Search

Search Results

• Az európai nyomozási határozat, mint a büntetőeljárás hatékonyságát fokozó eszköz

  26-49

  Andrea Jánosi

  Views:

  289

  A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés egyik célkitűzése egy olyan eljárási rendszer kidolgozása, amely elősegíti a tagállami büntetőeljárások hatékonyságát, így lehetőséget teremt arra, hogy az egyik tagállamban beszerzett bizonyítási eszköz egy másik tagállamban folytatott büntetőeljárás keretében is könnyedén felhasználható legyen. Az Amszterdami Szerződés hatályba lépésétől kezdődően több olyan dokumentum is született, amelyik egy ilyen rendszer megteremtésének szükségességére hívta fel a figyelmet. Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2009-ben kiadott, a büntetőügyekben felvett bizonyítékoknak a tagállamok által másik tagállamtól történő megszerzéséről és elfogadhatóságuk biztosításáról szóló Zöld könyvében számba vette azokat a hatályos jogintézményeket, amelyek „mechanizmusokat biztosítanak a tagállamok számára ahhoz, hogy a határokon átnyúló helyzetekben elfogadható büntetőügyi bizonyítékokat gyűjtsenek,” s megállapította, hogy a bizonyításfelvételt érintő uniós joganyag alapvetően két csoportra osztható. Vannak egyrészt olyan jogintézmények, amelyek kölcsönös jogsegélyre (pl.: kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény), másrészt pedig olyanok, amelyek a kölcsönös elismerés elvére épülnek (pl.: európai bizonyításfelvételi parancs). Valójában egyik sem teremti meg azt a mechanizmust, amellyel biztosított lenne a hatékony bizonyításfelvétel egy másik tagállamban, vagy a megszerzett bizonyítási eszközök tényleges felhasználhatósága/elfogadhatósága. E hiányosság kiküszöbölését hivatott szolgálni a 2014. április 3-án elfogadott európai nyomozási határozatról szóló irányelv. Célkitűzése – a büntetőeljárások hatékonyságának a fokozása érdekében – a bizonyításfelvétel és a bizonyítékátadás egységes, a kölcsönös elismerés elvén alapuló rendszerének megteremtése, amely a bizonyítékok minden fajtájára kiterjed, pontos végrehajtási határidőket jelöl meg, és szűk körre korlátozza a megtagadás lehetséges indokait. Az európai nyomozási határozat az alábbi jogintézmények felváltását szolgálja: a kölcsönös jogsegélyen alapuló eszközök közül a Kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezményt és kiegészítő jegyzőkönyveit; a Schengeni Végrehajtási Egyezményt, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményt és kiegészítő jegyzőkönyvét, és bi-, és multilaterális megállapodásokat. A kölcsönös elismerés elvén alapuló eszközök közül az európai bizonyításfelvételi parancsról szóló kerethatározatot, valamint a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozatok végrehajtásáról szóló kerethatározatot váltja fel.

• Impact of EU Law on National Criminal Law

  79-93

  Bence Udvarhelyi

  Views:

  97

  This paper aims to analyse the main linking points between EU law and national criminal law. For a long time, the criminal laws of the Member States have been heavily affected by EU law. This influence can be either negative or positive. The most lenient form of the positive effect is the assimilation principle, which does not seek to incorporate EU norms into national criminal law, only attempts to extend the latter’s applicability to the protection of the interests of the European Union. In the case of legal harmonization the Member States are required to adopt common criminal norms which aim to reduce the differences of the national criminal law systems. The most serious impact on national penal law is the supranational criminal legislation, which results not only in the approximation but the unification of the criminal laws of the Member States.

• PPP as an umbrella term

  62-78

  Judit Varga

  Views:

  119

  In this study the author examines the legal institution of PPP (Public Private Partnership) in Western legal cultures. As a result of the analysis, the author finds that PPP is a blanket term which includes all contracts concluded between public and non-public sectors where the subject of the contract is the implementation of a public task and the term of the contract is relatively long. The second part of the study collects and analyses the possible classifications of PPP contracts, including the short introduction of the most typical PPP contracts.

• European Public Administration of Consular Protection

  49-65

  Erzsébet Csatlós

  Views:

  161

  The organizational issues of European public administration are especially apparent when the cooperation between the EU and its Member States is considered. The regulation of administrative institutions and bodies is fundamentally a subject of national competence. The European public administration for consular protection is based on the cooperation of the organs and authorities on both levels of European public administration. It is regulated as a framework which leaves a wide range of freedom for Member States to settle the missing details and also leaves too much room for voluntarism. All this makes the system unpredictable and despite the application of the principle of loyal cooperation and solidarity, the European administrative structure of consular protection is incompatible with the rule of law and the principle of good administration, and even with the principle of loyal cooperation and solidarity.

• Central Issues of the Application of EU Law in the Recent Case Law of the Hungarian Constitutional Court

  161-174

  Árpád Lajos Kiss

  Views:

  102

  The present article examines the recent case law of the Hungarian Constitutional Court as regards the constitutional framework and the judicial practice of the application of EU law. After a short overview of the early precedents, the article focuses on the case law subsequent to the adoption of the new Fundamental Law in 2012. In the recent decisions the need for cooperation with the EU Court of Justice is of special importance so the article reflects on this issue as well. The first part scrutinizes the case law concerning the constitutional limitations and control measures of the application of EU law, including the landmark decision of 22/2016 (XII. 5.). The second part focuses on the decisions delivered in constitutional complaint proceedings, which determine the constitutional requirements of the preliminary rulings procedure and the judicial obligation to give a reasoned decision.

• Economic Policy Cooperation in the European Union – Which Way to Go?

  34-52

  Gabriella Csűrös

  Views:

  166

  during the realization of your dream obstacles may arise and they differentiates your choice – „which way to go?” there is an ongoing debate which way the eu should go. the eu has already reacted to the crisis – are these measures satisfactory? Which way the eu seems to choose? to be able to answer some of these questions preliminary studies are necessary. In order to identify the european union you must define the aim, the instruments of the aim, the characteristics, the defects and the changes of these instruments.

  As a matter of fact nowadays the most vital topic is the stabilisation role of the EU. In view of governmental methods, coordinative and regulative governmental methods usually have more stabilisation effects in the EU than financial governmental method. Owing to the crisis, the coordinative and regulative governmental methods have undergone changes. The steps that were made by the EU in the field of financial governmental method are considerable – though further actions should be taken. The financial method with stabilisation function is insufficient. The EU budget cannot play stabilisation function because of limitation of EU revenues. If the EU holds on to the dream of economic and monetary union, the EU should strengthen the tools of economic governance to be able to reduce the shortcomings of one-armed economic governance not only at EU but also at Member State governmental level. Measures taken up until now show other way: they create the vision of a more multi-speed and „multi-way” process...

• Financial Support System of EU – EFTA (Member States) cooperation

  62-85

  Gabriella Csűrös

  Views:

  154

  The economic cooperation between the EU and EFTA states constitutes a special cooperation form in several ways: the actors of cooperation (economic integrations and their Member States), the legal and institutional framework and the budgetary relations also have unique features. In our study the rules and changes of the EEA and Norwegian Financial Mechanism, as well as the Swiss Contribution are analyzed from aspect of integration theories and financial law. In the framework of historical analysis and comparative method the financial instruments of EFTA states are compared with the EU Cohesion and Structural Funds with the help of evaluating statistical data.

• Goodbye Exequatur Proceeding

  69-83

  Miklós Kengyel

  Views:

  150

  Am 10. januar 2015 begann eine neue Zeitrechnung für das Zivilprozessrecht der Europäischen Union. Die Brüssel I. Verordnung (44/2001/EG) als wichtigste rechtsquelle wurde mit einer Neufassung (1215/2012/EU) abgelöst. Die neue Verordnung schaffte die Vollstreckbarerklärung (Exequatur) als zwischen der Anerkennung ausländischer Entscheidungen und derer Vollstreckung keilendes Verfahren ab, was in der Rechtsliteratur als Paradigmenwechsel bewertet wird. Aus diesem Anlaß stellt der Verfasser eine Bilanz auf. Ihre Abhandlung befasst sich mit der rechtlichen Natur der Vollstreckbarerklärung, mit der Anwendung der Verfahrensregeln in dem ungarischen Rechtsverkehr und widmet ein Kapitel den Argumenten und Gegenargumenten in Bezug auf die Abschaffung der Vollstreckbarerklärung.