Keresés

Keresési eredmények

• „Ki sótalanítja Karthágó földjeit?” – A volt Jugoszlávia területén zajlott fegyveres konfliktusok (1991-1999) egyes nemzetközi környezetvédelmi jogi vetületei

  Végh Károly

  Megtekintések száma:

  21

   

  Általánosan elfogadott nézet, hogy egyetlen háború sem vívható meg anélkül, hogy ne ártana a természetnek, sőt, ne rombolná le azt; ennél fogva, hosszú időn át a háborúk e hatását elkerülhetetlen következménynek tekintették, melynek megakadályozására nem született átfogó, nemzetközi rezsim.

  A nemzetközi közösségben, az 1990-es években kiteljesedő értékrendváltozás nyomán, azonban egyre erősödött az igény a környezet védelmének háborúk idejére való kiterjesztése iránt is. E folyamattal egyidejűleg a világ számos régiójában törtek ki fegyveres konfliktusok, melyek sajátos esettanulmányokként mutatják be a nemzetközi jogi szabályozás és annak gyakorlati érvényesülése közötti, gyakran ellentmondásos kapcsolatot.

  A tanulmány középpontjába állított, a volt Jugoszlávia területén zajlott konfliktusok számos súlyos kérdésre és hiányosságra hívták fel a nemzetközi közvélemény figyelmét, elsősorban két területen: bizonyos, veszélyesnek tekinthető objektumok támadását, valamint a szegényített urániumot tartalmazó lövedékek használatát illetően, mindkét esetben felvetve a támadásokban közvetlenül érintett Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO), valamint tagállamainak esetleges nemzetközi jogi felelősségét.

  A tanulmány első részében vizsgált veszélyes objektumok támadását illetően átfogó képet az UNEP által készített jelentés biztosít, mely azonban maga is több tekintetben árnyalt, olykor ellentmondásosnak tekinthető megállapítást is tartalmaz. A támadások pontos környezeti hatásának tisztázatlansága mellett számos további kérdést hagy nyitva a releváns nemzetközi jogi szabályozás is. Az 1949-es genfi egyezmények és 1977-s kiegészítő jegyzőkönyveik szabályai alapján ugyanis a támadott objektumok nem minősülnek veszélyesnek, ennél fogva kiemelten védettnek, annak ellenére, hogy támadásaik kimutatható környezeti károkat okoztak.

  A tanulmány, és egyben a vizsgált jogterület kulcsproblémája azonban a jogsértés minimális határértékének tisztázatlansága, illetve ésszerűtlenül magasra helyezése, melynek révén csupán a rendkívül nagy területet érintő és páratlanul súlyos szennyezés minősül az egyezmények megsértésének. A szerző megítélése szerint e kritériumrendszer átértelmezése lehet az első lépés a környezet háborúk idején való hatékony védelme kidolgozásához.

  A második vizsgált kérdésként vizsgált szegényített uránium tartalmú lövedékek használata a megosztott és kiforratlan tudományos álláspont miatt további jogbizonytalanságot eredményez.

  Noha e lövedékek a hatályos nemzetközi hadijogi szabályozás alapján nem minősülnek kifejezetten tiltott fegyvereknek, az ilyen lövedéket alkalmazó feleket kifejezett körültekintési és elővigyázatossági kötelezettség terheli a polgári lakosságot érintő káros mellékhatásokat illetően.

  E kérdés tehát továbbra is lezáratlan, azonban a szerző nem zárja ki annak lehetőségét, hogy amennyiben a jövőben e mellékhatások tudományos alapossággal is bebizonyosodnak, a NATO, illetve tagállamai nemzetközi jogi felelőssége felmerüljön.

  Összefoglalóan megállapítható, hogy a hatályos szabályozás, az elmúlt évek fejlődési tendenciái ellenére továbbra is több hiányossággal küzd, különösen a felelősség megállapítása és a kikényszerítési eljárások tekintetében.

  Noha az elkezdett folyamatok a jövőben kiteljesedhetnek, mindaddig, amíg a jelen nemzetközi rendszerben a háborúindítás továbbra is az államok gyakorlatának része, a környezet háborúk idején való védelmének lehetőségei korlátozottak maradnak.

• A közvetett közigazgatás megnyilvánulási formái a magyar közigazgatásban

  Barta Attila

  Megtekintések száma:

  66

  Az angol nyelven olvasható értekezés alapját a 2007. november 8-án Sninában (Szlovákiában) megrendezett Nemzetközi Konferencián tartott angol nyelvű előadásom képezi. Az írás középpontjában egy közigazgatási jogi fogalomnak, a közvetett közigazgatás jelenségének és annak egyes megnyilvánulási formáinak bemutatása áll. A paraetatizmus az ún. atipikus közigazgatás részét képezi. Lényegében egy gyüjtőkategória, mely számos megoldást foglal magában. A kérdéskör azonban ezidáig viszonylag kis figyelmet kapott a közigazgatás kutatói részéről.

  Az egyszerűség és a könnyebb megértés érdekében az értekezés három nagy szerkezeti egységre tagolódik.

  I.

  A dolgozat elején azoknak a történelmi folyamatoknak és jellemzőknek a bemutatására kerül sor, melyek végső soron a vizsgált megoldások kialakulásához vezettek. Ennek során fokozatosan eljutunk a direkt (lényegében szűk értelemben vizsgált) közigazgatás fogalmától az indirekt közigazgatás, azaz paraetatizmus jelenségéhez. Nélkülüzhetetlen azonban annak a hangsúlyozása, hogy a közvett közigazgatás egy meglehetősen tág kategória, mely tartalmában erőteljesen heterogén. A paraetatizmus fogalmán belül vizsgált jelenségeknek nincs taxatív felsorolása. Nem is lehet, hiszen a lehetséges megoldások köre koronként és területenként is változhat, és változik is.

  II.

  A dolgozat második része a magyar szabályozás ismertetésével foglalkozik. Először a hatályos jogi szabályozás bemutatására kerül sor, mely egyúttal rávilágít arra az igen fontos tényre is, hogy a paraetatikus megoldások alkalmazására mind az államigazgatás területén, mind pedig az önkormányzati közigazgatás keretein belül adott a lehetőség. Ezután kerül sor a konkrét megoldások bemutatására, azaz a köztestületek, a magánszemélyek felhatalmazása köfeladatok ellátására, a közvetítő szervezetek és személyek, a magánszféra szereplőinek, valamint a non-profit szektor szerepének ismertetésére.

  III.

  Végezetül a harmadik gondolati egység az, amely összegző jelleggel tartalmazza állásfoglalásomat a bemutatott megoldások közigazgatásban való alkalmazhatóságával kapcsolatban. Ennek a gondolati egységnek a jelentősége abban ragadható meg, hogy rámutat arra a szerepkörre, melyet ezek a megoldások egy már létező, élő, működő közigazgatásban betölthetnek. Ezek a megoldások ugyanis a mindenkori közigazgatás kisegítésére, a már alkalmazott megoldások kiegészítésére szolgálnak és sohasem azok helyettesítésére, illetve negligálására.

• Jogalkotási folyamatok és az IKT

  Bubori Nóra Beáta

  Fekete Kristóf Benedek

  Hatler Georgina

  Kéri Valentin

  Megtekintések száma:

  96

  Korunk jogalkotási metódusai folyamatosan gyorsulnak, a szabályozás ágai egyre szerteágazóbbak. Az állandóan változó (globalizálódó) élethelyzeteink megkövetelik, hogy a jogi szabályozás is lépést tartson, mind időben, mind pedig minőségben megfelelő választ adjon. A megfelelő, vagy ha úgy tetszik minőségi válaszok nyilvánvalóan a jogalkotáson keresztül érkeznek, és annak végtermékeiben, a jogszabályokban öltenek testet. A kérdés már csak az, hogy milyenek is ezek a minőségi "termékek", illetve az, hogy milyen szerep jut a modern (digitális) technológiá(k)nak a jogalkotási folyamatokban.

  Jelen munka igyekszik röviden bemutatni, hogy a magyar jogtudomány álláspontja szerint mi is számít minőségi jogalkotásnak továbbá, röviden vázolja a technológiai eredményeinek az előbb említett folyamatoknak betöltött szerepét, annak összefüggéseit a különböző jogalkotási folyamatokban itthon és külföldön.

• Az asszisztált reprodukciós eljárások a jogi szabályozás tükrében - különös tekintettel az in vitro embrió helyzetére

  Navratyil Zoltán

  Megtekintések száma:

  126

  Absztrakt nélkül.

• Fogyasztói alapjogok a hatályos magyar jogi szabályozás és az európai uniós fejlődési tendenciák tükrében

  Hajnal Zsolt

  Megtekintések száma:

  60

  Absztrak nélkül.

• Az élettársi kapcsolat magyar szabályozása és az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása

  29-35

  Ferenczi Fanni

  Megtekintések száma:

  155

  Az elmúlt évtizedekben Magyarországon és egész Európában jelentősen megnőtt az élettársi kapcsolatban élők, valamint az élettársi kapcsolatból született gyermekek száma. E tények, társadalmi tapasztalatok miatt szükség volt az élettársi kapcsolatra vonatkozó magyar szabályozás jelentős módosítására is, amire az új Polgári Törvénykönyvben került sor. Az élettársi kapcsolatok nyilvántartásában ugyanakkor fontos szerepet kaptak a közjegyzők. Közjegyző-helyettesi munkám során azt tapasztalatom, hogy a viszonylag gyakori jogszabályi változások miatt az élettársak nincsenek tisztában az élettársi kapcsolat joghatásaival.

  Ezért rövid tanulmányomban bemutatom az élettársi kapcsolatra vonatkozó magyar szabályozás múltját, jelenét. Különös figyelmet szentelek a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának. Ez az áttekintés kitűnő lehetőséget biztosít a nyilvántartás kezelése során szerzett gyakorlati tapasztalataim és a nyilvántartásról kialakult véleményem megfogalmazására is.

• A felróhatóságot nem vizsgáló felelősségi rendszer alapvonásainak bemutatása az új-zélandi szabályozás tükrében

  72-81

  Zákány Judit

  Megtekintések száma:

  34

  Absztrakt nélkül.

• Termékszavatosság – egy új jogintézmény a fogyasztói érdekek védelmében

  2-7

  Ambrus Zoltán

  Megtekintések száma:

  37

  This study presents the product warranty, a new element of the Hungarian system of law. The author describes the main features of product warranty in comparison with warranty and product liability. The author states some comments on the regulation. In the end the importance of product warranty is presented by stating a case.

   

  Egy új jogi szabályozás megjelenésekor adott a lehetőség az elméleti és gyakorlati szakemberek számára, hogy a korábbi normaszöveghez történő hasonlítással tárják fel és elemezzék a változásokat. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) nem vitásan érinti a civiljog teljes spektrumát, új elemekkel frissítve a már kialakult magánjogi intézményrendszert. Jelen írás a termékszavatosság szabályainak elemző bemutatására tesz kísérletet.

  A magyar jogi szabályozásban előzmények nélküli jogintézményről van szó, ezért a meghatározó jellemzők bemutatása más, a hibás teljesítéshez kapcsolódó jogintézményekhez történő hasonlítással történik meg. Ennek során a kiindulási alapot a hibás teljesítésből eredő igények „anyajogának” tekinthető kellékszavatosság jelenti, ezen túlmenően a hibás teljesítéssel okozott károk megtérítésére (a továbbiakban: kártérítés), valamint termékfelelősségre vonatkozó szabályok kapnak szerepet.

  A termékszavatosságra vonatkozó rendelkezések a Ptk.-nak a kötelmi jogi szabályokat tartalmazó hatodik könyvében, annak XXIV. fejezetében, a hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseknél szerepelnek a kellékszavatosságra és kártérítésére vonatkozó szabályokkal együtt. A hibás teljesítésből eredő fogyasztói igények körében további igényérvényesítési lehetőséget teremtő termékfelelősségi szabályok ettől eltérően a szerződésen kívül okozott kárért való felelősséggel szabályai között, a LXXII. fejezetben kaptak helyet.

• A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének új szabályai a korábbi szabályozás tükrében

  24-34

  Fiók Andrea

  Hornyák Zsolt

  Megtekintések száma:

  115

  From the 1st of July 2012, Act XXII of 1992 on the Labour Code, which was effective from the 1st of July 1992, had given place Act I of 2012 on the Labour Code (New Code). The New Code has brought a lot of changes concerning the cessation and termination of the employment. The univoque aim of the legislator, near reducing the number of the labour suits, was resolving the inconsistency of the practice, corresponding to the changing social and economic relations, furthermore harmonising the Hungarian law to the law of the European Union. The rules concerning the termination of the employment have not substantially changed. The New Code broadens the list of cases regulated previously. Concerning the termination of the employment, the New Code determines the ordinary dismissal as dismissal, whereas the extraordinary dismissals as dismissal with prompt effect.
  At the same time, it is a new rule, that the parties could terminate the definite term employment with dismissal, if the conditions determined by the New Code emerge. The New Code has brought substantial changes concerning the rules of the dismissal protection. It constricts the number of cases when the dismissal protection could be applicable and respecting the application of the dismissal protection, it considers authoritative the moment of the notification of the dismissal. For example an expectant mother could refer to the dismissal protection, if she had notified the employer about the pregnancy before the notification of dismissal.
  According to subsection 3 of section 65, there are cases, when the dismissal should not be communicated, whereas according to subsection 2 of section 68, the dismissal could be communicated, but the termination period would start earliest after the last day determined by the New Code.
  The New Code, contrary to the old one, determines 6 months as the longest term of the dismissal period. The rules of the acquittal and the severance pay have not changed substantially. Regarding the dismissal with prompt effect, the legislator makes a distinction between the termination with motivation and the termination without motivation. It is a substantial modification regarding the unlawful termination of the employment, that according to the rules of the New Code, the employee could claim for damages as arrears of salary, which could not exceeds the 12 months amount of the absence fee. The restoration of the employment could be executed only in the few cases determined by section 83 and only if the employee requests for it.

• A fiatalkorúakkal kapcsolatos életkori szabályozás alakulása a Csemegi-kódextől napjainkig (történeti áttekintés)

  37-42

  Szentmiklóssy-Szabó Boglárka

  Megtekintések száma:

  93

  Absztrakt nélkül

• A polgári perrendtartás újragondolt alapelvei – elvárások és tapasztalatok:

  118-127.

  dr. Molnár Tamás

  Megtekintések száma:

  177

  Jelen tanulmány központi témája a magyar polgári perrendtartás kodifikációjának során újraszabályozott alapelvek egyes jellemzői. Elmondható, hogy az alapelvek száma és tartalma is koncentráltabb lett a kodifikáció eredményeképpen.

  A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) számos koncepcionális változást hozott, ami az alapelvek tekintetében is megfigyelhető. Megújult a Pp. alapelvi fejezete, amelyben olyan elvek is rögzítésre kerültek, amelyeket a magyar polgári eljárásjog eddig még nem ismert. Jelen tanulmány áttekinti ezeket a változásokat és igyekszik állást foglalni az alapelvek tartalmát illetően is, külön vizsgálat tárgyává téve a jogalkotó által is kiemelt célkitűzésként megfogalmazott perkoncentráció elvét.

  A dolgozat elemezni az alapelvekkel kapcsolatos szakmai vitákat, és megkísérel választ adni arra, hogy a hatályba lépés óta eltelt időszak tapasztalatai beváltották-e az alapelvi reformhoz fűzött egyes elvárásokat. A tanulmány vizsgálja a megváltozott szabályozást, amelyek a szakirodalomban is ellenkező álláspontok kialakulásához vezettek. Fontos témája a dolgozatnak, hogy az osztott perszerkezethez igazodóan a bíróság közrehatási tevékenysége is változáson ment keresztül. E változás az alapelvekben is megfigyelhető, mivel új alapelvként jelent meg a bíróság közrehatási kötelezettsége. Elemzésre kerül továbbá az igazmondás és a jóhiszeműség alapelvek egyes jellemzői.

  A tanulmány igyekszik külföldi példákon keresztül megvilágítani a polgári perrendtartás alapelvi kérdéseit, amelynek során főként a német szabályozás egyes elemei kerülnek említésre.

• Értelmezési anomáliák a Bécsi Vételi Egyezmény kártérítési gyakorlatában

  14-26.

  Boros Sándor

  Megtekintések száma:

  210

  A dolgozat az ENSZ, az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló egyezményének a kártérítési joggyakorlatával kapcsolatos értelmezési anomáliákról szól.

  Az Egyezmény rendelkezései univerzális jellegűek, így egységes értelmezést és alkalmazást követelnek meg a részes államok bíróságaitól, ezért a szabályok értelmezésével és a joghézagok kitöltésével foglalkozó 7. Cikk elengedhetetlen az Egyezmény sikeres alkalmazásához. Dolgozatomban a vonatkozó ítélkezési gyakorlat elemzésével, elsősorban arra kerestem választ, hogy a különböző országok ítészei érvényesítik-e az Egyezmény univerzialitását, a kártérítés értékelése tekintetében. A kérdés megválaszolása érdekében az Egyezmény kártérítési joggyakorlatát a 7. Cikk által támasztott értelmezési alapelvek relációjában értékeltem. Ennek keretén belül a 74. Cikk joggyakorlatának szisztematikus felülvizsgálatát végeztem el, összesen 144 jogesetet elemezve, a 2006-tól 2016-ig terjedő időszak tekintetében. 

  A felülvizsgálat eredménye azt mutatja, hogy kilenc olyan döntés született amikor a bíróság nemzeti kárfelelősségi doktrínát, jogintézményt, jogszabályt, vagy joggyakorlatot alkalmazott a 74. Cikk értelmezése során. Ez a megközelítés nyilvánvalóan nem segíti elő az egységesség megvalósítását. A nemzetközileg egységes szabályozás ugyanis csak akkor valósul meg, ha azt egységesen alkalmazzák. A 7. Cikk által támasztott értemezési követelményekből az következik, hogy az Egyezmény rendelkezéseit autonóm módon, a lehetséges nemzeti felfogástól megkülönböztetve szükséges értelmezni. A dolgozat keretében feltárt jogi problémák azokat a kérdéseket próbálják kiemelni, amelyek nagyobb figyelmet igényelnek a bíróságok részéről, erősítve ezzel az Egyezmény univerzális jellegét.

• A magyar öröklési jog fragmentálódása, változásai

  81-103

  Kiss Tibor

  Megtekintések száma:

  184

  Az örökléshez való jogot az Alaptörvény elismeri, a részletes anyagi jogi szabályok a Polgári Törvénykönyv Hetedik Könyvében kerültek rögzítésre. Az utóbbi években a jogalkotó a magánjogi kódexünkön túlmenő egyéb jogszabályokban anyagi jogi öröklési szabályokat fogalmazott meg. A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény szerint a házastársra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársra is megfelelően alkalmazni kell, ami azt jelenti, hogy a bejegyzett élettárs is törvényes örökös. A mező- és erdőgazdasági földek tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzésének speciális szabályait rögzíti a földforgalmi törvény (2013. évi CXXII. törvény). 2023. január 1-jén lép hatályba egy újabb törvény (2021. évi CXLIII. törvény), ami a Ptk-beli öröklési jogi rendelkezéseket egészíti ki, az osztatlan közös tulajdonban álló termőföldek több örököstárs általi közös törvényes öröklése esetére. Az államot az öröklési jogi jogviszonyokban képviselő állami szerv kijelöléséről egy külön miniszteri rendelet rendelkezik. A jelen írás azt elemzi, hogy mindezen összetett, szórt szabályozás hogyan nehezíti a jogalkalmazást, mennyiben akadályozza a hagyatéki eljárások gyors lefolytatását. A jelen írás kritikával illeti a fragmentált szabályozást és javaslatot tesz a külön törvények szabályainak a Ptk.-ba történő integrálására, ugyanis ez hozzájárulhat a hatékonyabb jogalkalmazáshoz.

• A vagyoni értékű jogok apportálhatósága és az egységes szabályozás hiányának problematikája

  114-120

  Lehoczki Zóra Zsófia

  Megtekintések száma:

  321

  According to the new Hungarian Civil Code, the funders of the legal entities have to make contributions to the authorised capital and the two forms of these contributions are the contribution is cash and the contribution in kind. The regulation states that proprietary rights can also be transferred to the capital of businness accociations, by those funders, who are entitled to demise them.

  The judicial practice unanimously defined the rules in those cases, when the object of contribution in kind is a certain proprietary right, especially when the right is connected to the real estate. On the other hand, the Civil Code does not contain a list of those proprietary rights, which can be transferred to the authorised capital and unfortunately, different acts contain different lists of these rights.

  The three mentioned acts are the following: the personal income tax act, the act about the fees and the accounting act. All of them contain a list of proprietary rights and some of the items are regulated by all the three of them but most of the items are different, which means it is impossible to create an accurate list of these rights. For example, the list in the personal income tax act contains only five items, on the other hand, the accounting act contains two lists and both of them are unfinised.

  Because of the lack of unified rules, it is impossible to define which proprietary rights can become the objects of contribution in kind and this misfortunate situation causes a lot of unwanted indefinability and states a lot of questions.

  In my essay I introduce this problem and I use a chart to illustrate the differences between the mentioned lists. In my opinion, this problem could be solved with an unified list, which is normative for every regulation in connection with the proprietary rights or the Civil Code should contain a list of those proprietary rights, which can be the objects of contribution in kind.

• Szemelvények a házastársak lakáshasználatát rendező európai szabályanyagokból

  121-139

  Szücs Tamara Dóra

  Megtekintések száma:

  81

  A házastársi közös lakás sorsának rendezése a válást követően több szempontból is jelentőséggel bíró kérdés. Amellett természetesen, hogy nagy valószínűséggel mindkét fél érzelmileg is kötődik a családi élet korábbi színhelyéhez, figyelembe kell venni a vagyoni tényezőt, hiszen egy értékkel bíró ingatlanról van szó, amely napjainkban igazi aduász lehet mindkét házastársnak, mérlegelve az égbetörő ingatlanárakat. Számításba kell venni ezenkívül, hogy amennyiben a házastársi közös lakást valamelyik fél megkapja, ő nem lesz kitéve egy megfelelő otthon megtalálásával kapcsolatos kellemetlenségeknek, nem szükséges kiszakadnia megszokott környezetéből. Mindezekből következik viszont, hogy a költözni kényszerülő házastársat valamilyen módon kompenzálni kell ezen nehézségek miatt, még akkor is, ha a házastársi közös lakásnak ő nem volt tulajdonosa. Jelen tanulmány az európai országok szabályozását kívánja megvizsgálni a házastársi közös lakás használata vonatkozásában válás esetén, bemutatva a tipikus modelleket és a legfőbb figyelembe vett szempontokat. E munkának a magyar szabályozás elemzése nem célja, arra csupán az összehasonlítás végett történik utalás. A kutatás konklúziójaként megvilágításra kerül, hogy melyik lehet a legideálisabb megoldás a lakáshasználat rendezésére, amennyiben válásra kerül sor, mik az egyes modellek előnyei, hátrányai és valóban figyelembe veszik-e az egyes államok a családjog alapelveit.

• „Egészen uj csődosztályzati projectum”: A csődjogi szabályok helyreállítása az Ideiglenes Törvénykezési Szabályokban

  66-77.

  Pétervári Máté

  Megtekintések száma:

  101

  Az 1848-49. évi szabadságharc bukása után a neoabszolutizmus jelentősen átalakította a magyar jogrendszert, mivel az Osztrák Császárság jogi egységesítése céljából az osztrák törvénykönyvek bevezetésére került sor. Ferenc József az Októberi Diploma kiadásával enyhített a korábbi abszolút kormányzati felfogáson, valamint visszaállította az 1847 előtti magyar közigazgatási és törvénykezési szervezetet. Ennek keresztülvitelével az újonnan kinevezett országbírót, gr. Apponyi Györgyöt bízta meg, aki ebből a célból egy tanácskozást hívott össze. Ez a gyűlés a magyar történetírásba Országbírói Értekezlet néven vonult be, amely rendelkezett a magyar bíróságokon alkalmazandó joganyagról.

  Jelen tanulmányban ezen tanácskozás csődjogra gyakorolt hatását vizsgálom, amelynek keretében bemutatom az Országbírói Értekezlet e jogterületre vonatkozó rendelkezéseit és a gyűlésen készült jegyzőkönyv alapján a szabályozás „mozgatórugóit”. Az osztrák ideiglenes csődrendtartás helyett ugyanis ismételten hatályba léptették az első magyar csődtörvényt, az 1840:22. tc.-et. A szakirodalomban ennek kapcsán jellemzően csupán az jelenik meg, hogy az Országbírói Értekezlet a polgári korszak változásaihoz idomította a törvénycikk anyagi és alaki szabályait. A tanácskozás résztvevői által kifejtett álláspontok és levéltári források ismertetésével szemléltetem, hogy a módosítások ennél komolyabb változásokat generáltak. Emellett a csődönkívüli kényszeregyezség első magyarországi megjelenése is a neoabszolutizmus korszakához kapcsolódott, amelyre szintén reagált a magyar jogtudomány színe-javát felvonultató értekezlet.

• A munkaidő egyoldalú meghatározása a hatályos munkajogi szabályozásban

  63-80

  Szabó Mercédesz Ibolya

  Megtekintések száma:

  217

  A jog a legtöbb esetben nem különbözteti meg egy szerződés mellérendelt pozícióiban lévő különböző személyeket – az Állam is azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik egy adásvétel során, mint magánszemély szerződő partnere. A munkajog kifejezetten az a jogterület, ahol az elméletileg teljesen mellérendelt felek közül az egyik – a munkavállaló - a valóságban mindig alárendeltebb és nem kétségesen kiszolgáltatottabb helyzetben van. A fentiek tükrében kifejezetten figyelemre méltó, hogy a munkajogi szabályozásnak mégis vannak olyan területei, ahol éppenséggel a harmadik út érvényesül – nem azonos erőpozícióban vannak a felek, de nem a munkavállaló kap jogszabályi segítséget esélyegyenlőségéhez, hanem handicap helyzetét maga a jog erősíti. Ezt a helyzetet nevezzük az egyoldalú hatalmasság jogi helyzetének és célunk annak megvizsgálása, milyen mértékben van ez jelen a magyar munkajogban és mennyire előnyös vagy hátrányos ez bármelyik oldal számára. Az a jogterület, ahol leginkább felfedezhetjük az egyoldalú hatalmasság nyomait, az a munkaidővel kapcsolatos jogi szabályozás, amely így a jelen tanulmány tárgyát képezi s a továbbiakban a munkaidő fogalmát a munkáltató egyoldalú jogviszony alakítási jogkörének aspektusából vizsgáljuk. A munkajogra alapvetően nem jellemző az egyoldalú hatalmasság érvényesülése, így a munkaidővel kapcsolatos szabályok - amelyek túlnyomórészt a munkáltató diszkrecionális jogkörébe tartoznak – ilyen tekintetben kivételnek számítanak. A kötetlen munkarend lehetősége ugyanakkor a munkaidővel kapcsolatos egyoldalú hatalmasság – fölény alól jelent kivételt, így tulajdonképpen a kivétel kivétele. Ez a bonyolultnak tűnő rendszer mindazonáltal lehetőséget ad arra, hogy meggyőződjünk arról, hogy építő jellegű-e az egyoldalú hatalmasság érvényesülése a munkajogi szabályozásban vagy célszerűbb lenne egy kiegyenlítettebb rendszer alkalmazása, akár a Guy Davidov által javasolt munkáltatói ultima ratio megoldásával. Megjegyezve, hogy a fent is említettek szerint a kötetlen munkarend is rejt magában veszélyeket, álláspontunk szerint hatékonyabb és szociálisabb lenne egy konszenzusos rendszer kialakítása, amellyel nem mellesleg Európai Uniós jogharmonizációs kötelezettségeinknek is eleget tennénk. Jogalkotásunk s így munkajogi jogalkotásunk előtt számos feladat áll társadalmi – gazdasági problémák megoldásának elősegítése illetve a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése érdekében – a fenti megállapítások álláspontunk szerint alátámasztják, hogy a munkaidő szabályozásának liberálisabbá tétele a jogalkotásunk előtt álló fontos feladatok közé tartozik.

• Az egyesülettel összefüggő új polgári jogi szabályozás az alkotmánybírósági határozatok tükrében

  Kaprinay Zsófia

  Megtekintések száma:

  68

  After the creation of the Basic Law of Hungary, and following a drawn discussion Act CLXXV of 2011 on the Right of Association and the Operation and Funding of Civil Society organizations has come into force (hereinafter referred to as Civil Act). The Civil Act repealed a lot former provitions, thus the Act II. of 1989 on the Right of Association, the law concerning non-profit status, and the provitions related to association of the previous Civil Code. The new Act V of 2013 in the Civil Code has also brought significant changes according to associations.

  The base of the rules has changed considerabely, as the permissive legislation, and the freedom of the parties has become the main line.

  At present to association the Civil Act, the new regulations about the court registration of associations – such as Act CLXXXI of 2011 –, and the provisions concerning legal persons and associations of the new Civil Code should be applied.

  Since the relevant legal regulation has changed, the previous judicial practice is not applicable, courts have to answer the questions among the new legal circumstances as well. However it is sure that the basis of association is the right of association which is a constitutional fundamental right. Due to these significant changes in this paper I have examined those important Constitutional Court Rulings which can be connected with the right of association, and I have tried to compare the decisions of the Constitutional Court with the new present regulation.

• A szellemi alkotások jogának szabályozási kérdései

  27-33.

  Csécsy György

  Megtekintések száma:

  131

  A tanulmány megállapítja, hogy a szellemi alkotásokra vonatkozó szabályozásban a polgári jogi szabályok dominanciája érvényesül. A régi Polgári Törvénykönyv kifejezte a kapcsolódást a szellemi alkotások jogával és szabályozta a know-how jogvédelmét, a joganyag ugyanakkor az ahhoz szervesen kapcsolódó külön jogszabályokban volt fellelhető. Az új Polgári Törvénykönyv, a 2013. évi. V. törvény már nem a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok, hanem a „szerzői jog és iparjogvédelem” címet viseli, a know-how pedig az üzleti titok egyik fajtájaként részesült védelemben. A szerzői jog homogén jellegét megtöri a 2016. évi XCIII. törvény, amely a közös jogkezelésről rendelkezik. Az iparjogvédelem területén a legproblematikusabb jogintézmény a know-how volt. Az új Polgári Törvénykönyv szabályai után megszületett 2018. évi LIV. törvény új fejezetet nyit a know-how szabályozása terén. Ezzel kapcsolatban a törvény a 2016/943/EU Irányelvet ülteti át a magyar jogba. A jogalkotó tehát azt a megoldást választotta, hogy az üzleti titok védelmére vonatkozó új fogalmi megközelítést, jogintézményeket és eljárási szabályokat nem a Polgári Törvénykönyvben, hanem egy új jogszabály megalkotása útján tette azokat a nemzeti jog részévé. Ezzel a természetes és jogi személyek magántitkai változatlanul személyiségi jogi védelmet, míg az üzleti titok és a know-how a szellemi tulajdonjogi védelem logikájára és szankciórendszeré épülő védelmet élveznek majd.