Keresés

Keresési eredmények

• A háromfaktoros evési kérdőív alkalmazási lehetőségei a marketingkutatásban – Nem és generációk közötti eltérések

  3-20

  Keller Veronika

  Dernóczy-Polyák Adrienn

  Ercsey Ida

  Megtekintések száma:

  158

  Az elhízás a fejlett országokat érintő népbetegség. A túlsúly és az elhízás, mint rizikófaktor komoly anyagi terhet jelent egyéni, foglalkoztatói és állami szinten, mind a megelőzés, mind a kezelés fázisában. A nemzetközi és hazai szakirodalomban több kutatás foglalkozik az egészségmagatartás dimenzióinak vizsgálatával komplex megközelítésben, vagy egyes kiemelt területekre (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, testmozgás, élelmiszerfogyasztás) fókuszálva. Az élelmiszerfogyasztás vizsgálatához kifejlesztett tesztek közül a Háromfaktoros Evési Kérdőív (TFEQ 21 és 18) magyarországi adaptálása már megtörtént. A hazai és külföldi kutatók az eredeti 51 tételes skála és annak rövidített változata értelmében három evési stílust azonosítottak elhízott és normál testsúlyú célcsoportokra: (1) érzelmi evés, (2) kognitív korlátozás és (3) a kontrollálatlan evés.
  A tanulmány célja egyrészt az evési magatartással kapcsolatos rövidített skála (TFEQ 16) hazai adaptálási lehetőségének bemutatása, másrészt a demográfiai ismérvekkel való kapcsolat feltárása. Az empirikus kutatás keretében 919 felnőtt egyént sikerült elérni, 45,2%-ban férfiakat, 54,8%-ban nőket. Életkor alapján a Baby Boom nemzedék tagjai 14,7%, az X és az Y generáció 42,5, 42,8% arányban képviselteti magát a mintában. Jelen kutatás eredménye alátámasztotta a szakirodalomban fellelhető faktorstruktúrát, azaz ugyanabban a felépítésben található meg, az érzelmi evés a kontrollálatlan evés és a kognitív korlátozás. A nőkre inkább jellemző mind az érzelmi evés és mind a kognitív korlátozás, mint a férfiakra. A tudatos korlátozás nélküli evés leginkább az Y generáció jellegzetessége.
  A kutatás jövőbeli iránya a fogyasztók evési magatartása alapján történő szegmentálása, illetve a rájuk irányuló marketingprogramok kidolgozása.

  JEL-kódok: I12, M30, M39

• Élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatok csökkentésére irányuló magatartásformák vizsgálata

  63-77

  Tari Katalin

  Lehota József

  Komáromi Nándor

  Megtekintések száma:

  75

  Jelen kutatásban elemzésre kerültek azon OMNIBUSZ kutatásban található állítások, melyek az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatok csökkentésére irányuló magatartásformák 4 változóját kísérelték meg behatárolni. A vizsgált kérdéskörben felsorolt állítások 4 főkomponense:
  1. független, külső hatóság megítélése alapján történő vásárlás,
  2. jelölés alapján történő vásárlás (bio-, ökoélelmiszer, gyártó, termelő, címke, nagy termelő, szezonális),
  3. beszerzési forrásba vetett bizalom alapján történő vásárlás,
  4. élelmiszer-technológia alapján történő vásárlás.
  (Az eredmény a Magyarországon 2013-ban végzett OMNIBUSZ kutatás alapján, a beválasztási kritériumok figyelembe vételének feldolgozásával készült.)
  E főkomponensek elemzése után az első 3 főkomponens került bele a modellbe, mivel a statisztikai elemzés alapján nem volt szignifikáns az „élelmiszer-technológia alapján történő vásárlás” klaszterező változó (F (2,706)=2,154, p=0,117).
  Az így kapott eredmények segítségével létrejött modell elsődleges tartalma, hogy a fogyasztók információ szükséglete nagyon magas. A fogyasztó nem azonos, hanem eltérő területeken informálódik az élelmiszer-bevásárlás előtt, után és közben is. Az információforrásra irányuló szükségletei, valamint igényei eltérő módon – például: a címkére, a jelölésre, a termékazonosításra, technológiára, termelőre, gyártóra, egészségtudatosságra, környezetvédelemre, stb. – jelennek meg az állításokban, teret adva erre vonatkozóan a pontosabb differenciálás lehetőségének. A nemek, a korcsoportok és a szocio-ökonómiai vizsgálatok eredményei alapján a 4 főkomponens közötti fő különbséget a szocio-ökonómiai csoport fogyasztóra gyakorolt hatása adta. Az alacsony, a közepesen alacsony és a közepes („szegényebb”) státuszú csoportok hasonló válaszokat jelöltek. Hozzájuk viszonyítva azonban a magas és a közepesen magas („tehetősebb”) szocio-ökonómiai státuszú válaszadók másik, eltérő állításcsoportot preferáltak. A vizsgált minta alapján a szocio-ökonomiai háttér tehát hat az élelmiszer-fogyasztási szokásokra.
  A kapott adatbázis vizsgálata során az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatok csökkentését befolyásolható információkra rávilágítottunk, melyek a kapott OMNIBUSZ adatai alapján, a 883 válaszadó tekintetében kiemelt szerepet játszottak. A megállapított magatartásformák tovább bővíthetőek, melyek azonban már egy új kutatás tárgyát képezhetik.
  Egy, az NRC Piackutató Intézet (2014) által készített reprezentatív kutatás (N=1 200) alapján szintén arra az eredményre jutottak, hogy a magyar élelmiszer-vásárlók attitűd értékrendszere a változás korszakába lépett. A magyar fogyasztó élelmiszer-bevásárlásaira korábban a „legolcsóbbat keresem” attitűd volt a jellemző. A 2014-es NRC kutatás során beérkezett válaszok vizsgálati eredményeire támaszkodva már hátrébb sorolódott az árérzékeny fogyasztó, mivel megjelent a tudatos fogyasztók azon rétege, akiket már a magasabb minőség és a megfelelő ár-érték arány jobban befolyásol az élelmiszer-bevásárlás során. A két kutatási eredmény elméleti síkon egymást támogatja a magyar élelmiszer-fogyasztók magatartásformáinak definiálása, illetve az információk iránti egyre növekvő szükségleteik megfelelő kielégítésében.
  Ezúton is szeretném megköszönni az adatbázis nyújtotta lehetőséget Prof. Dr. Lehota Józsefnek, aki a Szent István Egyetem képviseletében lehetőséget adott az adatbázis hozzáféréséhez, valamint konzulensemnek, Dr. Komáromi Nándornak támogató munkájáért.

  JEL-kód: D12

• A COVID-19 hatása a sportolási szokásokra

  49-63

  Fenyves László

  Megtekintések száma:

  222

  Az elmúlt időszakban a mindennapi életünket jelentősen meghatározta és átalakította a 2020 márciusában hazánkat is elérő koronavírus járvány. A COVID-19 néven is ismert betegség rövid időtartam alatt rendkívüli kihívások elé állította a gazdaságot és a társadalmat (PATÓ et al., 2021). A kirobbanás után a WHO (Egészségügyi Világszervezet) a tagállamainak azt tanácsolta, hogy fontolják meg a betegség új területekre való behurcolásának megakadályozására, illetve az emberről emberre történő terjedés csökkentésére irányuló lehetőségeket azokban az övezetekben, ahol a vírus már megjelent. Így a kezdeti időszakban a vírus terjedésének lelassítása / megfékezése érdekében az emberek „szabadsága” jelentősen korlátozva lett, a meghozott korlátozó intézkedések következményeként. A távmunkában történő munkavégzés, az éttermek, az oktatási intézmények, a szórakozóhelyek, a sportszolgáltatók, a bevásárlóközpontok bezárása mellett a kijárási korlátozás is a mindennapi életünk részévé vált. Az emberi élet és az egészség védelme hirtelen az egyik legfontosabb „feladattá” vált. Annak ellenére, hogy a személyes kontaktok csökkentése érdekében a sportszolgáltató létesítmények bezárásra kerültek, a testmozgás az eddigieknél is lényegesebb szerepet kapott, ugyanis a járványidőszakban még fontosabbá vált/válik a testünk egészségének megőrzése. A vírus megjelenésekor az Operatív Törzs azt javasolta, hogy próbáljunk meg minél többet mozogni, sportolni az immunrendszerünk erősítése érdekében, hogy az minél hatékonyabban tudja felvenni harcot a kórokozókkal szemben. Viszont a vírus hatására meghozott korlátozó intézkedések a testmozgási és sportolási szokásainkat is nagyban befolyásolta, amely azóta több kutató érdeklődést is felkeltette. A kutatásom során arra keresem a választ, hogy milyen változást eredményezett az emberek sportolási és aktív testmozgási szokásaira / hajlandóságára a járvány. Az elmúlt néhány hónapban egy-két kivételtől eltekintve szinte az összes járvány elleni óvintézkedések eltörlésre került Magyarországon. Ezen oknál fogva annak a felmérését is indokoltnak tartom, hogy milyen mértékben befolyásolta a vírus, nemcsak a korlátozások időszakában a sportolási szokásokat, hanem a korlátozások megszüntetése után is.
  
  JEL-Kódok: I10, I12

• A magyar lakosság étkezési motivációinak vizsgálata a TEMS-modell alapján

  81-93

  Szakály Márk

  Soós Mihály

  Megtekintések száma:

  166

  Tanulmányunk hiánypótló abban a tekintetben, hogy elsőként vizsgáltuk a magyar lakosság evési motivációit a TEMS kérdőív segítségével. Célkitűzésünk volt a magyar fogyasztók evési motivációinak részletes elemzése. Ennek érdekében egy 1000 fős országos kérdőíves felmérést indítottunk, amely nemre, korra, településtípusra, és régióra tekintettel reprezentatív. A felmérés során 8 jól elkülöníthető faktort kaptunk, amelyek a következők: Szociális szorongás, Kényelmes élvezkedés, Egészségtudatosság és Testsúly-kontroll, Árérzékenység, Társasági evés, Önjutalmazás, Szokás- és hagyomány-vezérelt evés, Az étel csábító jellege. A faktorelemzés alapján a fogyasztókat 5 klaszterbe tudtuk sorolni: Tradicionális egyszerűsítők, Spórolós társasági és érzelmi evők, Kiegyensúlyozott önjutalmazók, Egészségtudatosak, Közömbösek.
  
  JEL-kódok: A13, D70, I12, Q56

• Az önkontroll és az evési magatartás szerepe az elhízásban a fiatalok körében

  3-15

  Prónay Szabolcs

  Krisztik-Pető Dalma

  Megtekintések száma:

  243

  Az elhízás és a kapcsolódó betegségek kezelése napjainkban globális szinten probléma. Ez nemcsak az egyén, hanem a gazdaság számára is óriási teher. Ezek a betegségek azonban megfelelő táplálkozással megelőzhetők. Kutatásunk célja a testsúlykontrollra és az elhízásra ható tényezők megismerése. Jelen tanulmányban kutatási területünket két kulcstényezőre szűkítjük le: az evési magatartásra és az önkontrollra. Ezen összefüggések vizsgálatára egy kutatási modellt hoztunk létre. Elméleti modellünket a részleges legkisebb négyzetek (PLS) technikával vizsgáltuk, amely a strukturális egyenletek modell (SEM) egyik legszélesebb körben használt technikája a látens változó modellezésben. Eredményeink azt mutatják, hogy a BMI szintet az evési magatartás befolyásolja, az önkontroll pedig az evési magatartáson keresztül hat a testsúlyra.

  JEL-kódok: I12, M31

• Táplálkozási szokások változása a pandémia alatt

  39-53

  Pfau Christa

  Molnár Anikó

  Dorogi Kristóf

  Megtekintések száma:

  360

  A COVID-19 fertőzés jelentős mértékben hatott a lakosság mindennapi életvitelére, melynek oka elsődlegesen a járványellenes megszorító intézkedések voltak. Előtérbe kerültek az egészséget védő tényezők, melyek közül az egészséges táplálkozásnak kiemelt szerepe van az emberi szervezet kórokozókkal szembeni ellenállás fokozásában.  Ezen kívül a túlsúly kedvezőtlenül befolyásolja a betegség lefolyását, így társadalmunkra még nagyobb veszélyt jelent a vírus. Célunk volt vizsgálni, hogy milyen változásokat hozott a pandémia a mindennapi étkezésünkben, kiemelten a zöldség és gyümölcs fogyasztást. Az adatgyűjtés során szekunder és primer kutatást is végeztünk. Primer vizsgálatunkat online kérdőív segítségével végeztük, melyre 242 válasz érkezett. Megállapítottuk, hogy a megkérdezettek felénél változtak a táplálkozási szokások és egy harmada plusz kilókkal küzd a pandémia alatt. Nagyobb százalékban gondolják azt, hogy elegendő zöldség/gyümölcs fogyasztásuk, míg a napi ajánlott mennyiség bevitele már csak 29,6%-ra jellemző. Az eredmények rámutatnak arra, hogy a napi ajánlott zöldség/gyümölcs mennyiségével nincsenek tisztába a megkérdezettek, amely az egészséges táplálkozás szempontjából is alapvető problémaként tekinthető.

  JEL kód: I12