Évf. 4 szám 1 (2014)

Megjelent June 4, 2014

issue.tableOfContents664954113938d

A főszerkesztő előszava

  • A főszerkesztő előszava
    7-8
    Megtekintések száma:
    85

    A főszerkesztő előszavában ismerteti az adott lapszám tartalmát, a cikkekről szóló 5-6 soros leírások (annotációk) formájában. A folyóiratot érintő, legújabb változások mellett itt kap helyet a hátsó borítón szereplő, latin mondás magyarázata.

    93

Jog- és államtudomány

  • Szólásszabadság és befogadó társadalom
    9-32
    Megtekintések száma:
    132

    Ez a szöveg a szólásszabadság talán legégetőbb problémájával, a gyűlöletbeszéddel foglalkozik. A gyűlöletbeszéd elterjedése együtt jár a közállapotok romlásával, és elősegítheti a demokrácia felszámolását. Ahol a gyűlöletbeszéd kliséi bekerülnek a közvélemény alakítóinak hétköznapi szótárába és az állam nevében eljárók toposzai közé, ott a célba vett csoportok tagjai kitaszítottá válnak, és megnő a velük szembeni erőszak esélye. A nácik hatalomra jutásától a ruandai népirtáson át a roma honfitársaink elleni gyilkos támadásokig megannyi szörnyű tanulság támasztja alá, hogy a gyűlölködő szavakat gyilkos tettek követik.

    341
  • Technológia a jog szolgálatában? – kísérletek az adatvédelem területén
    33-45
    Megtekintések száma:
    172

    A technológia fejlődésének társadalomra gyakorolt hatása a társadalomelmélet kedvelt témaköre az elmúlt ötven évben: számtalan szakirodalmi forrás elemzi az információs társadalom kialakulását és az informatikai és kommunikációs technológiák társadalmi hatásait. E társadalmi változások aztán jellemzően leképeződnek a jogalkotásban is, rendszerint több-kevesebb késéssel követve azokat. Az Európai Unió információs társadalom- és médiapolitikájának jogalkotási eredményei, az ahhoz kapcsolódó folyamatos szakmai és éles politikai viták, és egy új jogterület, az infokommunikációs jog kialakulása egyértelműen mutatja ennek jelentőségét.

    192
  • A nyilvánosság mint a tisztességes eljárás egyik garanciája a büntetőperben
    46-61
    Megtekintések száma:
    138

    A nyilvánosság az egyik olyan alapelv a büntetőeljárásban, mely a tisztességes eljárás (fair trial) jogcsokrának (bundle of rights) igen fontos eleme. Biztosítja az igazságszolgáltatás átláthatóságát, ellenőrizhetővé téve a bírói hatalom működését, egyben jogosultságot teremt a vád alá helyezett személynek, hogy ügyét pártatlanul, jól kontrollálhatóan bírálják el. A tisztességes eljárás számos részjogosultságból épül fel. E jogosítványok egy része minden eljárástípushoz kapcsolódik, míg mások csak a büntetőeljárásban érvényesülnek. A nyilvánosság nemcsak a büntetőper sajátja, a tanulmány azonban elsődlegesen a büntetőtárgyalás nyilvánosságát elemzi dogmatikai alapokon, érintve a gyakorlatban felmerülő kérdéseket is.

    399
  • Egyházi egy százalék(ok)
    62-79
    Megtekintések száma:
    92

    Az egyházak finanszírozására vonatkozóan többféle modell alakult ki az egyes államokban, melyet döntően meghatároz az adott ország állam–egyház viszonyrendszere. Közös pont azonban, hogy valamilyen módon, közvetve vagy közvetlenül valamennyi állam nyújt költségvetési támogatásokat a vallási közösségeknek. Az egyházak finanszírozási modelljei a legtöbb esetben, így magyarországon is komplex, sokcsatornás rendszert alkotnak. Hazánkban az egyházak támogatása számos költségvetési előirányzatból áll, az állam finanszírozza az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységét is.

    196
  • 3P és a magyar helyi önkormányzatok – egy jogintézmény alkalmazásának defektusai
    80-96
    Megtekintések száma:
    78

    Az elmúlt években megfigyelhető tendencia, hogy az önkormányzatokra számos közfeladat ellátásának kötelezettsége hárult, gondoljunk csak a magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseire. A gyarapodó feladatokhoz azonban nem feltétlenül társulnak azok ellátásához szükséges források, így az önkormányzatok a jogszabályok, illetve lakosaik által megfogalmazott, feléjük irányuló kötelezettségek ellátására új, az igazgatás weberi szemléletétől gyakran idegen megoldásokra, akár saját költségvetésükön kívül erőforrások felkutatására és igénybevételére kényszerülnek.

    206
  • Büntethető gyermekkorúak
    97-111
    Megtekintések száma:
    191

    A gyermek- és fiatalkorúak bűnözése manapság egyre növekvő aggodalmat okoz a társadalomban. Hazánkban is, de európai és nemzetközi szinten is állandó vizsgálat tárgyát képezi a fiatalok bűnelkövetés okainak feltárása, illetve a velük kapcsolatban alkalmazott jogi szabályozás irányainak és módszereinek kidolgozása.

    908
  • Hatalom és bűnözés viszonya ma (Kriminológiai megközelítés)
    112-125
    Megtekintések száma:
    111

    A kriminológia tudománya az elmúlt bő évszázad során fontos adalékokkal járult hozzá egyrészt a mindennapi életünket megkeserítő normasértések megértéséhez, másrészt – az előbbi ismeretekre alapozva – az e körre kiterjedő bűnesetek megelőzéséhez. Kutatásai és irányzatai nagyfokú érzékenységet mutattak mind a mindenkori hatalom, mind a közvélemény által kiemelkedő fontosságúnak és súlyosságúnak tekintett devianciák társadalmi és egyéni okainak feltárásában. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a kriminológia mintha elmaradásban lenne a globalizálódott világ új jelenségeivel és kihívásaival szemben – legalábbis ami a tudományos kutatásokat illeti. Különösen érvényes ez az európai, s még inkább a magyarországi kriminológiai tudományterületre.

    178

Joggyakorlat

  • Az Ember és Népek Jogainak Afrikai Bizottsága őslakos népekkel kapcsolatos joggyakorlata, különös tekintettel az Ogoni-ügyre
    127-143
    Megtekintések száma:
    161

    Jelen írás célja, hogy bemutassa azt a hosszú és küzdelmes munkát, amelynek eredményeként az őslakos népek jogai elismerést nyertek az afrikai emberi jogvédelmi mechanizmus keretein belül. A nehézségeket egyrészről az okozta, hogy az Ember és Népek Jogainak Afrikai Chartája (a továbbiakban: Afrikai Charta) expressis verbis nem utal az őslakos népekre, az a meglévő anyagi jogi normák evolutív értelmezése révén alkalmazható az ő esetükben. Másrészről, a gyarmati sorból frissen felszabadult államok féltve őrizték szuverenitásukat, ennek ékes bizonyítéka az Afrikai egységszervezet (a továbbiakban: AESZ) Chartájának 3. cikke, mely garantálja a belügyekbe való beavatkozás tilalmát, valamint az állam szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartását.

    283
  • A magyar víziközmű-szolgáltatók integrációja jogi nézőpontból
    144-162
    Megtekintések száma:
    92

    Napjainkban zajlik a magyarországi víziközmű-szolgáltatók számának csökkentése, más megközelítésben, integrációja. A 2012-ben kezdetét vett folyamat jelen állás szerint a szolgáltatók korábbi, megközelítőleg 400-ra tehető számát majd egytizedére csökkentette. E tanulmány keretei között arra teszünk kísérletet, hogy megvizsgáljuk a folyamat hátterében rejlő indokokat, a folyamat jogi kereteit és jövőbeni lehetséges kimenetelét.

    396

Bibliográfia

  • A 2012-ben megjelent jog- és államtudományi tárgyú könyvek annotált bibliográfiája – 1. rész
    169-212
    Megtekintések száma:
    98

    Folyóiratunkban rendszeresen jelenik meg az elmúlt időszak új, hazai szakkönyveiről készült, annotált bibliográfia. Az annotáció a könyv felhasználhatóságáról írott, rövid, tényszerű leírás, amely a bibliográfiai adatok mellett meghatározza a műfajt, illetve röviden körvonalazza a feldolgozott témát és a bemutatott eredményeket is. Az annotációk szerzői valamilyen formában kivétel nélkül kötődnek a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karához, legyen szó munkatársainkról, óraadóinkról vagy hallgatóinkról, PhD-hallgatóinkról. Ebben a számban a 2012-ben megjelent könyvekről készült leírások első részét közöljük.

    183

Szemle

  • Vízjog (Aktuális kihívások a vizek jogi szabályozásában)
    163-167
    Megtekintések száma:
    124

    2013 tavaszán jelent meg Szilágyi János Ede, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Agrár- és Munkajogi Tanszéke egyetemi docensének könyve, Vízjog: Aktuális kihívások a vizek jogi szabályozásában címmel. A 262 oldal terjedelmű könyv egy TÁMOP kutatási program  keretében készült el, és a Miskolci Egyetem gondozásában jelent meg. 

    139