Keresés

Keresési eredmények

• Új típusú gyógyszerformula minőségfejlesztése

  112-127

  Erdei Szabolcs

  Budai István

  Megtekintések száma:

  196

  A vállalatok célja a belső és külső vevői igények megismerése, azért, hogy ezek alapján fejlesszék meglévő termékeiket és új termékeket fejlesszenek. Termékfejlesztés célja a vevői igények megismerése, amelyek az előállítani kívánt készítmény gyártását befolyásolhatják. A folyamat első lépéseként vevő hangja módszert használva az igényeket mérhető paraméterekkel határoztunk meg. Kérdőíves felmérést alkalmazva meghatároztuk a fontossági sorrendet, majd azokat preferenciamátrixal összehasonlítottuk és rangsoroltuk. A QFD módszeren belül meghatároztuk a vevői igények kielégítését befolyásoló műszaki paramétereket. Korrelációs mátrixot állítottunk fel, vizsgáltuk a műszaki paraméterek közötti kapcsolatot. Elvégeztük a műszaki paraméterek és a vevői igények konkurencia elemzését. Az abszolút és relatív súlyszámokból egyszerűen felállítható a műszaki paraméterek sorrendje, így a meghatározott vevői igények kielégítésének szempontjából a legfontosabb paraméter: az alapanyagok arányának meghatározása, valamint fontos paraméterek: a kémiai stabilitás, gyógyszerforma kialakítás és szemcsenagyság is

• A kiegészítő melléklet információtartalmának összehasonlítása az információ-technológiai szolgáltatás és a sporttevékenység körében

  689-700

  Kerezsi Dóra

  Megtekintések száma:

  170

  Napjainkban a számviteli beszámoló az egyik fontos információs forrás a vállalatok közötti gazdasági kapcsolatokban. Két alapvető részéből, a mérlegből és az eredmény-kimutatásból, azok aggregált jellegéből adódóan, akkor lehet a szükséges információhoz jutni, ha a harmadik része, a kiegészítő melléklet tartalmazza azokat az információkat, amelyek hozzájárulnak a beszámoló jobb értelmezéséhez. Ezen túl a kiegészítő mellékletnek segítenie kell a megbízható és valós összkép jobb bemutatását. A kiegészítő mellékletben a közlendő információk mélysége, részletezettsége nincs konkrétan megfogalmazva, ezért ezek szakmai mérlegelése az adott vállalkozásra van bízva. Alapvető célkitűzésem, hogy bemutassam milyen hasonlóságok és különbségek figyelhetők meg az információ-technológiai szolgáltatást végző és a sporttevékenységet folytató vállalkozások kiegészítő mellékleteinek információtartalmában. Szövegbányászat segítségével azt vizsgáltam, hogy milyen mértékben felelnek meg a törvényi előírásoknak.

• Turisztikai célú támogatások jövedelmezőségi helyzetre gyakorolt hatásának vizsgálata az Észak-alföldi Régióban

  165-175

  Nagy Tünde

  Darabos Éva

  Megtekintések száma:

  91

  A turizmus a mai gazdaság egyik legnagyobb és legdinamikusabban fejődő ágazata, teljesítményének vizsgálata fontos kutatási terület. A szektor és vállalatainak teljesítménye szorosan összefügg, jelen tanulmány a vállalati oldalról történő teljesítményvizsgálattal foglalkozik. Pontos célja a 2007-2013. évi költségvetési időszakban juttatott turisztikai célú közösségi támogatások jövedelmezőségi helyzetre gyakorolt hatásának bemutatása az Észak-alföldi Régió két vállalatának példáján keresztül. A vizsgálat alapját a nyilvánosan elérhető statisztikai, vállalati adatok, valamint a vállalatok által kitöltött kérdőívből, illetve a pályázati nyilvántartó rendszerükből származó adatok képezik.

• A vállalat értékteremtőinek empirikus vizsgálata a globális pénzügyi válság tükrében

  213-222

  Kiss Anita

  Megtekintések száma:

  157

  A tanulmány a vállalati értékteremtésre és az értékteremtő tényezőkre fókuszál. Az alapvető cél az értékteremtők azonosítása és csoportosítása. Mindezeken túl a másik fontos cél továbbá annak vizsgálata, hogy a 2007-2008-as globális pénzügyi válság hatását a vállalati értékre bemutassa. A tanulmány felépítése a következő. Az első rész felvázolja az értékteremtési láncot, az elsődleges és másodlagos tevékenységeket. A második rész a kulcs értékteremtőket jellemzi. A harmadik fejezet illusztrálja a 2007-2008-os globális gazdasági válságot, annak okait, legfontosabb eseményeit és pénzügyi vetületét. A negyedik az empirikus rész, amely az adatbázis körvonalazásával kezdődik, majd a panel regressziós modellen végzett elemzésekkel, azok eredményeinek közlésével folytatódik. Az adatbázis 18 európai ország, 10 szektorának 1553 vállalati adatait tartalmazza, 2004-2011 között időtartamban. Végül az ötödik szerkezeti részben a következtetések kerülnek megfogalmazásra. A vonatkozó, általam feldolgozott irodalmak és az elvégzett empirikus kutatások eredményei arra engednek következtetni, hogy a 2008-as év egyértelműen a válság évének tekinthető. Ebben az évben valamennyi magyarázó változó negatívan hatott az eredményváltozóra, a vállalatok üzleti értékére.

• Beruházások és finanszírozásuk kockázatai, kockázatkezelési trendjeik az elmúlt 10 évben

  184-203

  Juhász Zita

  Hollósy Zsolt

  Márton Jenifer

  Megtekintések száma:

  200

  Áttekintve az utóbbi 10 év szakirodalmát, amely a vállalati beruházások és a finanszírozásuk kockázatainak kezelése kapcsán íródtak, jól látható az, hogy a kockázatkezelést és a problémamegoldást a holisztikus közelítés és a komplex problémakezelés hatja át napjainkban. A likviditási, finanszírozási és beruházási kérdések együttes vizsgálata lényeges, hiszen egy-egy döntés mindegyik területre hatással lehet, együtt befolyásolva a vállalati értéket. A beruházások vonatkozásában az értéknövelés a beruházás által generált cash-flowk simításán keresztül érvényesíti hatását. A vállalati pénzügyek területe az empirikus elemzésekben jól megfigyelhető módon élesen nem választható el a gazdálkodástudomány más területeinek kérdéseitől, sőt műszaki témáktól sem, mint ahogy a kockázatkezelésről is, jó ideje, integrált formában gondolkodnak. A fedezeti ügyletek (mind a pénzügyi, mind a működési) használata nélkülözhetetlenné vált a vállalatok menedzsereinek eszköztárában. A válság következményei számos olyan tanulmányt ösztönöztek, amelyek minderre igazolásul szolgáltak. Nagy figyelem jutott a tranzakciós költségekre, beleértve a szerződések költségeit illetve az ügynökköltséget, illetve az információs aszimmetria miatti veszteségeket. A viselkedési pénzügytannak főként a menedzseri döntéseket illető megállapításai szintén lényeges adalékot képeznek e területen.

• A kiegészítő melléklet tájékoztató részének vizsgálata a magyarországi sporttevékenységet végző vállalkozások körében

  108-116

  Kerezsi Dóra

  Dajnoki Krisztina

  Bácsné Bába Éva

  Tarnóczi Tibor

  Fenyves Veronika

  Megtekintések száma:

  172

  Napjainkban megnőtt és megváltozott a sport szerepe, mostanra az eredetileg civil, mozgáson alapuló, szabadidős magántevékenységből egy külön területté vált. A sport közgazdaságtani kutatások esetében makro-és mikrogazdasági kutatásokról egyaránt beszélhetünk. Gazdasági jelentőségét, foglalkoztatáshoz, nemzetgazdasági jövedelemhez, fogyasztói kiadásokhoz történő hozzájárulásá makroszintű, míg a sportszolgáltatások, sportszervezetek működésének vizsgálata, kereslet és kínálat jellemzői mikroszintű kutatásoknak tekinthetők. Sporttevékenység kialakulásának egyik oka a gazdasági jelentőségének megnövekedése volt, mely megteremtette a gazdasági elemzésének az igényét. A számviteli beszámoló két alapvető részéből, a mérlegből és az eredménykimutatásból, akkor lehet a szükséges tájékoztatáshoz jutni, ha a kiegészítő melléklet tartalmazza azokat az információkat, amelyek hozzájárulnak a beszámoló másik részének a jobb értelmezéséhez. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy a vállalatok által elkészített kiegészítő mellékletek tartalmazzák-e azokat az információkat, amelyek segítségével a partner vállalatokra vonatkozó szükséges pénzügyi ismeretek megszerezhetők. A vizsgálathoz a 931-es TEÁOR számú, főtevékenységként Sporttevékenységet megadó vállalatokat kiegészítő mellékleteit használtuk fel. Szövegbányászat segítségével azt vizsgáljuk, hogy a kiegészítő mellékletek mennyiben felelnek meg a számviteli törvény általi előírásoknak.

• A SCOR modell, a teljesítmény és a raktárak közötti kapcsolat vizsgálata

  227-239

  Pauluk Júlia

  Megtekintések száma:

  133

  A vállalatok vezetői számos stratégiai eszközt használhatnak, hogy a szervezetet fejlesszék, attól függően, hogy mit tekintenek fontosnak. Az Ellátási lánc műveleti referencia modell (Supply Chain Operations Reference Model, azaz SCOR) egy ezek közül. Jelentősége abban áll, hogy összekapcsolja az üzleti folyamatokat, a mutatókat, a legjobb gyakorlatokat és a technológiai jellemzőket egy egységes struktúrával. Elősegíti az ellátási láncok partnerei közötti kommunikációt, illetve javítja az ellátási lánc menedzsmentjét és a kapcsolódó ellátási lánc javító tevékenységek hatékonyságát. Kutatásomban arra keresem a választ, hogy hogyan jelenik meg a SCOR modell a nemzetközi szakirodalomban a raktározással és teljesítménnyel összefüggésben. Milyen módszereket, eszközöket használnak a szerzők a kutatási kérdéseik és hipotéziseik vizsgálatához? Az eredmények bemutatását leíró statisztikán keresztül és kategóriaszelekcióval végzem. A kutatás során arra a következtetésre jutok, hogy a nemzetközi szakirodalomban a SCOR modell konkrétan a raktári teljesítményméréssel kapcsolatban még alig jelenik meg, inkább csak a különböző folyamatok leírásakor hívják segítségül. A jövőben érdemes lenne kiterjeszteni a SCOR modellt további területekre is, különösen a raktári teljesítménymérésre.

• Szervezeti életciklusok és a Lean transzformáció

  646-656

  Mátrai Norbert

  Megtekintések száma:

  298

  A lean transzformáció jellemzőinek vizsgálata a szakirodalomban széles körű. Kutatások fókuszát képezi a lean transzformációt elősegítő és gátló tényezők vizsgálata és a lean szemléletű vezetői tulajdonságok, magatartásformák elemzése. A publikált kutatások többsége nem foglalkozik a lean transzformáció és a vállalatok életciklusa közötti összefüggésekkel és a főállású lean vezető / lean csoport szerepének vizsgálatával. A cikkben ezeknek az összefüggéseknek a fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet és a témában további kutatásokat kívánunk ösztönözni.

• Kereslet és kínálat a tehetségpiacon

  142-149

  Vathy Veronika

  Megtekintések száma:

  223

  Hazánkban a szervezetek számára a tehetségpiac megjelenése annak köszönhető, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik a tehetséges munkavállalók iránt. A téma áttekintéséhez szükséges a tehetség eghatározása, a tehetségpiac keresletére és kínálatára ható tényezők feltárása. A tehetségpiac megjelenésével fontos elemzést végeznünk arra vonatkozóan is, hogy hazánkban milyen változások mentek végbe a munkaerőpiacon, valamint a munkaerőhiány hogyan alakul. A munkaerőpiacon napjainkban különböző generációk vannak jelen, akiknek különböző elvárásaik vannak a munkadójuk és a munka környezet iránt. A szakember hiányt a szervezetek különböző módszerekkel próbálják csökkenteni. Az egyik ilyen mód a vállalatok tehetségmágnessé válása, amelynek eredményeként a tevékenységi területükön magasabb számú munkaerő közül választhatják ki a megfelelő személyt. Azokon a területeken, ahol a munkaerőhiány magas, ott egyre nagyobb figyelmet fordítanak a folyamatok automatizálására. A kutatás során a témához kapcsolódó szakirodalmakat és tanulmányokat dolgoztam fel, annak érdekében, hogy a tehetségpiacot befolyásoló tényezőket meghatározhassam.

• A duális képzés bevezetésének nemzetközi tapasztalatai néhány ország példáján keresztül

  Toth Katalin

  Megtekintések száma:

  146

  Magyarországon 2015-ben bevezetésre került a duális képzés.  A duális képzés a munkaerőpiac igényeire adott válasz, mely bevezetése óta egyre népszerűbb. A duális képzés nemzetközi szinten is egyre jelentősebb szerepet tölt be a felsőoktatásban, segítve az oktatás, az átadott tudásanyag modernizálását és előmozdítva a vállalatok és az egyetemek kapcsolatának erősödését. A cikk célja, hogy bemutassa a duális képzés rendszerét és az eltelt időszakban összegyűjtött nemzetközi tapasztalatokat. a témában fellelhető szakirodalomra támaszkodva.

• Talajlazító mezőgazdasági vontatmány összeszerelési folyamatának fejlesztése

  59-62

  Pusztai László

  Kocsi Balázs

  Megtekintések száma:

  74

  Tanulmányunk célja a kkv-k termelési hatékonyságának növelése volt költséghatékony folyamatfejlesztő
  eszközök segítségével. A vállalatok életében fontos szerepet játszanak a folyamatok, ugyanis az optimális
  folyamatlefutás kulcstényező a hatékony működéshez. Annak érdekében, hogy megtartsuk, illetve növeljük a
  versenyelőnyünket a konkurenciával szemben, folyamatainkat rendszeresen felül kell vizsgálni, és amennyiben
  szükséges, fejleszteni kell. A fejlesztéshez felhasználhatunk humán és fizikai tőkét egyaránt. Jelen tanulmányunkban
  bemutatjuk egy debreceni kisvállalkozás összeszerelési folyamatának fejlesztését. Folyamatmodellezés és
  adatgyűjtési technikák alkalmazásával megpróbálunk eljutni olyan javítóintézkedések meghozataláig, amellyel a
  teljes átfutási időben közel 50%-os csökkenést tudunk elérni. A hibaokok feltárására és rangsorolására hibamód és
  hatáselemzést és az 5 miért módszert alkalmazzuk.

• Innovációs projektek tapasztalatai az „európai paradoxon” tükrében

  563-578

  Tóthné Kiss Anett

  Megtekintések száma:

  100

  A gazdaság fejlődésének, a vállalatok hosszú távon nyújtott magas színvonalú teljesítményének meghatározó tényezője lehet a vállalati innováció. A 2000-es évek után az Európai Unió pozíciója nem javult a nemzetközi innovációs versenyben, bár a lisszaboni célkitűzéseket teljesítve 2010 után javuló tendenciát mutat, még mindig lemarad az élmezőnytől K+F+I tekintetében. A folyamat mögött részben a gyorsan iparosodó fejlődő országok egy részének a gyors K+F+I felzárkózása áll, részben pedig Európa nemzeti innovációs rendszereinek viszonylag lassú intézményi fejlődése. A relatív európai lemaradás magyarázatára gyakran alkalmazott „európai paradoxon” jelenség azonban módszertani okok miatt nem egyértelmű. A kutatás során először a kiválasztott területek innovációs pozíciói képezik a vizsgálat tárgyát a nemzetközi innovációs versenyben, majd az Európai Unió gyengébb összesített teljesítményének egyik közkeletű szakmai magyarázata, az „európai paradoxon”. A cikkben ennek feltételezett jelenléte, esetleges okai, körülményei számos empirikus kutatással ellentétben vállalati vezetőkkel készített interjúk alapján kerülnek ismertetésre.

• A társadalmi felelősségvállalás szemléletének megjelenése gazdasági képzésben részt vevő egyetemi hallgatók körében

  1-10

  Barizsné Hadházi Edit

  Ujhelyi Mária

  Kiss Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  251

  A vállalatok működésének legfontosabb célja a fogyasztók igényeinek kielégítése, s ennek segítségével a profitszerzés. Napjainkban azonban egyre inkább előtérbe kerül, hogy e két célkitűzésen túl a szervezeteknek a társadalmi felelősségvállalás terén is van tennivalójuk. Ezzel kapcsolatban merülhet fel bennünk a kérdés, hogy vajon ezt a típusú elköteleződést és attitűdöt szükséges-e tanítani a gazdasági képzésben részt vevő hallgatóknak (s egyáltalán lehet-e), illetve hogy ettől függetlenül is: milyen mértékben jellemző rájuk ez a fajta tudatosság. Tanulmányunkban gazdasági képzésben részt vevő egyetemi hallgatókat kérdeztünk meg kettős céllal: egyrészt, hogy szerintük a vállalat célkitűzéseiben mennyire fontos a társadalmi felelősségvállalás, másrészt pedig, hogy szerintük mennyire kell ennek a szemléletmódnak az oktatásban megjelennie.

• Ösztönzési módszerek hagyományos és Lean szemléletű termelésben

  1-12

  Nagy Erzsébet Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  414

  A lean menedzsmenttel számos kutatás foglalkozik, de elsősorban a tevékenységmenedzsment témaköréhez kapcsolódóan. A szerző tanulmányának célja, hogy megvizsgálja a lean termelésben megtalálhatóak-e olyan ösztönzők, amelyek a piac megváltozott igényeit támogatják. A munkaerő piaci kitekintést követően, ami segítségünkre lehet megérteni a téma aktualitását, az ösztönzési módszerek csoportosítása a Hay Group modellje alapján történik. Valamint összegyűjtésre kerülnek a szakirodalom alapján a lean-módszerek is. Azonosíthatók olyan különbségek a lean és hagyományos termeléshez kapcsolódó ösztönzők csoportosítása során, melyek esetenként jobban támogatják a munkavállalók elkötelezettségét a vállalatok felé.

• Az Észak-Alföldi regió élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatainak kockázatelemzése

  539-550

  Tarnóczi Tibor

  Fenyves Veronika

  Megtekintések száma:

  305

  A vizsgált vállalatok pénzügyi mutatóira alapozva kockázatelemzést végeztünk, kiemelve a működési és a pénzügyi kockázati fok mutatókat, illetve azokat kombinálva a kombinált vállalati kockázati fokot. Bemutattuk a kockázat fogalmának egy új aspektusát, amely az utóbbi időben kezdett elterjedni. Annak érdekében, hogy a keresztmetszeti és az idősor adatokat együtt tudjuk vizsgálni, panel-regressziós modellt használtunk. A panelregresszió a többváltozós lineáris regresszió kiterjesztése és egy többszintű modellként is felfogható. Tanulmányunkban a panel-regressziós elemzést az Észak-Alföld régió kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásainak vizsgálatára használtuk, a 2009-2014-es időszakot figyelembe véve.

• A COVID-19-járvány gazdasági és társadalmi hatásai az elmúlt egy évben az Európai Unióban, különös tekintettel Magyarországra

  67-79

  Béresné Bernadett

  Maklári Eszter

  Megtekintések száma:

  1830

  A 2020-as év elején megjelenő COVID-19 járvány világszerte nagy változásokat hozott minden ország életében. Tanulmányunkban – egy év távlatában – a koronavírusnak a gazdasági szektorokban megjelenő gazdasági és társadalmi hatásait és azok következményeit foglaljuk össze mind az Európai Unió, mind pedig hazánk vonatkozásában. A járványügyi intézkedések hatására bizonyos szektorok szerepe visszaszorult, míg más ágazatok hatalmas fejlődésen mentek keresztül. A távmunka elterjedése, a turizmus, a vendéglátás és a szórakoztatóipar hanyatlása a lakosság magatartásának a megváltozásához vezetett. A pandémia időszakában bekövetkezett változások a vagyoni egyenlőtlenségek növekedéséhez vezettek. A fogyasztók értékrendjének és jövedelmi helyzetének az átalakulása a nemzetgazdaság valamennyi ágazatában érezteti hatását. Felmerül a kérdés: a hanyatló félben lévő vállalatok vajon mikorra lesznek képesek talpra állni, a járvány előtti gazdálkodásukra jellemző nyereséget képesek lesznek-e elérni, és ha igen, akkor mikor?