Cikkek

• Helyi húsok választási szempontjai – Fogyasztói szegmensek Magyarországon

  3-20

  Szommer Bianka

  Szente Viktória

  Megtekintések száma:

  11

  Napjainkban mind a fenntartható és etikus élelmiszerek kínálata, mind a kereslete növekszik. Azonban sem a vállalatok, sem a fogyasztók számára nem könnyű a döntés arról, hogyan egyensúlyozzák az egészséget, a minőséget és a fenntarthatóságot a ráfordításaikkal. Ezért célul tűztük ki, hogy húsfogyasztáshoz kapcsolódó attitűdjeik és értékítéletük alapján azonosítsuk a különböző fogyasztói csoportokat Magyarországon.  Összesen 27 rendszeres húsfogyasztó töltötte ki a Q-rácsot attitűdjei alapján. Az elemzéshez matematikai-statisztikai szoftvert használtunk. A varimax rotációval öt véleménycsoportot azonosítottunk. A húsfeldolgozók vagy -termelők számára a legfontosabb célpont a „fenntartható húsfogyasztók” lehetnek, akik minőségi, helyi termékeket keresnek, de nem látogatják a helyi piacokat. A „változatos húsrajongók” ma már jobban tudatában vannak annak, hogy a minőség a legfontosabb prioritásuk, és ők lehetnek a jövő fenntartható húsfogyasztói. A másik három típust némileg érdekli az ár („árvezérelt, tradíciós értéket mutatók”) vagy a könnyű megfizethetőség („kényelem alapján döntő húsvásárlók” az és „információhiányos húsfogyasztók”). A különböző igények kiszolgálásához elengedhetetlen a fenntartható húsfogyasztás tudatosítása; a marketingeszközök azonban szegmensenként eltérőek lehetnek.
  
  JEL-kódok: Q01, Q13

  PDF

  5

• Az édes ízzel kapcsolatos fogyasztói preferenciák vizsgálata

  21-30

  Antal Emese

  Soós Mihály

  Berencsi Alexa

  Kiss Virág Ágnes

  Pilling Róbert

  Megtekintések száma:

  13

  A kutatás célja a magyar lakosság cukor-, édesítőszer-, édesség-fogyasztási szokásainak feltárása volt. Az online kérdőíves felmérés 2024 júniusában készült, 1000 fő részvételével. A kvótás mintavétel biztosította, hogy a minta reprezentatív legyen kor, nem, régió és településtípus szerint a 18 év feletti lakosságra. A kérdőív a fogyasztási szokások mellett az ismeretekre és demográfiai jellemzőkre is kitért. Az eredmények alapján a válaszadók többsége ragaszkodik a cukorfogyasztáshoz az íz és a megszokás miatt, miközben a cukor elutasításának fő oka az üres kalóriák kerülése és egészségi megfontolások. Az édesítőszerek használata elsősorban testsúlykontrollhoz, cukorbetegséghez és egészségtudatossághoz kapcsolódik, de az ízélmény kevéssé motiváló tényező. Az édességek fogyasztása rendkívül elterjedt: a válaszadók 99,1%-a valamilyen rendszerességgel fogyaszt ilyen termékeket. A „mentes” édességek közül a cukormentes változatok a legkeresettebbek, különösen a nők, a nagyvárosi lakosok és a krónikus betegséggel élők körében. A 2022-es adatokhoz képest nőtt az édességfogyasztás, és az édesítőszer-használat motivációjában előtérbe került a testsúlykontroll. A fogyasztói döntéseket továbbra is elsősorban az élvezeti szempontok befolyásolják, ugyanakkor egyre nagyobb szerepet kap az egészségtudatosság, ami a cukormentes termékek iránti fokozódó érdeklődésben is tükröződik.
  
  JEL-kódok: D11, D12, M31

  PDF

  6

• Az olasz élelmiszeripari termékek megítélése a magyar fogyasztók körében

  31-52

  Figeczki Boglárka

  Szűcs Róbert Sándor

  Kiss Marietta

  Megtekintések száma:

  11

  Az élelmiszer-marketing szerepe egyre fontosabbá válik, mivel az élelmiszerpiac rendkívül kompetitív és érzékeny a gazdasági, kulturális és társadalmi változásokra. Az fogyasztói magatartás megértése az élelmiszerpiacon kulcsfontosságú a hatékony marketingstratégiák kidolgozásához. Kutatásunk célja az volt, hogy a magyar piacon megvizsgáljuk a származási ország hatását mint fogyasztást befolyásoló tényezőt, különös tekintettel az olasz élelmiszertermékekre. Kvantitatív és kvalitatív módszereket (azaz kérdőíves felmérést és két fókuszcsoportos interjút) alkalmazva elemeztük a válaszadók olasz élelmiszerekkel kapcsolatos vásárlási szokásait, preferenciáit, valamint a „Made in Italy” termékekhez fűződő attitűdjeit. Az eredmények azt mutatják, hogy a származási ország befolyásolja a fogyasztói döntéseket, különösen az olasz termékeket rendszeresen vásárlók körében, akik ezekhez az élelmiszerekhez magasabb minőséget, különleges ízt és frissességet társítanak. Ugyanakkor a fogyasztók árérzékenysége korlátozó tényező lehet a prémium árazás alkalmazásakor. Az olasz élelmiszerekkel kapcsolatos attitűdök alapján a fogyasztók három jól elkülöníthető szegmensbe sorolhatók („Elutasítók”, „Semlegesek” és „Lelkesek”), és megállapítható, hogy a szocio-ökonómiai státusz növekedésével az olasz termékek iránti attitűdök is javulnak. A kiváló minőség és az egyedi ízvilág hangsúlyozása, valamint a szegmens alapú szájreklám tudatos alkalmazása fontos szerepet játszhat a „Made in Italy” élelmiszerek magyar piacon való népszerűsítésében.
  
  JEL-kódok: M31, Q13

  PDF

  7

• Közösségi médiahasználat, testképzavar és életmódváltási motivációk egyetemi hallgatók körében

  53-66

  Pfau Christa

  Vass Márk

  Molnár Anikó

  Kanyó Krisztina Zsófia

  Megtekintések száma:

  10

  A közösségi média a fiatalok mindennapjainak szerves részévé vált, és jelentős hatást gyakorol az önértékelésükre és testképükre. Jelen tanulmány célja az volt, hogy feltárja, hogyan befolyásolják a közösségi médiahasználati szokások, a filterek alkalmazása és az online önreprezentáció a fiatal felnőttek testképét és életmódváltással kapcsolatos attitűdjeit. Az elsődleges adatgyűjtés egy online, anonim kérdőív segítségével valósult meg a Debreceni Egyetem hallgatói körében (N = 575). Az adatelemzéshez az IBM SPSS 27 szoftvert használtuk, leíró statisztikákat, valamint nem paraméteres próbákat (Mann–Whitney és Khi-négyzet) alkalmazva. Az eredmények azt mutatják, hogy szignifikáns kapcsolat van a testképzavar és a közösségi médián töltött idő mennyisége (p = 0,000), valamint a képszerkesztő eszközök használata (p = 0,011) között. A testképzavarral küzdő résztvevők gyakrabban szerkesztették vagy módosították fényképeiket, ugyanakkor a posztolási gyakoriságuk nem tért el szignifikánsan a testképzavar nélküli résztvevőktől. A testképzavart tapasztaló személyek nagyobb arányban törekedtek életmódváltásra (79,9%), mint a kontrollcsoport tagjai (54,6%), és a leggyakoribb motivációk a testformálás (83,9%) és a fogyás (65,7%) voltak. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a közösségi média használata szoros összefüggésben áll a testképészleléssel és az életmódbeli viselkedéssel a fiatal felnőttek körében. A kapott eredmények alapján javasolt a médiaműveltség erősítése, valamint a szerkesztett és idealizált online tartalmakkal kapcsolatos kritikus tudatosság fejlesztése. A reális testképet és az egészséges önértékelést támogató oktatási programok kidolgozása szintén hozzájárulhat a vizsgálatban megfigyelt negatív hatások mérsékléséhez. Emellett a külső megjelenésen alapuló társas összehasonlítás csökkentését, illetve a kiegyensúlyozott, egészségorientált életmódmotivációk (a testsúlyra fókuszáló célok helyett) ösztönzését célzó beavatkozások kulcsszerepet játszhatnak a testképzavarok megelőzésében és a fiatalok mentális jóllétének támogatásában.
  
  JEL-kódok: I10; I12; I19

  PDF

  8