Keresés

Keresési eredmények

• A titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés alkalmazásának anyagi jogi feltételei a 2/2007 (I. 24.) Alkotmánybírósági határozat tükrében

  Dunai Marina

  Megtekintések száma:

  94

  Absztrakt nélkül.

• A jogelmélet és a szemantikai elméletek kapcsolata

  Ficsor Krisztina

  Megtekintések száma:

  79

  Absztrakt nélkül.

• A pénzügyi fogyazstóvédelmi szabályok aktuális változásai az Európai Unió jogalkotási folyamatainak tükrében

  Hajnal Zsolt

  Megtekintések száma:

  132

  Absztrakt nélkül.

• Néhány gondolat a női munkavállalók közösségi szintű védelméről

  38-46

  Zaccaria Márton Leó

  Megtekintések száma:

  126

  Absztrakt nélkül.

• Egy problémás szabályozási örökség az új anyagi büntetőkódexben: az életveszélyt okozó testi sértés

  47-78

  Kőhalmi László

  Megtekintések száma:

  175

  A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012.évi C. törvény újabb jelentős szabályozástörténeti
  állomást jelent a magyar büntetőjogban. A szakzsargonban nemes egyszerűséggel, csak új
  Btk.-nak nevezett kódex különböző kritikákat kapott mind jogirodalom, mind a jogalkalmazás
  művelőitől.2 Az észrevételek azonban átsiklottak egy olyan szabályozási megoldás felett,
  amelynek létjogosultsága – véleményem szerint – meglehetősen vitatható. Az egymásnak
  feszülő bírósági ítéleti indokolások is bizonyítják, hogy az életveszélyt okozó testi sértés
  tényállása az egyik legproblematikusabb szabályozási megoldás az „1978-as” büntető anyagi
  kódexünkben. E tanulmányban a fenti téma körüljárására teszek kísérletet.

• A magyar büntető igazságszolgáltatás az államalapítást követő első századokban a római és az európai jogfejlődés tükrében

  Háger Tamás

  Megtekintések száma:

  249

  Der Aufsatz stellt die Strafjustiz der ersten Jahrhunderte nach der ungarischen Staatsgründung, des Zeitalters der Könige aus dem Hause Árpád im Spiegel der römischen und westeuropäischen, besonders der fränkischen Rechtsentwicklung vor. Er untersucht neben der Entstehung des ungarischen Gerichtssystems die Ordnung des Strafverfahrens, eingehend auf die Ladung, die Beweisverfahren, besonders die Gottesurteile, den Gerichtsbeschluss und den Rechtsbehelf.

  Die Arbeit ist rechtsgeschichtlichen Inhalts, aber wo es möglich ist, und Parallelen gezogen werden können, vergleicht sie solche Einrichtungen des ehemaligen und modernen Rechts miteinander, die während der Rechtsentwicklung unverändert Teil des Strafprozesses geblieben sind.

  Dem einleitenden Teil folgend geht sie als Erstes auf den Begriff und Zweck des Strafverfahrens ein; diesen Zweck definiert sie nach den literarischen Quellen als die Belangung der die Staatsordnung verletzenden Person.

  Auf die geschichtliche Entwicklung besonders des Zivilrechts, aber auch des Strafrechts hatten die römisch-rechtlichen Wurzeln großen Einfluss. Der Aufsatz bietet einen Überblick über die organisatorischen und prozessualen Grundlagen der römischen Strafjustiz, sowie die einzelnen Straftaten und die ihre Beurteilung regelnden Normen. Es wird betont, dass bereits im römischen Recht solche konstitutionelle, den europäischen Standards entsprechende Prinzipien zur Geltung kamen, wie die Öffentlichkeit der Verhandlung oder das Recht auf Verteidigung.

  Nach der Analyse der römisch-rechtlichen Grundlagen wird die Entwicklung des mittelalterlichen europäischen Strafrechts untersucht. Die Rechtsgeschichte, die Rechtsentwicklung Kontinentaleuropas hatte bedeutenden Einfluss auf die Regeln des ungarischen Strafprozessrechts. Besondere Hervorhebung verdient in diesem Teil das Recht des Fränkischen Reichs.

  Nach der Beleuchtung des europäischen strafrechtlichen Hintergrunds analysiert der Aufsatz die Strafjustiz der Könige aus dem Hause Árpád. Er stellt die Entwicklung des Gerichtssystems, die Rechtsprechung durch den König, dann durch die Großwürdenträger, die Entstehung des ordentlichen Gerichtssystems und der Gerichte auf dem Land vor, hinweisend darauf, dass bereits zu Anfang der Herrschaft der Könige aus dem Hause Árpád solche wichtigen königlichen Dekrete erlassen wurden, die die Entwicklung des Strafrechts wesentlich bestimmt haben.

  Nach dem Überblick des Gerichtssystems untersucht die Arbeit einzelne wichtige Rechtsinstitute des Strafprozessrechts. Eine solche grundlegende Einrichtung ist die Beiladung, die der Ladung des modernen Rechts entspricht. Die Adeligen konnten ausschließlich durch ordnungsgemäße Ladung beigeladen werden, im Gegensatz zu den Leibeigenen, in deren Strafsachen der Gutsherr aufgerufen wurde, sie vor Gericht zu stellen.

  Sehr wichtige Rechtsinstitute des Strafverfahrens sind des Weiteren die einzelnen Beweisverfahren, die anfangs in Gottesurteilen sakraler Charakter wie den Proben beziehungsweise dem Zweikampf in Erscheinung traten. Neben den Gottesurteilen können als weitere Beweisverfahren der Reinigungseid sowie der formelle Zeugenbeweis erwähnt werden, aber schon früh bekannt war auch der Urkundenbeweis.

  Der Aufsatz unterzieht die Urteilsfindung im Prozess separat einer Untersuchung, hervorhebend, dass im Verfahren gegen den Adeligen die Öffentlichkeit zur Geltung kam, seit König Béla III. wurde über die Verhandlung sogar Protokoll geführt. Um ein Urteil musste das Gericht ersucht werden, und es wurde vom Gericht gefällt.

  Die Arbeit berührt schließlich einzelne wichtige Fragen des Rechtsbehelfs mit der Bemerkung, dass vom Rechtsbehelf im modernen Sinne genommen im Zeitalter der Könige aus dem Hause Árpád noch nicht gesprochen werden kann. Das Rechtsmittel zielte zu dieser Zeit noch nicht auf die Beseitigung der Fehlentscheidung, sondern konnte die Justizverweigerung seitens des Gerichts oder gewisse Formwidrigkeiten beanstanden.

• Az asszisztált reprodukciós eljárások a jogi szabályozás tükrében - különös tekintettel az in vitro embrió helyzetére

  Navratyil Zoltán

  Megtekintések száma:

  246

  Absztrakt nélkül.

• Munkaerő-kölcsönzés és a szerződéskötési szabadság korlátozása

  Waldmann Gábor

  Megtekintések száma:

  85

  Absztrakt nélkül.

• Az élőlények jogalanyiságának környezeti etikai háttere

  Bányai Orsolya

  Megtekintések száma:

  203

  In the focus of the discipline of environmental ethics stands the moral relationship between human beings and the environment. The development of this science was necessary due to the traditional anthropocentrical approach, which provided an excellent moral base for the exploitation of our natural environment.

  Although nature was the focus of much of nineteenth and twentieth century philosophy, contemporary environmental ethics only emerged as an academic discipline in the 1970s. Basically two main lines can be distinguished: the invidualistic and the holistic approach. The main idea of individualism (biocentric), similarly to traditional anthropocentrical paradigm, is that only individuals can represent value, which must be respected by others. These individuals are not only human beings, but all living being?, because each individual living thing in nature - whether it is an animal, a plant, or a micro-organism - is a ‘teleological-center-of-life’ having a good or well-being of its own which can be enhanced or damaged, and that all individuals who are teleological-centers-of life have equal intrinsic value (or ‘inherent worth’) which entitles them to moral respect. The holistic approach offers a totally different solution by extending the moral concern to the whole biosphere.

  Hereinafter this article, along with the most popular disciplines of environmental ethics, examines whether non human beings can have legal standing or not.

• Lehetséges kutatási módszerek a közbeszerzésben - résztvevő megfigyelés és interjú -

  Balla Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  102

  Absztrakt nélkül.

• Sebők Gergely nemeslevele 1611-ből

  1-11

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  84

  Absztrakt nélkül.

• Az alternatív vitarendezés lehetőségei és korlátai az egészségügyi szolgáltatók és a betegek közötti konfliktusok tekintetében

  55-63

  Zákány Judit

  Megtekintések száma:

  113

  Absztrakt nélkül

• Gondolatok az amerikai társasági jogról

  53-58

  Plásztán-Brehószki Márta

  Megtekintések száma:

  91

  Absztrkat nélkül.

• Beszámoló A büntető szankciórendszer fejlesztésének lehetőségei címmel megrendezett tudományos ülésről

  Tarr Ágnes

  Megtekintések száma:

  104

  Absztrakt nélkül.

• A téves ténymegállapítás egyes pszichológiai aspektusai

  Elek Balázs

  Megtekintések száma:

  332

  Psychology plays a main role in the criminal procedure. The psychological methods started being used only in the 19th century. During the legal proceedings the autorities must deal with people. The behavior of the people is very different. The authorities must know the basic rules of the psichology to understand the accused people and witneses. The human memory has a lot of regularity. The knowledge of these regularities make easier the efforts of the authorities to get the truts. The importance of the pschichological knowledge in the legal occupation is unquestional. Overbearing police methods creat too high risk of false confession and are not likely to yield factually reliable information from the accused. A significant number of confessions that result in wrongful convictions are obtained through coercive questioning. This paper examines false confessions and discusses the psychological and social factors that influence the verdict in criminal procedure and how often do false confessions lead to miscarriages of justice. In determining the admissibility of confession evidence, the courts have to considere factors such as mental abuse in addition to physical force and threats.

• A mulasztás, mint jogellenesség az orvosi jogi jogviszonyban

  Kaprinay Zsófia

  Megtekintések száma:

  98

  Absztrakt nélkül.

• Nótári Tamás: A jognak asztalánál… 1111 jogi regula és szentencia latinul és magyarul. Budapest, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2008.

  Szalóki Gergely

  Megtekintések száma:

  146

  Absztrakt nélkül.

• Cicero – Válogatott védőbeszdek I.

  40-42

  Matura Tamás

  Megtekintések száma:

  92

  Absztrakt nélkül.

• A jogorvoslathoz való jog érvényesülése a végrehajtási eljárásban

  49-76

  Németh Zoltán György

  Megtekintések száma:

  152

  Absztrakt nélkül

• A szoftverek jogi helyzete az Európai Unióban

  181-201

  Farkas Henrietta Regina

  Megtekintések száma:

  192

  Absztrakt nélkül

• Pénzügyi fogyasztóvédelem és pénzügyi kultúra

  38-48

  Gajdos Martina

  Megtekintések száma:

  318

  A 2008-as globális gazdasági válság rávilágított arra, hogy a pénzügyi szolgáltatók és fogyasztók közötti információs aszimmetriára és a fogyasztók kiszolgáltatottságára tekintettel, utóbbiak védelme érdekében azonnali intézkedésekre van szükség. Előtérbe került a pénzügyi fogyasztóvédelem, amely ugyan a jognak egy viszonylag új területe, de mára már igen számottevő szerepet harcolt ki magának. A jelentősége pedig napról-napra egyre csak nő.

   

  Sajnos azonban a magyar lakosság pénzügyi kultúrája rendkívül alacsony. Ez jelentős kockázatokat hordoz magában, hiszen az alacsonyabb pénzügyi ismeretekkel rendelkező állampolgárok rendszerint kevésbé aktívak a gazdasági életben és tömegesen hoznak számukra nyilvánvalóan kedvezőtlen döntéseket. A pénzügyi kultúra fejlesztése tehát elengedhetetlen.

   

  A pénzügyi tudatosság meglátásom szerint elsődlegesen a pénzügyi ismeretekre vonatkozó tudásanyag átadásával és terjesztésével, azaz az oktatással fejleszthető a leghatékonyabb módon. Az oktatással elsődlegesen a legfiatalabb generációkat kellene célozni, és a gyermekek oktatására kellene a fő hangsúlyt fektetni, hiszen a gyerekek rendkívül fogékonyak az új ismeretek elsajátítására, és ők fogják a legjelentősebb hatást gyakorolni a jövőre. Ha pedig a pénzügyi tudatosságra nevelés már egészen fiatal korban elkezdődik, akkor mire ezek a gyerekek felnőnek, addigra már rutin-szerűen fognak tudatos pénzügyi döntéseket hozni, így a következő generáció már úgy nőhet fel, hogy képes megfelelően „bánni a pénzzel”.

• A vagyoni értékű jogok apportálhatósága és az egységes szabályozás hiányának problematikája

  114-120

  Lehoczki Zóra Zsófia

  Megtekintések száma:

  443

  According to the new Hungarian Civil Code, the funders of the legal entities have to make contributions to the authorised capital and the two forms of these contributions are the contribution is cash and the contribution in kind. The regulation states that proprietary rights can also be transferred to the capital of businness accociations, by those funders, who are entitled to demise them.

  The judicial practice unanimously defined the rules in those cases, when the object of contribution in kind is a certain proprietary right, especially when the right is connected to the real estate. On the other hand, the Civil Code does not contain a list of those proprietary rights, which can be transferred to the authorised capital and unfortunately, different acts contain different lists of these rights.

  The three mentioned acts are the following: the personal income tax act, the act about the fees and the accounting act. All of them contain a list of proprietary rights and some of the items are regulated by all the three of them but most of the items are different, which means it is impossible to create an accurate list of these rights. For example, the list in the personal income tax act contains only five items, on the other hand, the accounting act contains two lists and both of them are unfinised.

  Because of the lack of unified rules, it is impossible to define which proprietary rights can become the objects of contribution in kind and this misfortunate situation causes a lot of unwanted indefinability and states a lot of questions.

  In my essay I introduce this problem and I use a chart to illustrate the differences between the mentioned lists. In my opinion, this problem could be solved with an unified list, which is normative for every regulation in connection with the proprietary rights or the Civil Code should contain a list of those proprietary rights, which can be the objects of contribution in kind.

• Reform des Gesellschaftsrechts in Europa

  Szikora Veronika

  Megtekintések száma:

  208

  Absztrakt nélkül.

• Választottbíróság elé vihető ügyek a magyar jogban

  Tóth László

  Megtekintések száma:

  82

  Absztrakt nélkül.

• Kereskedés szén-dioxid kvótákkal (Zenke–Fuhr, Handel mit CO2-Zertifikaten)

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  100

  Absztrakt nélkül.