Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Egészségtudatosság sajátos vonásai a 11-17 éves magyar fiatalok vonatkozásában az ezredfordulót követően a HBSC kutatás adatai alapján – Szakirodalmi áttekintés
    33-44
    Megtekintések száma:
    665

    A tanulmány célja a 11-17 éves magyar fiatalok egészségmagatartásának bemutatása. A kutatás során hazai és nemzetközi primer kutatásokon alapuló cikkek, valamint az "Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása” (HBSC) elnevezésű nemzetközi kutatás részeként Magyarországon végzett felmérés eredményeit elemeztük. A kutatás célja a 11 és 17 éves korosztály egészséget befolyásoló szokásainak és egészségi állapotának felmérése, az eredmények időbeli és nemzetközi trendjeinek követése és az egészségi mutatókat befolyásoló tényezők felderítése. Tanulmányunkban bemutatjuk az egészséget támogató (táplálkozás, fizikai aktivitás), illetve kockázatot jelentő magatartásformák (dohányzás, alkoholfogyasztás) eredményeit és jellegzetes változásait az elmúlt 5 hazai felmérés (2002, 2006, 2010, 2014, 2018) adatai alapján. A tanulmány során korábbi hazai kutatási eredmények adatait felhasználva végeztünk dokumentumelemzést, mely során tapasztalt kedvező adatok rávilágítanak arra, hogy elindult már egy folyamat, de még a hosszú út elején járunk. A legnagyobb problémát a gyerekek jelenlegi életmódjában a tudatos magatartás hiánya okozza. A legtöbben nincsenek tisztában az életmód egészségre gyakorolt hatásával.

    JEL-kódok: I12

  • Fiatalok egészsége az életminőség és a fogyasztói magatartás tükrében
    87-95
    Megtekintések száma:
    88

    A társadalomkutatásokban egyre hangsúlyosabbá válik az életminőség társadalmi és egyéni szintű vizsgálata. Az életminőségnek az objektív tényezők mellett vannak szubjektív összetevői, és ezek mérésével kaphatunk teljes képet a fogyasztók érzékelt jóllétéről. A kutatás célja annak feltárása, hogy milyen értékelési mechanizmus jellemző a fiatalok életminőség-megítélésére, és ebben milyen szerepe van az egészség szubjektív értékelésének. A kutatási célkitűzésnek megfelelően először betekintést nyerünk a téma szakirodalmába, majd értékeljük az empirikus kutatás eredményeit.

  • Az önkontroll és az evési magatartás szerepe az elhízásban a fiatalok körében
    3-15
    Megtekintések száma:
    239

    Az elhízás és a kapcsolódó betegségek kezelése napjainkban globális szinten probléma. Ez nemcsak az egyén, hanem a gazdaság számára is óriási teher. Ezek a betegségek azonban megfelelő táplálkozással megelőzhetők. Kutatásunk célja a testsúlykontrollra és az elhízásra ható tényezők megismerése. Jelen tanulmányban kutatási területünket két kulcstényezőre szűkítjük le: az evési magatartásra és az önkontrollra. Ezen összefüggések vizsgálatára egy kutatási modellt hoztunk létre. Elméleti modellünket a részleges legkisebb négyzetek (PLS) technikával vizsgáltuk, amely a strukturális egyenletek modell (SEM) egyik legszélesebb körben használt technikája a látens változó modellezésben. Eredményeink azt mutatják, hogy a BMI szintet az evési magatartás befolyásolja, az önkontroll pedig az evési magatartáson keresztül hat a testsúlyra.

    JEL-kódok: I12, M31

  • Élelmiszerreklámban előforduló kommunikációs paradoxonok összehasonlító elővizsgálata szemantikus differenciállal
    17-28
    Megtekintések száma:
    110

    A hatékony reklám leköti a figyelmet, az üzenete érthető, elfogadható és megjegyezhető, valamint serkenti a vásárlást. A komplex cél eléréséhez nem elegendő a puszta információközlés, valamilyen kommunikációs többlet (pl. paradoxon) alkalmazása is indokolt lehet. Számos eltérő hatású kommunikációs paradoxon alkalmazása jöhet szóba. Jelen közlemény az Osgood-féle szemantikus differenciál alkalmazásával, vizuális-kvantitatív szinten hasonlítja össze a kommunikációs paradoxonok különféle fajtáit, a double bind, az ambiguens, valamint a neutrális reklámot. A neutrális reklám csak megnevez egy terméket, jelen esetben a tejet. Míg az ambiguens reklám ellentmondó verbális, vagy optikai üzenetet tartalmaz, a double bind reklám egymást kizáró utasítást jelent (pl. „Egyen és fogyjon!”). A mintavétel véletlenszerű volt, nem reprezentatív. A vizsgálati mintába hangsúlyosan a 20-as éveiben járó fiatalok, zömmel egyetemisták kerültek. A válaszokat a MindTitude™ applikációval értékeltük, és az eredményeket is eme program elvei szerint ábrázoltuk. Az alkalmazás részletesebb leírása a Mindtitude márkanév internetes keresőrendszerekbe írásával érhető el. Az ambiguens reklámot minden tekintetben pozitívabban ítélték meg a megkérdezettek. A neutrális reklám és a double bind reklám értékelése alig különbözött egymástól, mindkettőt negatívan minősítették. Míg az ambiguencia ellentmondó üzenete kognitív átkeretezést igényel, ezért mélyebb érzelmi és kognitív feldolgozással jár, feszültséget és érdeklődést kelt, figyelemkoncentrációval, hosszútávú emlékezeti megtartással, következményesen eredményes vásárlásösztönzéssel járhat, addig a double bind utasítás elsődlegesen viselkedésgátló hatású, csökkenti a vásárlókedvet.  A kettős kötés másodlagos hatása emocionális, a tehetetlenségen keresztül letargikus hatású, tompítja az érzelmi feldolgozás amplitúdóját. Az ambiguencia alkalmazása ajánlható a reklámokban, míg a double bind alkalmazása kontraindikált.

    JEL- kódok: L66, L82, L96, M31

  • Bormarketing, borfogyasztás és bortermelés hazánkban
    149-151
    Megtekintések száma:
    134

    A bor egy olyan nemes ital, amelyet egyes nemzetek büszkén fogyasztanak és készítenek. A szőlőművelésnek és borkészítésnek hagyományai vannak. A nemzetközi borpiacon a hagyományos bortermelő országok mellett megjelentek a „hódító” bornemzetek. A magyar borászat nincs rossz helyzetben. Kiváló szakembereink vannak és a természeti adottságaink is megfelelőek. A borfogyasztás szokásainak vizsgálatából kiderült, hogy itthon az egyik legkedveltebb alkohol a bor, amelyet a magyarok kiváltképpen ünnepekkor fogyasztanak szívesen. Míg a hazai borfogyasztás évről évre csökken, a fiatalok körében mégis divat lett érteni a borokhoz. A magyar borkultúra szintje viszonylag alacsony, bár fejlődési pályán van. Szükséges tehát a borkultúrát javító szerveződések támogatása, kitalálása.

  • Baromfihús fogyasztási és vásárlási szokások elemzése szocio-demográfiai tényezők függvényében
    57-69
    Megtekintések száma:
    269

    A baromfihús fogyasztásának fontosságát, a táplálkozásban betöltött szerepének szükségszerűségét tehát nehéz lenne vitatni. A lakosság ellátása nem csak érzékeny társadalmi, de egyben népegészségügyi kérdés is. Jelen kutatás célja a baromfihús kedveltségének és a szocio-demográfiai tényezők közötti összefüggés feltárása, illetve a húsvásárlás körülményeinek megértése. A baromfihús kedveltségét nagymintás kvantitatív kutatás (N=1023 fő) segítségével teszteltük. A szárnyas húsok kedveltsége függ a fogyasztó életkorától és lakóhelyétől. Leginkább az 50+-osok és a 34 év alatti fiatalok, valamint a megyei jogú városokban élők kedvelik a baromfihúst. A húsvásárlás körülményeinek feltérképezésére megfigyelést (N=134 fő) végeztünk. A fogyasztók a szuper- és hipermarketeket, illetve hentesüzleteket preferálják a húsvásárlásnál és főként friss húst tesznek a kosarukba, amit a kiszolgálópultból kérnek. A csirkehús többnyire népszerűbb a megfigyelt fogyasztók számára, mint a sertéshús. A szárnyas húsok közül a csirkemell filé és a csontos csirkemell vezet. Egy vásárló átlagban 3 700 Ft-ot fizet ilyen termékekre egy bevásárlás alkalmával, bár a kapott értékek közötti szórás elég nagy. A húsok megvásárlása mintegy 10 percig tart. Baromfitermékeket a vevő azért vásárolja meg, mert szeretne élvezetesen és egészségesen táplálkozni, ennek megfelelően a baromfiipari vállalatoknak elsősorban nem termékeket, hanem előnyöket kell eladniuk a piacon.

    JEL-kód: M31

  • Helyi élelmiszer termékek fogyasztásának hajtóerői a fiatal fogyasztók körében
    21-39
    Megtekintések száma:
    289

    A fenntartható élelmiszer-fogyasztás jövőbeli trendjei közé tartozik többek között a rövid élelmiszer-ellátási láncok terjedése, amely párosul a fogyasztói magatartás megváltozásával: például a termékinformációk iránti növekvő érdeklődés, a helyi termelők és a helyben előállított élelmiszerek iránti bizalom. A szakirodalom egyre többet foglalkozik a helyi vagy alternatív élelmiszerekkel, amelyek a vásárlói „fekete doboznak” nevezett fogyasztói magatartás problémáját kvizsgálják. Jelen cikk célja, hogy azonosítsa a fiatalok egészséges és minőségi termékek vásárlásához kapcsolódó legjelentősebb mozgatórugóit, ezek a kíváncsiság, az egyediség és a tapasztalat. Kutatásunk célja, hogy a figyelmet kifejezetten a fiatal generációkra irányítsuk, mivel korábbi kutatások szerint ez a szegmens a leginkább nyitott a fenntartható élelmiszer-fogyasztásra. Kvantitatív vizsgálatot végeztünk 18 és 45 év közötti válaszadókkal. Az online kérdőív a termékjellemzőkre, a belső és külső motivációs elemekre, valamint a demográfiai jellemzőkre összpontosított. A tanulmány eredményei támogathatják a vezetői döntéshozatalt, és további tudományos kutatások alapjául szolgálhatnak.

    JEL-kódok: A13, F64, M21, O13, P46

  • Fiatal versenysportolók étkezési szokásainak vizsgálata
    79-88
    Megtekintések száma:
    525

    Napjainkban a mozgás és az egészségmegőrzése egyre hangsúlyosabban jelenik meg mind a közéletben, mind a tudományos világban. Ehhez kapcsolódóan számos tudományos fejlődéssel, új ajánlással találkozhatunk. Jelen kutatásban a sportoló ifjúságot vizsgáltuk, elsősorban étkezési szokásaikat illetően, hiszen a megfelelő étrend összeállítása sokban hozzájárul, hogy a sportolók a lehető legjobb eredményt tudják elérni.  Kutatásunkban az aktuális tudományos trendek, kutatási eredmények feltérképezése után kérdőíves megkérdezéssel vizsgáltuk a célcsoport tagjait, azaz a versenysportot űző 15-35 közötti fiatalokat. A szűrések és az adattisztítás után 190 fő maradt a mintában. A vizsgálatok jelen tanulmányban leíró statisztikai elemzésekre épültek.  Eredményeinkből kiderült, hogy alanyainknál nem lép fel különbség a felkészülési- és versenyidőszak alatti étkezés esetében, ez mindkét periódusban jellemzően az ajánlásoknak megfelelően 3-5 alkalom. Ezenkívül megállapíthatjuk, hogy már az egészen fiatal sportolók is tisztában vannak a tudatos táplálkozás fontosságával, és igyekeznek ennek megfelelő, kiegyensúlyozott étkezést folytatni. Ami viszont kevésbé fest jó képet tájékozottságukról, hogy nem ismerik vagy nem tartják fontosnak a különböző egészség- és teljesítményvédő, illetve -fejlesztő élelmiszerek fogyasztását, illetve nem is érdeklődnek az ehhez kapcsolódó új lehetőségek iránt.

    JEL besorolás: M31, H12, Z2