Az autóiparban és a fogyasztók között egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az elektromos autók; részben azok környezetkímélő jellemzőinek eredményeként. A tanulmány célja, hogy összehasonlítsa az elektromos és a hagyományos (belsőégésű) motor legfőbb jellemzőit a környezetvédelem kontextusában. A tanulmány első felében az elektromos és a hagyományos meghajtású autók életútját mutatjuk be 7 szakaszra lebontva, ahol összehasonlítjuk egy belsőégésű motorral szerelt és egy elektromos motorral szerelt gépjármű környezetszennyezési adatait. Rámutatunk, hogy bár az elektromos autó üzemeltetése során nem szennyezi a környezetet lokálisan, az üzemeltetéshez szükséges akkumulátorok legyártása, azok töltése és megsemmisítése további kérdéseket vet fel a környezetszennyezéssel kapcsolatban. A második részben saját kérdőíves kutatásunk alapján vizsgáljuk a válaszadók hozzáállását az elektromos autókhoz. A kérdőíves adatok alapján elmondható, hogy a fogyasztók továbbra is drágának tartják az elektromos autókat és tisztában vannak vele, hogy az elektromos autók kis mértékben orvosolnak egyes környezetszennyezési kérdéseket.

Strains and stresses in loaded and photoelastically coated structural members can be determined using the PhotoStress method. The quantitative values of variations in the principal strains (stresses) and their directions could be employed to get the strain or stress components field on the entire coated surface. In the PhotoStress experiment, isochromatic fringes give qualitative and quantitative information. It provides a source of information on the directions and magnitudes of principal strain and principal normal stress on the surface of photoelastic coated parts. This article reviews the principle of using PhotoStress analysis to measure the residual stress and provides the boundary condition of using this method.

A 3D nyomtatás egyre szélesebb körben alkalmazott gyártási eljárás. A gépek és anyagok fejlődésével egyre több ember számára hozzáférhető ez a technológia, egyre egyszerűsödik az alkalmazása. Mindemellett a technológia sajátosságaiból adódóan azért igényel gyártástechnológiai ismereteket. Bizonyos esetekben nagy túllógások esetén szükséges a frissen lerakott rétegek mielőbbi megszilárdítása. Ezt aktív hűtéssel lehet megvalósítani, ami viszont hatással lehet a darab anyagtulajdonságaira is. A kutatás a gyártás során alkalmazott aktív hűtés hatásait vizsgálja

Az automatizálás egyre nagyobb mértékű elterjedésének köszönhetően megjelentek automata sebességváltók, amelyek áttétel módosítása a sorba kapcsolt bolygóművek megfelelő elemeinek fékezéséből, illetve összekapcsolásából adódik. A tanulmány középpontja egy ZF6HP26 típusú sebességváltó. A sebességváltó szétszerelése után a megszámolt fogszámok ismeretében levezettük az áttételeket a szakirodalomban publikált fordulatszámegyenletek felhasználásával. Az egyes fokozatok áttételeit paraméteresen vezettük le, amelybe a fogszámok behelyettesítésével megkaptuk a gyártó által is publikált áttételeket.

Az épületek energiafogyasztásának csökkentése továbbra is a szektor egyik kiemelt célkitűzése. Kutatásunk célja az egyes passzív megoldások fűtési energiaigényt csökkentő hatásának vizsgálata volt. Egy mintaépület esetében elemeztük, hogy a naptér, a tömegfal és a Trombe-Michel fal milyen fűtési energiaigény csökkenést eredményez. A számításokat elvégeztük egy átlagos hőtechnikai jellemzőkkel rendelkező épület esetében és arra az esetre is, amikor a mintaépület határolószerkezetei teljesítik a közel nulla energiaigényű épület követelményeit. Az eredmények rámutatnak, hogy ezen szerkezetek alkalmazása előtt a racionális döntés érdekében elengedhetetlenek a komplex energetikai számítások.

Employees are the most important assets of an organization. As quality human resources become scarce, companies need to pay more heed to the satisfaction and motivation of their employees. If employees are motivated towards work, then it is likely to yield better results. This study will examine the role of Human resource management (HRM) practices upon New product development (NPD). NPD involves technical, marketing, and financial risks organizations undertake for developing new products and services. Effective project planning and control are valuable for decision-making. The analysis of the impact of HRM practices on NPD, project success, and organizational benefit is based on data collected using a cross-sectional design via a survey questionnaire. The questionnaire consisted of items related to HR practices, New product development, Project Success, and Organizational benefits adapted from previous studies. Respondents working in 10 large-scale public sector projects executed by National Database & Registration Authority, Pakistan were selected for the study. Therefore, the results of the study can be generalized to similar projects executed by the public sector in Pakistan. From the findings of data analysis, it has been concluded that there is a significant association between HR practices and project success, but no significant relationship has been established between new product development and organizational benefit. Therefore, it can be concluded that HR management practices have a significant impact on public sector project success in the case of Pakistan.

Today’s products and services are so complicated and intertwined that their individual value creation is hard to determine. It is especially true when the products and services are necessary complements of each other and when they are affecting customer satisfaction for a long time. In the case of durable products needing professional installment service, the study of value creation poses many difficulties. Our research shows and emphasizes the process characteristic of value creation, and how the different steps (production, service, long-term use) should be looked at, and what further analyses can be done.

A növekvő és folyton változó nemzetközi verseny, a növekvő piaci volatilitás és a mindinkább egyedi termékek iránti kereslet (személyre szabott gyártás), valamint a termékek rövidebb életciklusa komoly kihívások elé állítják a vállalatokat, aminek a hagyományos termelési rendszerek már nem képesek megfelelni. Az ipar 4.0 egy új gyártási paradigma, mely nagy hangsúlyt fektet az intelligens termékek és folyamatok létrehozására. Az egyedi gyártás minél hatékonyabb megvalósítása került előtérbe, tömegtermelésnek megfelelő kondíciók mellett. A készletre történő termelést felváltja a vevői rendelésre történő gyártás. Az ipar 4.0 téma iránti növekvő érdeklődés ellenére azonban ez még mindig nem konszenzusos koncepció. Nincs egyértelmű elképzelés erről az új gyártási paradigmáról, ezért a szakirodalom bemutatásán keresztül próbálom meg ismertetni a fellelhető ipar 4.0 definíciókat, deklarálni a koncepció technikai elemeit és részletesen bemutatni azokat, ezáltal is mind tisztább képet alkotni a koncepcióról.

A vállalatok célja a belső és külső vevői igények megismerése, azért, hogy ezek alapján fejlesszék meglévő termékeiket és új termékeket fejlesszenek. Termékfejlesztés célja a vevői igények megismerése, amelyek az előállítani kívánt készítmény gyártását befolyásolhatják. A folyamat első lépéseként vevő hangja módszert használva az igényeket mérhető paraméterekkel határoztunk meg. Kérdőíves felmérést alkalmazva meghatároztuk a fontossági sorrendet, majd azokat preferenciamátrixal összehasonlítottuk és rangsoroltuk. A QFD módszeren belül meghatároztuk a vevői igények kielégítését befolyásoló műszaki paramétereket. Korrelációs mátrixot állítottunk fel, vizsgáltuk a műszaki paraméterek közötti kapcsolatot. Elvégeztük a műszaki paraméterek és a vevői igények konkurencia elemzését. Az abszolút és relatív súlyszámokból egyszerűen felállítható a műszaki paraméterek sorrendje, így a meghatározott vevői igények kielégítésének szempontjából a legfontosabb paraméter: az alapanyagok arányának meghatározása, valamint fontos paraméterek: a kémiai stabilitás, gyógyszerforma kialakítás és szemcsenagyság is

Absztrakt. Cikkemben feltérképezem a legfontosabb versenyelőnyöket, mely az online kereskedelemben, webáruházakban történő értékesítéshez, sikerességhez és népszerűséghez elengedhetetlenül fontos. A témával kapcsolatban számtalan szakirodalmat találhatunk. Évről évre több és több kutatás, felmérés készül a vásárlói értékről, a vásárlási szokásokról, fogyasztói magatartásról, a digitális transzformációról, amelyeket szeretnék összegezni és megfogalmazni, illetve kiemelni azokat a fő elemeket, melyek nélkül nem lenne hatékony az online értékesítés.

A legjobb-rosszabb skálázás (BWS) az adatgyűjtés egyik módszere és/vagy annak elmélete, hogy a válaszadók miként adják meg a lista első és legrosszabb rangsorolását. Cikkemben azt vizsgálom meg, hogy mi az a best-worst scaling (BWS), milyen területeken használják előszeretettel, illetve mi maga a módszer. Ezután rátérek a BWS metódusára, ezen belül is megvizsgálom elemét: a BWS objektum esetet (1. eset), a BWS profil esetet (2. eset) és BWS többprofil esetet (3. eset). Részletezem a BWS használatát a marketingkutatásban, ezután pedig összehasonlítom a Likert-skálás módszert és a BWS-t. Konklúzióimat cikkem végén összegzem.

The football Euro 2020/21 has been said to be more environmentally friendly, as it was spread all over Europe, thus no new stadiums needed to be built. On the other hand, more traveling became necessary. How does these effects behave with each other? Was the attempt to reduce emissions successful?      
This paper seeks to compare the goals for UEFA 2020/21 for environmental friendliness and its success. A mixed research strategy was adopted in this paper where qualitative analysis was done on existing literature review and also quantitative approach where assumptions were drawn from literature review to estimate the environmental impact. This paper found that UEFA's initial estimate of 425,000 tons of carbon dioxide emissions in traveling for the Euro Cup 2020 was a bit higher than the actual amount of carbon emissions from our calculation of 143,531 tons. What stands out is that its findings agree with UEFA's estimate that Euro Cup 2020 emissions were lower than that of 2016 which emitted 517,000 tons of carbon dioxide for traveling. This gives a greater reason to conclude that UEFA met its goal of reducing carbon emissions. The overall carbon dioxide emissions in traveling and constructing stages were 1,275,988 tons in Euro Cup 2020 and 2,803,000 tons in Euro Cup 2016. This further affirms the overall carbon dioxide emission reduction by half in Euro Cup 2020 as compared to Euro 2016. From our findings, we can conclude that the Euro Cup 2020 indeed succeeded in reducing overall carbon dioxide emissions by half. Despite the success, this paper views that the carbon emissions are still high for a single event and hence there is room for reduction of carbon emissions to lower levels as possible. we can conclude that the Euro Cup 2020 indeed succeeded in reducing overall carbon dioxide emissions by half. Despite the success, this paper views that the carbon emissions are still high for a single event and hence there is room for reduction of carbon emissions to lower levels as possible. we can conclude that the Euro Cup 2020 indeed succeeded in reducing overall carbon dioxide emissions by half. Despite the success, this paper views that the carbon emissions are still high for a single event and hence there is room for reduction of carbon emissions to lower levels as possible.