A mérnöki kutatások egyik nagy kihívása a mára már széles körben alkalmazott fémhabok geometriai
modellezése, valamint a megalkotott 3D-s modell numerikus szilárdságtani vizsgálata. A fémhab struktúrája
meglehetősen bonyolult, így a valóságot jól megközelítő CAD modell előállítása önmagában is komoly mérnöki
feladat, annak adott terhelésre történő végeselemes szimulációja pedig a kutatások középpontjában áll. A projekt
ezen részének célja az előzőekben tárgyalt témakörökre vonatkozó nemzetközi szakirodalom kritikai elemzése és az
eredmények adaptálási lehetőségei, továbbá egy térfogatelemzési eljárás bemutatása a fémhab celláival
kapcsolatban.

A bezárt kertek kiérlelt archetípusa a hortus conclusus, a középkori kolostorudvarok kertjei. A hortus conclusus, mint egy prizma összegyűjti az összes megelőző bezárt kert változatot, tökéletes típust hoz létre, majd belőle fejlődnek tovább napjaink bezárt kertjeinek végtelen variációi. A hortus conclusus kortárs beteljesülése Peter Zumthor Serpentine Gallery pavilonja. A kutatásunk célja a kortárs kertek tipológiai gyűjteményének elkészítése, melynek alapja a kert határa, a kertet határoló fal vizsgálata. A kert határát Dom Hans van der Laan építészetelmélete és vaalsi kolostorbővítése alapján közelítettük meg. A tipológiát hat kortárs bezárt kert elemzésével mutatjuk be, az egyszerű tömör falas bekerített tértől, a fal teresedései által tömeggé vált határon át, amíg a fal teljesen eltűnik és az udvart meghatározó épülettömeg jelenti a határt. A tipológia továbbvitele, amikor a falak alaprajzi és a falban lévő nyílások szerinti megnyitását vizsgáljuk.

A dolgozat célja, hogy feltárja a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei falvak problémáit, és ezekre megoldási javaslatot adjon. A kis léptékű települések megőrzése fontos lenne, hiszen kultúránk múltját őrzik. Az itt élők is igényt tartanak a városi létre, így célszerű lenne a falvakat ennek irányába mozdítani. Aldo van Eyck munkásságára alapozva a játszóterek – melyek városi környezetben élnek – falusi léptékét kerestem. Az ehhez elkészített morfológiai csoportosítás jól mutatja a települések eredeti képét. Ezekbe a telepítésekbe a játszóteret beillesztve, elmozdulás történhetne a város irányába, és felhívhatná a figyelmet ezeknek a településeknek a fontosságára.

A TDK dolgozatom témájában a kortárs dán építészet stílusjegyeit és azok kialakulását kutattam. Dániában mély társadalmi beágyazódás alakult ki. Az építészeti törekvések erőteljesen reflektálnak az adott kor szociális problémáira, figyelembe véve a környezeti aspektusokat. Az ország építészetére jellemző a regionalista felfogás, emiatt a stílusirányzatok sajátos formában jelennek meg az építészetben. Ön reflexív és elemző hozzáállással a dán építészek napjainkban is válaszokat próbálnak megfogalmazni a kor kérdéseire, még inkább hangsúlyozva az emberi tényező lényegét.

Az ipari épületek védelme körülbelül az 1970-es évektől kezdve figyelhető meg Nyugat-Európában, gyakorlatilag ekkor születik meg az ipari örökség fogalma. Létrejön angolszász területeken az úgynevezett ipari régészet, amely a városok értékes területein fekvő, összefüggő „rozsdazónákkal” kezd el foglalkozni. [1] Az ipari épületek sajátos történeti értékekkel bírnak, ennek ellenére a mai napig nagyon szűk teret kapnak a műemlékvédelem keretein belül. Azonban gyakran a műemléki védettség sem garantálja a fennmaradást, ugyanis hiányzik a befektetői igény, a pénz és a rehabilitációra való törekvés. A rehabilitálással kapcsolatban fő problémának bizonyul az is, hogy nagyon sokan úgy tekintenek a magára hagyott ipari épületekre, mint romokra.

A közlekedés minősége lényeges hatással van mindennapjainkra, és bolygónk jövőjére egyaránt. Különös érdeklődéssel figyelhetjük meg a Közel-kelet nagyvárosait, ahol a közlekedési kultúra egész más irányt vett, mint Európában. E városok kialakulásukban, történelmi struktúrájukban kivételesek, mint a világ egyéb városai. Egy ilyen nagyvárosra fókuszál jelen cikk: Rijád, egy 6 milliós világváros kerül elemzésre, mint az arab világ tipikus autóalapú települése. A vizsgálathoz összehasonlítás is készült 4 várost alapul véve: Dubai, mint Rijádhoz hasonló adottságú város; Amsterdam, mint fejlett, zöld szemléletmódot megtestesítő város; Budapest, mint hazai nagyváros valamit Debrecen, mint hazai kisváros. Ezekből tanulságokat levonva igyekszünk értékelni Rijád forgalmi rendszerét valamint javaslatokat isteszünk.

Napjaink egyik legjelentősebb problémája a nem megfelelő energiagazdálkodás. Magyarországon az épületek többsége korszerűtlennek tekinthető a felhasznált építőanyagokat, valamint az építési technológiát figyelembe véve. A fűtési célra felhasznált hőenergia jelentős része az alkalmazott épülethatároló elemeken keresztül idő előtt a környezetébe távozik. Dolgozatunkban azt vizsgáljuk, hogy egy átlagos családi ház mennyi energiát tud megtakarítani a homlokzati falak hőszigetelésével.

Az épületgépészetben egyik legelterjedtebb minőségi szabályozás a keverés. A mérés célja, hogy milyen hatást gyakorolnak a rendszerre üzemi körülmények között a különböző beszabályzószelep állás kombinációk. Hogyan változik a keverés hatékonysága ezekben az esetekben.

Cikkünkben a kis sebességű szélcsatornával foglalkoztunk. Célunk az volt, hogy létrehozzunk egy olyan nyitott rendszerű szívott légcsatornát, melynek segítségével a későbbiekben méréseket végezhessünk. Ehhez szükséges volt a szélcsatorna prototípusának megalkotása és kalibrációs mérések elvégzése, hogy a mérőtérben uralkodó áramlásviszonyokat feltérképezzük. A szélcsatornánkban teljesültek várakozásaink, de számos ponton van tér még a fejlesztésre, amit a levont tapasztalatok alapján kívánunk megtenni.

A cikk és a dolgozat egy Mátészalkai irodaház fűtési energiatermelőjét vizsgálja. A rendszer az
épületben lévő üzlethelyiségek és irodák fűtési energiaigényét hivatott fedezni. Az irodaház hőszükséglete
szoftveres számítás alapján van meghatározva. Az energiaigény meghatározása a hőfokgyakorisági görbe
segítségével történt. A munka erre a konkrét értékre választott kazánokat és hőszivattyúkat vizsgál, és
eredményként azok üzemeltetési költségét hasonlítja össze.

A természeti környezet megőrzése szempontjából a környezeti nevelés szerepe alapvető. A Kő-hegyi csodálatos kilátás említésre méltó, amit meg kell őrizni a jövő generációi számára. Napjainkban a környezettudatos szemléletformálás megvalósításához szükséges a korszerű web alkalmazások, applikációk fejlesztése, környezeti nevelésbe történő bevonása. A kutatás célja az innovatív fejlesztés a fenntarthatóság érdekében.

A szennyvíziszap kezelésének egyik gazdaságos módja az anaerob lebontás, melyet széles körbe alkalmaznak szennyvíziszapok stabilizálására és nagy szerves anyag tartalmú szennyvizek tisztítására is [1]. Minden jól működő anaerob fermentor megegyezik abban, hogy benne a szerves anyag átalakul metán tartalmú biogázzá, amely fedezi többek között a szennyvíztisztító telep hő- és villamosenergia-fogyasztásának jelentős részét. A biogáz mennyiségének növelése kiemelt feladat, melyet az anaerob lebontás folyamatainak alapos megismerésével érhetünk el [2]. Jelen tanulmány célja a Debreceni Vízmű Zrt. Szennyvíztisztító Üzemében az anaerob szennyvíziszap kezelésének optimalizálása. Kutatómunkánkban kiemelten vizsgáltuk a rothasztó tornyokban lejátszódó folyamatokat, s azok hatását a biogáz kihozatalra, minőségre.

Kutatásunk során a Carl Zeiss Vision Hungary Kft. mosodai szürkevizét vizsgáltuk. Kutatásunk célja, hogy az optikai iparban termelődő szürkevíz minőségi és mennyiségi paramétereiről átfogó képet kapjunk. A minőségi paraméterekre nézve további célunk volt, hogy vizsgáljuk, szükségszerű-e elszeparáltan gyűjteni az optikai iparban termelődő különböző eredetű szürkevizet. Ezt követően pedig olyan kezelési technológia kidolgozását terveztük, amely szürkevíz kezelés szempontjából gazdaságilag is értékes lenne a cég számára. Vizsgálatai eredményeink alátámasztják, hogy nem szükségszerű elszeparáltan gyűjteni a mosógépekből illetve a takarítógépekből származó szürkevizet, hiszen azok hasonló mértékben terheltek szennyező anyagokkal. A szürkevíz tisztítási technológiák pénzügyi értékeléséhez két különböző elven működő technológiát vettünk alapul (koaguláció-flokkuláció, és aerob biomembrán technológia). Beruházási és fenntartási költségek tekintetében is egyértelműen az aerob biomembrán technológia megvalósítása bizonyult gazdaságosabbnak.

A kutatásaink során egy Raspberry Pi számtógépekből álló számítógép hálózatot hoztunk létre, amely összehangolt működéssel épületmechatronikai kutatási feladat megoldásához használtunk. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a Raspberry Pi számítógépekből álló klaszter segítségével hatékonyan feldolgozható egy épületen belül keletkező mérési adatok.

A cikk célja, hogy egy olyan LabVIEW alapú valós idejű beágyazott rendszerrel támogatott fejlesztőkörnyezetet hozzunk létre, melyet felhasználtunk egy quadkopter valós idejű kinematikai és dinamikai valós idejű szimulációjára, valamint a hozzátartozó állapot visszacsatoló szabályozóra. Az állapot visszacsatoló szabályozó tervezésért LQR alapú módszerrel terveztük.

Az iparban számos területen alkalmaznak pneumatikus berendezéseket, azonban a pneumatikus rendszerekben fellépő veszteségekkel, nyomásesésekkel keveset foglalkoznak. Mivel a sűrített levegő igen drága energiaforrás, ezért ezek a veszteségek hosszú üzemidő alatt igen nagy anyagi károkat okozhatnak. Az általam megtervezett mérőrendszer alkalmas 5/2-es elektropneumatikus szelepek (monostabil és bistabil is) áramlási veszteségének a mérésére. Lehetőség van automatikus és manuális üzemmódok közül választani. Automatikus üzemmódban a rendszer három nyomásértéken végez méréseket, melyet a kezelő határoz meg. Manuális üzemmódban a mérési nyomás szabadon állítható 2-6 bar-os tartomány között. A rendszerhez tartozik egy automatikus kiértékelő program is. Az automatikus kiértékelő rendszerrel gyors kiértékelés valósítható meg, mellyel a gyors jegyzőkönyv készítés alapjait lehet megteremteni.

Tanulmányunk célja a kkv-k termelési hatékonyságának növelése volt költséghatékony folyamatfejlesztő
eszközök segítségével. A vállalatok életében fontos szerepet játszanak a folyamatok, ugyanis az optimális
folyamatlefutás kulcstényező a hatékony működéshez. Annak érdekében, hogy megtartsuk, illetve növeljük a
versenyelőnyünket a konkurenciával szemben, folyamatainkat rendszeresen felül kell vizsgálni, és amennyiben
szükséges, fejleszteni kell. A fejlesztéshez felhasználhatunk humán és fizikai tőkét egyaránt. Jelen tanulmányunkban
bemutatjuk egy debreceni kisvállalkozás összeszerelési folyamatának fejlesztését. Folyamatmodellezés és
adatgyűjtési technikák alkalmazásával megpróbálunk eljutni olyan javítóintézkedések meghozataláig, amellyel a
teljes átfutási időben közel 50%-os csökkenést tudunk elérni. A hibaokok feltárására és rangsorolására hibamód és
hatáselemzést és az 5 miért módszert alkalmazzuk.