Keresés
Keresési eredmények
-
The Regulation of Screening of Foreign Direct Investments in the European Union
9-24Megtekintések száma:229A tanulmány az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet által létrehozott keretet és együttműködési mechanizmust vizsgálja. A Rendelet csak keretrendszert határoz meg a nemzeti szabályozás koordinálása céljából, a tagállamok szabadon eldönthetik, hogy fel kívánnak-e állítani a közvetlen külföldi befektetések kapcsán átvilágítási mechanizmusokat. A pandémia azonban felgyorsította ezeket a folyamatokat, és egyre több Európai Uniós tagország hozott a külföldi közvetlen befektetések átvilágításával kapcsolatos jogszabályokat stratégiai jelentőségű gazdasági szektorokban. A Bizottság szintén kiadott egy Bizottsági Iránymutatást 2020 március végén, amelyben felhívja a figyelmet a koronavírussal kapcsolatos gazdasági sokk hatására a stratégiai ágazatokban, főleg az egészségügyi ellátással kapcsolatos ágazatokban. Ugyanakkor, felismerve a közvetlen külföldi befektetések jelentőségét a gazdaság számára, kiemeli az Iránymutatásban, hogy meg kell találni az egyensúlyt a külföldi tőke szükségessége és az Európai Uniós stratégiai iparágak védelme között a megfelelő átvilágítási eszközök felhasználásával.
This paper examines the framework and cooperation mechanisms set up by Regulation (EU) 2019/452 of the European Parliament and of the Council of 19 March 2019 establishing a framework for the screening of foreign direct investments into the Union. The Regulation merely gives a framework for the coordination of national legislation, and member states can still decide if they want to set up screening mechanisms and to screen foreign direct investments. The pandemic has accelerated these processes, and more and more European Union member states enacted legislation relating to the screening of foreign direct investments in strategic branches of the economy. The Commission has also issued a Guidance at the end of March 2020, in which it warns about the risk that the Coronavirus related economic shock might have on strategic industries, especially on healthcare related industries. At the same time, recognizing the importance of foreign direct investments for the economy, it pointed out in the Guidance the necessity to find a balance between the need for foreign capital and the protection of European Union strategic industries using appropriate screening tools.
-
The right to take collective action in EU law based on the European Pillar of Social Rights and the recent case law of the CJEU
9-24Megtekintések száma:213Jelen tanulmány a kollektív fellépéshez és megállapodáshoz való alapvető munkavállalói jog köré épül. E jogosultság szilárdan beágyazott ugyan a munkajogi szabályozások többségében, de az Európi Unió szociálpolitikájának (munkajogi szabályainak) köszönhetően önállóan, sajátos jelentéstartalommal is vizsgálatra érdemes. Akár alapjogi, akár alapszerződési, akár irányelvi oldalról közelítünk e jog felé, annak tartalma és gyakorlati hatékonysága számos nehezen megítélhető kérdésre mutat, ezeket pedig a szociális természetű jogvédelem iránti igény és a gazdasági alapszabadságok szükségszerű kollíziója katalizálja. Kutatásom során e jog – kiegészítve néhány további, kapcsolódó kollektív munkavállalói jogosultsággal – vizsgálatát az Európai Unió Bíróságának újabb ítélkezési gyakorlata, illetőleg a Szociális Jogok Európai Pillére jelentette átfogó szociálpolitikai reform segítségül hívásával elemzem.
This paper is built around the workers’ fundamental right to take collective action and collective bargaining. Although, this right is firmly embedded in the majority of labour law systems in the social policy (meaning labour law, too) of the European Union, it is worth analysing it separately with an independent meaning. We can approach this right from the fundamental rights, the fundamental treaties or from certain directives, so we can find several questions that are difficult to answer properly. These problems are mostly catalysed by the necessary collision between the need for socially motivated legal protection and the fundamental economic freedoms. In my research, I analyse this right – along with some other connected ones – with the help of the recent case law of the Court of Justice of the European Union and the European Pillar of Social Rights because the latter highlights the holistic approach in the current reforms of EU social policy.
-
Az európai uniós pénzügyi felügyeleti ügynökségek és az uniós közigazgatási eljárásjog kérdése
Megtekintések száma:201Az ügynökségi jellegű szervek több évtizedes múltra tekintenek vissza az Európai Unióban. Az elmúlt időszakban két tendencia is kimondottan hatott az erős hatáskörökkel rendelkező szabályozó (avagy decentralizált) ügynökségek megjelenése irányába, különös tekintettel a pénzügyi szektor felügyeletére. Az egyik ilyen tendencia a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság, amely megingatta a piac önszabályozó képességébe vetett hitt neoliberális dogmáját, és a New Public Management irányzat helyett az erőteljesebb külső szabályozás felé terelte a döntéshozókat. A másik ilyen tendencia az egységes európai közigazgatási jog körüli viták felélénkülése. A válság után nem sokkal létrehozott, a pénzügyi szektort felügyelő Európai Felügyeleti Hatóságok erős jogkörökkel rendelkező szabályozó ügynökségek. Jogköreik azonban néhol túlságosan is erősek, amely jogvédelmi kérdéseket vet fel a piaci szereplők szempontjából. A tevékenységükhöz kapcsolódó ítélkezési gyakorlat továbbá felülírni látszik a hatáskörök delegációjának bevett normáit az Európai Unió szervezetrendszerében.
-
Jogalkotási törekvések az európai polgárok összehangolt konzuli védelmének megteremtésére
9-23Megtekintések száma:123Az uniós polgárság létrejöttével az Európai Unió égisze alatt a tagállamok állampolgárainak külföldön megvalósuló védelme egy merőben új szinten érvényesül. Ahogyan tanúi lehetünk az Unió fejlődési folyamatának, úgy követhetjük nyomon nemcsak az állampolgárokra vonatkozó, a tagállamok között fennálló akadályok lebontását, de az állampolgárok harmadik országokban a tagállamok által közösen megvalósított védelmét is. Ez jelenti egyrészt az uniós tagállamok védelmének kiterjesztését valamennyi uniós polgárra, másrészt a tagállami védelmi szint össze- hangolásának fokozódó igényét és folyamatos megvalósulását. Az Unió vezényletével és a tagállamok végrehajtási mechanizmusával működtetett védelem számos tekintetben szorul azonban magyarázatra: diplomáciai vagy konzuli védelemről van szó valójában? Államközi vagy nemzeti szinten állapítják meg az állampolgárokat külföldön megillető védelmi jogosultságokat? Milyen jogi alapokon nyugszik annak lehetősége, hogy az állampolgárság szerinti állam konzuli fellépési kötelezettséget írjon elő a fogadó államban? Milyen eszközök állnak az Unió rendelkezésére ahhoz, hogy a tagállamok számára fellépési kötelezettséget írjon elő? Ezen kérdések megválaszolása elkerülhetetlen az uniós polgárok számára nyújtott védelem tárgyalásához, s ezen kérdések tisztázása jelen tanulmány elsődleges célja is egyben.
-
Támogatni vagy nem támogatni? Filmtámogatási rendszerek kritikai megközelítése: az amerikai és az európai modell
42-61Megtekintések száma:126Jelen tanulmány célja, hogy a filmtámogatási rendszerek eredetét ismertesse, összehasonlítva az amerikai és európai fejlődés eltérő mozgatórugóit, amelyek az egyre erősödő filmtámogatási verseny globalizációjához vezettek. Az Európai Unió szabályai a filmgyártás területén az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (EUMSZ) állami támogatási szabályait szabályozó cikkeinek fényében, valamint az Európai Bizottság Filmművészeti Közleménye támogatási szabályainak figyelembevételével kerültek rögzítésre.
-
A sztrájkhoz való jog az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában
115-133Megtekintések száma:225A sztrájkhoz való jog a munkaharc egyik formájaként a kollektív munkajog területének kiemelkedően fontos és sokat tárgyalt kérdésköre, különösen korlátozhatóságának terjedelme miatt. A munkajogviszony egyik meghatározó jellemzője, hogy a munkáltató és a munkavállaló között hierarchikus viszony alakul ki (függő munka), amelyben az utóbbi alárendelt helyzetben van. A munkavállaló személyi és gazdasági függése a munkáltatótól előbbi gazdasági és szociális kiszolgáltatottságát eredményezi, ami a felek között a polgári jogra jellemző egyensúlyi helyzetet megbontja, és így egyfajta erőbeli egyenlőtlenség alakul ki köztük. Ezen helyzetek kiegyensúlyozására szolgáló eszközök egyike a sztrájkhoz való jog, amely lényegében a munkavállaló ellenállási joga, „a kollektív önrendelkezés egyik kifejező formája”.
-
Fehér könyv és stratégia: MI szabályozási kezdeményezések az Európai Unióban és Magyarországon
119-137Megtekintések száma:307A zöld megoldások és a hirtelen berobbanó koronavírus járvány mellett a társadalom és a gazdaság egyre több területén a mesterséges intelligencia (MI) a 21. század egyik legfontosabb hívószava (buzzword). Ennek ellenére a technológia szabályozása még az egész világon kezdetleges, és ebben sem az Európai Unió egésze, sem Magyarország nem számít kivételnek. Európai és magyarországi szinten is léteznek azonban már olyan dokumentumok és javaslatok, amelyek a későbbi szabályozás alapját fogják jelenteni. A tanulmány ezeket a kezdeményezéseket mutatja be több szempontból, egymással is összehasonlítva, azzal a reménnyel, hogy a maga módján segítséget nyújthat a kétféle szabályozási kezdeményezés közelítésében.
-
Egy fenékkel két nyeregben? Az Európai Unió közúti közlekedésre vonatkozó energiahatékonysági és energiatakarékossági szabályozása
23-34Megtekintések száma:110Az energiahatékonyság és energiatakarékosság ösztönzése kiemelt fontosságú az Európai Unió energiapolitikájában. Az energiafelhasználást tekintve az egyes ágazatok közül a közlekedési szektor növekszik a legdinamikusabban, amely így az üvegházhatást okozó gázok leggyorsabban növekvő forrása is egyben. E területen is – akárcsak a klímavédelem egészében – a hatékony szabályozás csak a legkülönfélébb eszközök együttes alkalmazásával biztosítható. Az alábbiakban a személygépkocsikra vonatkozó, általam legfontosabbnak ítélt, kereslet- és kínálatbefolyásoló eszközöket vizsgálom meg az uniós szabályozás szintjén. Idetartoznak egyrészt a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás, a gépjárművek adóztatásának harmonizációja, másrészt pedig a személygépkocsik maximális fajlagos CO2 -kibocsátására vonatkozó követelmények. Célom egyrészt ismertetni a legalapvetőbb előírásokat (már ez a megközelítés is hiányzik a magyar szakirodalomból), másrészt értékelni a hatályos szabályozást. A meghatározó értékelési szempont, hogy vajon az európai szintű szabályozás alkalmas-e a közúti közlekedés energiafelhasználását stabilizálni és hosszú távra is kihatóan csökkenteni.
-
Gazdaságpolitikai együttműködés az Európai Unióban – Új utakon?
34-52Megtekintések száma:166Az álmok megvalósítása során felmerülő akadályok többirányúvá teszik a járható utat: visszafordulhatunk, valamint az akadályok leküzdése során megmaradhatunk eredeti terveinknél, de új utakat keresve módosíthatjuk is céljainkat. Vajon az európai unió milyen utakon jár? Az unió által a válság hatására hozott eddigi reaktív intézkedések milyen irányba mutatnak? A kérdésekre egyértelmű választ álláspontom szerint még nem adhatunk. A kérdések megválaszolását viszont segítheti annak meghatározása, hogy milyen képződmény az Európai Unió, mi a célja, és ezekhez eddig milyen eszközöket rendelt. Emellett a meglévő eszközök sajátosságait, esetleges ellentmondásait egyaránt látnunk kell, ha a válság hatására hozott intézkedéseket értékelni kívánjuk. Alapvető kérdés a kutatás koordinátáinak definiálása is, azaz milyen szempontból végezzük vizsgálatainkat.
-
Sajtókiadók szomszédos joga: a tagállami átültetés kérdőjelei
Megtekintések száma:206A hírek új ökoszisztémáját uraló digitális közvetítőszolgáltatók a hagyományos sajtóhíreket újrahasznosítva, e tartalmakat keresőfelületre optimalizálva jutnak jelentős reklámbevételekhez. Az Európai Unió elsősorban versenyjogi eszközökkel vagy az európai vállalatok versenyhelyzetének javítására tett lépésekkel igyekszik rávenni e digitális nagyvállalatokat arra, hogy az európai tartalmak finanszírozásából is kivegyék részüket. A 2019-ben elfogadott uniós szerzői jogi irányelv sajtókiadókra vonatkozó szabályai is ezt a célt hivatottak szolgálni. Jelen tanulmány ezek áttekintését követően kitér a tagállami átültetés jelenleg is látható kérdéseire is.
-
A kis értékű követelések európai eljárásának implementálása az európai unió egyes tagállamaiban
41-59Megtekintések száma:125A tanulmány célja a 861/2007/ek rendelettel – a kis értékű követelések vonatkozásában – létrehozott, sui generis európai eljárás vizsgálata, melynek általános célkitűzései az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása, az ítéletek kölcsönös elismerése és a belső piac jobb működése, míg a specifikus céljai a kis értékű követelések érvényesítésének egyszerűsítése, ezen peres eljárások gyorsítása, és a költségek csökkentése, valamint az elismerés és végrehajtás terén a közbenső eljárások (exequatur) eltörlése. Ezen célokat részben sikerült megvalósítani, hiszen például az automatikus elismeréssel és a végrehajtási tanúsítvány kiállításával a végrehajtás kérelmezése egyszerűbbé vált. A tanulmány megvizsgálja a rendelet alkalmazását az egyes tagállamokban, az ezzel kapcsolatban felmerült jogalkalmazási kérdéseket, illetve hogy mennyiben okozott nehézséget a tagállami jogszabályok összeegyeztetése a rendelettel. Kitér azokra a szabályozási területekre, ahol a rendelet a tagállami jogra támaszkodik, ezáltal a jogalkalmazóknak a gyakorlatban együtt kell a két szabályozási szintet alkalmazni, és feltárja, hogy ez miként valósult meg. Ehhez a rendelet hatálybalépése óta eltelt hét év adatai állnak rendelkezésre. Meg kell jegyezni, hogy 2015. decemberében fogadták el a rendelet módosítását, ami 2017. július 14-től alkalmazandó.
-
A Brit-szigetek és az Arktisz: Események a múltból és a jelenből
159-170Megtekintések száma:95Jelen tanulmány Nagy-Britannia és az Arktisz kapcsolatának múltbeli és jelenlegi aspektusaival foglalkozik. Megvizsgálja az angol és skót kapcsolatokat a Spitzbergák (a mai Svalbard, Norvégia) területével, különös tekintettel a felfedező és bálnavadászati tevékenységekre, valamint az európai hatalmakkal folytatott későbbi versengésre. Kitér a szigetvilággal kapcsolatban később felmerült jogi kérdésekre is. Megvizsgálja továbbá a Svalbard körül kialakult újabb vitákat, különösen az Európai Unió és Norvégia között a Brexit hatására létrejött halászati kvóták elosztása kapcsán. Ez utóbbi jól példázza, milyen messzemenő hatásai vannak a Brexitnek a legkülönbözőbb területeken. A tanulmány bemutatja az Egyesült Királyság és az Arktisz jelenlegi kapcsolatát is, kitérve az önálló Arktisz-politika kidolgozására irányuló skót kísérletre.
-
A közszférára vonatkozó adatvédelmi szabályok a GDPR tükrében
39-54Megtekintések száma:430Az Európai Unió adatvédelmi reformjának eredménye az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) 2018. május 25-én lépett hatályba, és mind a magánszektorra, mind a közszférára jelentős hatást gyakorolt. A rendelet fő célja az érintett adatalany személyes adatai feletti ellenőrzési jogának megerősítése, így a GDPR több jelentős változást és szigorítást hozott a közhatalmi szervek és testületek személyes adat kezelési tevékenységére nézve is. Így például, míg az adatalany hozzájárulása az adatkezeléshez a magánszektorban kiemelkedő jelentőséggel bír, és az adatkezelés egyik jogalapja, addig a közszféra tekintetében több kivételt is találhatunk, mint az elfeledtetéshez való jog, az adathordozhatóság, az adatvédelmi hatásvizsgálat, amelyek kevés jelentőséggel bírnak, azonban találunk olyan érintetti jogot is, mint a tiltakozáshoz való jog, amely épp a közhatalmi szervekkel szemben érvényesíthető. Jelen tanulmány célja a GDPR ezen speciális szabályainak feltárása és elemzése, annak érdekében, hogy a napjainkban is tapasztalható bizonytalanságok feloldhatókká váljanak.
-
Kilépés az Európai Unióból – Az EUSZ 50. cikke a Brexit tükrében
97-117Megtekintések száma:450A 2016. június 23-ai népszavazás fordulópontot jelent az EU és az Egyesült Királyság (a továbbiakban: UK) közös történetében. Emellett egyrészt az integrációs paradigma változását hozza magával, másrészt az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 50. cikkének első alkalmazását jelenti, melynek során különösen fontos a „jó gyakorlat” kidolgozása mindkét fél részéről. A következőkben az 50. cikket elemzem és azt vizsgálom, hogy a kilépési klauzula rendelkezései a gyakorlatban miként is érvényesülnek.
-
Luxembourg kontra Strasbourg – jogi akadályok az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez való uniós csatlakozás útjában
101-119Megtekintések száma:1172014. december 18-án hirdette ki az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) 2/13. sz. véleményét az Európai Uniónak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez (a továbbiakban: EJEE) történő csatlakozásáról szóló nemzetközi megállapodás tervezetéről (a továbbiakban: megállapodás). A döntés különleges súlyát mutatja, hogy a Bíróság teljes ülésben járt el, amire a gyakorlatban rendkívül ritkán, évente mindössze egy-két ügyben kerül sor. A vélemény tartalma és indokolása határozottan rácáfolt azokra az előzetes szakmai és politikai várakozásokra, amelyek zöld jelzést prognosztizáltak, a Bíróság ugyanis úgy foglalt állást, hogy a megállapodás számos okból nem egyeztethető össze az uniós joggal. A döntés jogi akadályok sorát azonosítja, ami azt jelenti, hogy a megállapodás csak akkor léphet hatályba, ha azt módosítják, vagy ha az uniós Szerződéseket felülvizsgálják.
-
Az állami támogatási soft law hatása a kedvezményezettekre: A törvényszék egy végzésének ismertetése
118-127Megtekintések száma:163Az Európai Unió tagállamai által nyújtott támogatások legfontosabb ellenőre az Európai Bizottság, az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSz) 107. és 108. cikkei alapján gyakorlatilag kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a támogatások belső piaccal való összeegyeztethetőségének elbírálására. Értékelési gyakorlata során a Bizottság saját döntési gyakorlatát alapul véve – annak megszilárdulását követően – iránymutatásokat, keretszabályokat (a továbbiakban: soft law) fogad el, amelyek jogforrásnak nem minősülő dokumentumként meghatározzák, hogy a jövőben a Bizottság mely támogatásokat, illetve milyen feltételeket teljesítő támogatásokat tekint a belső piaccal összeegyeztethetőnek.
-
A precíziós genomszerkesztés mezőgazdasági alkalmazásának szabályozási alapkérdései és az elővigyázatosság elve
42-64Megtekintések száma:269A rohamosan fejlődő génmanipulációs technikák (génmódosítás, géntechnológiai módosítás) régóta viták kereszttüzében állnak, amit a jogi szabályozás alakulása is tükröz. A géntechnológiai módosítás a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény (a továbbiakban: Géntv.) 2. § g) pontja szerint olyan eljárás, amely a gént vagy annak bármely részét kiemeli a sejtből és átülteti egy másik sejtbe, vagy szintetikus géneket, vagy génszakaszokat visz be valamely természetes szervezetbe, ami által a befogadó génállománya megváltozik. Mint alább látni fogjuk, az EU vonatkozó irányelve a génmódosítást (az eljárást) nem definiálja, ugyanakkor az eredményére (a génmódosított szervezetre, GMO-ra) ad egy meghatározást, s bizonyos technikákat felsorol, mint amelyek génmódosítást eredményeznek. A jogi definíció elsődleges funkciója mindkét esetben a szabályozás tárgyi hatályának kijelölése, ami álláspontom szerint nem a nemesítők és a biotechnológusok, hanem a jogtudomány, illetve a jogalkotó feladata.
-
A makroprudenciális hatóságok jogállása az Európai Unió tagállamaiban
Megtekintések száma:40A tanulmány vizsgálat alá vonja a makroprudenciális igazgatás szervezeti keretének legfontosabb összetevőit az Európai Unió tagállamaiban. A makroprudenciális igazgatás szervezeti kialakítása a tagállamok kompetenciájába tartozik, amelyre tekintettel a tagállamok maguk is eltérő modellek köré csoportosíthatók. A tanulmány először bemutatja a tagállami makroprudenciális szervek jogállására vonatkozó nemzetközi és európai uniós előírásokat, ajánlásokat, majd összefoglalja a makroprudenciális szervek jogállásának alapvető, elméleti értelemben is releváns jellemzőit, bemutatja a tanulmány elemzési módszertanát, végül pedig elemzi a tagállami makroprudenciális szervek jogállásának jellemzőit a meghatározott módszertannak megfelelően. A tanulmány megállapítja, hogy a makroprudenciális szervek alapvető jogállási elemeire vonatkozóan egységesítési törekvés fogalmazódik meg az Európai Unió makroprudenciális szerve részéről. Az intézményi keretek tartalmi egységesülésének folyamata azonban még kezdeti stádiumban van és az egyes tartalmi szempontok tekintetében változatos jogi megoldások azonosíthatóak. A tanulmány megállapítja, hogy a makroprudenciális politika intézményi kerete eltérő formai sajátosságok mellett, kezdetben koordináltan egységesülő tartalmi pillérekkel, de erre adott eltérő jogi megoldásokkal írható le.
-
Detrimental effects of tax havens and the case of the Dutch tax system
45-67Megtekintések száma:249Napjainkra a multinacionális vállalatok olyan erősekké váltak, hogy könnyedén versenyre kelhetnek az államokkal is. Ennek következtében lehetőségük nyílt arra, hogy számos adóoptimalizációs stratégiát kifejlesszenek, úgymint transzferárazás, székhelyáthelyezés, hibrid entitások stb. Mindez negatív hatást gyakorol a világgazdaságra és az állami költségvetésekre. A káros következmények ellenére több ország is együttműködésre törekszik a multinacionális vállalatokkal, esetenként adóparadicsomokká átalakulva. Ennek keretében változatos adókedvezményeket biztosítanak a multinacionális vállalatok számára, úgymint levonások, alacsony adókulcsok vagy szelektív adómegállapítások. Noha az Európai Unióban az adóelkerülésnek negatív a megítélése, ennek ellenére bizonyos tagállamok adórendszerei az adóparadicsomok néhány jellemzőjét mutatja. E tekintetben meg kell jegyeznünk, hogy a holland adórendszer kiskapuit, valamint más kedvezményeit rendszeresen kihasználják a multinacionális vállalatok, hogy az adófizetési kötelezettségeiket csökkentsék. Jelen tanulmány – az adóparadicsom jogintézményére történő rövid kitekintés után – ezeket a módszereket mutatja be, rávilágítva arra a tényre, hogy az ország – az érintett kormányzatok tiltakozása ellenére – továbbra is az adóparadicsomok néhány jellemzőjét mutatja.
Nowadays, multinationals have become so strong that they can easily compete with states. Consequently, they have the opportunity to develop several tax minimalization strategies such as transfer pricing, inversion, hybrid entities etc. All these have a negative impact on the world economy and state budgets. Despite detrimental effects, certain countries try to cooperate with multinationals by transforming themselves into tax havens. In this framework, they provide multinationals with various kinds of tax advantages such as deductions, low tax rates and preferential tax rulings (“sweetheart deals”). Although, the general attitude towards tax avoidance in the European Union is negative, particular member states’ tax systems display several characteristics of tax havens. In this regard, it should be noted that multinationals regularly use the loopholes and other advantages of the Dutch tax system to minimise their tax liability. The following study – after a brief view to the characteristics of tax havens– will illustrate these options by highlighting the fact that the country – despite the denial of the respective governments – still displays several characteristics of - tax havens.
-
A cenzúra mint az állami dezinformáció elleni eszköz: az orosz–ukrán háború következményei a sajtószabadságra nézve
Megtekintések száma:54Az Oroszországból származó dezinformációs kampányokat sok vita övezte az elmúlt években. A dezinformációnak a 2022 februárjában kezdődött orosz–ukrán háborúban is kulcsszerepe van. A kérdés folyamatosan napirenden van az utóbbi években az Európai Unióban is, így nem meglepő, hogy az EU által Oroszország ellen bevezetett szankciók a dezinformáció elleni fellépéssel is kiegészültek. A jelen tanulmány az orosz médiaszolgáltatókra irányuló, korábban példátlan tilalmat kívánja ismertetni, beleértve a rendelkezés által a véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából okozott problémákat is. A tanulmány megvizsgálja különösen a határozat és a rendelet rendelkezéseit, amelyek megtiltják az érintett orosz médiaorgánumok terjesztését, valamint az uniós jogszabályok következményeit, majd a rendelkezéseket kritikai elemzés alá veti a véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából, végül megvizsgálja az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítéleteit.
-
A Case Study on the Interaction Between the General Data Protection Regulation and Artificial Intelligence Technologies
45-57Megtekintések száma:208A tanulmány az Európai Unió (EU) hivatalosan publikált dokumentumaiban felvetett, a mesterséges intelligencia (MI) szabályozásával kapcsolatos problémák általános áttekintését adja, és ezeket a problémákat a magyar szakemberek szemszögéből esettanulmányként mutatja be. Annak ellenére, hogy uniós szinten már javasoltak egy új, a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletet, a cikk az adatvédelemre vonatkozó konkrét szabályokat és elveket értékeli, mivel az adatok jelentik a mesterséges intelligencia-rendszerek lelkét, és az ilyen adatok védelme az uniós jogszabályokban az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) által rögzített alapvető jog. A tanulmány rámutat, hogy az MI-rendszerekben a GDPR hatékony és egységes alkalmazása problémás lehet, mivel a szakértők a felvázolt szituációra vonatkozó jogi kérdésekre eltérő válaszokat adtak.
This paper presents a general overview of the problems regarding the regulation of artificial intelligence (AI) raised in the official published works of the European Union (EU) and interprets these problems from the perspective of the Hungarian experts as a case study. Even though a new regulation on AI has already been proposed at the EU level, the paper evaluates specific rules and principles regarding data protection since data is the lifeblood of AI systems and the protection of such data is a fundamental right enshrined in the EU legislation via the General Data Protection Regulation (GDPR). The result of the study shows that the application of the GDPR on AI systems in an efficient and uniform way might be at stake since different outputs were generated by the experts to the same legal questions deriving from a scenario presented.
-
Régi-új kihívások: szegénység, migráció, bűnözés
96-107Megtekintések száma:194Majd tíz évvel ezelőtt a környezeti változások és a kriminalitás összefüggéseit vizsgáló írás jelent meg Domokos Andrea tollából. A cikk azt mutatta be, hogy a természeti erőforrások szűkössége mennyiben járul hozzá a társadalmi konfliktusok kiéleződéséhez. Jelen tanulmány szerzői hasznosnak vélik az akkor megfogalmazottak továbbgondolását, az időközben felmerült problémák értékelését. A menekültkérdés immár nem elméleti probléma számunkra, hanem Magyarország határain feltorlódó embertömegeket jelent, ami a közrendünket és a közbiztonságot nemcsak veszélyezteti, hanem ténylegesen sérti is. Büntetőjogi, kriminológiai megközelítéssel természetesen nem áll módunkban a valódi megoldást jelentő szociálpolitikai, oktatáspolitikai, kultúrpolitikai kérdéseket megválaszolni. A migráció világszintű politikai egyeztetést, helyi szintű integrációs politikát, határozott értékválasztást igényel. Szakmánk okán mi a büntetőpolitikai oldalról vizsgáljuk a kérdést.
-
Költségvetési kondicionalitás az EU szabályozásban
143-156Megtekintések száma:84A tanulmány bemutatja a költségvetési kondicionalitás szabályozásának kialakulását, céljait és eszközrendszerét. A szerző részletesen elemzi a jogállamisági követelményekkel összefüggő hatályos szabályrendszer elemeit, valamint az Európai Unió Bíróságának a témában született releváns ítéleteit. A tanulmány rámutat arra, hogy a költségvetési kondicionalitási rendelet nem általában a jogállamiság védelmének eszköze, hanem alapvető rendeltetése az EU költségvetésének védelme a jogállamiság elvéből követelmények érvényre juttatása által keresztül.
-
A nemi erőszak áldozatának jogi státusza nemzetközi, európai uniós és hazai szinten
Megtekintések száma:50A tanulmány a nemi erőszak áldozatának fogalmát és jogi helyzetét ismerteti arra tekintettel, hogy az áldozat és a sértett fogalma – bár jelen bűncselekmény szempontjából egybeesik személyük – nem azonos tartalommal bír, sem hazai, sem nemzetközi szinteken. A Me Too mozgalom egy olyan problémára hívta fel a figyelmet 2017-ben, ami évekkel később is megoldásra vár: a nők elleni erőszak megelőzésére és felszámolására, az áldozatok eljárásban betöltött szerepének, jogi lehetőségeinek hatékonyabbá tételére. E jogi helyzetnek egy rövid, áttekintő kategorizálása megmutatja, hogy milyen jelenlegi tendenciák fedezhetők fel az Európai Unió jogalkotásának folyamatában, és ezek alapján milyen problémás területek fedezhetők fel a hazai jogban, ahol fejlődésre van szükség.
-
Hatékony és tényleges? Munkajogi irányelvek vizsgálata a Kúria joggyakorlatában, figyelemmel a munkavállalói igényérvényesítésre
193-216Megtekintések száma:204A munkaviszonyok speciális jellegére tekintettel a felek alá-fölérendeltségi viszonya a munkavállaló oldalán gyengébb pozíciót eredményez. Ezen aszimmetria kiegyenlítéséhez okvetlenül szükség van bizonyos védelmi garanciákra, így többek között kulcsszerepe van a munkavállalói jogérvényesítés hatékonyságának. Kutatásunkban éppen ezért arra keressük a választ, hogy a vizsgált foglalkoztatási tárgyú uniós irányelvek, illetve a joggyakorlatot is magában foglaló tágabb értelemben vett uniós jogi korpusz miként jelenik meg a hazai, elsősorban kúriai döntésekben, illetve ezen hivatkozások mennyiben segítik elő a munkavállalók hatékony jogérvényesítését.