Keresés

Keresési eredmények

• „Ki sótalanítja Karthágó földjeit?” – A volt Jugoszlávia területén zajlott fegyveres konfliktusok (1991-1999) egyes nemzetközi környezetvédelmi jogi vetületei

  Végh Károly

  Megtekintések száma:

  94

   

  Általánosan elfogadott nézet, hogy egyetlen háború sem vívható meg anélkül, hogy ne ártana a természetnek, sőt, ne rombolná le azt; ennél fogva, hosszú időn át a háborúk e hatását elkerülhetetlen következménynek tekintették, melynek megakadályozására nem született átfogó, nemzetközi rezsim.

  A nemzetközi közösségben, az 1990-es években kiteljesedő értékrendváltozás nyomán, azonban egyre erősödött az igény a környezet védelmének háborúk idejére való kiterjesztése iránt is. E folyamattal egyidejűleg a világ számos régiójában törtek ki fegyveres konfliktusok, melyek sajátos esettanulmányokként mutatják be a nemzetközi jogi szabályozás és annak gyakorlati érvényesülése közötti, gyakran ellentmondásos kapcsolatot.

  A tanulmány középpontjába állított, a volt Jugoszlávia területén zajlott konfliktusok számos súlyos kérdésre és hiányosságra hívták fel a nemzetközi közvélemény figyelmét, elsősorban két területen: bizonyos, veszélyesnek tekinthető objektumok támadását, valamint a szegényített urániumot tartalmazó lövedékek használatát illetően, mindkét esetben felvetve a támadásokban közvetlenül érintett Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO), valamint tagállamainak esetleges nemzetközi jogi felelősségét.

  A tanulmány első részében vizsgált veszélyes objektumok támadását illetően átfogó képet az UNEP által készített jelentés biztosít, mely azonban maga is több tekintetben árnyalt, olykor ellentmondásosnak tekinthető megállapítást is tartalmaz. A támadások pontos környezeti hatásának tisztázatlansága mellett számos további kérdést hagy nyitva a releváns nemzetközi jogi szabályozás is. Az 1949-es genfi egyezmények és 1977-s kiegészítő jegyzőkönyveik szabályai alapján ugyanis a támadott objektumok nem minősülnek veszélyesnek, ennél fogva kiemelten védettnek, annak ellenére, hogy támadásaik kimutatható környezeti károkat okoztak.

  A tanulmány, és egyben a vizsgált jogterület kulcsproblémája azonban a jogsértés minimális határértékének tisztázatlansága, illetve ésszerűtlenül magasra helyezése, melynek révén csupán a rendkívül nagy területet érintő és páratlanul súlyos szennyezés minősül az egyezmények megsértésének. A szerző megítélése szerint e kritériumrendszer átértelmezése lehet az első lépés a környezet háborúk idején való hatékony védelme kidolgozásához.

  A második vizsgált kérdésként vizsgált szegényített uránium tartalmú lövedékek használata a megosztott és kiforratlan tudományos álláspont miatt további jogbizonytalanságot eredményez.

  Noha e lövedékek a hatályos nemzetközi hadijogi szabályozás alapján nem minősülnek kifejezetten tiltott fegyvereknek, az ilyen lövedéket alkalmazó feleket kifejezett körültekintési és elővigyázatossági kötelezettség terheli a polgári lakosságot érintő káros mellékhatásokat illetően.

  E kérdés tehát továbbra is lezáratlan, azonban a szerző nem zárja ki annak lehetőségét, hogy amennyiben a jövőben e mellékhatások tudományos alapossággal is bebizonyosodnak, a NATO, illetve tagállamai nemzetközi jogi felelőssége felmerüljön.

  Összefoglalóan megállapítható, hogy a hatályos szabályozás, az elmúlt évek fejlődési tendenciái ellenére továbbra is több hiányossággal küzd, különösen a felelősség megállapítása és a kikényszerítési eljárások tekintetében.

  Noha az elkezdett folyamatok a jövőben kiteljesedhetnek, mindaddig, amíg a jelen nemzetközi rendszerben a háborúindítás továbbra is az államok gyakorlatának része, a környezet háborúk idején való védelmének lehetőségei korlátozottak maradnak.

• Kelsen államelméletének alapjai

  Tóthné Veszprémi Bernadett

  Megtekintések száma:

  123

  Hans Kelsen was maybe the most famous philosopher of positivism. He became known from various theories that he made in the philosophy of law. Evolution was the characteristic feature of his scienfitic achievement. We can see this development for example in the theories 'origin of the state' and 'will of the state'.

              In 1925 Kelsen made a resume of his theories. This was the "Allgemeine Staatsrechte", which was followed by the "Grundriss einer allgemeinen Theorie des Staates" (Basic rules of the theory of the state) in 1926, which was the shorter form of the previous resume. The following summary can be made of these studies:

  Kelsen made a thorough and detailed examination of the science of law, and realized that the point of view juristical a sociological theories are mostly influenced by the political tendencies. He criticized the dual system of the law of the rules and the law of the individual and he did not make difference between law and state.

              State is somehow the order of the human behaviour. State can be only mentioned as order, where human facts and human behaviour are in symphony. When the rules of the state are dominant, people observe its instructions, sometimes in spite of the different rules of nature. The will of the state doesn't mean all the will of every human being of the state, it's different, it means, that all the rules are made by the state are valid.

              State is not only some kind of authority and a valid order, which is followed by people of the state, it is also effective. This effective means, that people of the state observe the instructions of the state, they act according to these instructions. The system of the rules don't make this effinence on its own, it is helped by the psychologically processes of human beings, that they are obedient to these rules.

  Law and state exist when its authority is felt, and this authority can be felt only in case, when law and state exist. Validity means, that rules must be followed. Validity doesn't depend of efficiency (if it is regularly followed by people). Anyway, the rule which is followed by nobody is not valid, but there is no rule, which is followed by everybody. Permanency is not the prerequisite of validity.

              We can draw up the following question: why seems to be different the act of the state to other type of acts. Every act of the state is committed by a human being, nevertheless we consider this act to the state. Kelsen says, that 'state' is a fixed point of special human acts. We can consider an act as natural or normative one. An act is natural, when it is caused by natural processes. But an act, when it is committed by a human, and the same time it is the manifestation of the state, it corresponds to the order of norms. Norms are rules, and if we follow them, our acts can be considered as a normative act.

              State can be considered as a group of acts, which can be obtained by force. Obtaining is not the way of enforcing the law, it has got only preventive and deterrent function.

              Kelsen sets up the formal an the material definition of the state itself, the definition of state organization, and makes difference of them. Formal state is a larger category, it means the order of law, and all the legal acts. Material state is a smaller category, it contains only some types of norms, like applying the law, and the rules of administration. Material state organization is also a smaller category than formal state organization. It means those acts which are used for obtaining, and also means the function of administration.

              In his studies Kelsen criticized the dual system of the law of the rules and the law of the individual and he said, that law and state is the same. State is equal to all the rules of law, and makes them valid. That is why state can be regarded as law.

• Merre tovább európai büntetőjog?

  Pápai-Tarr Ágnes

  Megtekintések száma:

  116

  Depuis l’entrée en vigeur du traité d’Amsterdam, la Cour de justice des Communautés européennes a de plus amples compétences dans le Titre VI du traité sur l’Union (3e pilier) consacré á la coopération policière et judiciaire pénale. Á partir de ce moment on peut rencontrer plusieurs arrêts concernant le droit pénal. L’affaire Procédure pénale contre Maria Puppino joue un rôle essentiel parmi ces arrêts. C’était la première fois que la Cour de Justice des Communautés européennes a été saisie d’une question préjudicielle sur l’interprétation d’une décision-cadre adoptée dans le cadre du troisième pilier.

  Dans cet arrêt la Cour souligne l’extention de l’obligation d’interpretation conformément á la décision cadre même si le résultat est contraire aux lois pénales ou procédure pénale internes. Quelques temps après «La Cour de Luxembourg limite la souveraineté des États en matière pénale» -écrivait-on dès le 15 septembre 2005 dans un grand quotidien. Les revues juridiques en droit pénal ont adopté le même ton: «La Cour de justice des Communautés européennes limite la souvaireneté des États en matière pénale.»

  La Cour de Justice a déclaré que la protection de l’environnement constituait un des objectifs essentiels de la Communauté, c’est pourquoi la Communauté a la compétence pour rendre des décisions visant au rapprochement des sanctions des états membres dans ce domain.

  De nos jours la question du droit pénal européen est de plus en plus actuelle, malgré cette substancielle européanisation, de nombreux pénalistes et les états membres défendent plus que jamais les particularités nationales.

  La présente contribution montre brièvement l’histoire du troisième pilier concernant la coopération policière et judiciaire. Puis j’analyse en détail ces deux arrêts mentionnés ci-dessus qui présentent la situation actuelle du droit pénal dans l’espace de l’Union européen.  En suivant les arrêts de la Cour de Justice on peut constater une forte européanisation dans ce domaine mais en même temps on peut voir une certaine «bataille» de compétence entre les institutions européennes notamment entre la Comission et le Parlement contre le Conseil. La Comission veut obtenir de plus en  plus de compétence. En ce qui concerne les états membres, les participants dans le procès préjudiciel combattent contre la Comission et accentuent qu’il faut que le troisième pilier reste dans le cadre de coopération intergouvernementale et ils ne veulent pas renoncer á leurs souvairenités et leurs spécialités dans le domaine pénal. On peut dire qu’il y a deux champs de bataille dans le droit pénal européen, d’une part entre les institutions européennes, d’autre part entre les états membres et l’Union.   

  Dans la «bataille» c’est la Cour qui essaie de résoudre ce problème, donnant de plus en plus de droit á la Comission, renforcant les élements communautaires dans le troisième pilier. Malgré les protestations des États membres, la Cour limite leurs souveraineté en matière pénale. La communautarisation de droit pénal a déja commencé mais il reste beacoup de questions ouvertes. Dans mon article, j’ai posé ces questions et j’ai essayé de trouver les réponses possibles présentant les arguments des differentes parties.   

• Tunyogmatolcs Községi Önkormányzat pénzgazdálkodása – Az önhibáján kívül működési forráshiányos önkormányzat

  56-65

  Magyar Viktória

  Megtekintések száma:

  85

  Absztrakt nélkül.

• A parancsnoki nyomozati és fegyelmi jogkör - kompromisszum a büntető felelősségre vonás gyorsítása és egyszerűsítése érdekében?

  51-65

  Szűcs Zoltán

  Megtekintések száma:

  124

  Absztrakt nélkül.

• A büntetőjogi és a polgári jogi felelősség jogkövetkezményeinek összevetése

  47-60

  Zoványi Nikolett

  Megtekintések száma:

  155

  Absztrakt nélkül

• Az előzetes letartóztatás helyettesítésére szolgáló jogintézmények

  41-54

  Kovács Zsuzsa Gyöngyvér

  Megtekintések száma:

  92

  Absztrakt nélkül

• A családon belül bántalmazottak büntetőjogi védelméről

  73-99

  Pápai-Tarr Ágnes

  Megtekintések száma:

  327

  A családon belüli erőszak jelensége az emberiség történetével egyidős. Különböző történelmi korszakokban azonban más volt mind a társadalmi, erkölcsi, mind a büntetőjogi megítélése is. Napjainkra az bizonyos, hogy a büntetőjognak egy komplex és jól átgondolt védelmi rendszert kell kiépítenie és működtetnie azért, hogy a családon belül bántalmazottak jogait védje, de legalábbis erre mindenképpen kísérletet tegyen. Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy a büntető anyagi jog a családon belül bántalmazottak hatékony védelmét milyen eszközöket felsorakoztatva igyekszik megoldani. Célom, hogy gyűjteményét adjam elsősorban azoknak a büntető anyagi jogi rendelkezéseknek, melyek a családon belüli erőszak áldozatait vagy azokat is hivatottak védeni.

• Az új Btk. időbeli hatálya az egyes általános részi rendelkezések tükrében

  63-72

  Antal Zsófia

  Megtekintések száma:

  104

  Act of 2012 on the Criminal Code came into force on the 1st of July 2013 after a long codification period.  A new Criminal Code always leads to problems in application of law, therefore, it is quite actual to make an examination on new provisions. Some classic provisions of the General Part remained the same, although the penalty system and some other regulations have been renewed. The temporal scope of the new code will possibly be in focus for years.

  The aim of this research is to take an examination on the case law and judicial decisions of Hungarian courts related to temporal scope of the new Criminal Code that is a significant part of this paper. The new Hungarian Criminal Code has been required to be prepared more severe than the former code. The other aim of this research is to revise the new provisions of the General Part resulting in statements about whether these new rules are more severe or more lenient than the Act IV of 1978.For this purpose a close legal interpretation shall be taken into account.

• Az Európai Külügyi Szolgálat szerepe – út a szorosabb európai integráció felé?

  Szabó Fruzsina Mariann

  Megtekintések száma:

  188

  This essay examines the impact of the European External Action Service (EEAS) on the development of the European integration. First, the historical and institutional precedents, and the development of external institutional system of the EC (EU) are presented. Then it is mentioned in greater details which factors led to the establishment of the institution of the High Representative (HR) and its assisting European External Action Service. The EEAS’s role is analyzed and assessed primarily from the standpoint that – given its operation and power – how the creation of this institution can strengthen the achievement of a closer European integration. This issue is analyzed especially in relation with cooperation, and division of tasks and power with the other EU bodies and institutions that play decisive role in the implementation of the EU’s external actions.

• A szerv- és szövetadományozás polgári jogi érvényesíthetõsége, avagy jogi szabályozásának ellentmondásai

  Kiss Nóra

  Megtekintések száma:

  116

  Developments in the last centuries in the fields of pharmacy and surgery have had a beneficial effect on the treatment of various diseases and injuries. As a result these two areas have attracted the support and admiration both of the scientific world and the general public.

  The examination of the effects of taking part by human beings has become unavoidable in the healing process. This relationship is unusually complex regards scientific opportunities and fragile in respect of people’s defencelessness.

  Important legal background material is available today relating to organ transplantations. It must be recognized, however, that this legal corpus has been a long time in the making and is still taking shape even today. Although people are trying to establish suitable legal framework for medical law, there are still some weak points and „prejudices”. Nowadays it is necessary to make an attempt at reconciling medical science and law not forgetting about the fact that their approaches are different.

  Medical law is not just about damages. Informing about the topic, the rights and the possibilities, preventing the trials: all of these things are more important. First of all, this is a life-saving procedure and money can not „repair” the problem in that case. Although it sounds cliché, it is true: you can not replace the unpurchasable organ by money. On the other hand, this should be a teamwork between the donors and recipients. They have to cooperate. The „job” of the law – which tries to be objective while it makes rules- should be to consider both views.

  It is well-known that the waitinglists are very long. What is the reason? What kind of solution is able to make the waiting-time shorter? These are very serious questions but the efficient transplantation is the most important. Transplantation is one thing and surviving it is another. And top of all that there is the problem of the „tragedy of the transplantation”: it is often said that donors have no rights. Which should/ can be preferred : the right to live or the right to voluntarism?! Can you decide which system (opt-in or opt-out donation system) gives better solution?!

  Giving a right answer is not so easy. Opt-out system may increase the level of available organs but it does not mean necessarily that there will be more organs for donation with absolute certainty. That is why you can not say simply that the „donor-licence” is a bad idea. There are lot of „ingredients” you should consider: technical developments, public education and last but not least social acceptance. According to the law in the opt-out system doctors should not ask the relatives about their opinions but it is said they usually do it. Is this an efficient system?!

  In my opinion an effective „dialogue” is needed -not only between law and medical science but between the organ donation systems, too- for the sake of a „flexible” legal background which can take part actively in our everydays in the 21st century. 

• A közigazgatási büntetőjog fejlődése a német jogban

  Árva Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  120

  In dieser Studie versuche ich die historische Entwicklung des Begriffs Verwaltungsstrafrechts, die Änderungen der Dogmatik und die Kodifikation des Ordnungswidrigkeitenrechts vorstellen. Das Rechtswissenschaft interessierte sich lange für die Wesensverschiedenheit zwischen Verbrechen, Vergehen und Übertretungen, also das Problem der Dreiteilung, aber die wichtigste von diesen Fragen war der qualitativ- quantitative Charakter des Unterschiedes zwischen den Übertretungen und den anderen Delikten. Weitere Schwierigkeit war die Festsetzung der Natur der Übertretungen und der Poliezeiübertretungen. Diese Frage war auch ein Forschungengebiet der Internationale Kriminalistische Vereinigung, aber nach viele Kongress und Landesversammlung bliebte die Probleme nicht gelöst.
  Die Bestimmung des selbständigen Verwaltungsstrafrechts versuchten zahlreichen Experten. In 1902 publizierte James Goldschmidt eine Monographie über das Verwaltungsstrafrecht, und leitete seine Theorie von Begriffen Verwaltungswidrigkeit und Verwaltungsdelikt ab und unterschneidete das Verfassungsstrafrecht und Verwaltungsstrafrecht. Der Arbeit löste eine heftige Diskussion aus. Die wesentliche Punkte der Diskussion waren weiterhin die folgende: die strarfrechtliche und die verwaltungsrechtliche Natur der Übertretungen.
  Nach 1945 veränderte sich sehr das Strafrecht und das Nebenstrafrecht im deutschen Recht. Im Wirtschaftstrafgesetz von 1949 traff eine materialle Unterscheidung nach Methode Eberhard Schmidt zwischen Straftaten und Ordnungswidrigkeiten. Auf dieser Grundlage schaffte der Bundesgesetzgeber das Gesetz über Ordnungswidrigkeiten vom 25. März 1952. Nach dem Inkrafttreten dieses Gesetz waren keine Ordnungswidrigkieten mit Freiheitstrafe bedroht, und die wichtigste Sanktionart war die Geldbußstrafe. Der Arrest bleibte nur als zwingende Sanktion neben der Geldbusse eingeführt, damit löste auch die verfassungsrechtlichen Problemen.
  Die Kodifikation war notwendig, weil das OWiG 1952 ein Rahmengesetz war, und Organistaions- und Verfahrensproblemen tauchten auf, beispielweise über die Vereinbarkeit den Ordnungswidrigkeiten und den Verwaltungsregelwidrigkeiten.
  In 1968 kam zustande das Gesetz über Ordnungswidrigkeiten, aber mit der neuen Kodifikation wurden die Diskussion nicht geschlossen. Das Gesetz gibt eine formelle Definition: eine Ordnungswidrigkeit ist eine tatbestandmässige, rechtswidrige und vorwerfbare Handlung, der mit Geldbusse bedroht ist. Aber die Frage der materiellen Definiton der Ordnungswidrigkeiten eschäftigen die Rechtsliteratur bis auf den heutigen Tag.
  Endlich stelle ich in diese Studie die grundlgenden materiellrechtlichen und verfahrensrechtlichen Rechtsinstituten vor, also den Geltungsbereich des Gesetzes, die Grundlagen der Ahndung, das Sanktion des Ordnungswidrigkeit, also die Geldbuße, und das Geldbußverfahren.

• A meghatalmazottakra vonatkozó szabályok a hatályos Polgári Perrendtartás és a 2008. évi XXX. törvény tükrében

  Alföldi Ágnes Dóra

  Megtekintések száma:

  111

  Absztrakt nélkül.

• A fogyasztói szerződés és alanyai

  28-37

  Zoványi Nikolett

  Megtekintések száma:

  170

  Absztrakt nélkül.

• Az európai szerződési jog fejlődésének tendenciái

  43-52

  Török Éva

  Megtekintések száma:

  151

  Absztrakt nélkül

• A szoftverek jogi helyzete az Európai Unióban

  181-201

  Farkas Henrietta Regina

  Megtekintések száma:

  191

  Absztrakt nélkül

• A pszichiátriai betegek gyógykezelése elrendelésének és bírósági felülvizsgálatának elméleti és gyakorlati kérdései

  65-80

  Kerekes Szilvia

  Megtekintések száma:

  206

  We can see that the practice of the judicial inspection is not always in accordance with the legislation.

  The decisions made during the judicial inspection should be written down and delivered as soon as possible. The patient, the head of the institute and the designated medical doctor must be heard smoothly in all cases. All these questions form essential elements of the legal institution of judicial inspection, and, unfortunately, they are still waiting for legal clarification.

• Beszámoló Az új büntetőeljárási törvény első éve címmel megrendezett konferenciáról

  Szabó Krisztián

  Megtekintések száma:

  82

  Absztrakt nélkül.

• A helyi önkormányzatok és az Alkotmány a pénzügyi jog aspektusából

  Csűrös Gabriella

  Megtekintések száma:

  125

  In my study I deal with the connection between the local governments and the Constitution in the aspect of Financial Law.

  The local governments’ essential rights have been laid down  in the Constitution in a separate (IX.) chapter. The defence of the local governments is different from the defence of fundamental human rights. The latter has the test of necessity and proportionality. The local governments’ constitutional rights can be restricted until the infringement of its fundamental contents.

  I examined the rights of the local governments connected with the Financial Law, so I was engaged mainly in the financial support of it and the right of property and tax assessment. The Constitutional regulation of the financial support is most unique. The difference is that this paragraph (44/A. § (1) c) is not a rule of competence and jurisdiction however an obligation for the state to guarantee the self income and the proper state support to the local governments. The most important own sources are the taxes, which are necessary to discharge the duties. The authority to issue taxes derives from the Constitution - 70/I. § and 44/A. § (1) d. These paragraphs  prescribes that every natural and legal person must contribute to rates and taxes depend on their income and estate.

  The local governments may issue taxes within the framework of law, but their legislation is wide-ranging within it, for this reason there are a lot of instructive judgements of the Constitutional Court.

• Személyes adatok védelme az interneten

  Mező István

  Megtekintések száma:

  76

  Absztrakt nélkül.

• A csalás értelmezési lehetőségei az osztrák büntetőjogban

  Madai Sándor

  Megtekintések száma:

  131

  It is a well known fact that the legal system of Hungary has a close relation to the legal system in Austria. This should be interesting to examine on which grounds and points the two systems differ from each other. To achieve this challenge, provisions of fraud – as an ancient legal institution – could be a perfect starting point. The essay would like to stress the most important significances of fraud in Austria from both scientific and practical viewpoints.

• Ismertető az Évtizedek a kriminológiában – Szabó Dénes 80 éves című kötetről

  20-22

  Kovács Zsuzsa Gyöngyvér

  Megtekintések száma:

  162

  Absztrakt nélkül.

• A felelősség intézményének alakulása a kezdetektől a XX. század végéig

  69-85

  Zoványi Nikolett

  Megtekintések száma:

  175

  Absztrakt nélkül

• Az autóbusszal közlekedő utasokat az Európai Unióban megillető jogok

  27-37

  Zoványi Nikolett

  Megtekintések száma:

  219

  The European Parliament and the Council adopted new rules for passengers traveling by buses. The 181/2011/EU Regulation concerning the rights of passengers in bus and coach transport developed a strict liability of bus carriers in cases of delay and cancellation. It deals with accidents, the meaning of right to information, handling of complaints, and the non-discrimination and mandatory assistance for disabled persons and persons with reduced mobility.The Regulation is entered into force on March 21st 2013. The article is about to analyze the content and the meaning of these new rules and rights passengers have when they use bus transportation.

• EU-Ukrajna Társulási Szerződés, avagy az európai integráció új formája

  Szabó Fruzsina Mariann

  Megtekintések száma:

  154

  Absztrakt nélkül.