Keresés

Keresési eredmények

• A munkavállalói egészségtudatosság és a munkahelyi egészségfejlesztési lehetőségek többszempontú vizsgálata debreceni munkavállalók körében

  59-72

  Pázmán-Iski Alexandra

  Bauerné Gáthy Andrea

  Megtekintések száma:

  142

  Az embereket, felismerve a megfelelő egészségi állapotuk fontosságát az elmúlt évtizedekben egészségüket illetően egyre inkább a növekvő felelősség és tudatosság jellemzi. Az egészség megőrzése hosszú távon mind a munkavállaló, mind a munkáltató számára kifizetődő tevékenység. A munkavállalók egészségébe történő befektetés egyazon által befektetést jelent a vállalat sikeres működésébe, hiszen a legtöbb vállalat esetében maguk a munkavállalók a kulcstényezők, ami a cég eredményességét meghatározza. A vállalatok igen sokat nyerhetnek azzal, ha figyelmet fordítanak munkavállalóik egészségére, nem csak az új munkaerő bevonzása és megtartása válik egyszerűbbé, hanem a dolgozók hatékonysága is fokozódik. A munkavállalók egészségi állapotának megőrzése és javítása érdekében egészségtudatosságuk fejlesztésre szorul, mely folyamat megvalósulása érdekében sokat tehetnek a munkáltatók is. A munkáltatóknak számtalan lehetősége adódik a munkavállalói körben történő egészségtudatosság, egészséges táplálkozás és rendszeres testmozgás népszerűsítése érdekében. A vállalati egészségfejlesztés lehetőségének kihasználása rendkívül fontos és szükségszerű, hiszen egy hosszútávon megtérülő befektetést jelent az egyén és a vállalat számára egyaránt, ezért annak széles körű alkalmazása lenne indokolt.

• A fizikai aktivitás munkaerő-piaci összefüggései

  92-99

  Gottfried Péter

  Megtekintések száma:

  87

  Az egészségügy fenntarthatóságának kérdése egyre nagyobb mértékben van jelen a közpénzügyekkel kapcsolatos vitákban. A nemzetek aggodalmai közé tartozik az egészségügyi költségek emelkedése, a népesség elöregedése, valamint az egészségügyi szolgáltatások fogyasztásának növekedése. A lakosság egészségi helyzete nemcsak a gazdasági növekedés egyik fontos tényezője, hanem közvetlen és közvetett hatással van az adóbevételekre, valamint a munkaerő-piaci részvételre is. Vizsgálatomban a fizikai aktivitás potenciálisan felmerülő munkaerő-piaci hatásaira fókuszáltam. A fizikai aktivitásnak jelentős szerepe van az egészségfejlesztésben. Javíthatja az egyén fizikai képességeit, amelyek közé többek között a termelékenység fokozása, a kitartás és a hatékonyabb csoportmunka tartozik. Az említett tényezők nemcsak a munkatermelékenységet fokozzák, hanem pozitívan befolyásolják a munkaerő-piaci szereplőket is. Kutatásomban szekunder adatgyűjtést alkalmaztam. A vizsgálat módszere pedig szakirodalom elemzés volt, hazai-és nemzetközi szakirodalmi források alapján. A vizsgálatban, az Európai Uniós tagországokban végzett primer és szekunder kutatások eredményeit vettem alapul. A szakirodalmi források feltárása után azt az eredményt kaptam, hogy az egészség jelentős mértékben befolyásolhatja a munkatermelékenységet és a munkaerő-kínálatot. Az egészségfejlesztés, szignifikáns mértékben hozzájárul a munkaerő-piaci sikerekhez. A fizikai aktivitás legyen az sport vagy rekreáció, pozitívan befolyásolja az egyén egészségi állapotát, ami a munkaerőpiaci megtérülés egyik kulcstényezője.

• A közösségi média hatása a magyar nők egészségtudatosságára

  1-12

  Buglyó-Nyakas Tünde Erzsébet

  Gál Tímea

  Megtekintések száma:

  388

  A közösségi média marketing egyre nagyobb szerepet tölt be a mindennapjainkban, a fogyasztási szokásainkban, döntéshozatalunkban és az egészségtudatosságunk kialakításában. A kutatás legfőbb célja annak a feltérképezése, hogy a különböző közösségi platformokon résztvevő magyar nők mire asszociálnak az egészségtudatosság kapcsán, milyen a fogyasztói aktivitásuk az online színtereken és ezek alapján milyen speciális csoportok képezhetők. Elsőként egy netnográfiai kutatás segítségével vizsgáltuk meg különböző felületeken az egészségtudatosság témakörben megjelenő hozzászólásokat. Ezt követően 409 nő bevonásával egy kérdőíves kutatás keretében az említett felületeken résztvevők befolyásoltságát mértük az egészségtudatosság tekintetében. A kutatás során számszerűsítettük a közösségi színtereken megjelenő speciális fogyasztói csoportokat és megfogalmaztuk a javaslatainkat azon vállalatok részére, akik az online színterekre alapozzák a marketingstratégiájukat.

• Táplálkozási szokások a Debreceni Egyetem hallgatói körében végzett pilot kutatás alapján

  109-120

  Koroknay Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  132

  A mai modern társadalomban egyre nagyobb szerepet kap az egészség, az egészségtudatosság. Ennek apropóján számos egészségtrend jelenik meg, legyen szó mozgásformáról vagy táplálkozásról. Mindez azért is kiemelten fontos terület, mert számos kutatás igazolta azt, hogy a népesség körében egyre nagyobb gyakorisággal figyelhető meg az elhízás, túlsúly vagy akár mozgásszervi és krónikus betegségek. Az egészségtudatosságnak több komponense van, mely alkotóelemek közül az egészséges, mértékletes táplálkozást, valamint az étrend-kiegészítők és vitaminok fogyasztását elemzem. Kutatásom célja, hogy a Debreceni Egyetemen, felsőfokú oktatásban résztvevő hallgatók egészséges táplálkozási szokásait felmérjem. Primer és szekunder adatgyűjtést is végeztem a vizsgálat során. A primer kutatás több lépcsőben kerül megvalósításra kérdőíves formában. Jelen tanulmányban a pilotkutatás eredményeit prezentálom. Az első eredmények alapján megállapítható, egészségük megőrzése érdekében több módszert is alkalmaznak, leginkább sportolnak és vitaminkészítményeket fogyasztanak. Élelmiszercsoportok segítségével mértem fel táplálkozási szokásaikat. A megkérdezésben résztvevők több mint 50%-a napi rendszerességgel fogyaszt húst, gabonafélét, valamint tejterméket. Azonban a hallgatók többsége csak hetente többször fogyaszt zöldséget vagy gyümölcsöt, ami nem tesz eleget a legújabb ajánlásoknak.

• Egyetemisták sportolási szokásaira ható tényezők vizsgálata

  23-35

  Pfau Christa Sára

  Mészáros János

  Megtekintések száma:

  142

  Napjainkban előtérbe került az egészségtudatos életmód, melynek egyik fontos alkotó eleme a szabadidősport. Kutatásunkban online kérdőív segítségével vizsgáltuk a debreceni egyetemi hallgatók (n=178) sportolási szokásait és azokat befolyásoló tényezőket. Megállapítottuk, hogy a megkérdezettek 61%-a sportol rendszeresen szabadidejében. Négyfokú Likert-skála segítségével vizsgáltuk, hogy mennyire van rájuk befolyással a különböző sportszolgáltatások elérhetősége, minősége. A legmagasabb értékelést a barátságos légkör (3,5) feltétele kapta, majd ezt követte a jó felszereltség (3,45). Elemeztük, hogy mennyit költenek egészségükre, és mennyire hajlandóak többet költeni egészségükre, ha többletbevételhez jutnak. A nem sportoló hallgatók kevésbé elégedettek fizikai állapotukkal és kevesebbet is költenek egészségükre. A nem sportoló hallgatók az időhiányt (3,49) jelölték meg legnagyobb értékben, mint okot a nem sportolásra. Mindkét csoport jelentős százaléka (sportolók 78,18%-a, nem sportolók 86,76%-a) hajlandó lenne többet költeni az egészségére, ha többlet bevételhez jutna.

• Munkahelyi jólét - egészségfejlesztés és stressz típusai a Dél-Dunántúlon

  58-66

  Berke Szilárd

  Schmidt Marcell

  Kőműves Zsolt

  Megtekintések száma:

  460

  A szervezetek hatékonyságát döntően befolyásolja az alkalmazottak elégedettsége és jólléte. Ebben a tanulmányban megvizsgáltuk, hogy a munkahelyi motivációs eszközök hogyan befolyásolják az alkalmazottak jólétét és hatékonyságát, mi okozza a stresszt, és milyen megoldásokkal lehet javítani a munkahelyi légkört, és milyen elemek vannak jelen az egészségfejlesztésben. Az online kérdőívre 157 értékelhető válasz érkezett. A kérdőívet online, a Google Űrlapok rendszer segítségével tettük közzé. A kérdőívre adott válaszok alapján megállapítható, hogy a válaszadók többsége nem ismeri az egészségfejlesztés fogalmát. A jóllét érzését növelik a megemelt bérek, a megbecsülés és az extra pénzjutalmak. Ha kellemesebb, nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb a munkahelyi légkör, ez egyértelműen elégedettséghez vezet - nyilatkozták. A stressz nagy részét a túlterhelés, az ügyfélgondozás és a vezetővel való kapcsolat (rossz) minősége okozza. A válaszadók 55 %-a saját bevallása alapján nem szeret a jelenlegi munkahelyén dolgozni.

• A COVID-19 járvány hatása Magyarországon az élet különböző területeire (munka, magánélet, egészségi és mentális állapot)

  25-36

  Viktória Vida

  Péter Popovics

  Megtekintések száma:

  263

  A COVID-19 járvány óriási hatást gyakorolt az egész világra, azon belül a magyar lakosságra is. A kialakult helyzet rengeteg új korlátozással, szigorítással járt, és ennek következményeivel is meg kellett birkózni, amely az életmódunkra is hatással volt. Éppen ezért úgy gondoltuk, hogy érdemes lenne felmérni a lakosság körében, hogy ki hogyan reagált erre a kialakult helyzetre, milyen hatások érték, történt-e változás az életében. Az élet különböző területein vizsgáltuk meg a megkérdezettek véleményét, úgy, mint a magánélet, személyes kapcsolatok változása, munkahelyi szokások változásának bemutatása, valamint az egészségi és mentális állapotra gyakorolt hatások, de kíváncsiak voltunk az újonnan kialakult jó és rossz szokásokra egyaránt. A megkérdezés módszere kérdőíves felmérés volt, melyet online juttattunk el a megkérdezettekhez (n=362). A mintából kapott eredményeket kiértékeltük, leíró statisztikai elemzésnek vetettük alá, majd az összefüggések bemutatására kereszttáblás (crosstabs) vizsgálatot végeztünk el a háttérváltozók alapján (nem, az életkor, az iskolai végzettség, a foglalkozás, és a jövedelem). A minta eredményei nem reprezentatívak, de jól ábrázolják, összefoglalják a kialakult helyzetet.

• Kecsketartás, kecsketejtermelés, kecsketej-termékek jelentősége, fogyasztása regionális kitekintéssel

  97-109

  Csapó Zsolt

  Csapóné Riskó Tünde

  Megtekintések száma:

  97

  A kecsketej termelés dinamikus és folyamatosan bővülő ágazat, ami meghatározza emberek száz millióinak életét. A kecsketejet és a belőle készített sajtot tisztelték már az ősi Egyiptomban is, feltehetően elhelyezték ezeket az élelmiszereket az egyéb kincsek mellett egy es fáraók temetkezési helyein is. A kecsketej és az abból készült tejtermékek több szempontból is jelentős szerepet töltenek be a humán táplálkozásban. A fejlődő országokban az éhező, alultáplált emberek inkább kecsketejet fogyasztanak, mint tehéntejet. A kecsketej alkalmas egyes egészségügyi problémák kezelésére. Számos fejlett országban vannak folyamatosan bővülő piaci részesedéssel bíró ínyenc és egészségtudatos fogyasztók, akiknek a gasztronómiai igényeit hivatott kielégíteni a kecsketej és az abból készült termékek. Tanulmányunk célja szekunder források segítségével áttekinteni a (tejelő) kecsketartás, kecsketej termelés és fogyasztás regionális alakulását, valamint a kecsketej és az abból készült termékek táplálkozás élettani hatásait.

• Az influenza elleni védőoltás társadalmi hasznosságának számítása statisztikai adatok alapján

  6-24

  Vajó Péter

  Bács Zoltán

  Megtekintések száma:

  67

  Tanulmányunkban olyan célt tűztünk magunk elé, melyre vonatkozóan sem a magyar, sem a nemzetközi szakirodalomban nem találtunk precedenst: tényadatokból kiindulva számszerűsíteni az influenza elleni védőoltás hatékonyságát, s a valós adatok alapján számított hatékonysági értékből kiindulva megállapítani a védőoltások révén be nem következett megbetegedések számát. Tanulmányunkban a 2018/2019-es influenza szezon adatait elemeztük. Munkánk során a népesség számra, a beoltottságra és a megbetegedések számára vonatkozóan rendelkezésre álló adatokat elemeztük, vontunk le belőlük objektív következtetéseket. Problémát jelentett, hogy az eltérő adatállományokban eltérő korcsoportokra vonatkoztatva jelentek meg az alapadatok, így azok között a konszenzust meg kellett teremteni, összehasonlítható korcsoportokat kellett képezni. Végső soron három jól elkülöníthető korosztály keletkezett. A kiskorúak csoportja (0 - 18 év), a gazdaságilag Régiókutatás Szemle 2021. VI. évf. 1. sz. DOI: 10.30716/RSZ/21/1/1 7 aktívak (19 - 59 év) és a 60 év felettiek korcsoportja. Ez a három korosztály népességileg, beoltottság és megbetegedés szerint jól elkülöníthetővé vált. Bemutattuk az influenza betegséget általánosságban, az influenza vírus jellemzőit, változékonyságát. Ismertettük a jellemzően érintett korosztályt, a kezelendő betegek számát, az elmúlt 5 - 10 évre vonatkozó trendeket. A bemutatott tényadatokból, számsorokból, az abból végzett számítások eredményéből és a levont következtetésekből a szubjektivitást teljes mértékben kizárva látszik a védőoltások betegséget megelőző hatása, hatékonysága, melyet - elsőként a hazai szakirodalomban - számszerűsíteni is sikerült.

• Hajdú-Bihar megye társadalmi helyzetének bemutatása a számok tükrében

  27-40

  Vida Viktória

  Szűcs István

  Megtekintések száma:

  184

  Az általunk készített tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson Hajdú-Bihar megye társadalmi helyzetének alakulásáról. Hajdú-Bihar megye, az Észak-alföldi régió gazdasági, oktatási, tudományos és kulturális szerepkörrel bíró központja. Adottságai kedvezőek a szerepkör betöltéséhez, gazdasági, oktatási, kereskedelmi, kulturális, egészségügyi kapcsolatai az országhatáron túl is jelentősek. Hajdú-Bihar megyével kapcsolatban fontosnak tartjuk még megemlíteni a logisztikai szerepének kiaknázását, valamint regionális tudásbázis szerepkörét bemutatni. Hajdú-Bihar megye központja Debrecen város, a népességszámát tekintve Magyarország második, az Alföld legnagyobb városa. Debrecen már évtizedek óta Hajdú-Bihar megye kiemelkedő települése, a város társadalmi-gazdasági hatása az egész régióra kiterjed, hiszen a város regionális központként is funkcionál. A fentebb említett hatások közül jelen tanulmányban Hajdú-Bihar megye társadalmi hatásaira fókuszálunk, és ennek elemzéséhez, alátámasztásához a helyi és az országos statisztikai adatokat alapul véve készítettünk számításokat. A társadalmi hatásokat elsősorban demográfiai szempontból vizsgáltuk meg (népesség száma, nem, kor és iskolai végzettség szerinti összetétele, képzettsége, foglalkoztatottsága, jövedelmi viszonyok) a korábbi évekkel és országos adatokkal összehasonlítva.

• A gyógyfürdőkre és balneo kozmetikumokra irányuló vásárlói és fogyasztói magatartás kvalitatív vizsgálata a Közép-magyarországi régióban saját modell fejlesztésen keresztül

  118-130

  Amberg Nóra

  Megtekintések száma:

  94

  A tanulmány címében megjelölt téma bemutatásának kiinduló pontja a közép-magyarországi (elsősorban a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt-hez tartozó) gyógyfürdők igénybevételére és a balneo kozmetikumok vásárlására és fogyasztására (különös tekintettel a Budapest Spas termékcsaládra, amely a BGYH Zrt. balneo kozmetikumcsaládja) ható tényezők közötti kapcsolatrendszert leíró – irodalmi és szekunder források alapján felépített – elméleti modell ismertetése. Az elméleti koncepción keresztül érintett téma gyakorlati jelentőségét elsősorban a természetességhez, a témát tekintve a gyógyvízhez és a gyógyvíz összetevőkből készült kozmetikumok vásárlásához és használatához történő visszatérés jelenti. Az elméleti modell ismertetését követően az a kutatási modell-koncepció kerül ismertetésre, amelynek tényezői a kvalitatív kutatási eredmények által új determinánsokkal lettek kiegészítve. A kutatási modell-koncepció kétfázisú kvalitatív adatfelvétel eredményeinek az értelmezésével került kialakításra. Az adatfelvételekhez kapcsolódó célkitűzések (és eredmények) a következők voltak. (1) Online tartalom megfigyelés (n=50) segítségével a balneo kozmetikumok vásárlásának és fogyasztásának főbb tényezői lettek beazonosítva.. (2) Egyéni kutatási interjúk (n=20) segítségével az elméleti modell érvényessége lett vizsgálva, illetve a gyógyfürdők igénybevételének és a balneo kozmetikumok vásárlásának és fogyasztásának főbb változói lettek feltárva, kiemelve a tudatosan eltöltött szabadidőt, az egészségtudatosságot és a rekreációt előtérbe helyező vásárlói csoportosítás irányok beazonosítását. Jelen publikáció a modellfejlesztés és a legfontosabb kvalitatív kutatási eredmények bemutatását helyezi a fókuszba.