Keresés
Keresési eredmények
-
The Propensity for Mandatory Audit Rotation and its Impact on Earnings Management in Europe
222-233Megtekintések száma:274The doubt of investors for the accuracy of financial reporting statements and the credibility of external audit functions has becoming more and more severe in the recent years due to a variety of booming accounting scandals related to earnings management occurring around the world. To cope with these serious frauds in the world of financial market, many countries have adopted Mandatory Audit Rotation (MAR) rules. Although the MAR rule has been valid around European Union (EU) members since 2016, the effectiveness of this rule has not been examined in any academic papers yet. As a result, the aim of this study is to investigate the effectiveness and the necessity of the latest MAR rule in the EU by testing the influence of audit rotation activities and audit tenure on earnings management of companies in the STOXX Europe 600 Index. Practical implications of this study will not also prove whether companies in STOXX Europe 600 Index should be required to shorten their audit tenure by rotating their audit engagement more often in order to decline the degree of earnings management, but they will also help to strengthen support for the essentiality of MAR legislations in the EU if the result indicates that longer audit tenure actually leads to more earnings management of STOXX Europe 600 Index companies.
-
Az LMBTQ tolerancia és a gazdasági fejlettség összefüggései Európában
31-51Megtekintések száma:347Ez a kutatás az LMBTQ tolerancia és a gazdasági fejlettség kapcsolatát elemzi, amihez 48 európai ország toleranciát mérő indexeit és gazdasági adatokat használ fel. Elsőként a modernizációs tézisre alapozva összegzem miként hat a gazdasági fejlődés a kisebbségekkel szembeni toleranciára, továbbá – empirikus tanulmányokat felhasználva – bemutatásra kerül, hogyan tud a tolerancia visszahatni a gazdasági teljesítményre. A fő cél annak megerősítése, hogy ezek a megállapítások az európai országokra nézve is helytállóak. A GDP/ fő és a tolerancia, illetve a HDI és tolerancia regresszióanalízise segítségével bizonyítható a modernizációs tézis. Az elemzés másik része, ami a tolerancia FDI-ra gyakorolt hatását vizsgálja, alátámasztja, hogy a toleránsabb országokba valóban több külföldi tőke áramlik. A fenti eredmények alapján valószínű, hogy a gazdasági fejlettség és az LMBTQ inklúzió kölcsönhatásban vannak, így ez utóbbival számolni kell a politikában és gazdasági életben is.
-
Tehetségmenedzsment a nemzetközi gyakorlatban Európa és Kína példáján keresztül
454-464Megtekintések száma:271A vállalati tehetségmenedzsment rendszerek alkalmazása igen eltérő lehet szervezetenként. Ennek oka, hogy különböző elvek, stratégiai célkitűzések, valamint vállalati környezetben kell a működésüket menedzseljék a cégek. Az Európa szerte megfigyelhető munkaerő és tehetséghiány arra készteti a helyi szervezeteket, hogy munkaerőigényüket, ha kell, akkor külföldi forrásból is képesek legyenek biztosítani, amit a szabad munkaerőáramlás az EU által lehetővé is tesz. A globalizálódó környezet következtében a vállalati tehetségmenedzsment rendszerek működtetése során fontos figyelembe venni azt, hogy milyen származású munkavállalókat alkalmaz a cég, ugyanis az eltérő környezetből érkező munkaerőnek eltérő igényei lehetnek. A kulturális, demográfiai, gazdasági eltéréseknek köszönhetően fontos lehet egyértelműen ismerni a munkavállalói állomány összetételét, hogy a legoptimálisabb eszközöket alkalmazzuk a beillesztés, ösztönzés vagy akár a megtartás tekintetében. Jelen kutatás célja szekunder elemzések révén feltárni, hogy Európa és Kína tehetségmenedzsment rendszerei között milyen hasonlóságok figyelhetők meg és melyek azok az eltérések, melyek leginkább kiemelkedők. Az összehasonlítás szempontjából Kína elemzése azért lehet fontos Európai országok számára, mert a Kína rendelkezik az egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasággal napjainkban, amit potenciális lehetőségként kell a figyelem fókuszába kerüljön kifejezetten az ott élő magas számú lakosság tekintetében. A kutatás elsődleges eredményeként értelmezhető, hogy a tehetségekben való hiány a lakosság számától függetlenül jelenik meg nehézségként, mind az európai, mind pedig a kínai területeken – tehát egy olyan valós és általános kihívást jelent, amivel feltétlenül foglalkozni kell vállalati szinten. További eredményként értelmezhető az, hogy a sajátosságok figyelembe vételével beazonosíthatók azok a területi jellegzetességek, amelyek révén a tehetségmenedzsment rendszerek működési keretei megfogalmazhatók és rendszerbe foglalva megtalálhatunk a cikkben.
-
Innovációs projektek tapasztalatai az „európai paradoxon” tükrében
563-578Megtekintések száma:116A gazdaság fejlődésének, a vállalatok hosszú távon nyújtott magas színvonalú teljesítményének meghatározó tényezője lehet a vállalati innováció. A 2000-es évek után az Európai Unió pozíciója nem javult a nemzetközi innovációs versenyben, bár a lisszaboni célkitűzéseket teljesítve 2010 után javuló tendenciát mutat, még mindig lemarad az élmezőnytől K+F+I tekintetében. A folyamat mögött részben a gyorsan iparosodó fejlődő országok egy részének a gyors K+F+I felzárkózása áll, részben pedig Európa nemzeti innovációs rendszereinek viszonylag lassú intézményi fejlődése. A relatív európai lemaradás magyarázatára gyakran alkalmazott „európai paradoxon” jelenség azonban módszertani okok miatt nem egyértelmű. A kutatás során először a kiválasztott területek innovációs pozíciói képezik a vizsgálat tárgyát a nemzetközi innovációs versenyben, majd az Európai Unió gyengébb összesített teljesítményének egyik közkeletű szakmai magyarázata, az „európai paradoxon”. A cikkben ennek feltételezett jelenléte, esetleges okai, körülményei számos empirikus kutatással ellentétben vállalati vezetőkkel készített interjúk alapján kerülnek ismertetésre.
-
Was UEFA’S Goal of an Environmentally Friendly Euro 2020/21 a Success?
152-164Megtekintések száma:622The football Euro 2020/21 has been said to be more environmentally friendly, as it was spread all over Europe, thus no new stadiums needed to be built. On the other hand, more traveling became necessary. How does these effects behave with each other? Was the attempt to reduce emissions successful?
This paper seeks to compare the goals for UEFA 2020/21 for environmental friendliness and its success. A mixed research strategy was adopted in this paper where qualitative analysis was done on existing literature review and also quantitative approach where assumptions were drawn from literature review to estimate the environmental impact. This paper found that UEFA's initial estimate of 425,000 tons of carbon dioxide emissions in traveling for the Euro Cup 2020 was a bit higher than the actual amount of carbon emissions from our calculation of 143,531 tons. What stands out is that its findings agree with UEFA's estimate that Euro Cup 2020 emissions were lower than that of 2016 which emitted 517,000 tons of carbon dioxide for traveling. This gives a greater reason to conclude that UEFA met its goal of reducing carbon emissions. The overall carbon dioxide emissions in traveling and constructing stages were 1,275,988 tons in Euro Cup 2020 and 2,803,000 tons in Euro Cup 2016. This further affirms the overall carbon dioxide emission reduction by half in Euro Cup 2020 as compared to Euro 2016. From our findings, we can conclude that the Euro Cup 2020 indeed succeeded in reducing overall carbon dioxide emissions by half. Despite the success, this paper views that the carbon emissions are still high for a single event and hence there is room for reduction of carbon emissions to lower levels as possible. we can conclude that the Euro Cup 2020 indeed succeeded in reducing overall carbon dioxide emissions by half. Despite the success, this paper views that the carbon emissions are still high for a single event and hence there is room for reduction of carbon emissions to lower levels as possible. we can conclude that the Euro Cup 2020 indeed succeeded in reducing overall carbon dioxide emissions by half. Despite the success, this paper views that the carbon emissions are still high for a single event and hence there is room for reduction of carbon emissions to lower levels as possible. -
Food Industry 4.0 Readiness in Hungary
1-12Megtekintések száma:306In terms of production value, the food industry is the third-largest in Hungary, the first in Hungary in terms of the number of employees, and the first in Europe in the processing industry, as well as a significant user of resources. The research examined the state of art of digitalization readiness, focusing on I4.0 technologies, which supports the management to operate more efficiently the enterprise and to make better decisions. So the focus was on integrated enterprise information systems, management support systems, business intelligence systems, industry 4.0 technologies, and issues related to their application. The analysis based on an online questionnaire survey the request sent to 4.600 enterprises, the response rate was 5% which was representative of the branches of production, covered the Hungarian food and beverage manufacturing sectors in 2019. The companies were asked the most critical technologies in development, going towards Industry 4.0. The research tools were LimeSurvey, Mailing List Server, Excel, Power BI (Desktop, Publishing Server to distribute the results). The used analysing methods were making calculations, pivot tables, models, dasboards. We found that a significant portion of businesses, 78 %, use mobile devices in the manufacturing process. The three most relevant digital technologies are geolocating (GPS, GNSS), cloud computing, and sensor technology. The current level of digitalization and integration cannot be said to be high, but respondents are very optimistic about expectations. Improvements are expected in all areas in the next 2-3 years in terms of digitalisation and integration. Vertical integration involves, first and foremost, cooperation with partners in the supply chain. Horizontal integration means close, real-time connectivity and collaboration within the company. Unfortunately, between 6% and 15% of SMEs (approximately 9% on average) and large enterprises, 36% have a digital strategy. According to the survey, the sector needs significant improvement and creating a digitalization strategy.
-
Közösségi média marketing stratégia elemzése – különböző szinten versenyző kézilabda klubok vizsgálatán keresztül
39-53Megtekintések száma:313Magyarországon kiemelt figyelmet és támogatottságot élvez a kézilabda, ez nem csupán hazánkra, hanem Európára is igaz, valamint egyre nagyobb teret hódít magának világszerte is a sportág. Az elmúlt két évtized egyik legnagyobb újdonsága minden a közösségi média, ami megreformálta az információ átadással és a hagyományos marketing tevékenységgel kapcsolatos alap stratégiákat. Ezeken a platformokon gyökeresen változtak meg a tartalomgyártás folyamatai, amire minden sportklubnak érdemes figyelmet fordítania, hiszen jelentős előnyökhöz juthatnak mind gazdasági-, marketing-, közösségépítés terén egyaránt, ha képesek jól kommunikálni. Három egymástól eltérő szinten versenyző sportklub került összehasonlításra kvalitatív vizsgálat során a közösségi média marketing stratégia tevékenységüket tekintve, amelyek név szerint a PICK Szeged, a Balatonfüredi KSE – BFKA Balatonfüred és a DEAC kézilabda csapata. Ezen vizsgálati modellnek az alapkoncepciója arra épült fel, hogy a különböző szinteken, különböző sportszakmai célokért küzdő klubcsapatok online marketingkommunikációs tevékenysége miben tér el egymástól, valamint mik azok a fejlődési lehetőségek, szempontok, amivel lehető leghatékonyabban lehet érvényesülni a social média felületeken. A kézilabda klubcsapatok több kutatási kérdésben is egyetértettek, de felfedezhető volt jelentős különbség is egy-egy területen, amiben a közösségi médiáért felelős szakemberek nem értettek egyet, vagy más nézőpontot képviseltek. Eredményeimet tekintve megállapítható, hogy egy sikeres online marketing stratégia mögött mindig komoly előkészületi és tervező munka áll, valamint a tartalomgyártás diverzifikálása kulcsfontosságú a különböző felületeken, mert a platformok fogyasztói közössége is eltérő egymástól.
-
Vállalkozói képzés a 21. században a felsőoktatásban – lehetőségek, módszerek, jó gyakorlatok
1-18Megtekintések száma:495A 21. század kihívásai a felsőoktatást is elérték és sürgős megoldásokat igényelnek. Európában a felsőoktatási intézmények által kínált vállalkozói kurzusok, programok átlagosan 10 éves múltra tekintenek vissza. Miközben az üzleti képzések ezen ága folyamatosan a legitimációjáért küzd, tisztán látszik az, hogy amit kínál a végzett hallgatók számára, az egy fontos előny a munkaerőpiacon és a gazdasági életben. Ezen tanulmány célja, hogy válaszokat adjon a következő kérdésekre: Miért olyan fontos a vállalkozói képzés napjainkban? Milyen módszertant használnak leggyakrabban a vállalkozó képzésben? Milyen eredményeket tudnak felmutatni a felsőoktatásban működő vállalkozói kurzusok? A kérdésekre a témához kapcsolódó legfrissebb szakirodalomból, esettanulmányokból és a Debreceni Egyetemen 2010 óta folyó Team Academy, csapatvállalkozói képzés alumni körében végzett primer kutatás eredményei alapján fogunk választ adni. A Team Academy Debrecen a Finnországban 1993 óta létező Tiimiakatemia oktatási módszert alkalmazza, amely egy innovatív oktatási módszertan. Kutatásunk eredményei alapján elmondható, hogy a vállalkozói készségek taníthatóságával kapcsolatos kihívásokra adható válaszok legfontosabb területei: a cselekvő tanulás, a motiváció, a közösségi és a csapatban tanulás, a coaching és a mentoring.
-
A HR stratégiai szerepe Magyarországon és Szlovákiában a nemzetközi Cranet kutatás tükrében (2015-2016)
478-489Megtekintések száma:328Közép-Kelet Európa országaiban döntően az elmúlt évtizedekben terjedtek el a nyugati-európai menedzsment irányzatok, köztük az emberi erőforrás menedzsment modern szemléletű megközelítései. Az új elfogás központi eleme a stratégiai partneri szerep, melynek hátterében az emberi erőforrások felértékelődése áll. A HR a versenyképesség szempontjából kritikus funkcióvá vált. A vizsgált országokban a gazdasági-társadalmi változásoknak köszönhetően rohamos változás állt be az ott működő szervezetek menedzsment módszereiben. Sok helyen azonban a személyügyekkel foglalkozó részlegek egyszerű átnevezése történt csak meg, melynek következtében az ottani HR szakemberek továbbra is inkább a hagyományos tevékenységeikre koncentrálnak. Ezeket a fontos tevékenységeket természetesen ma is el kell látni, ám hogy a szervezeti versenyképesség kialakításában és fenntartásában befolyásos szerepet játszhassanak, új típusú, stratégiai szerep alkalmazására is képesnek kell lenniük. A tanulmány a vizsgálatban résztvevő szervezetek HR stratégiai szerepvállalását vizsgálja a nemzetközi Cranet vizsgálat tükrében hazánkban és a szomszédos Szlovákiában elvégzett empirikus vizsgálatok alapján.
-
Az európai klubfutball meghatározó bajnokságainak összehasonlító elemzése
22-35Megtekintések száma:499Napjainkban a sport már nemcsak a szórakoztatásról szól, már nemcsak egy társadalmi összetartó erő, hanem komoly gazdasági és üzleti vonatkozásai is vannak. A sportgazdaságról különálló fogalomként, ágazatként beszélhetünk. A sportvállalkozások egy-egy állam nemzeti jövedelméhez egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá. A futballvállalkozások rendkívül fontos részei ennek a szerte ágazó és összetett rendszernek, a sportgazdaságnak. Vizsgálatomban az európai futball árbevételének 74%-át adó Big 5 bajnokság gazdasági elemzésére, illetve összehasonlításukra vállalkozok. Az UEFA 2019-es pénzügyi jelentésének elemzése alapján megállapítható, hogy a nagy bajnokságok mindegyikében legalább a klubok 60%-a pozitív eredménnyel zárta a 2017-es évet, de a bevételek összetétele arra figyelmeztet, hogy a jövőben a kluboknak a működésükből származó bevételeikre kell nagyobb figyelmet fordítaniuk. Az adatok alapján nyilvánvaló, hogy az ágazat legmeghatározóbb költségeleme a bérköltség. A top5 ligában az árbevétel 53-68%-át ezek a költségek fedik le. Ezek a megállapítások kijelölik az európai labdarúgás gazdasági fejlődésének irányait, illetve a kiemelkedő labdarúgó klubok gazdálkodása példát adhat a tőlük még elmaradottabbaknak, köztük a magyar futballvállalkozásoknak is.
-
Gyógyító építészet – Az ipari épületek továbbélése
73-78Megtekintések száma:118Az ipari épületek védelme körülbelül az 1970-es évektől kezdve figyelhető meg Nyugat-Európában, gyakorlatilag ekkor születik meg az ipari örökség fogalma. Létrejön angolszász területeken az úgynevezett ipari régészet, amely a városok értékes területein fekvő, összefüggő „rozsdazónákkal” kezd el foglalkozni. [1] Az ipari épületek sajátos történeti értékekkel bírnak, ennek ellenére a mai napig nagyon szűk teret kapnak a műemlékvédelem keretein belül. Azonban gyakran a műemléki védettség sem garantálja a fennmaradást, ugyanis hiányzik a befektetői igény, a pénz és a rehabilitációra való törekvés. A rehabilitálással kapcsolatban fő problémának bizonyul az is, hogy nagyon sokan úgy tekintenek a magára hagyott ipari épületekre, mint romokra.
-
Miért nem járnak az emberek labdarúgó-mérkőzésre Magyarországon?
11-22Megtekintések száma:299A passzív sportfogyasztással kapcsolatos kutatások mind nemzetközi, mind hazai szinten rendre a szurkolók motivációira fókuszálnak. Ugyanakkor Magyarországon az észak-amerikai és nyugat-európai példáktól eltérően arra a kérdésre kell válaszokat keressünk, hogy az emberek miért nem járnak labdarúgó-mérkőzésekre. Annak érdekében, hogy választ találjunk erre a kérdésre online kérdőíves vizsgálatot végeztünk, melynek elemszáma 347 fő. A mérkőzésektől távolmaradók elemzésére sportfogyasztástól való tartózkodási skálát alkalmaztunk, mely skála megbízhatóságát Cronbach-alfa érték számítással ellenőriztük. A főkomponens-elemzésünk után 5 belső és 5 külső tartózkodási faktor alakítottunk ki, amelyeken egyrészt demográfiai, másrészt sportfogyasztással kapcsolatos változók mentén hipotésvizsgálatokat végeztünk. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a közvélekedéssel ellentétben a magyar futballmérkőzések alacsony nézőszámáért nem kizárólag és elsősorban a sikertelenség és a mérkőzések alacsony színvonala a felelős. Válaszadóinkat leginkább a labdarúgáshoz kapcsolódó állami intézkedések tartják távol a stadionoktól, továbbá az, hogy szívesebben vesznek részt más szabadidős programlehetőségeken.
-
Közel-Keleti országok nagyvárosainak közlekedési rendszere
50-53Megtekintések száma:137A közlekedés minősége lényeges hatással van mindennapjainkra, és bolygónk jövőjére egyaránt. Különös érdeklődéssel figyelhetjük meg a Közel-kelet nagyvárosait, ahol a közlekedési kultúra egész más irányt vett, mint Európában. E városok kialakulásukban, történelmi struktúrájukban kivételesek, mint a világ egyéb városai. Egy ilyen nagyvárosra fókuszál jelen cikk: Rijád, egy 6 milliós világváros kerül elemzésre, mint az arab világ tipikus autóalapú települése. A vizsgálathoz összehasonlítás is készült 4 várost alapul véve: Dubai, mint Rijádhoz hasonló adottságú város; Amsterdam, mint fejlett, zöld szemléletmódot megtestesítő város; Budapest, mint hazai nagyváros valamit Debrecen, mint hazai kisváros. Ezekből tanulságokat levonva igyekszünk értékelni Rijád forgalmi rendszerét valamint javaslatokat isteszünk.
-
A visegrádi országok K+F és innovációs indikátorainak összehasonlítása
162-172Megtekintések száma:94Az innováció kulcsfontosságú stratégiai kérdés nemcsak a vállalkozások számára a versenyképesség megtartásához és javításához, hanem makrogazdasági szinten is kiemelkedő szerepe van abban, hogy egy egy nemzetgazdaság miként tud bekapcsolódni a nemzetközi munkamegosztásba. Kiváltképp igaz ez és felértékelődik az innováció és a kutatás és fejlesztés szerepe azokban a posztszocialista országokban, melyek még ma is igyekeznek gazdaságilag felzárkózni Nyugat-Európához. A tanulmányban a visegrádi országokat hasonlítottuk össze az innovációs indexek, a K+F indikátorok, valamint a vállalati innováció szempontjából. Ez alapján megállapítható, hogy a V4-ek lemaradásban vannak az Európai Unióhoz képest. A visegrádi országok közül csaknem minden tekintetben Csehország jár az élen. Az idősoros indikátorokat figyelembe véve a K+F területén csaknem töretlenül javuló tendencia rajzolódik ki. Az innováció és a K+F mérésének tekintetében megállapítható, hogy tökéletes eljárás, mutatószámrendszer nem áll rendelkezésre, az eltérő módszerekre épített indexek más-más eredményeket hozhatnak és az üzleti gyakorlatban nem alapozható a döntés csupán egyetlen indexre. Továbbá véleményem szerint az átfogó innovációs indexekben túlnyomórészt a K+F indikátorok dominálnak, ami az innováció megítélésében (főként a vállalati innováció esetében) félrevezető lehet.
-
Az egészségtudatos vállalati magatartás fejlesztésének diagnosztikai modellje
1-18Megtekintések száma:357A 21. században a világ egyre több országában vallják, hogy az emberek egészsége nem csak az egészségügy, hanem életük jelentős színtereinek ügye. A munkavállalók esetében ilyen színtér a munkahely. A munkavállalók egészségének és testi épségének védelme Európában rég óta a munkáltató át nem hárítható (objektív) feladata és felelőssége. Az egészség és a munkahely mai kapcsolat- és szempont- és eszközrendszere azonban már lényegesen túlmutat a munkahelyi egészség és biztonság hagyományos területein. Az egészségtudatos vállalati magatartás fejlesztése a hazai szervezetek sokasága számára jelent olyan kihívást, melyben a tanulmányban bemutatott modell mind helyzetük diagnosztizálásához, mind pedig a fejlesztés irányának, módjának és eszközrendszerének testreszabott megválasztásához segítséget adhat.
-
Use Design or Technology: The Antique Römer Glass
33-37Megtekintések száma:132In this paper, the Römer-glass are assessed as indicator of the technology and design by using a comparative method. We identifed their designing technology methods and associated them with manufacturing centres. All of them made from green forest glass and produced in northwestern and central Europe from around 1000-1700 AD. The Römer glass present dining traditions and habits in the middle ages, furthermore like a personal belongings can be associated with the presentation of social status or individual expression.
-
Present and Future of Industrial Robotisation
13-24Megtekintések száma:137The following paper analyzing the installation of industrial robotisation in sectors and regions, in addition carry out forcastings on historical data. In recent years, automation and the use of industrial robotics have increased exponentially in the manufacturing sector. Given that companies prioritize enhanced production efficiency, quality assurance, and safety, it is evident that substantial investment and implementation of automation continue to occur in manufacturing facilities worldwide. The number of industrial robots globally has been growing steadily since 2010. However, the rate of growth has slowed from 2020 onwards. The impact of the Covid-19 epidemic was still felt in 2020, but the deployment of industrial robots increased significantly in 2021. Global industrial robot deployment is projected to continue to grow in the coming years, although the rate of increase may vary between regions and countries. The analysis showed a number of differences between regions in the number and growth rate of industrial robot deployments. Asia and Australia are the largest markets for robots and the number of robots deployed is expected to continue to grow in the future. Europe is the second largest market and, although growing at a slower rate, industrial robot deployment is also increasing steadily. In the Americas, growth is slower than in other regions, but still increasing. Global growth trends suggest that there will be further growth in the coming years and that the deployment of industrial robots will become more widespread in different parts of the world.
-
Új kihívások az Európai Unió egészségügyi rendszerében
1-11Megtekintések száma:120Az egészségügyi ágazat nem csak hazánkban, de Európa egészében is számos nehézséggel küzd. A 21. században a világot új, nagy horderejű problémák állítják komoly nehézségek elé, melyek jelentős kihatással vannak az egészségügyre is. Felvázoljuk napjaink kihívásait és megvizsgáljuk azok várható szakmapolitikai hatásait is.
