Keresés
Keresési eredmények
-
Környezeti kihívások – stratégiai válaszok
26-39Megtekintések száma:223A tanulmány azt a célt szolgálja, hogy jobban megértsük a vállalatok és vállalkozások környezetében bekövetkező változások hogy kezelhetőek a menedzsment eszköztára segítségével. A vállalatok környezetében radikális változások történnek, elsősorban a technológiai fejlődés által nyitott új lehetőségek és kényszerek tömeges és erőteljes megjelenésén keresztül. A vállalatok egy része maga is aktív részese a környezeti változások létrehozatalának. Más vállalatok esetében pedig elsősorban a külső változások kezelésének a kérdése merül föl. Hogyan alkalmazkodhatnak a vállalatok és vállalkozások az új környezeti jellemzőkhöz; ezt a kérdést járja körbe a tanulmány.
-
Lean és a mezőgazdasági vállalatok kapcsolata
370-381Megtekintések száma:192A veszteségek kiküszöbölése mindennapos kihívás mind a vállalatok, mind az egyének számára a társadalomban. Akár termelés, akár irodai munka által keletkezett, a haszontalan dolgokkal, folyamatokkal a legfontosabb emberi szükségleteket pazaroljuk: időt és energiát. Mindkettő a mindennapi életünk szerves része és különösen fontosak a mezőgazdasági vállalatoknál is. tanulmányunkban a Lean és a mezőgazdasági vállalatok közötti kapcsolatot vesszük górcső alá. Kitérünk arra, hogy a Lean által meghatározott hét veszteség ezeknél a vállalatoknál milyen kockázatokkal jár, illetve, hogyan lehet ezen problémákon javítani, őket elhárítani, a jelenleg alkalmazható korszerű módszerekkel. Kutatásunk rávilágít arra, hogy a technológiai innovációk hogyan hatnak és hatnának a vállalatok piacon betöltött helyzetére, illetve pénzügyi és emberi erőforrás aspektusából. Megvizsgáljuk, hogy az alkalmazott újdonságok, illetve az alkalmazott Lean folyamatok milyen előnyöket és hátrányokat okoznak a cég számára, illetve, hogyan hatnak az őt körülvevő környezetre.
-
A fejlődés a vállalati folyamatokban rejlik
358-369Megtekintések száma:254Manapság a rohamosan fejlődő világunkra az állandó változás jellemző. A szervezeteknek ezekre a rendszeres változásokra fel kell készülniük és tudniuk kell reagálni, hogy a piaci versenyben érvényesülni tudjanak. Ma már semmi sem állandó vagy prognosztizálható, mert a szervezetket a „3 V” erő (vevők, verseny, változás) hajtja. Az állandóan változó körülményekhez való gyors alkalmazkodás miatt a hagyományos funkciók alapján strukturált szervezetek helyett a vállalatoknak a folyamatszemléletű irányításra kell átállniuk. A korszerű folyamatmenedzsment eljárások alkalmazásával a szervezetek működése áttekinthetővé, elemezhetővé, mérhetővé és folyamatosan javíthatóvá tehető, továbbá hozzásegíti a vállalatokat, hogy növeljék a teljesítményüket és a szervezeti rugalmasságukat és csökkentsék a költségeiket is. Ezek mellett annak a felismerésében is segít, hogy az adott folyamatot mikor szükséges valamilyen hatásra megváltoztatni. Abban az esteben, ha a vállalatok jól megszervezett folyamatokat alakítanak ki, akkor rugalmasabban tudnak reagálni a piaci változásokra és a hatékonyabb működést teszi lehetővé, valamint egyszerűbb fejlesztési tevékenységet kivitelezni. Napjainkban a fejlődés, mint egy új keretrendszer elsősorban a digitalizációt állítja a középpontba, amely a vállalatok számára kihívást jelent és ezekhez alkalmazkodniuk kell, hogy a versenyben ne maradjanak alul. Ezek a kihívások sok szervezet életében radikális változtatásokat, átalakításokat igényelnek, amelyeket nehéz teljesíteni. A folyamatalapú vállalatvezetés kialakításával, viszont ezek a fejlesztések nem csak a multinacionális vállalatok dolgát könnyíthetik meg, hanem a kis- és közép vállalatok is adott esetben könnyeben el tudnak mozdulni a digitalizáció irányába, így nem csak a saját, hanem egy egész gazdaság fejlődését előidézhetik.
-
Digitális kompetenciaszintek valamint a munkanélküliség és a vállalati továbbképzések közötti kapcsolatok az Európai Unióban
197-209Megtekintések száma:261Ebben a tanulmányban az OECD és az EuroStat adatai alapján az EU tagállamainak digitális kompetenciáit vizsgáltuk 2015 és 2017 között. Arra voltunk kíváncsiak, hogy van-e kapcsolat a munkanélküliség és a digitális kompetencia között. Azt tapasztaltuk, hogy azokban az országokban, ahol az alapvető digitális kompetenciával rendelkezők aránya magasabb, ott a harmonizált munkanélküliségi ráta alacsonyabb, mint azokban az országokban, ahol az egyének átlag alatti digitális kompetenciával rendelkeznek. Az alacsonyabb képzettségű államok esetében (ahol az állampolgárok nem rendelkeznek általános digitális kompetenciával) a munkanélküliségi ráta magasabb. Megvizsgáltuk a vállalatok nyitottságát a különböző szintű digitális ismeretekkel rendelkező egyének felé. Azokban az országokban, ahol az informatikai ismeretek terén képzettebb a lakosság, ott a vállalatok több lehetőséget biztosítanak a továbbképzésre, mint azokban az országokban, ahol kevésbé képzettek. Mérsékelten erős negatív korrelációt találtunk az alacsony általános digitális kompetencia és a munkahelyi képzések között. Ez azt jelenti, hogy ha az ország lakói alacsony szintű digitális kompetenciával rendelkeznek, akkor a vállalatok számukra nem kínálnak képzést. A rendelkezésre álló adatok szerint az EU tagállamokat három klaszterben sorolhatjuk. Ezek a fejletlen, fejlődő és fejlett országok csoportjai. A legnagyobb különbség ezek között a csoportok között a szakképzett emberek számában van, azonban az egyének eloszlása a fejlett országok csoportjában érdekes sajátosságot mutat. Ezekben az országokban megtalálható az úgynevezett „fordított kompetencia piramis”. Ez azt jelenti, hogy ahogyan a kompetencia szintje nő, úgy nő az egyének száma is, akik rendelkeznek megfelelő kompetenciákkal. A kutatás folytatásaként érdemes lenne az országokat regionálisan is megvizsgálni, így kiderülne, hogy vannak-e, és ha igen, akkor hol találhatóak a "digitális fellágvárak"az egyes országokban. Ez egyrészt segíthetne az államoknak a digitális oktatás allokációjában, másrészt a vállalatok helyzetét is javítaná, hiszen regionális szintű központokat hozhatnának létre a kevésbé fejlett országokban, így kiszervezve a drága magas hozzáadott értékű munkát.
-
Zöldülő sporttermékelőállítás – Egyes sportszer- és sportruházat gyártó vállalatok környezetbarát törekvései
45-61Megtekintések száma:156Napjainkban a fenntarthatóság kérdésköre kardinális probléma, világméretűvé nőtte ki magát. A fenntarthatóság kérdése egyaránt érinti a társadalmat, az egészséget, a gazdaságot és nagymértékben a környezetet is. A sportszektor környezettel lehatárolt kapcsolódási pontjait, a fenntarthatóság környezeti aspektusának vizsgálatát kutatások alapjainak tekintik, mellyel napjainkban egyre több nemzetközi tanulmány, szakirodalom foglalkozik. A sportszer- és sportruházat gyártó vállalatok magas számú, többszintű globális ellátási láncokon végbemenő termeléssel működnek. Folyamatosan igyekeznek kielégíteni a fogyasztók hirtelen igényváltozásait, melynek eredményeképpen magas nyersanyag- és erőforrásigény, hulladék- és üvegházhatású gázok kibocsátása és vízfelhasználás is társul, melyek részei a legkárosabb környezeti hatásoknak.
A tanulmány célja, hogy bemutassa a Nike, az Adidas és az Under Armour multinacionális sportszer-és sportruházat gyártó vállalatok alapanyag felhasználására, hulladékgazdálkodására, vízhasználatuk minimalizálására, valamint a szénlábnyomuk csökkentésére irányuló környezetvédelmi intézkedéseit, melyeket üzleti stratégiájuk során igyekeznek egyre nagyobb arányban alkalmazni.
-
Az intellektuális tőke hatékonysága, mint meghatározó innovációs tényező
419-428Megtekintések száma:263Napjaink világgazdaságában erőteljes elmozdulás érzékelhető a termelő vállalatok felől a szolgáltatások irányába, amely mind a gazdaságpolitikai döntéshozókat, mind az üzleti vállalkozás érintettjeit, a tulajdonosokat, beszállítókat, versenytársakat, illetve a hétköznapi embereket, a fogyasztókat is kihívás elé állítja: a szerkezetváltás egyaránt ösztönöz minden gazdasági szereplőt arra, hogy megtanuljon alkalmazkodni az új tendenciákhoz. Kutatásunk fókuszában éppen ezért az innovációt és a vállalatok értékteremtő képességét állítottuk. Az IT szektor jelenleg az egyik leggyorsabban fejlődő és leginnovatívabb ágazatnak számít a szolgáltató iparágon belül. Az IT vállalatok sikerességét jelentős mértékben meghatározza az a képessége, hogy mennyire hatékonyan használják fel a rendelkezésükre álló immateriális javakat, azon belül is az intellektuális tőkét, amelyet viszont nem pénzügyi értékteremtő eszközként definiálunk. Felmerülhet tehát a kérdés: hogyan lehetséges számszerűsíteni, pénzben kifejezni a vizsgálni kívánt vállalatok intellektuális tőkéjét? A legsikeresebb magyar IT vállalatokra vonatkozóan éppen ezért kiszámítottuk a széles körben elismert mutatót, a VAICTM mutatót, melyre vonatkozóan hazai számítások még nem állnak rendelkezsére. Ez a mutató kiküszöböli a beszámolási sztenderdekből fakadó információhiányt azzal, hogy a módszertan a mindenki által hozzáférhető, nyilvános pénzügyi beszámolók adatain alapul. Maga a mutató egy csúcsmutató, amelynek két fő részmutatója az intellektuális tőke hatékonyságát illetve a fizikai tőke hatékonyságát számszerűsíti.
-
A COVID-19 vírus második hullámában tapasztalható foglalkoztatási kihívások a vállalatok szemszögéből
152-163Megtekintések száma:649A Covid-19 vírus hatására megváltozott piaci körülmények a vállalatokat stratégiájuk és struktúrájuk újragondolására, valamint folyamataik optimalizálására kötelezte. Kutatásom célja, hogy rávilágítsak azokra a koronavírus-járvány második hullámában bekövetkező változásokra, amelyek jelentős hatást gyakoroltak a vállalkozások működésére és jelentős kihívások elé állították őket. A vizsgálathoz egy korábbi kérdőíves vizsgálat (Pirohov-Tóth 2020; Pirohov-Tóth, Kiss 2021) eredményeit használtam fel, melyek szakirodalmi forráselemzéssel, valamint a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisának statisztikai adataival kerültek kiegészítésre. Továbbá a vírus első hullámához viszonyítva megvizsgáltam, hogyan változott a munkahelyek termelékenysége a vírus második hullámában. Végezetül pedig olyan vállalati válságkezelési lehetőségek kerültek bemutatásra elemzésemben, melyek gyakorlati alkalmazása hozzájárulhat a válságból való újbóli felemelkedéshez. Megállapítható, hogy a digitalizáció felgyorsulása, valamint a fejlett technológiai eszközök és módszerek széleskörű kiterjesztése a vírus helyzet egyik legnagyobb pozitívumának tekinthető, mely a vállalatok számára e pandémiás helyzetben a túlélést is jelentheti.
-
Fenntarthatóság, fenntartható ellátási lánc menedzsment
322-328Megtekintések száma:868A világgazdaság gyors fejlődése, a természeti erőforrások növekvő hiánya és a szennyezés által okozott romlás miatt a környezetvédelem a világ országainak és régióinak alapvető problémája lett. A fenntarthatóság a politikai döntéshozók, az újságírók, a tudósok, az egyetemek és a társadalom körében a világ számos részén és a különböző kutatási területeken közös vita tárgyává. Általánosan elfogadott, hogy a vállalatok fontos szerepet töltenek be a fenntartható fejlődés problémáinak kezelésében is. Ebben a szerepben kulcsfontosságú kihívást jelent a fenntartható fejlődés által okozott gyakran ellentétes nyomások egyensúlyba hozni, azaz a vállalati szintű gazdasági teljesítmény szembenállását a környezeti romlással és a társadalmi zavarokkal. A fenntarthatóság elveinek a vállalatokba való hatékony integrálásához a szervezetek határain túlmutató cselekvésre van szükségük. A fenntarthatóság kérdése egyre erőteljesebben megjelenik a felelős vállalatirányítás eszméi között. Az ellátási lánc menedzsment egyik legfontosabb területe, hogy a vállalatok versenyelőnyt szerezzenek a piacon. Ez jelentős hatást gyakorol a természeti környezetre, és egyre nagyobb szükség van a környezeti gondolkodás integrációjára az ellátási lánc menedzsmentjében és folyamataiban, ezért a vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a fenntartható fejlődésre, egyre nagyobb részt vállalnak a vállalati társadalmi felelősségvállalás kezdeményezésekből, a környezetbarát ellátási lánc elérésért. Az elmúlt évtizedekben kidolgozták a fenntartható és a zöld ellátási lánc menedzsment gyakorlatokat, ezzel próbálva integrálni a környezetvédelmi szempontokat a szervezetekbe, a termelési és fogyasztási folyamatok környezetére gyakorolt, nem kívánt negatív következmények csökkentésével. Jelen cikkben a szakirodalmakat alapul véve főként leíró szekunder kutatás során vizsgáltam a fenntarthatóság és a fenntartható ellátási lánc menedzsment kérdéskörét.
-
A globális karrier vizsgálatának lehetősége
115-124Megtekintések száma:243A tanulmány célja a globális karrier fogalmának értelmezése és a vizsgálatához alkalmazható módszer bemutatása. A nemzetköziesedés és a globalizáció vitathatatlanul hatással van a vállalatok tevékenységeire. A humán tőke, mint erőforrás szerepe felértékelődött. A multinacionális vállalatok versenyképességének megtartásában fontos tényező a nemzetközi színtéren is felhasználható tudással rendelkező munkavállaló. Napjainkban a nemzetközi kiküldetések meglehetősen gyakoriak. Különbséget kell tenni tehát a külföldön munkát vállalók és a vállalatok által egy másik országba kiküldött munkaerő között. A nemzetközi kiküldetés által megszerzett és alkalmazott tudást a globális karrierút egy összetevőjeként értelmezhetjük. Azonban a nem megfelelően megtervezett karrierút sok veszélyforrásba ütközhet, akadályozva ezzel a vállalat és a HR költséghatékonyságát. Ezért fontos, hogy a kiküldetés célszemélye a meghatározott kritériumoknak maradéktalanul megfeleljen, ezáltal növelve a beválás arányát és a teljesítmény mielőbbi maximalizálását. A kiválasztás hatékonysága nagyban befolyásolja a kiküldetéssel elérhető sikert a karrierút folyamatában.
-
Az Ipar 4.0 keretrendszere, valamint a kapcsolódó technológiák
213-223Megtekintések száma:1487Az erősödő verseny és a globalizáció következtében megváltozott a vállalatok mikro- és makrokörnyezete. Az Ipar 4.0 a negyedik ipari forradalmat jelenti, amely során szorosabban fonódik össze az információs technológia és az automatizálás, ezáltal alapvetően megváltoznak a gyártási módszerek. Nem csupán a technológia térhódításáról van szó, hanem az üzleti folyamatok paradigmaváltásáról is. Az Ipar 4.0 a hazai vállalatok számára is egyre inkább napi valósággá válik, egy új szintre fogja emelni a gyártásban felhasznált erőforrások és szereplők közötti interakciókat. Véleményem szerint az Ipari 4.0 át fogja alakítani a termelés szerkezetét – és meg fogja változtatni a globális versenyképességet – új lehetőségeket ad a vállalatoknak az értékteremtéshez. Kutatásomban bemutattam az Ipar 4.0 fogalmát, az újszerű technológiáit, keretrendszerét és a kapcsolódó technológiákat, feltártam az intelligens logisztikai megoldásokat és az Ipar 4.0 legfontosabb előnyeit. A fenti eszközök használatakor lényegében nem csak az ipar robbanásszerű fejlődéséről van szó, hanem a teljes gazdaság digitalizációjáról, mely az egész társadalmat érinti. Fontos, hogy a kis- és középvállalkozások is reagáljanak az új technológiai lehetőségekre, egyébként jelentős mértékben lemaradnak.
-
A COVID-19-járvány foglalkoztatási és gazdasági hatásainak bemutatása Szabolcs-Szatmár-Bereg megye autóiparban tevékenykedő vállalatainak körében
80-92Megtekintések száma:449A 2020 tavaszán megjelenő COVID-19-járvány szinte a világ minden pontján jelentős gazdasági, társadalmi változásokat hozott. Kutatómunkánk során a koronavírus gazdasági és foglalkoztatási hatásait vizsgáltuk Szabolcs-Szatmár-Bereg megye autóiparban tevékenykedő vállalatainak körében. A szekunder adatgyűjtés mellett primer kutató munka során a megyében lévő autóipari vállalatok gazdasági vezetőivel és munkavállalóival kérdőíves felméréseket és mélyinterjúkat készítettünk. Munkánk során kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy felmérjük milyen változásokat hozott a pandémia a vállalatok mérlegtételeinek, forgalmának alakulásában, hogyan érintette meglévő hiteleik visszafizetési kötelezettségeinek, valamint hitel- illetve támogatásfelvételi hajlandóságainak az alakulását. Emellett vizsgáltuk azt is, hogy a járványügyi intézkedések milyen hatással voltak a munkavállalók munkavégzésének módjára, a számukra nyújtott juttatások értékének alakulására.
-
Változó követelmények & Válaszok Dinamikus rendszerrel egy gumiipari nagyvállalat környezeti teljesítményének folyamatos fejlődéséért
81-90Megtekintések száma:129A cikk témája a változó környezetvédelmi követelmények hatásának vizsgálata a vállalatok környezetmenedzsment rendszereire. A 21. század egyre erősödő környezetvédelmi elvárásai új kihívások elé állítják az üzleti szektor résztvevőit. Annak érdekében, hogy a vállalatok ki tudják elégíteni a stakeholderek igényeit, proaktív, életciklus szemléletet is magába foglaló, a vezetőség által is támogatott környezetmenedzsment kiépítésére van szükség. Ezt támogatja az új ISO 14001:2015 szabvány is. A cikk első felében szakirodalmi elemzés keretében az érdekelt fél koncepció, majd az új szabvány modell kerül bemutatásra. A cikk második fele pedig egy – a gumiipar egyik multinacionális vállalata által kidolgozott – környezetmenedzsment eszközt mutat be, mely modell a gyakorlatban összekapcsolja a stakeholder koncepciót, az elvárásokat, és az életciklus szemléletet is, reagálva ezzel az új környezetmenedzsment kihívásokra is. A cikk utolsó része az eszköznek a szerző által kidolgozott továbbfejlesztési lehetőségeinek bemutatásával zárul.
-
A termelésirányítási rendszer hatékonyságának vizsgálata
401-415Megtekintések száma:218A technológiai fejlődésnek köszönhetően egyre fokozódó, felgyorsuló piaci verseny alakult ki a vállalatok között. Ezen verseny nemcsak a logisztikai folyamatokban, hanem a termeléssel kapcsolatos kérdésekben is jelentősnek tűnik, hiszen a termelővállalatok középpontját jelentik az értékesítésnek, és nélkülük nem teremthetők meg a logisztika folyamataiban fellelhető értékesítési cikkek. A termelés optimalizálásának, hatékonyságának a szerepe az ellátási láncban folyamatosan nő, ugyanis a vállalat költségeinek jelentős része itt képződik. Kutatási célkitűzésünk egy különböző gyártási, szerelési technológiákat alkalmazó vállalat eszközeinek hatékonyság vizsgálata az SAP Business One, illetve a svájci eredetű, napjainkban megjelent PPS One rendszerrel. Ezen alkalmazások segítségével a kifejezetten gyártással és termelésirányítással foglalkozó vállalatok számára adtunk megoldást a munkafolyamataik optimalizálására, tevékenységeik, műveleteik megszervezésére, alapanyagaik felügyelésére és ellenőrzésére. Megfigyeltük a termeléstechnológia elemek közül a kapacitástervezést, gyártási utasításokat, ütemezéseket, gyártás nyomonkövetést és költségszámítást. Az elemzés során olyan javaslatokat tettünk, amelyek a stratégia javításával a vállalkozás versenyképességét, valamint üzleti tevékenységének eredményességét növelik, mindemellett megkönnyítik a vállalat készletgazdálkodási és árazási tevékenységét.
-
Információbiztonság szerepe az üzleti folyamatokban
1-13Megtekintések száma:123Az információbiztonság (üzleti adatok bizalmassága, sértetlensége és rendelkezésre állása) napjainkban egyre fontosabb a vállalatok számára. Elérése azonban nem öncélú. A vállalatok biztonságos működésüket szeretnék ezzel (is) magalapozni. A tanulmány két rövid információbiztonsági tevékenységet tárgyaló esettanulmány bemutatása mellett áttekinti a folyamatbiztonsághoz köthető fogalmakat és menedzsment tevékenységeket. Az információvédelmi szabályozások kapcsán megismert üzletmenet-folytonossági tervek és kockázatkezelési eljárások a vállalat összes üzleti folyamatára kiterjeszthetők.
-
Információ-technológiai szolgáltató vállalkozások kiegészítő mellékletének összehasonlító elemzése Magyarországon
186-194Megtekintések száma:242Napjaink globalizált és felgyorsult világában a kihívásoknak az a vállalat tud megfelelni, amely rendelkezik a szükséges információkkal és azt gyorsan képes szervezeti tudássá konvertálni. A vállalatok közötti gazdasági kapcsolatokban nagyon fontos információs forrás a számviteli beszámoló. A számviteli beszámoló két alapvető részéből, a mérlegből és az eredmény-kimutatásból, akkor lehet a szükséges információhoz jutni, ha a kiegészítő melléklet tartalmazza azokat az információkat, amelyek hozzájárulnak a beszámoló másik részének a jobb értelmezéséhez. A nem megfelelő tudásra épülő döntéshozatal tovább növeli az egyébként sem alacsony gazdasági kockázatokat.. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy a vállalatok által elkészített kiegészítő mellékletek tartalmazzák-e azokat az információkat, amelyek segítségével a partner vállalatokra vonatkozó szükséges pénzügyi ismeretek megszerezhetők. A vizsgálathoz a 62-es TEÁOR számú, főtevékenységként Információtechnológiai szolgáltatás tevékenységet megadó vállalatokat kiegészítő mellékleteit használtuk fel. Szövegbányászat segítségével azt vizsgáljuk, hogy a kiegészítő mellékletek mennyiben felelnek meg a számviteli törvény általi előírásoknak.
-
Magyarországi sporttevékenységet végző vállalkozások kiegészítő mellékletének összehasonlító elemzése az általános rész információi alapján
117-125Megtekintések száma:221A sportgazdaság GDP-hez való hozzájárulása az Európai Uniós tagállamokban az 5%-hoz, míg Magyarországon az 1-1,5%-hoz közelít. Ez az arány vélhetően növekedni fog, melyhez a társasági adó támogatások jó alapot biztosítanak. A fent említettek alátámasztják azt, hogy érdekes és szükséges kutatási terület a sporttevékenységeket végző vállalatok elemzése Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy a vállalatok által elkészített kiegészítő mellékletek tartalmazzák-e azokat az információkat, amelyek segítségével a partner vállalatokra vonatkozó szükséges pénzügyi ismeretek megszerezhetők. A vizsgálathoz a 931-es TEÁOR számú, főtevékenységként Sporttevékenységet megadó vállalatokat kiegészítő mellékleteit használtuk fel. Az elemzést az R statisztikai rendszer különböző csomagjainak a felhasználásával végeztük. Szövegbányászat segítségével azt vizsgáljuk, hogy a kiegészítő mellékletek milyen mértékben biztosítják azokat az információkat, amelyek a mérleg és az eredmény-kimutatás megfelelő értelmezéséhez, használatához elengedhetetlenül szükségesek lennének.
-
Játékosjog vásárlások hatása a vállalatértékelésre a labdarúgás világában
Megtekintések száma:265A futball világában az egyik legkiemeltebb figyelem kétséget kizáróan az átigazolási piacot övezi. A játékjogok piacán a legeredményesebb labdarúgók szerződtetése érdekében a hatalmas költségvetésekkel rendelkező legnagyobb európai klubok versengenek. Nem ritka, hogy egy-egy játékos szerződtetése több tízmillió eurós kiadással terheli a gazdálkodó klubokat, ezzel komolyan befolyásolva az üzleti eredményüket. Az igazolások kiadás jellege ellenére azonban nem ritka, hogy adott sportszervezet értéke megemelkedik, melyre a legjobb értékmérő a tőzsdén jegyzett futball vállalatok értékelése. Kutatásomban ezen futball vállalatok átigazolások hatására bekövetkező piaci értékváltozása kerül bemutatásra a Juventus ès a BVB Dortmund példáján keresztül. Eredményeim alapján megállapítható, hogy az átigazolási időszakok következtében, amennyiben a klubok a piac által sikeresnek ítélt átigazolási politikát folytatnak, az a transzfer egyenleg eredményétől függetlenül pozitívan hat a vállalat piaci értékére, tehát tőzsdei árfolyamára. Mindkét vizsgált vállalat esetében érezhető volt továbbá a koronavírus hatása 2020 nyári átigazolási időszakában, ahol mindkét klub értékelése jelentősen csökkent valószínűsíthetően, a pandémia okozta bevételkieséseknek köszönhetően. Megállapítható továbbá, hogy a pandémia utáni időszakban a klubok kevésbé aktív átigazolási tevékenységet végeztek.
-
Keresztény szempontú menedzsment gyakorlatok
14-30Megtekintések száma:200Gazdasági, társadalmi, környezeti problémákkal terhesen léptünk be a XXI. századba. A globalizáció felgyorsulásával a tudomány és a technika eredményei, vívmányai a világ nagy részére eljutottak. Egyre több ember tud egészséges, biztonságos környezetben emberhez méltó módon élni. Azonban a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek napjainkban is hangsúlyosan jelen vannak. A globalizáció egyik hozadékaként a vállalatok kiterjesztették működésüket országhatárokon kívülre is, sőt sok vállalat az egész világra. A működésükhöz szükséges tőkét ott szerzik be, ahol az a számukra a legkedvezőbb áron rendelkezésre áll. Az egyre súlyosabb gazdasági, környezeti és társadalmi problémák kapcsán joggal merül fel a kérdés, hogy ezeknek a problémáknak a kialakulásához, súlyosbodásához milyen mértékben járult hozzá az üzleti tevékenység. Napjainkban igen gyakran hallhatunk, olvashatunk a vállalatok társadalmi és környezeti felelősségéről, valamit a fenntarthatóságról. Milyen eszközök állnak a vállalatvezetők rendelkezésére, milyen szemlélet szükséges ahhoz, hogy vállalati szinten hatékonyabban el tudjunk mozdulni egy fenntartható világ irányába? Vizsgálódásunk középpontjába a keresztény vallás – üzleti élet kapcsolatrendszerét helyeztük. Hisszük hogy, a hit (is) segíthet a felelős vállalati kultúra kialakításában. Tudományos vizsgálódásainkat keresztény szemléletű gyakorlati példákkal is igyekeztünk kiegészíteni.
-
Innovációs projektek tapasztalatai az „európai paradoxon” tükrében
563-578Megtekintések száma:116A gazdaság fejlődésének, a vállalatok hosszú távon nyújtott magas színvonalú teljesítményének meghatározó tényezője lehet a vállalati innováció. A 2000-es évek után az Európai Unió pozíciója nem javult a nemzetközi innovációs versenyben, bár a lisszaboni célkitűzéseket teljesítve 2010 után javuló tendenciát mutat, még mindig lemarad az élmezőnytől K+F+I tekintetében. A folyamat mögött részben a gyorsan iparosodó fejlődő országok egy részének a gyors K+F+I felzárkózása áll, részben pedig Európa nemzeti innovációs rendszereinek viszonylag lassú intézményi fejlődése. A relatív európai lemaradás magyarázatára gyakran alkalmazott „európai paradoxon” jelenség azonban módszertani okok miatt nem egyértelmű. A kutatás során először a kiválasztott területek innovációs pozíciói képezik a vizsgálat tárgyát a nemzetközi innovációs versenyben, majd az Európai Unió gyengébb összesített teljesítményének egyik közkeletű szakmai magyarázata, az „európai paradoxon”. A cikkben ennek feltételezett jelenléte, esetleges okai, körülményei számos empirikus kutatással ellentétben vállalati vezetőkkel készített interjúk alapján kerülnek ismertetésre.
-
A társadalmi felelősségvállalás szemléletének megjelenése gazdasági képzésben részt vevő egyetemi hallgatók körében
1-10Megtekintések száma:277A vállalatok működésének legfontosabb célja a fogyasztók igényeinek kielégítése, s ennek segítségével a profitszerzés. Napjainkban azonban egyre inkább előtérbe kerül, hogy e két célkitűzésen túl a szervezeteknek a társadalmi felelősségvállalás terén is van tennivalójuk. Ezzel kapcsolatban merülhet fel bennünk a kérdés, hogy vajon ezt a típusú elköteleződést és attitűdöt szükséges-e tanítani a gazdasági képzésben részt vevő hallgatóknak (s egyáltalán lehet-e), illetve hogy ettől függetlenül is: milyen mértékben jellemző rájuk ez a fajta tudatosság. Tanulmányunkban gazdasági képzésben részt vevő egyetemi hallgatókat kérdeztünk meg kettős céllal: egyrészt, hogy szerintük a vállalat célkitűzéseiben mennyire fontos a társadalmi felelősségvállalás, másrészt pedig, hogy szerintük mennyire kell ennek a szemléletmódnak az oktatásban megjelennie.
-
Ösztönzési módszerek hagyományos és Lean szemléletű termelésben
1-12Megtekintések száma:451A lean menedzsmenttel számos kutatás foglalkozik, de elsősorban a tevékenységmenedzsment témaköréhez kapcsolódóan. A szerző tanulmányának célja, hogy megvizsgálja a lean termelésben megtalálhatóak-e olyan ösztönzők, amelyek a piac megváltozott igényeit támogatják. A munkaerő piaci kitekintést követően, ami segítségünkre lehet megérteni a téma aktualitását, az ösztönzési módszerek csoportosítása a Hay Group modellje alapján történik. Valamint összegyűjtésre kerülnek a szakirodalom alapján a lean-módszerek is. Azonosíthatók olyan különbségek a lean és hagyományos termeléshez kapcsolódó ösztönzők csoportosítása során, melyek esetenként jobban támogatják a munkavállalók elkötelezettségét a vállalatok felé.
-
Az Észak-Alföldi regió élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatainak kockázatelemzése
539-550Megtekintések száma:347A vizsgált vállalatok pénzügyi mutatóira alapozva kockázatelemzést végeztünk, kiemelve a működési és a pénzügyi kockázati fok mutatókat, illetve azokat kombinálva a kombinált vállalati kockázati fokot. Bemutattuk a kockázat fogalmának egy új aspektusát, amely az utóbbi időben kezdett elterjedni. Annak érdekében, hogy a keresztmetszeti és az idősor adatokat együtt tudjuk vizsgálni, panel-regressziós modellt használtunk. A panelregresszió a többváltozós lineáris regresszió kiterjesztése és egy többszintű modellként is felfogható. Tanulmányunkban a panel-regressziós elemzést az Észak-Alföld régió kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásainak vizsgálatára használtuk, a 2009-2014-es időszakot figyelembe véve.
-
A COVID-19-járvány gazdasági és társadalmi hatásai az elmúlt egy évben az Európai Unióban, különös tekintettel Magyarországra
67-79Megtekintések száma:2047A 2020-as év elején megjelenő COVID-19 járvány világszerte nagy változásokat hozott minden ország életében. Tanulmányunkban – egy év távlatában – a koronavírusnak a gazdasági szektorokban megjelenő gazdasági és társadalmi hatásait és azok következményeit foglaljuk össze mind az Európai Unió, mind pedig hazánk vonatkozásában. A járványügyi intézkedések hatására bizonyos szektorok szerepe visszaszorult, míg más ágazatok hatalmas fejlődésen mentek keresztül. A távmunka elterjedése, a turizmus, a vendéglátás és a szórakoztatóipar hanyatlása a lakosság magatartásának a megváltozásához vezetett. A pandémia időszakában bekövetkezett változások a vagyoni egyenlőtlenségek növekedéséhez vezettek. A fogyasztók értékrendjének és jövedelmi helyzetének az átalakulása a nemzetgazdaság valamennyi ágazatában érezteti hatását. Felmerül a kérdés: a hanyatló félben lévő vállalatok vajon mikorra lesznek képesek talpra állni, a járvány előtti gazdálkodásukra jellemző nyereséget képesek lesznek-e elérni, és ha igen, akkor mikor?
-
CSR stratégia alkotás
344-354Megtekintések száma:737A társadalmi felelősség szükségességének kiinduló pontja a társadalmi és környezeti értékek romlása, rombolása elleni fellépés. A társadalmi és gazdasági tényezők indukálják, hogy mind a társadalom mind a gazdaság ezen belül a vállalatok is előtérbe helyezzék társadalmi szerepüket. A vállalati felelősségvállalást szükséges beépíteni a vállalat stratégiájába, hogy hosszú távon még inkább tervezhető legyen, hiszen, a CSR így tudja kifejteni leginkább hatását, mely végső soron a profit maximalizálásához vezethet. Ahhoz, hogy stratégiát tudjunk kidolgozni, elsőként meg kell vizsgálnunk a tágabb környezetet, melyhez a PEST elemzést alkalmazhatjuk, az elemzés révén képet alkothatunk a társadalmi, jogi, polotoikai, szociális környzetről. A vállalat szűkebb környzeetének megvizságálására a SWOT elemzést használhatjuk, anak érdekében, hogy megállapíthassuk a vállalat erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. Ezekből kiindulva lehet meghatározni a Hoshin Kanri módszer segítségével ki tudja alakítani a vállalat a saját CSR startégiáját mind rövid mind hosszú távon, annak érdekében, hogy a vállalti kultúra részévé váljon.
-
Kapacitásszámítási modell fejlesztése
1-19Megtekintések száma:338A kapacitástervezésnek stratégiai jelentősége van a vállalatok életében. A szervezetek versenyképességét befolyásolja, a kapacitásbővítés stratégiája. A hosszú távú kapacitás meghatározására, több módszer létezik, az egészen egyszerűektől kezdve, a drága, nagy számítási kapacitást igénylő eljárásokig. A növekvő fogyasztói igényekhez kell igazítani a termelést, amely nem kis feladat, hiszen a kapacitásbővítés valamilyen szintű beruházással jár. Fontos megvizsgálni a bővítés mértékét, a megtérülés tükrében. Jelen tanulmányban azzal foglalkozunk, hogy a kapacitásbővítés, megvalósítható-e beruházás nélkül, a veszteségek felszámolásával. Ehhez szükséges az aktuális kapacitás pontos meghatározása, amelyhez egy módosított bővített kapacitáselemzési modellt használunk. Ebben a modellben figyelembe vesszük a gépek rendelkezésre állását, teljesítményét és a gépet kiszolgáló folyamat hatékonyságát.
