Keresés
Keresési eredmények
-
The right to take collective action in EU law based on the European Pillar of Social Rights and the recent case law of the CJEU
9-24Megtekintések száma:237Jelen tanulmány a kollektív fellépéshez és megállapodáshoz való alapvető munkavállalói jog köré épül. E jogosultság szilárdan beágyazott ugyan a munkajogi szabályozások többségében, de az Európi Unió szociálpolitikájának (munkajogi szabályainak) köszönhetően önállóan, sajátos jelentéstartalommal is vizsgálatra érdemes. Akár alapjogi, akár alapszerződési, akár irányelvi oldalról közelítünk e jog felé, annak tartalma és gyakorlati hatékonysága számos nehezen megítélhető kérdésre mutat, ezeket pedig a szociális természetű jogvédelem iránti igény és a gazdasági alapszabadságok szükségszerű kollíziója katalizálja. Kutatásom során e jog – kiegészítve néhány további, kapcsolódó kollektív munkavállalói jogosultsággal – vizsgálatát az Európai Unió Bíróságának újabb ítélkezési gyakorlata, illetőleg a Szociális Jogok Európai Pillére jelentette átfogó szociálpolitikai reform segítségül hívásával elemzem.
This paper is built around the workers’ fundamental right to take collective action and collective bargaining. Although, this right is firmly embedded in the majority of labour law systems in the social policy (meaning labour law, too) of the European Union, it is worth analysing it separately with an independent meaning. We can approach this right from the fundamental rights, the fundamental treaties or from certain directives, so we can find several questions that are difficult to answer properly. These problems are mostly catalysed by the necessary collision between the need for socially motivated legal protection and the fundamental economic freedoms. In my research, I analyse this right – along with some other connected ones – with the help of the recent case law of the Court of Justice of the European Union and the European Pillar of Social Rights because the latter highlights the holistic approach in the current reforms of EU social policy.
-
A környezeti integráció alapelve – gondolatok az eu 7. környezeti cselekvési programja kapcsán
31-51Megtekintések száma:185Az Európai Bizottság 2012. november végén tette közzé az Unió új, 7. környezeti cselekvési programjának tervezetét, s egyben az Európai Parlament és a Tanács elfogadó határozatára vonatkozó javaslatát. A határozati javaslat preambuluma a megszokott módon utal a korábbi cselekvési program végrehajtásának eredményeire és hiányosságaira, az EU környezetvédelmi és fenntartható növekedési/fejlődési politikai célkitűzéseire, belső és nemzetközi kötelezettségvállalásaira s a környezeti politikát vezérlő alapvető elvekre. A határozat rendelkező része a korábbiakkal ellentétben meglehetősen szűkre szabott, a célok és alapelvek felsorolása mellett a végrehajtásért viselt megosztott uniós és tagállami felelősséget rögzíti, a szubszidiaritás elvének figyelembevételével. Magát a környezeti cselekvési programot már nem a határozat szövege, hanem a hozzá csatolt melléklet tartalmazza.
-
A civil szervezetek szerepe a környezeti felelősség érvényesítésében
113-127Megtekintések száma:289A társadalmi részvétel lényeges eleme a környezeti problémák kezelésének. Az Aarhusi Egyezmény és az uniós jog is előírja, hogy a polgárok és a környezetvédő civil szervezetek számára garantálni kell az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, amely magában foglalja a környezetvédő civil szervezetek és a környezeti jog megsértése által közvetlenül érintett egyének kereshetőségi jogának a biztosítását. A környezeti felelősségről szóló irányelv értelmében a környezeti károk által kedvezőtlenül érintett személyek jogosultak arra, hogy az illetékes hatóságoktól intézkedés megtételét kérjék. A környezetvédelmi szabályok végrehajtása terén azonban jelentős nehézségek tapasztalhatók, amelyekkel a környezetvédő civil szervezetek is szembesülnek az ahhoz szükséges kereshetőségi jog megszerzése során, hogy a környezeti ügyekben jogi eljárásokat indíthassanak.
-
Hős és antihős: Környezeti politika és pénzügyi szabályozás
128-155Megtekintések száma:277Minél inkább kerül a környezeti politika a kormányzati (pénzügyi) politika homlokterébe, annál inkább érvényesülnek benne a kormányzást magát meghatározó érdekviszonyok. Az Európai Unió keretében ez mindenekelőtt úgy valósult meg eddig, hogy a tagállamok kormányzati politikai szerepe sok esetben inkább önmagáért valóan növekedett, és nem pedig a gyakran hivatkozott környezetvédelemre valóban való ösztönzés érdekében. A környezeti felelősség mintha a szebbik, a pénzügyi szabályozások valósága pedig az árnyasabb oldalát mutatná a tényleges kormányzati céloknak.
-
Sötét vizeken? A környezetvédelmi felelősség helye a környezetpolitika eszköztárában (szabályozásmódszertani és alapelvi kérdések)
42-66Megtekintések száma:334A tanulmány kiindulópontja, hogy a környezetvédelmi felelősség nem csak az utólagos szankcionálás és a helyreállítás eszköze, hanem a megelőzés és az elővigyázatosság elveit egyaránt érvényesíti. A környezeti károkért való felelősség szabályait tágabb összefüggésben vizsgálja, és a környezetpolitika különböző eszközeit kapcsolja össze az alapelvekhez való viszonyuk bemutatásán és a környezetvédelem szabályozási módszereinek tipizálásán keresztül.
-
A jogszabályok és a stratégiai tervek környezeti hatásvizsgálatának gyakorlata
85-102Megtekintések száma:148A jog alapvető funkciója az emberek közötti viszonyok normatív szabályozása, az emberi együttélés rendjének kialakítása. A társadalmi viszonyok szabályozása számos olyan kedvező, illetve kedvezőtlen hatással jár, melyek értékelése a jogalkotó számára elengedhetetlenül szükséges. E vizsgálatok elvégzése mutathatja meg, hogy a jogalkotó által kitűzött szabályozási cél megvalósítható-e − azaz érdemes-e egyáltalán az adott kérdést a jog eszközeivel szabályozni −, és ha igen, a cél elérésére választott normatív eszköz valóban a leghatékonyabb módszert alkalmazza-e. E kérdések megválaszolására szolgál a jogi szabályozás hatásvizsgálata, amely a jogi szabályozás színvonalának állandó javítását, a szabályok érvényesülésének ellenőrzését biztosító módszer.
-
Balancing Work and Life: New Developments in the Field of Legal Protection of Workers
25-44Megtekintések száma:188Jelen tanulmány a munka és a magánélet összehangolásának időszerű munkajogi kérdéseivel foglalkozik. A vizsgálat aktualitását az (EU) 2019/1158 irányelv adja, amely meglévő jogalkotási alapokra építkezve számos kérdésben jelentős újdonságot hoz e szabályozási területen, felfrissítve a gyermeket nevelő munkavállalókat érintő egyenlő foglalkoztatási kritériumrendszer kulcselemeit. A feldolgozott szabályozás illeszkedik a Szociális Jogok Európai Pillére által kijelölt magas szintű szociális, munkavállalói jogvédelmi irányvonalba, így a kidolgozásban e szempont is szerepet kap. Elemzésemben az új irányelv szabályozási hátterére, tárgyára, alapjogi kötődésére és a potenciálisan megerősödő munkavállalói jogvédelmet körülíró újabb irányelvi normákra koncentrálok. Ezek szintézise alapjén pedig következtetéseket vonok le az új szabályozás prognosztizálható jövőbeli hatásaira nézve.
The present study deals with the current labour law questions of balancing work and private life. The topicality of the study is supported by Directive (EU) 2019/1158 which, built on the existing legislative basis, brings several novelties in this regulative area refreshing the key elements of the criteria of equal employment referring to the employees raising children. The researched regulation fits into the high level, socially motivated; worker-protection Directive designated by the European Pillar of Social Rights, consequently, this aspect also plays a role in elaboration. In my analysis, I concentrate on the regulative background, subject of the new Directive, as well as its connection to fundamental social rights and the new norms describing the potentially strengthening legal protection of workers. I draw conclusions based on their synthesis about the predictable future effects of the new regulation.
-
Az állami támogatási soft law hatása a kedvezményezettekre: A törvényszék egy végzésének ismertetése
118-127Megtekintések száma:189Az Európai Unió tagállamai által nyújtott támogatások legfontosabb ellenőre az Európai Bizottság, az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSz) 107. és 108. cikkei alapján gyakorlatilag kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a támogatások belső piaccal való összeegyeztethetőségének elbírálására. Értékelési gyakorlata során a Bizottság saját döntési gyakorlatát alapul véve – annak megszilárdulását követően – iránymutatásokat, keretszabályokat (a továbbiakban: soft law) fogad el, amelyek jogforrásnak nem minősülő dokumentumként meghatározzák, hogy a jövőben a Bizottság mely támogatásokat, illetve milyen feltételeket teljesítő támogatásokat tekint a belső piaccal összeegyeztethetőnek.
-
Egy elszalasztott lehetőség: a hágai Nemzetközi Bíróság ítélete Nicaragua és Costa Rica környezetvédelmi vonatkozású jogvitájában
181-199Megtekintések száma:421A hágai Nemzetközi Bíróság (a továbbiakban: Bíróság) 2015. december 16-án hozta meg ítéletét a Nicaragua által határ menti területeken végzett bizonyos tevékenységek (Costa Rica v. Nicaragua) és a San Juan folyó mellett épülő út ügyében (Nicaragua v. Costa Rica). Az eset egyike volt a napjainkban az ENSZ bírói fóruma előtt folyó környezetvédelmi vonatkozású jogvitáknak. A szakirodalomban nagy várakozásokkal tekintettek rá, kíváncsiak voltak arra, hogy a hágai testület az Uruguay folyón épített papírmalom, illetve az antarktiszi bálnavadászat ügyében hozott ítéletek után, a peres felek által előterjesztett, környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben hogyan foglal állást. Az alábbiakban én is az ítélet azon részeinek a bemutatására és értékelésére helyezem a hangsúlyt, amelyek a környezetvédelemhez kapcsolhatók. A tanulmány első három pontjában az ügy alapjául szolgáló tényeket, a pertörténetet, a jogi érvelés menetét és a konkrét döntéseket ismertetem, míg az ítélettel kapcsolatos meglátásaimat a jogi érvelés kritikájában, illetve az ügy jelentőségével kapcsolatos részben fogalmazom meg.
-
Jogalkotási javaslat a jövő nemzedékek szószólójától
10-28Megtekintések száma:235A környezeti felelősség alapvető szabályai rendelkezésre állnak, de a hatékony érvényesülés még számos feltétel jogi rendezését igényli. Mindezekre nézve egy komplex jogalkotási javaslatcsomagot készített a jövő nemzedékek szószólója, széles körű szakmai és társadalmi egyeztetést követően. A javaslat az EU környezeti felelősségi irányelvére (ELD) alapozódik, a meglévő felelősségi rendszer keretei között, a felelősséget szélesen értelmezve, a szennyező fizet elve teljes értelmében. Ide tartozik a pénzügyi biztosítékok szabályozása, az állami beavatkozás pénzügyi fedezetének megteremtése, az ingatlanhoz kapcsolódó környezeti felelősség érvényesítése, a környezeti adatok rendelkezésre állása és megfelelő hozzáférhetősége, a környezeti felelősség hatékonyabb kikényszerítése, valamint a felelősség érvényesítésének hatósági feltételei. A cél a valóban felelős környezethasználói magatartás elősegítése.
-
A környezeti felelősség joga civil környezetvédelmi jogi szakértők nézőpontjából
86-112Megtekintések száma:155A környezeti felelősségi szabályok – például a környezeti felelősségi irányelv Európában, vagy a környezeti felelősség törvényi előírásai az USA-ban – jelentős kompromisszumokkal terheltek, de a környezetvédelmi hatóságok még így is túlságosan engedékenyen hajtják őket végre. A szennyezett területek állapotáról és a felelősség érvényesítéséről igen kevés információ férhető hozzá, ezáltal kicsi az esélye annak, hogy a rendszer önmagát korrigálni tudja. Mindebben semmi meglepő nincs: a szennyezett területek megtisztítása vagy a szennyezés megelőzése rendkívül költséges; ha ezeket következetesen kikényszerítenék, az érintett iparágak nehéz helyzetbe kerülnének a környezetvédelemben kevésbé szigorú világrészeken működő versenytársaikkal szemben. Azokban a kivételes esetekben, amikor megpróbálnák velük szemben a környezeti felelősséget érvényesíteni, a vállalatok azonnal a korlátolt felelősség bástyái mögé menekülnek. Az ilyen helyzetekben a progresszív megoldásokhoz a közösségi részvétel nélkülözhetetlen. A jelen tanulmányban egy közérdekű környezetvédelmi jogász hálózatnak (Környezet és Igazságosság Hálózat) az európai környezeti felelősségi rendszerek hatékonyságának a növelésére, a holtpontról való elmozdulás elősegítésére tett erőfeszítéseit vizsgáljuk.
-
A természettudományos bizonytalanság szerepe a környezeti felelősség érvényesíthetőségében
67-85Megtekintések száma:236A tanulmány a környezeti felelősség közjogi érvényesítésének szabályait vizsgálja, különös tekintettel arra, hogy a hatályos jogszabályok és a jogalkalmazói gyakorlat az okozati kapcsolat bizonytalanságát hogyan kezeli, és egy szennyezéssel okozott károk feltárására és felszámolására vonatkozó felelősséget kire telepíti. A tanulmány kiindulópontja, hogy a természettudomány eredményeinek bizonytalan mivolta kihat a környezeti felelősség érvényesíthetőségére, mivel egy szennyezés és annak forrása közötti okozati kapcsolatot nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani. E cikk először a természettudományos bizonytalanság forrásait ismerteti, kitérve a bizonytalanság immanens jellegére. Majd bemutatja, hogy a kauzalitási bizonytalanságot hogyan kezeli a hatályos jogi szabályozás, végül javaslatokat tesz arra, hogy milyen jogalkotási lépések tennék méltányosabbá a környezeti felelősség telepítését olyan esetekben, amikor nem állapítható meg egyértelműen a kauzalitási kapcsolat a szennyezés és a szennyező között.
-
A vízjogi szabályozási csomópontok továbbfejlesztésének lehetőségei
38-54Megtekintések száma:171jelen tanulmány egy nagyobb, a vizek jogi szabályozását elemző kutatás részeként született. Az átfogó kutatás célja a vizekre (elsődlegesen édesvizekre) vonatkozó szerteágazó joganyag egységes szempontok mellett történő elemzése és fejlesztése, alapvetően a magyar társadalom számára kihívást jelentő problémakörökre koncentráltan. Ennek során meghatározásra kerültek bizonyos szabályozási csomópontok, amelyek körét a publikálásunk idején sem tekintettük, és jelenleg sem tekintjük lezártnak, kizárólagosnak vagy egymástól elzártnak. A szabályozási csomópontok között korábban a következőket nevesítettük: a) a víz mint a tulajdonjog tárgya, b) a víz mint környezeti elem és mint természeti erőforrás, c) a víz mint kereskedelmi ügyletek tárgya, d) a vízhez való jog mint emberi jog, e) a vízgyűjtő terület mint jogintézmények szervezési alapja, f) a víz mint káresemény, g) a víz mint élelmiszer. A célunk, ahogyan korábban is, hogy e jogi szabályozási csomópontok jövőbeni fejlesztése immáron egymásra tekintettel történjen meg.
-
Közbeszerzési dilemmák a környezeti felelősség érvényesítése körében
175-188Megtekintések száma:200A közbeszerzések világa – a közpénzekkel való felelős gazdálkodás elvével (Kbt. 142. §) összhangban – nem kedvez sem a gyors reagálású, kvázi csonkán lefolytatott, hirdetmény nélküli vagy gyorsított (köz)beszerzési eljárásoknak, sem a közvetlen (közbeszerzés nélküli) pénzodaítéléseknek. A hatékony és átlátható közpénzköltés alapja legalább a minimális eljárási határidőket megtartó, versenyt generáló, azaz minél több ajánlattevő részvételét elősegítő közbeszerzési eljárás. A közbeszerzési jogalanyok tevékenységi körében felmerülő környezeti károk elhárításának feladata azonban általában más eljárást követel: a környezetkárosító személy magatartása megelőző vagy reagáló védelmet indokol. Előbbi esetben a károkozás egyértelműen közbeszerzési eljárást von maga után, utóbbiban azonban a késedelmes reagálás miatti időveszteség az érintett környezet rendkívüli állapotromlásával járna, ezért felmerülhet a közbeszerzési eljárás teljes vagy részleges mellőzésének lehetősége. A tanulmány arra keresi a választ, hogy a magyar jogalkotónak nyílik-e további mozgástere, ha célja az ilyen környezeti károk elhárítása.
-
A környezeti felelősség irányelv hazai végrehajtásának tapasztalatai, felülvizsgálata, a jövőbeli változtatások iránya
29-41Megtekintések száma:200A környezeti kárfelelősségről szóló uniós szekunder jogforrást, azaz a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló irányelvet a Tanács és az Európai Parlament közösen alkotta meg 2004-ben. Ugyan többször is módosításon esett át, az irányelv explicit célja a környezeti felelősségre vonatkozó keretrendszer létrehozása a szennyező fizet elvének alapján, a környezeti károk megelőzése és felszámolása érdekében. A tanulmány áttekinti a 2004-es elfogadása és implementálása utáni legfontosabb hazai jogalkotási lépéseket és a jövőbeli szükséges teendőket is.
-
Környezetvédelmi közvetítés Németországban
60-77Megtekintések száma:154A közvetítői eljárás, más néven mediációs eljárás célja, hogy a feleknek lehetőséget biztosítson arra, hogy a jogszabályok merev alkalmazása helyett egy közös és kölcsönösen előnyös megoldást találjanak konfliktusuk rendezésére. Németországban a közvetítői eljárás fogalmát a közvetítő eljárásról szóló törvény tartalmazza. E törvény megfogalmazásában a közvetítés egy jól felépített bizalmi eljárás, mely során a felek egy vagy több közvetítő segítségével önkéntes alapon és önállóan egy olyan megoldás kidolgozására törekszenek, mely kölcsönösen előnyös számukra. A környezetvédelmi közvetítés egy olyan strukturált konfliktusrendezési eljárás, melyet egy képzett mediátor vezet, aki a felekkel közösen a felmerülő környezeti konfliktus rendezésén dolgozik. Egy másik megfogalmazás szerint a környezetvédelmi közvetítés a konfliktusok rendezésének szisztematikus és strukturált formája, mely során egy professzionális közvetítő a konfliktus feloldását széles körben, így eljárásilag és pszichológiailag egyaránt támogatja azzal a céllal, hogy a problémára mindenki számára megfelelő, de legalább elfogadható megoldás szülessen.
-
A környezeti felelősség határai: a vendégszerkesztő összegzése
189-198Megtekintések száma:207A zárótanulmány kísérletet tesz a különszámban megjelenő tanulmányok rendszerbe foglalására, felhívva a figyelmet arra, hogy a különböző megközelítésekből fakadó eltérő határok ellenére kialakítható olyan keret, mely mindegyik megközelítést képes magában foglalni. A környezeti felelősség a tanulmányokon keresztül más-más tartalommal töltődik fel. Bár e tartalmat befolyásoló szereplőket és tényezőket a szerzők sokszor különbözőképpen értékelik, mégis egyértelmű, hogy ugyanarról szólnak, csak más összefüggésben helyezik el a környezeti felelősséget és ebből adódóan más vizsgálati és értékelési szempontot alkalmaznak. Ugyanakkor az eltérő megközelítések egységbe foglalása elengedhetetlen környezetünk védelme érdekében.
-
Az energiahatékonysági irányelv főbb rendelkezései környezetvédelmi szempontból
63-87Megtekintések száma:301Az energiafelhasználás csökkentésének kérdése nem új keletű az Európai Unióban, hiszen már az 1980-as, de leginkább az 1990-es évektől kezdve terítéken van. Ennek ellenére Európa a mai napig elpazarolja a rendelkezésére álló energia 20%-át. Ebből a tényből kiindulva, valamint arra is tekintettel, hogy az energiahatékonyság javítása egyrészt környezetvédelmi érdek, másrészt az ellátásbiztonságot és a versenyképességet is szolgálja (csökkenti az üvegházgáz-kibocsátást, javítja a kínálatot az energiatermékek és -szolgáltatások piacán, csökkenti az importfüggőséget, serkenti a műszaki fejlesztéseket és a beruházásokat, munkahelyeket teremt stb.), az Európai Unió azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra 20%-kal csökkenjen az EU elsődleges energiafogyasztása a 2020-ra prognosztizált szinthez viszonyítva.
-
A nemzetközi környezetvédelmi jog jövője
139-145Megtekintések száma:110Könyvismertető szerk.: David Leary és Balakrishna Pisupati: The Future of International Environmental Law, 2010, Tokió, United Nations University
-
A települési önkormányzatok szerepe a környezetvédelmi igazgatás átalakult rendszerében
79-93Megtekintések száma:211Napjainkban általánosan elfogadott, hogy nélkülözhetetlen a környezettel való tudatos, felelősségteljes bánásmód. Korunk államainak működését egyre inkább új dimenzióba helyezi a legtágabb értelemben felfogott globalizáció jelensége. A globalizálódó és digitalizálódó világ sajátosságai, így egyebek mellett a (kiber)terrorizmus fenyegető jelenléte, a munkanélküliség vagy éppen a járványok terjedése, a migrációs folyamatok tömegessé válása vagy az országokon átívelő környezetszennyezések olyan új világot körvonalaznak, amelyben egymagában sem az állam, sem az egyén, sem a társadalom nem tud eredményesen fellépni. Mindezek alapján a környezetvédelem területén is a komplexitás és a pluralitás szükségessége fogalmazódik meg az egyes államok szintjén, a jelzett tendenciák közepette az állam környezetvédelmi fellépésének figyelemmel kísérése és folyamatos fejlesztése pedig szükségszerű.
-
A környezetpolitika múltja, jelene, jövője – gondolatok egy könyv alapján
184-196Megtekintések száma:145Az alábbiakban Jan Laitos Why Environmental Policies Fail c. könyvét mutatom be, kiegészítve a könyv által inspirált észrevételeimmel.1 A mű 2017-ben jelent meg a Cambridge Kiadó gondozásában. A szerző a Denveri Egyetem Jogi Karán tanít (University of Denver Sturm College of Law) az Amerikai Egyesült Államokban. Számos környezetjogi vonatkozású könyvet, tanulmányt publikált már.
-
Szilágyi János Ede: Vízszemléletű kormányzás – vízpolitika – vízjog
169-173Megtekintések száma:204Könyvismertető Szilágyi János Ede Vízszemléletű kormányzás - vízpolitika - vízjog című könyvéről.
-
Bővülő állatkert? – Az Európai Unió Bíróságának ítéletei a szlovák civil szervezetek környezeti engedélyezési eljárásokba való bevonásáról
118-131Megtekintések száma:167Az ENSZ keretein belül elfogadott Aarhusi Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jogbiztosításáról rendelkezik. Vegyes egyezményként olyan nemzetközi megállapodás, amelynek a tagállamok mellett az Európai Unió (akkor Európai Közösség) is részes fele, így annak követelményei az Unió jogának részét képezik. Az utóbbi években az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) aktivista felfogást követve több döntésében is kinyilvánította, hogy az Egyezmény eljárási követelményeinek széleskörű érvényesülését a tagállami bíróságoknak biztosítaniuk kell. Szlovákia különösen érintett az EUB megállapításai révén. A „szlovák barnamedvék” (C-240/09. sz.)ügyben hozott ítéletével az EUB nem ismerte ugyan el, hogy a civil szervezetek közvetlenül hivatkozhatnának az Egyezmény azon rendelkezésére, amely elvárja az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés tág értelemben vett biztosítását. Ugyanakkor a tagállami bíróságok egyezménykonform jogértelmezési kötelezettségét általános jelleggel fektette le ebben az ügyben a luxemburgi esetjog, ami több, e régióbeli tagállam jogalkalmazására is kihatott. Ezt követően pedig a „szlovák szarvasok” (C-243/15. sz.) ügyben (amely a szakirodalomban gyakran LZ II. ügyként, illetve szlovák barnamedvék II. ügyként is szerepel) hozott legújabb ítéletében az EUB ismét az eddigi (kiterjesztő) megközelítését követte. Eszerint ugyanis az igazságszolgáltatáshoz való széles körű hozzáférés aarhusi követelménye akkor teljesül, ha a fellépni kívánó civil szervezetek ügyféli minőségéről azelőtt születik jogerős döntés, hogy az alapeljárás jogerősen lezárulna. A címben említett tagállami eljárási autonómia bár elméletileg máig érvényesül, az EUB aarhusi ítéletei egyértelműen jelzik, hogy a luxemburgi esetjog azt egyre inkább visszaszorítja. E gyakorlat tükrében persze kérdéses, hogy az említett uniós bírósági gyakorlat csak a környezetvédelmi ágazatra vonatkozik-e, vagy egyre inkább általános követelményként kell-e ezekre a tagállami bírónak tekintenie. Célom az Egyezmény aláírásának 20. évfordulóján annak bemutatása, hogy ez az aktivista hozzáállás milyen típusú ügyekben merült fel egy olyan szomszédos államban, ahol az EUB több esetben is állást foglalt már az aarhusi követelmények értelmezését illetően, valamint annak vizsgálata, hogy ezek az esetjogi megállapítások mennyiben kaphattak határokon átívelő jelentőséget. Ugyanis a korábbi ítélet több régióbeli tagállam ítélkezésében is hivatkozási alapként tűnt fel, így ezen ítéletek Magyarországon is külön figyelemre tarthatnak számot.
-
Kvantumfizika és jog – Mire tanít a környezetvédelmi szabályozás kudarca?
60-82Megtekintések száma:245Sokunk tisztában van azzal, hogy a természeti környezetért tett legkülönfélébb szintű (egyéni, nemzetközi) erőfeszítések dacára Földünk ökológiai állapota rendkívül aggasztó. Elég csak a klímaváltozásra vagy a biodiverzitás drámai csökkenésére gondolni. Azt már talán kevesebben tudjuk – vagy idáig nem is mertünk belegondolni –, hogy ez a helyzet a jelenlegi forgatókönyv mellett, a természettudományos előrejelzések alapján javulni nem fog, csak romlani. Ennélfogva egy elkerülhetetlen civilizációs hanyatlás, még rosszabb esetben összeomlás előtt állunk. Hogyan jutottunk ide? Mi az oka ennek a kétségbeejtő helyzetnek? Van-e egyáltalán remény társadalmi szinten, és ha van, min alapulhat?
Jelen tanulmányban e mára sokak számára szinte láthatatlanná vált törvények kitapogatására vállalkozom. Mindezt különböző tudományterületek szakirodalomban publikált eredményeinek feltárásával, szintézisével végzem interdiszciplináris megközelítéssel. Ennek során a környezetjog keretei között kezdem, majd különböző természettudományok területén folytatom a gondolatmenetet, végül a jogtudomány határai mögé térek vissza, de egy, a kiindulóponthoz képest magasabb szintre. A téma jellegére tekintettel és a természettudományos eredmények megerősítése érdekében több helyen idézek a Bibliából, illetve a Bhagavad-gítából.Fontosnak tartom ugyanis, hogy híd épüljön tudomány és vallás közé, annak érdekében, hogy gyógyulhasson az a seb, amelyet e két terület között évszázadokig tátongó szakadék okozott.
-
Paradigmaváltás a környezeti problémák kezelésében: Az ökoszisztéma-szolgáltatás koncepció és jogi vetületei
98-113Megtekintések száma:169A sokasodó és máig megoldatlan globális környezeti problémák kezelésére újabb és újabb megoldások, koncepciók láttak napvilágot. ezek azonban nem tettek lehetővé olyan szoros párbeszédet a különböző tudományterületek (természet- és társadalomtudományok), területhasználók, illetve döntéshozók között, hogy a döntően interdiszciplináris kihívásokra megfelelő válaszokat adjanak. A napjainkra mindinkább teret hódító ökoszisztéma-szolgáltatások koncepció éppen ezt próbálja orvosolni, azonban alkalmazásával kapcsolatban még sok a megválaszolatlan kérdés. A tudományos világ és a politikai döntéshozók közötti híd azonban felépülni látszik, ami elengedhetetlen feltétele a sikeres környezet-, illetve természetvédelemnek, és a sokat hangoztatott fenntartható fejlődés megvalósulásának is.