Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Néger macska fekete sapkában – Mit nyújthat a duális képzés a szociális munkának?
    Megtekintések száma:
    104

    A szociális munka képzésében a Nftv szerint 2017 óta működhet duális képzési forma. A hazánkban jelenleg 8 egyetemen elérhető lehetőség a bevezetése óta vitatott. Tanulmányomban a duális képzés sajátosságainak a bemutatásán túl elsősorban a szakma és az oktatás kapcsolatában, illetve a szakma önmeghatározásában megjelenő hatásokkal foglalkozok. Képes – e egy speciális oktatási forma egy megtorpant és érdekeit nehezen érvényesítő professzió számára lendületet adni? Képes-e az elmélet és gyakorlat közötti párbeszédet előmozdítani? Támogatja-e a szakmai értékek megvalósulását? Hogyan hat az identitásválsággal küzdő szakmára, annak oktatására?

  • A hajléktalanság női arca
    Megtekintések száma:
    306

    A tanulmány az utóbbi években született, a hajléktalan nőkkel kapcsolatos tudást kívánja színesíteni. Mivel a különböző kutatások szerint – bár módszertani aggályok miatt ezt többen vitatják - kevesebb nő él hajléktalanként, mint férfi, a legtöbb hazai és nemzetközi vizsgálat fókuszában is a férfiak állnak. A szerzőpáros cikkében a nemzetközi és hazai vonatkozó szakirodalom összefoglalása után saját elemzését ismerteti. A BMSZKI fővárosi átmeneti szállóin élő ötven nő esetmappájának másodelemzése által vizsgálja demográfiai mutatókon túl pár, a nőkre jellemző attribútumot, mint az anyaság és a (kiskorú, de különélő, vagy akár felnőtt) gyermekek, valamint a párkapcsolatokat. Az adatokat a nőkkel foglalkozó segítők rögzítették, azok tartalmazzák az ő észrevételeiket, gondolataikat és az általuk megvalósíthatónak gondolt kimeneteket. Az eredmények a nők és esetkezelőik meglátásait is ötvözik.

  • A Párbeszéd: Szociális munka folyóirat repertóriuma - A kínálat és a kereslet néhány összefüggésében 2014-2023
    Megtekintések száma:
    4

    A 2014-ben beindult, önkéntes alapon és online formában működő szakmai, tudományos és módszertani folyóirat ebben az évben jubilál. Most jó lehetőség nyílik az eddig megjelent számok, azok tartalmának, az egyes publikációk, tanulmányok, cikkek kínálatának, valamint az olvasói érdeklődésnek az áttekintésére. Jelen összeállítás nyilvánvalóan csak néhány szempont alapján történő mérleg elkészítését jelentheti. Arra alkalmas, hogy egy helyen lehessen megtalálni a folyóiratban megjelent anyagok legfontosabb adatait, hogy az olvasó tájékozódhasson az igencsak értékes teljességben, az időszerű témákban és kérdésekben, vagy visszanyúlhasson a régebbi, korábbi számok anyagaihoz. A tematikai rendszerezés hozzájárulhat a szociális munkában dolgozó szakember, a kutató és a tanár szakmai szempontjai szerint történő kereséshez és kérdéseinek megválaszolásához, az egy-egy problémakörben való elmélyüléséhez, az újdonságok, vagy a trendek megismeréséhez, a szakmai töltődéséhez, az önálló tanulás motiválásához, összességében a szakmai tudás gyarapításához. Részben megfelel az olvasói viszonyulások, a téma választási okok és motívumok keresésére és megtalálására is. Ugyanakkor nem vállalkozik a teljes anyag, az egyes lapszámok, a különböző írások méltatására, az azokban bemutatott elméletek, modellek, kutatási elemzések és eredmények, a módszertani tapasztalatok kvalifikációjára, az olvasóra kifejtett hatásainak, továbbá felhasználásuk, alkalmazásuk mikéntjeinek az értékelésére, csak néhány óvatos megállapítás megtételére.

  • Pozitívumok és negatívumok a magyarországi egyházak szociális ellátórendszerben való szerepvállalása kapcsán
    Megtekintések száma:
    227

    A tanulmányban megvizsgáljuk, hogy 1989 óta milyen jellegű és mértékű volt az egyházi jelenlét a szociális szféra egyes alrendszereiben, illetve áttekintjük az egyházakra vonatkozó magyar szabályozás alakulását a financiális kérdésekkel együtt. Ennek kapcsán rámutatunk jogilag problematikus jelenségekre, így arra, hogy a jelenlegi szabályozás nem szektorsemleges, ami a bevett egyházakon kívüli szereplőket súlyosan hátrányos helyzetbe hozza. A bevett egyházak szituációja sem megnyugtató, mivel a kedvező finanszírozás bármely évben megváltozhat az egyházi kiegészítő normatíva mértékének változásán keresztül. Az egyházi fenntartás alatt előforduló szakmaiatlan, illetve visszaélésszerű működésmód Magyarországon előforduló eseteinek számbavételét követően az egyházi fenntartás pozitívumait gyűjtjük csokorba.

  • Két profil, egy szakma – szociális munkások egymás között
    Megtekintések száma:
    298

    Beszélgetés a Szociális Munka Napja alkalmából díjazott szakemberekkel, Setét Jenővel és Meleg Sándorral szociális munkáról, szociálpolitikáról, fejlesztésekről és programokról, szakmáról és szakmai identitásról

  • Szociális munka és hatalom. Széljegyzetek Krémer Balázs vitairatához
    Megtekintések száma:
    189

    Ebben az írásban széljegyzeteket füzök Krémer Balázs vitairatához. Kollégám írásában a szociális munkás szakma identitáskrízisét a hivatás hatalomhoz fűződő kapcsolatával hozta összefüggésbe. A vitairat megállapításaival egyetértek. Megjegyzéseimmel igyekszem egyrészt némiképp tágítani a kérdés tárgyalásának nézőpontját történeti és nemzetközi tapasztalatok felidézésével, másrészt alátámasztom a tanulmány megállapításait e megállapítások más olvasatának felvillantásával.

  • A szociális képzés repertóriuma
    Megtekintések száma:
    103

    Esély 1989−2014
    Gyermek, család, ifjúság 1992−2010 (jelenleg online megjelenés)
    Háló 1995−2011 (később online megjelenés, jelenleg szünetel)
    Humán Innovációs Szemle 2010−2013
    Kapocs 2002−2014
    Párbeszéd 2014 (online megjelenés)
    Szociális Munka 1989−2006 (jelenleg szünetel)
    Szociális Szemle 2008−2013
    Szociálpedagógia 2013−2014

  • Mentális zavarral, hajléktalanságban élő személyek segítése - a BMSZKI gyakorlatának rövid bemutatása
    Megtekintések száma:
    147

    A mentális zavarral, hajléktalanságban élő személyek különösen sérülékeny klienscsoportba tartoznak. A mentális zavarhoz kapcsolódó stigma erősíti a hajléktalanságból adódó stigmatizációt. Ha valaki pszichiátriai diagnózist kap, azt a társadalom címkeként kezeli, bekategorizálja az illetőt. A címkézéstől való félelem aláássa a mentális zavarral élő személyek motivációját a segítségkérés tekintetében. Jól példázza ezt a hajléktalanságban, mentális zavarral élő emberek esete, akik a hajléktalanság stigmáján túl nem szeretnének újabb stigmát magukra venni és ezért a mentális problémájuk kapcsán nem vesznek igénybe segítséget, szolgáltatást. További nehézségként említhető a szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség problémája. A Február Harmadika Munkacsoport jelentés a 2020 évi hajléktalan adatfelvételről – „Büntető törvény után – világjárvány előtt. Hajléktalanná válás- szolgáltatások-perspektívák” - című Győri Péter összefoglaló munkájában látható, hogy a megkérdezettek 29 % volt pszichiátriai kezelésen. Az tévhit, hogy a „hajléktalanok elmebetegek, pszichiátriai betegek” olvashatjuk Győri Péter munkájában (Győri, 2020). Ugyanakkor tudjuk, hogy nem minden mentális zavarral élő személy jelenik meg az ellátórendszerben, így 29 %-nál több személy lehet, aki érintett a problémával. A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI), az Ébredések Alapítvánnyal együttműködve, komplex rehabilitációs szolgáltatást fejlesztett a hajléktalanságban, mentális zavarral élő személyek számára. Jelen írás célja ezen gyakorlat bemutatása.

  • Szempontok egy élettörténeti interjúkra épülő kutatás kapcsán az idősödés tranzitív változásainak tanulmányozásához
    Megtekintések száma:
    142

    A szerzők tanulmányukban áttekintést nyújtanak a „Tranzitív változások az idősödés útján” néven folyó kutatási téma kapcsán felmerülő kutatás módszertani szempontjairól. Ez a tanulmány része a kutatás egyes szakaszait bemutató előadásokra és publikációkra épülő disszeminációs programnak, amely révén megpróbáljuk végig kísérni a kutatás teljes folyamatát, az annak során felmerülő kérdésekkel, problémákkal, és azt ahogy gondolkodásunk formálódik, keresve az irányt azon a felfedező úton, amit kvalitatív kutatásnak nevezünk.

  • A legfontosabb változás – The Most Significant Change
    Megtekintések száma:
    109

    A civil szervezetek számára egyre nyilvánvalóbb, hogy programjaik társadalmi hatásának a mérése nem pusztán a projekt el/beszámolási kötelezettség miatt elengedhetetlen, de a szervezet profiljához és programjaihoz jól illeszkedő, megválasztott mérési módszer a kommunikációs, sőt a szakmai munka egyik fontos alappillére is lehet. A cikk egy olyan kísérletről számol be, amely a hatásmérő és értékelő módszerek találkozási pontján egy új típusú megközelítésbe helyezi a programok megélésének, tartalmának a tapasztalatait.

    „A legfontosabb változás” részvételi módszertan közvetlenül az érintettek megélését, szubjektív tapasztalatát veszi alapul, nem egy előre megjelölt, a monitorozó vagy a kutató „külső” logikája és útvonala mentén vezeti a történeteket, az indikátorok nem kívülről meghatározott zárt kategóriák, sokkal inkább a történetmesélés szabadságával az érintettek megéléseire és tapasztalataira épülnek.

  • A tágabb dimenziók hasznossága
    Megtekintések száma:
    82

    Recenzió A szociális munka gyakorlata és kutatása a 21. században – Válogatás a nemzetközi szakirodalomból című kötetéről Szerkesztette: Nárai Márta

  • Szerzőink
    Megtekintések száma:
    221

    A szám cikkjeinek a szerzői

  • A formális és informális támogatási források hasznossága a fogyatékos gyermeket nevelő családok szükségleteinek összefüggésében
    Megtekintések száma:
    190

    A tanulmány háttere: Egy fogyatékossággal élő gyermek nagy változást hoz a család életébe és a család minden tagjának életminőségére hatást gyakorol. Megváltoznak a család szükségletei, különösen, ha támogatásra van szükségük.

    A tanulmány célja: A tanulmány célja annak feltérképezése, hogy a fogyatékkal élő gyermeket nevelő családok a családi szükségletek összefüggésében mennyire érzik hasznosnak a rendelkezésükre álló formális és informális támogatási forrásokat. Ez az információ nagyon fontos visszajelzés a szociális munka, a szociálpolitika, valamint a formális és informális környezet szereplői számára.

    Módszerek: A vizsgálat kvantitatív kutatási módszeren alapult. A vonatkozó adatokat két standardizált kérdőív, Dunst, Jenkins és Trivette Családtámogatási skálája (FSS) továbbá a Bailey és Simeonsson (1988) által készített The Family Needs Survey segítségével szereztük be. A válaszadók mintáját 493 fogyatékossággal élő gyermek szülei alkották, akik között jóval több nő – anya (N= 427), mint férfi – apa (N= 66) volt.

    Eredmények: A vizsgálat eredményei azt sugallják, hogy a fogyatékossággal élő gyermeket nevelő családok számára a legmarkánsabb igény a hozzátartozóik által nyújtott segítség, ugyanakkor egyre nagyobb anyagi támogatásra is szükségük van. A források hasznosságának megítélése szempontjából az informális támogatás volt dominánsabb, leghasznosabbnak a férj/feleség/élettárs és a közeli hozzátartozók támogatását ítélték meg. A tanulmány igazolta különböző statisztikailag szignifikáns összefüggések létezését. Ilyen például a szülői csoportok, az anyagi szükségletek és a közösség támogatásának szükségessége közötti informális segítő kapcsolat.

    Következtetés: A vizsgálat fontos tényt igazolt: bármilyen formális, de főleg informális támogatás közvetlen hatást gyakorol a szükségletek kielégítésének mértékére. A támogatási források megléte és hasznossága pozitívan befolyásolja a családi szükségletek kielégítését.

  • Útitársak visszatekintve
    Megtekintések száma:
    48

    A szerző a 2010−12-ben munkahelyén megvalósított képzésfejlesztési projektre tekint vissza, melynek szakmai vezetője volt. Bemutatja, hogyan alakult ki a pályázat tartalma. Számba veszi a projektben létrehozott termékeket és azok hasznosulását. Érinti a pályázati konstrukcióról a támogatott projekt menedzsmentje tagjaként szerzett tapasztalatait. Véleményt mond a szakmai tudásalapok ciklikus karbantartásáról, a pályázatoknak mint a szakmai konszenzusok megújításához is használható eszközöknek a lehetőségeiről.

  • Conceptualising destitution: Theoretical understanding and practical relevance
    Megtekintések száma:
    226

    This paper analyses destitution as a new and expressive notion in describing the multifaceted nature of essential poverty and severe social exclusion. The novel concept of destitution emerged in the social sciences to challenge the dominant neoliberal, income-based approach of poverty studies and to scrutinise poverty and social deprivation in a multi-layered dimension considering the lack of resources in the areas of the housing market, employment and family relationships, as well as in mental and physical health. Although destitution can also be described as the lack of individual biological and psychological resources, our paper primarily examines the socio-political, structural reasons lying behind the notion, focusing on two areas: social rights and entitlements for homeless people and undocumented migrants. Although the term ‘destitution’ incorporates multiple sociological, philosophical, economic and political dimensions, the current paper primarily applies the theoretical and practical approach of social work and social policy in conceptualising the notion.

  • Az idősek kiszolgáltatottsága és kockázatai a digitális szolgáltatások útvesztőiben
    Megtekintések száma:
    30

    A szerző figyelembe véve az időseknek mint kockázati csoportnak nehézségeit elemzésében áttekinti a digitális szolgáltatásoknak –ezen belül kiemelten a banki működésnek – biztonsági kockázatait, és észrevételeket fogalmaz meg e speciális helyzetű ügyfél csoport támogatásához a digitális szolgáltatások és az ügyfélszolgálatok gyakorlatának alakítása kapcsán, figyelembe véve a felhasználók, szolgáltatók, biztonsági szakértők, valamint az idősellátási szakemberek együttműködésének fontosságát az idősek kiszolgáltatottságának és digitális kockázatainak csökkentésében.