A gyógy-, wellness- és sportszolgáltatások fejlesztési lehetőségei a gyógyturizmusban egy hazai kutatás tükrében
    101-114
    Megtekintések száma:
    267

    A turizmusban a kiegészítő szolgáltatások mennyisége, és azok minőségi aspektusai egyre nagyobb szerepet töltenek be a szolgáltatók versenyképességében. A kutatásunkban arra vállalkoztunk, hogy egy piackutatás keretében (N=328) feltárjuk az Észak-magyarországi régióban működő gyógyintézet által működtetett két telephely szolgáltatásfejlesztési lehetőségeit. A szolgáltatások területén a gyógy-, a wellness és a sportszolgáltatásokkal kapcsolatos kérdésekre fókuszáltunk. A kutatás igazolta, hogy a betegek számára is fontos a kiegészítő szolgáltatás megléte, valamint azok a terápiás rekreációs, sport vagy wellness szolgáltatások rendelkezésre állása, melyek a betegek életminőségét és egészségi állapotát pozitívan befolyásolhatják.

  • Controlling módszerek ismerete és alkalmazásuk az Észak-alföldi régió kis- és középvállalkozásainak gyakorlatában
    441-452
    Megtekintések száma:
    346

    A nagyvállalatokhoz hasonlóan a kis- és középvállalkozói kör is igényli mindazokat az információkat, amelyek a vállalkozási tevékenység eredményességét és hatékonyságát tudják biztosítani az általuk hozott megalapozott vezetői döntésekkel. A nagyvállalatokhoz képest a kkv-k jelentős fejlődési potenciállal rendelkeznek, amelyet részben maguk a vállalkozások ki tudnak alakítani esetlegesen új-modern menedzsmenti – üzleti adminsztrációs módszerek bevezetésével, illetve gazdaságpolitikai intézkedések révén (=célzott és hatékony támogatási rendszerrel) lehetővé válhat számukra az a finanszírozási forrástömeg, amely a K+F+I folyamatok gerjesztésével szolgálja a versenyképesség növekedését és a hazai GDP-hez, exporthoz való nagyobb mértékű és arányú hozzájárulásukat. A tanulmányban bemutatásra kerülő elemzésben kitérünk a vizsgálati körbe bevont Észak-alföldi régióba tartozó kkv-k kvezetőinek controlling ismereteire, a controlling eszközök tudatos vagy éppen nem tudatos alkalmazására, az utódlás megítélésére, a vevői és beszállítói értékelésre és a vezetői számvitel egyes területeire. Összességében megállapítható a kis elemszámú minta alapján is, hogy a controlling eszközök használata arányos a vállalkozási mérettel, de ennek ellenére sok közepes méretű vállalkozás vezetője nem igényli a belső információk olyan mértékű gyűjtését és elemzését, amely kifejezetten tudná segíteni a döntéselőkészítés hatékonyságát, pl. a korszerű önköltségszámítási eljárások révén.

  • Az Ipar 4.0 keretrendszere, valamint a kapcsolódó technológiák
    213-223
    Megtekintések száma:
    1393

    Az erősödő verseny és a globalizáció következtében megváltozott a vállalatok mikro- és makrokörnyezete. Az Ipar 4.0 a negyedik ipari forradalmat jelenti, amely során szorosabban fonódik össze az információs technológia és az automatizálás, ezáltal alapvetően megváltoznak a gyártási módszerek. Nem csupán a technológia térhódításáról van szó, hanem az üzleti folyamatok paradigmaváltásáról is. Az Ipar 4.0 a hazai vállalatok számára is egyre inkább napi valósággá válik, egy új szintre fogja emelni a gyártásban felhasznált erőforrások és szereplők közötti interakciókat. Véleményem szerint az Ipari 4.0 át fogja alakítani a termelés szerkezetét – és meg fogja változtatni a globális versenyképességet – új lehetőségeket ad a vállalatoknak az értékteremtéshez. Kutatásomban bemutattam az Ipar 4.0 fogalmát, az újszerű technológiáit, keretrendszerét és a kapcsolódó technológiákat, feltártam az intelligens logisztikai megoldásokat és az Ipar 4.0 legfontosabb előnyeit. A fenti eszközök használatakor lényegében nem csak az ipar robbanásszerű fejlődéséről van szó, hanem a teljes gazdaság digitalizációjáról, mely az egész társadalmat érinti. Fontos, hogy a kis- és középvállalkozások is reagáljanak az új technológiai lehetőségekre, egyébként jelentős mértékben lemaradnak.

  • A vállalati vagyon és a finanszírozás összefüggései a vagyonértékelés szempontrendszere szerint
    69-79
    Megtekintések száma:
    193

    A finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés a vállalati szféra versenyképességének kulcstényezőjét jelenti, kedvező feltételek mellett nem csak gazdasági növekedést és konjunkturális hatásokat eredményezhet, hanem közvetetten a társadalmi folyamatokat is pozitívan befolyásolja. A cikk első részében a vállalati finanaszírozás fontosabb jellemzőit tekintjük át gazdasági és társadalmi összefüggésben, törekedve a finanszírozási viszonyok átfogó szemléjére. A cikk második részében a finanszírozás szabálykeretét tekintjük át a vonatkozó nemzetközi és hazai előírások tárgyalásával, a harmadik részben pedig a vállalati finanszírozás hátterét elemezzük a vagyonértékelői gyakorlat és szempontrendszer alapján.

  • Sikeres nemzetközi és hazai családi vállalkozások
    280-287
    Megtekintések száma:
    483

    A családi vállalkozások célja, hogy fenntarthatóan, a mai ideáknak megfelelve, de szokásaikhoz, normáikhoz, elveikhez ragaszkodva versenyképességük megtartásával fejlődjenek. A családi tulajdonú vállalkozások jelentősen hozzájárulnak a gazdasági fejlődéshez, hiszen a hosszú távú értékteremtésben érdekeltek. A családi alapokon működő vállalkozások jelentőségének alátámasztására a témával kapcsolatosan fellelhető nemzetközi és hazai szekunder kutatási eredmények feldolgozása és azok elemzése történt. Jelen tanulmány a világ TOP családi vállalkozásainak jellemzőit mutatja be. Egy reprezentatív kutatás eredményei alapján a magyarországi családi vállalatok megoszlásának ismertetése és Magyarország 25 legnagyobb családi vállalkozásának tevékenység szerinti megoszlása is szerepel a tanulmányban.

  • A visegrádi országok K+F és innovációs indikátorainak összehasonlítása
    162-172
    Megtekintések száma:
    68

    Az innováció kulcsfontosságú stratégiai kérdés nemcsak a vállalkozások számára a versenyképesség megtartásához és javításához, hanem makrogazdasági szinten is kiemelkedő szerepe van abban, hogy egy egy nemzetgazdaság miként tud bekapcsolódni a nemzetközi munkamegosztásba. Kiváltképp igaz ez és felértékelődik az innováció és a kutatás és fejlesztés szerepe azokban a posztszocialista országokban, melyek még ma is igyekeznek gazdaságilag felzárkózni Nyugat-Európához. A tanulmányban a visegrádi országokat hasonlítottuk össze az innovációs indexek, a K+F indikátorok, valamint a vállalati innováció szempontjából. Ez alapján megállapítható, hogy a V4-ek lemaradásban vannak az Európai Unióhoz képest. A visegrádi országok közül csaknem minden tekintetben Csehország jár az élen. Az idősoros indikátorokat figyelembe véve a K+F területén csaknem töretlenül javuló tendencia rajzolódik ki. Az innováció és a K+F mérésének tekintetében megállapítható, hogy tökéletes eljárás, mutatószámrendszer nem áll rendelkezésre, az eltérő módszerekre épített indexek más-más eredményeket hozhatnak és az üzleti gyakorlatban nem alapozható a döntés csupán egyetlen indexre. Továbbá véleményem szerint az átfogó innovációs indexekben túlnyomórészt a K+F indikátorok dominálnak, ami az innováció megítélésében (főként a vállalati innováció esetében) félrevezető lehet.

  • A hazai kutatás-fejlesztés finanszírozásának változásai
    153-161
    Megtekintések száma:
    154

    Napjainkban hihetetlen sebességgel zajlik a negyedik ipari forradalom, melynek központi eleme az innováció. Ebből kiemelkedő jelentőséggel bír a kutatás-fejlesztés, annak finanszírozása, ami közvetlenül vagy közvetetten a vállalati versenyképesség növelésének egyik legfontosabb eszköze. A tanulmány megvizsgálja a hazai K+F ráfordításainak elmúlt másfél évtizedben végbement alakulását, annak tendenciáit. Kiemelten vizsgálja azt, hogy a pénzügyi válság mennyiben befolyásolta a finanszírozó források összegét és azok struktúráját. A nemzetközi összehasonlításból kiderül, hogy Magyarország és az Európai Unió is lényegesen kevesebbet költ kutatásfejlesztésre, mint a globális versenyben élenjáró országok. A válság hatása megnyilvánul a K+F ráfordítások növekedési dinamikájának mérséklődésében, de az nem kizárólag a krízis következményeként lanyhult. A ráfordítások hazai szerkezetében az utóbbi években bekövetkezett arányváltozások biztatóak, szinkronban vannak a K+F finanszírozásában kívánatosnak tartott szemléletváltozással. Ha a hazai statisztikai adatokat alaposabban megvizsgáljuk, akkor már nem lehetünk nagyon elégedettek. Az utóbbi évek adatainak tendenciáiból azonban nyilvánvalóvá válik, hogy sem Magyarország sem pedig az Európai Unió nem éri el a 2020-ra kitűzött kutatásfejlesztési ráfordítások GDP hez mért 1,8 illetve 3,0 százalékos arányát.

Adatbázis logók