Keresés
Keresési eredmények
-
Labour Economics - A technológiai fejlődés oldaláról
1-11Megtekintések száma:0A technológiai fejlődés hatása a munkaerőpiacra és az innovációs folyamatokra kiemelkedő fontosságú kutatási terület. Jelen tanulmány célja a technológiai újítások megjelenésének és gyakoriságának vizsgálata a tudományos publikációkban, különös tekintettel a Journal of Labour Economics folyóiratra 2000 és 2020 között. A kutatás során tartalomelemzési módszer került alkalmazásra, melynek keretében 1405 cikkben 8 különböző technológiai fejlődésre utaló szó és kifejezés (például: technológia, mesterséges intelligencia, gépi tanulás) keresése történt meg. A keresések során a találatok száma és éves megjelenési trendjei is elemzésre kerültek. A vizsgálat során 9469 találatot sikerült azonosítani, melyek azt mutatják, hogy az esetek 64,7%-ában legalább egyszer előfordult valamely technológiai kifejezés. Az éves trendek elemzése alapján csak bizonyos kulcsszavak (technológia, mesterséges intelligencia és gépi tanulás) esetében figyelhető meg növekedés. A cikkek kisebb részében, mindössze 1%-ában található legalább 50 alkalommal említés technológiai vonatkozású kifejezésekre. Az eredmények azt mutatják, hogy bár a technológiai fejlődés témája jelentős szerepet kap a munkaerőpiaci kutatásokban, a megjelenési gyakoriság és a mélységi elemzések jelentős változatossággal rendelkezik. A technológiai fejlődésre utaló kifejezések megjelenésének növekedése főként a mesterséges intelligencia és gépi tanulás területén figyelhető meg. Az eredmények egyetlen folyóiratra vonatkoznak, így további kutatások szükségesek más munkaerőpiaci folyóiratok bevonásával a reprezentativitás érdekében.
-
Artificial Intelligence in Human Resources Information Systems: Investigating its Trust and Adoption Determinants
749-765Megtekintések száma:3102With the rapidly emerging trend of employing Artificial Intelligence technologies within modern economics. This study is an attempt to fill the research gap associated with the factors that have influence with the adoption of artificial intelligence in human resources information systems on HR-leaders intention to use it. It empirically investigates the influences that trust, technological readiness, facilitating condition and performance expectancy on HR-professional’s behavioral intention to use AI in HRM. Besides, examine the moderating effect of age and experience on the proposed associations. Data were collected from by online questionnaire from 185 HR managers. A structural framework was introduced to test the relationship between study latent variables. Result exhibited that trust and performance expectancy has a significant influence on HR-professionals behavioral intention to use AI-HRIS. Trust and technological readiness showed a significant influence on HR-professionals performance expectancy of using AI-HRIS. While facilitating condition, organizational size and technological readiness did not show a significant influence on HR-professionals behavioral intention toward using AI-HRIS. Lastly, Age and Experience did not have a moderating effect on trust and performance expectancy association with the behavioral intention toward using AI-HRIS. The findings of this study contribute to the theory development of information technology diffusion in HRM.
-
Perceived Barriers to Youth Entrepreneurship in Pakistan and Hungary
382-391Megtekintések száma:127Entrepreneurship brings enormous benefits. It generates employment and helps in social and economic development. Ventures created through the youth entrepreneurship have enormous benefits. They generate employment, reduce poverty and unequitable distribution of wealth. These ventures do also help in social, economic and technological development. However, the youth faces several barriers to entrepreneurship. This study explores the personal & psychological, family related, institutional & regulatory, cultural & social, financial and market & knowledge barriers faced by the youth of Hungary and Pakistan. Qualitative research methodology was applied. Interviews at micro and meso levels were conducted from the young entrepreneurs and university professors of Pakistan and Hungary. Results indicate that Pakistan and Hungary have almost similar levels of Personal & Psychological barriers, however, the fear of failure is higher in Hungary than in Pakistan. Family related, cultural & social and market & knowledge barriers are higher in Pakistan for the youth entrepreneurship than Hungary. Institutional & regulatory and financial barriers are at medium levels in Pakistan. For Hungary, these are at low levels. The study has important implications for researchers, academicians, policy makers and for the young aspiring entrepreneurs.
-
A nyílt innováció modelljének alkalmazása a beszállítói programokban
155-167Megtekintések száma:336Az innovációs modellek fejlődése alapvetően járul hozzá az üzleti világ gondolkodási kereteinek változásaihoz. Napjainkban, ebben a folyamatban, a nyílt innovációs modell hatása jelent egyfajta paradigmaváltást. Ennek a változásnak a tartalma mára már jórészt egyértelmű a termék - és technológia innováció területén, de nem az a szervezeti- és szervezési innovációkkal összefüggésben. Ebben a tanulmányban arra kerestük a választ, hogy a tudástranszfer egy speciális megvalósulása, – beszállítói programok – esetén, hogyan lehet alkalmazni a nyílt innováció elveit és annak milyen pozitív hatásai lehetnek. A vizsgálatok elvégzésében az motivált bennünket, hogy általánosan alkalmazható modelleket keressünk a KKV szektor számára az alapvetően nagyvállalatokhoz köthető, egyre gyorsuló technológiai fejlődéssel jellemezhető ökoszisztémában az együttműködésre.
-
A technológiai fejlődés lehetséges munkahelyteremtő-, és romboló hatásai
53-61Megtekintések száma:308A történelem során a technológiai változások gyakran a munkavállalói szorongások alapját szolgálták. 1811 és 1816 között Angliában a munkavállalók egy csoportja – akik „Luddistáknak” nevezték magukat – tönkretették azokat a gépeket, amelyekről azt gondolták, hogy veszélyeztetik a munkahelyüket. A 19. századi gondolkodók és közgazdászok, mint Karl Marx és David Ricardo azt jósolták, hogy a gazdaság gépesítése végső soron a munkavállalói körülményeket rontaná, megfosztva őket attól, hogy egy elfogadható szintű bérből élhessenek. Az elmúlt évszázadban John M. Keynes (az 1930-as években) és Wassily Leontief (az 1950-es években) azon félelmüket fogalmazták meg, hogy egyre több és több munkást váltanak ki gépi megoldásokkal, amely munkanélküliséghez vezet. Az utóbbi években Brynjolfsson és McAfee (2014) állította, hogy a jelenlévő technológiák csökkentik a munkaerő iránti keresletet és az emberi munkaerő egy részét tartós hátrányba sodorják. Azonban számos kompenzációs mechanizmus létezik, amelyek ellensúlyozhatják az automatizálás és általában a folyamatinnováció kezdeti munkaerő-kiszorító hatásait (Vivarelli, 2015). Először is, miközben a munkavállalókat kiváltják azokban az iparágakban, amelyekben bevezetik az új gépekbe épített technológiát, további munkavállalókra van szükség az új gépeket gyártó iparágakban. Másodszor, az automatizálás (és általánosságban a folyamatinnováció) csökkenti az átlagos költségeket. Acemoglu és Restrepo (2017) azt állapították meg, hogy ez egyrészről ár-termelékenységi („priceproductivity”) hatást eredményez (mivel a termelési költségek csökkennek, az iparág kibővítheti és növelheti munkaerő-igényét); és másrészről a termelés méretgazdaságossági hatásához vezet (az automatizálás miatti költségcsökkenés a teljes kibocsátás növekedéséhez vezet, és minden iparágban növeli a munkaerő iránti igényt). Hasonlóképpen, Vivarelli (2015) azzal érvel, hogy az alacsonyabb átlagköltségek alacsonyabb árakat eredményezhetnek (ha az ipar piaci struktúrája tökéletesen versenyképes), stimulálják a termékkeresletet, vagy extra nyereséget eredményezhetnek (ha az ipar szerkezete nem tökéletesen versenyképes). Ha ezeket az extra nyereségeket újra befektetik a cégbe, ez a beruházás új munkahelyeket teremthet. Az előadás ezen ellensúlyozó eseteket szándékozik bemutatni és valós példákkal alátámasztani a szakirodalom alapján.
-
Környezeti kihívások – stratégiai válaszok
26-39Megtekintések száma:206A tanulmány azt a célt szolgálja, hogy jobban megértsük a vállalatok és vállalkozások környezetében bekövetkező változások hogy kezelhetőek a menedzsment eszköztára segítségével. A vállalatok környezetében radikális változások történnek, elsősorban a technológiai fejlődés által nyitott új lehetőségek és kényszerek tömeges és erőteljes megjelenésén keresztül. A vállalatok egy része maga is aktív részese a környezeti változások létrehozatalának. Más vállalatok esetében pedig elsősorban a külső változások kezelésének a kérdése merül föl. Hogyan alkalmazkodhatnak a vállalatok és vállalkozások az új környezeti jellemzőkhöz; ezt a kérdést járja körbe a tanulmány.
-
Települési villamos energia önellátás meghatározásának módszerei
1-15Megtekintések száma:156A technológiai fejlődéssel elérhető közelségbe került az energiaváltás gondolata. Az átállás a fosszilis energiahordozókról a megújuló energiaforrásokra jelenleg területi kiterjedés kérdése, vagyis települési regionális vagy globális szinten érhető el. Jelen tanulmány, a települési szinten megvalósított 100%-ig megújuló forrásokra támaszkodó rendszerek módszertanát vizsgálja. A nemzetközi szervezeteken és esettanulmányokon keresztül rendszerezi a teljes megújuló alapú energiaellátáshoz vezető út módszereit, valamint vizsgálja meg ez alapján a magyarországi településállomány önellátottsági szintjét, sajátos módszereket alkalmazva.
-
Viselhető technológia használat a Debreceni Egyetem hallgatói körében
33-47Megtekintések száma:130Világszerte sürgető közegészségügyi probléma a fizikai aktivitás hiánya, az ülő életmód széleskörű elterjedése. A probléma jellemző a fiatal populációra is, kiemelten az egyetemistákra, akik idejük jelentős részét töltik üléssel. A technológiai fejlődés egyik katalizátora a mozgásszegény életmód térnyerésének, ugyanakkor ennek köszönhetően számos olyan eszköz jelent meg a piacon, mely éppen a fizikai aktivitás ösztönzésére is szolgálhat. Folyamatosan növekvő tendenciát mutat a fizikai aktivitást mérő viselhető technológiai eszközök – karóra, karpánt – elterjedése a lakosság körében, mellyel párhuzamosan növekszik a magunkról gyűjtött adatok (lépésszám, elégetett kalória, pulzus) mennyisége is. A szerzők témaválasztását az indokolja, hogy a hazai sporttudomány területén kevés olyan tanulmánnyal találkozhatunk, mely napjaink korszerű információtechnológia eszközeit helyezi a fókuszába a fizikai aktivitás dimenziójában. Jelen tanulmány célja, hogy az egyetemista populáció körében felmérje az aktivitást mérő viselhető eszközökkel kapcsolatos attitűdöket. Keresztmetszeti kutatásunk során online kvantitatív kérdőíves felmérést végeztünk a DE GTK hallgatói körében. A kérdőívet 340 fő töltötte ki megfelelően. A leíró statisztika mellett az összefüggések vizsgálatakor paraméteres és nem paraméteres próbákat alkalmaztunk (Pearson-féle khí négyszet próba, Fisher féle egzakt próba, t-próba). A statisztikai próbák eredményeit p<0,05 esetén tekintettük szignifikánsnak. Kolgomorov-Smirnov teszttel vizsgáltuk a változók eloszlását. A megkérdezettek többsége (55%) kipróbált már valamilyen viselhető, fizikai aktivitást mérő eszközt. Harmaduk (34%) jelenleg is használja az eszközét. Akik eddig nem próbálták ki ezeket az eszközöket az árat jelölték meg elsődleges visszatartó tényezőként. Harmaduk tervezi, hogy beruház egy ilyen eszközre a jövőben. Az eszközt használók 39%-a aktivitásmérő karkötőt, míg 61%-uk okosórát használ, vagy használt korábban. Nemek tekintetében nem találtunk eltérést az eszközök tulajdonlását tekintve. A megkérdezett aktivitást mérő eszközt viselő fiatalok 66,8%-nak a fizikai aktivitásának követése volt az elsődleges célja. A leggyakrabban használt funkció a lépésszám követése volt, a megkérdezettek 81%-a jelölte, ezt követte a pulzusszám mérése (67%). Legtöbben a lépésszámukkal kapcsolatban (69%) határoztak meg valamilyen célkitűzést. Minden harmadik hallgató szerint az eszköz hatására többet mozgott és sikerült fenntartania az emelt mozgás szintjét. A hallgatók 44%-a állította, hogy a fizikai aktivitása nem változott az eszköz használatának ellenére sem. A megkérdezettek inkább nem értenek egyet a felsorolt pozitív élettani hatásokkal az eszközök viselésével kapcsolatban. Kutatásunkban is érezhető, hogy a viselhető eszközök hatással vannak a fiatalokra, nyomonkövetik saját adataikat ugyanakkor megkérdőjelezhető, hogy az eszközök önmagukban elég ösztönző hatásúak-e a hallgatók számára az egészségesebb életmód kialakításában.
-
A digitalizációs folyamat az agrárvállalatok körében, avagy egy kérdőíves kutatás eredményei
625-636Megtekintések száma:251Az „információs társadalom” kifejezés az 1960-as évek elejének japán társadalomtudományában jelent meg először (Z. Karvalics, 2007). Jelentős változáson ment át a fogalom értelmezése az elmúlt évtizedek alatt, ami mutatja, hogy a dinamikusan fejlődő társadalmak az információ rohamos fejlődésének, az információgazdálkodásnak és a digitális világ dinamizmusának köszönhetően folyamatos változás alatt állnak. Az információ és az informatika szoros kapcsolata és összefüggése alapvető tényező lett a mai kor társadalmaiban, a szervezetek életében, amely megkerülhetetlen, olykor komoly vitákat és mély változásokat generál. A gazdasági szereplőknek szükségszerűen rugalmasnak kell lenniük a technológiai változásokkal szemben. Elég az ipari forradalom idejére gondolnunk, amikor a modern szövőgépek ellepték a gyárakat. Ellenkező esetben a változásnak ellenálló, rugalmatlan szervezet nem marad fenn a fejlődő és folyamatosan változó, dinamikus gazdasági környezetben. Természetesen igaz ez a mezőgazdaság esetében ugyanúgy, mint más nemzetgazdasági ágazatoknál. Feltételezésem, melyek alapján a kérdőívemet összeállítottam egyrészről az volt, hogy vállalatirányítási rendszereket a tevékenység diverzifikáltságával növekvő mértékben használnak a vállalkozások a mezőgazdaságban. Ugyanakkor úgy véltem, hogy a vállalkozás mérete is befolyással lehet az információs technológia (továbbiakban IT) használatára, így reméltem, erre vonatkozóan is egyértelmű adatokkal szolgál majd a kutatásom.
-
A minőség- és változásmenedzsment kihívásai a közelgő társadalmi-ipari változások (5.0) kontextusában – egy felmérés tükrében
138-150Megtekintések száma:173A közelgő ipari-társadalmi forradalom, amelyet a szakirodalom 5.0 elnevezéssel illethet, hangsúlyozza a technológia (gép) és ember értékteremtő munkájának összehangolását. Ezen szemlélet a fenntarthatóság irányába kíván haladni, amely most egyre inkább szignifikánsan kiemelkedő szerepet érdemel a világot érintő negatív hatások átélésével. Kutatásom során arra kerestem a választ, hogy az ipar 4.0 kiterjesztett értelemben véve, hogyan jelenik meg és milyen hangsúlyt kap a Magyarországon az autóipari beszállítói láncban, ill. a megkérdezett vezetők milyen változások szükségességét látják indokoltnak a menedzsment folyamatok kapcsán, a hatékonyság elősegítése érdekében, hangsúlyt fektetve a humán tőkére. A kvalitatív kutatás részeként szakértői mélyinterjúkra került sor, amely tartalomelemzéssel egészült ki a „grounded theory” módszertanra alapozva. Az eredmények igazolják az eddigi folyamatok felülvizsgálatának és változtatásának szükségességét, annak érdekében, hogy a humán tőkében rejlő potenciál ne vesszen el és a technológiai fejlődés – még inkább – az emberi erőforrás szolgálatába állhasson a hatékonyság és eredményesség elérése érdekében. Ennek lehetséges eszközei között találjuk az auditok utókövetési folyamatának átstrukturálásában végbemenő változásokat a minőséget szolgáló menedzsment rendszerekben, valamint a feldolgozott adatok kiértékelésében a többtényezős statisztikai folyamatszabályozás gyakorlati megvalósítása, amely egyik esszenciája lehet az ipari (IoT) adatoknak.
-
Designing Aspects and Classification of Bearing Industry Box Handling Apparatus
325-334Megtekintések száma:101It has been an accepted tendency in the industrial practice since the last third of the 20th Century to decrease the living labour demand of the manufacturing processes. One of the main tools of it is the automation of production. In the design, the construction and the programming of the developed automata, the results of electronics, informatics and mechatronics can be used. All of the scientific fields mentioned above undergo intensive development. By the application of the results achieved in the design of the applications, the monotonous, dangerous and tiresome work not requiring expertise can be assigned to machines. In the longer run, the application of the automata is beneficial also in financial aspect, since the costs of living labour are continuously growing, while that of the mechatronic and technological devices show a rather decreasing tendency. Reliability is also an important aspect. It is well known for everyone that a well-designed and programmed automatic device performs its task without mistakes. If there is any objection or breakdown, on the basis of the currently valid safety technology rules, the machine stops, does not trigger any damage and after its repair, work can be continued.
-
Nanoanyagok alkalmazásának munkabiztonsági vonatkozásai
304-312Megtekintések száma:107Napjainkban, köszönhetően speciális tulajdonságaiknak a nanoanyagok egyre jelentősebb érdeklődést keltenek, ipari alkalmazásuk egyre inkább terjed. Különleges tulajdonságaikat főként annak köszönhetik, hogy a nanoanyagok főbb jellemzői nem minden esetben ugyanolyanok, mint ugyanannak az anyagnak a normál mérettartományú változata, sőt adott esetben akár jelentősen eltérhetnek, mindez főként a megnövekedett felületnek, illetve a kis méretű anyagok speciális fizikai-kémiai tulajdonságainak köszönhető. Miközben ezen anyagok az iparban jelentős új funkciót töltenek be, a környezettel és a biológiai szervezetekkel kialakuló kölcsönhatásaik egyre kiszámíthatatlanabbak, így alkalmazásuk kapcsán például humánbiztonsági szempontból a bizonytalanság egyre nagyobb. A rendkívül gyors technológiai fejlődés következtében ezen anyagok jóval hamarabb alkalmazásra kerültek, mint ahogyan az alkalmazásukhoz kapcsolódó jogi szabályozás kialakulhatott volna, így jelenleg a nanoanyagok alkalmazására vonatkozó kötelező érvényű rendelet jelenleg nem érhető el. Jelen pillanatban a nanoanyagot gyártó maga felel a termékek biztonságáért. Természetesen, mindemellett a kémiai biztonsághoz kapcsolódó jogi szabályozás és szabványok kezelésükhöz kiváló alapot jelentenek, azonban az anyagok specifikus tulajdonságai, újszerűsége és a hatásmechanizmusra vonatkozó hiányos ismeretek következtében egy kockázatértékelés elkészítése mégis kihívást jelenthet a szakember számára.
-
Felsőoktatási továbbtanulási preferenciák összehasonlítása a munkaerőpiac igényeivel
382-392Megtekintések száma:375A magyar felsőoktatási intézmények fontos szerepet töltenek be nemzetgazdasági szinten: minden szakterület vonatkozásában, biztosítják a megfelelő színvonalú tudással, szakmai kompetenciákkal rendelkező értelmiségi munkaerőt. Ha a versenyszféra szabályai szerint tekintünk ezekre az intézményekre – ami az oktatás és kutatás minőségi fenntartása és társadalmi hasznossága miatt csak korlátozottan értelmezhető -, tulajdonosuk az állam, menedzsmentjük az intézményi vezetés, fogyasztójuk pedig a munkaerőpiac. Ilyen formán a munkaerőpiac igényeit volna szükségszerű figyelembe venni a képzési kínálat kialakításakor. Ez egyéb befolyásoló tényezőktől függetlenül is komoly kihívás, hiszen minimum egy képzési idővel (3-5 évvel) későbbi igényeket szükséges megcélozni a mai rohamos technológiai fejlődési ütem mellett. Az állam részéről jelentősek a törekvések a képzési kínálat munkaerő-piaci igényekhez történő alakítására, a továbbtanulni vágyó fiatalok csak korlátozottan veszik figyelembe ezeket a tényezőket pályaválasztási döntéseikben. Részben ennek eredményeként alakulhat ki bizonyos szakmák esetében pályaelhagyás, vagy -módosítás, illetve bizonyos szakmák esetében munkaerőhiány. A tanulmány arra keresi a választ, hogy a legnépszerűbbnek ítélt szakok mennyire váltják be a várakozásokat és az ott megszerzett diploma mennyire tekinthető „sikeresnek” a munkaerőpiacon, illetve amennyiben ezek nem fedik egymást, az elhelyezkedés alapján legsikeresebbnek ítélhető szakok mennyire preferáltak a jelentkezők körében. Az ehhez szükséges információkat az Oktatási Hivatal felvételi statisztikái és DPR adatbázisa szolgáltatja 2010-2017-os időintervallumra vonatkozóan, melyek révén arra vállalkozunk, hogy lekövessük a hallgatókat a felvételitől az elhelyezkedésig.
-
Az Ipar 4.0 keretrendszere, valamint a kapcsolódó technológiák
213-223Megtekintések száma:1416Az erősödő verseny és a globalizáció következtében megváltozott a vállalatok mikro- és makrokörnyezete. Az Ipar 4.0 a negyedik ipari forradalmat jelenti, amely során szorosabban fonódik össze az információs technológia és az automatizálás, ezáltal alapvetően megváltoznak a gyártási módszerek. Nem csupán a technológia térhódításáról van szó, hanem az üzleti folyamatok paradigmaváltásáról is. Az Ipar 4.0 a hazai vállalatok számára is egyre inkább napi valósággá válik, egy új szintre fogja emelni a gyártásban felhasznált erőforrások és szereplők közötti interakciókat. Véleményem szerint az Ipari 4.0 át fogja alakítani a termelés szerkezetét – és meg fogja változtatni a globális versenyképességet – új lehetőségeket ad a vállalatoknak az értékteremtéshez. Kutatásomban bemutattam az Ipar 4.0 fogalmát, az újszerű technológiáit, keretrendszerét és a kapcsolódó technológiákat, feltártam az intelligens logisztikai megoldásokat és az Ipar 4.0 legfontosabb előnyeit. A fenti eszközök használatakor lényegében nem csak az ipar robbanásszerű fejlődéséről van szó, hanem a teljes gazdaság digitalizációjáról, mely az egész társadalmat érinti. Fontos, hogy a kis- és középvállalkozások is reagáljanak az új technológiai lehetőségekre, egyébként jelentős mértékben lemaradnak.
