Keresés
Keresési eredmények
-
Asszimilációs és akkulturációs folyamatok az etnikumközi házasságok vizsgálatában
7-21Megtekintések száma:403asszimilációAz etnikumok közötti házasságok izgalmas színteret jelentenek az asszimilációs és akkulturációs folyamatok vizsgálatához, azokban az esetekben, ahol a különböző kulturális háttérrel rendelkező egyének egyesítik identitásukat. A tanulmány Dél-Kazahsztán, Turkesztán régiójában vizsgálja az etnikumközi házasságok dinamikáját, az asszimilációs és akkulturációs elméletek szemszögéből.. A tanulmány öt faluban - Zhana Iqan, Hantagy, Shornak, Turki poselkasy és Kentau - 45 interjúból gyűjtött adatok fel-használásával vizsgálja a mindennapi élet különböző aspektusait, mint például a nyelvhasználat, a vallási gyakorlatok, a hagyományok, a konyha és az etnikai értékek. A kutatási kérdések arra irányulnak, hogy az egyének hogyan tárgyalják a kulturális különbségeket interakcióikban, és hogyan értelmezik a multi-kulturális együttélést az asszimilációs, akkulturációs és disszimilációs elméleteken keresztül. A hipotézis három együttélési mintát tételez fel - akkulturáció, asszimiláció és disszimiláció -, amelyek egyazon kulturális és földrajzi térben egyaránt érvényesek. A tanulmány kvalitatív módszereket, köztük interjúkat és felméréseket alkalmazva feltárja a kapcsolatokon belüli alkalmazkodás mintáit és az asszimiláció vagy akkulturáció mértékét. A tanulmány az adatoknak az asszimilációs és akkulturációs elméletek prizmáján keresztül történő elemzésével világít rá arra, hogy a kulturális elemek hogyan épülnek be a mindennapi rutinokba és a döntéshozatali folyamatokba az etnikumközi házasságokban. A kutatás hozzájárul annak mélyebb megértéséhez, hogy az egyének hogyan navigálnak a kulturális sokféleséggel a házastársi kapcsolatokban, gazdagítva a multikulturalizmusról és a társadalmi kapcsolatokról szóló tudományos diskurzust.
-
A nemzetközi hallgatók mentális egészséggel kapcsolatos kihívásai: a fogadó- és a származási ország támogató rendszereinek összehasonlító vizsgálata Ilorinban, Nigériában
75-84Megtekintések száma:84Az oktatás fokozódó globalizációjával egyre több hallgató folytat tanulmányokat származási országán kívül. Bár ez sokszínű kulturális és tanulási tapasztalatokat kínál, jelentős mentális egészséggel kapcsolatos kihívásokkal is együtt jár. A nemzetközi hallgatók gyakran szembesülnek szorongással, depresszióval, tanulmányi stresszel, kulturális sokkal és társas izolációval, amelyeket tovább súlyosbít a megszokott támogató rendszerekhez való korlátozott hozzáférés. Jelen kutatás a Nigéria Ilorin városában tanuló nemzetközi hallgatók mentális egészségi kihívásait vizsgálta, összehasonlítva a származási országukban és a fogadó intézményekben elérhető támogató rendszerek hatékonyságát. A kutatás vegyes módszertanú kutatási tervet alkalmazott: az adatgyűjtés 50 nemzetközi hallgató és 30 egyetemi tanácsadó bevonásával történt kérdőíves felmérés és mélyinterjúk segítségével. A kvantitatív adatokat leíró statisztikai módszerekkel elemezték, míg a kvalitatív válaszok tematikus elemzésen estek át a hallgatói tapasztalatok mélyebb megértése érdekében. Az eredmények azt mutatták, hogy a nemzetközi hallgatók jelentős mentális egészségi problémákkal küzdenek, mint például a tanulmányi stressz, a honvágy, a szorongás és a depresszió. Sok hallgató nincs tudatában az elérhető támogató szolgáltatásoknak, vagy a megbélyegzéstől, valamint kulturális és nyelvi akadályoktól tartva elkerüli azok igénybevételét. Ehelyett gyakran informális támogatási formákra, például kortárs kapcsolatokra és vallási közösségekre támaszkodnak. Az eredmények arra utalnak, hogy a kortársak által vezetett, valamint kulturálisan érzékeny programok hatékonyan kiegészíthetik a meglévő szolgáltatásokat. Összességében egy befogadóbb és holisztikusabb mentális egészségügyi megközelítésre van szükség a nemzetközi hallgatók jóllétének és tanulmányi sikerességének támogatása érdekében.
-
DOKTORI KÉPZÉSBEN RÉSZVEVŐ KÜLFÖLDI HALLGATÓK TÁRSADALMI ALKALMAZKODÁSÁNAK FELTÁRÁSA MAGYARORSZÁGON
95-109Megtekintések száma:184A Magyarországot választó külföldi hallgatóknak alkalmazkodniuk kell a magyar társadalomhoz. A nemzetközi hallgatók, különösen a doktoranduszok társadalmi adaptációjának ismerete újabb perspektívát adott a felsőoktatási társadalmi adaptációnak. A tanulmány célja a külföldi hallgatók magyarországi társadalmi adaptációjának feltárása volt és az, hogy megértsük, hogyan alkalmazkodtak a nemzetközi hallgatók a magyarországi társadalomhoz. A tanulmány módszere kvalitatív vizsgálat, ahol félig strukturált interjúkat alkalmaztunk. A tanulmány a demográfiai adatok leíró statisztikáit is ismerteti. A mintánkban hét nemzetközi diák került, akik Indonéziából, Malajziából, Mianmarból, Üzbegisztánból és Irakból érkeztek. Az interjúk angol nyelven készültek. A tanulmány tizenegy kategóriát azonosít a tanulók alkalmazkodásában. Ezek a személyiség, az első meglátogatott hely, az első barát, az adaptációs típusok, az ismerkedés módjai, az időhöz való alkalmazkodás, a társas alkalmazkodás kihívása, a társadalmi alkalmazkodás tényezője, a társadalmi adaptáció beállítása, az önreflexió, valamint egy ismeretlen tevékenység vagy új szokás.
-
A változás tárgyalása: misszionáriusi találkozások és a női szerepek átalakulása a kenyai Bungoma megyében élő bukusu közösség körében
151-159Megtekintések száma:103Noha a bukusu társadalmon belül is léteztek endogén hatóerők, a nők helyzete alapvetően stabil maradt, és nagyrészt a rögzült kulturális normákhoz való alkalmazkodás jellemezte. Mindazonáltal a külső beavatkozásoknak – különösen a keresztény misszionáriusi tevékenységnek – való kitettség új nemi szerepdinamikák kialakulását indította el. Jelen tanulmány a keresztény misszió hatását vizsgálja a bukusu nők társadalmi szerepeire Nyugat-Kenyában, Bungoma megyében, a 19. század végétől a 20. század közepéig terjedő időszakban. Elemzésünk kiindulópontja az a megfigyelés, hogy számos belső társadalmi átalakulás a misszionáriusi találkozás kontextusában vált különösen érzékelhetővé és artikulálhatóvá. A kutatás orális narratívákra, levéltári forrásokra, szekunder szakirodalomra, valamint etnográfiai interpretációra támaszkodva amellett érvel, hogy a misszionáriusi jelenlét nem eredményezett sem totális kulturális diszkontinuitást, sem pedig lineáris kontinuitást. Ehelyett a bukusu nők szelektív módon sajátították el és internalizálták a misszionáriusi oktatás, vallásgyakorlat és egészségügyi intervenciók elemeit, hogy újratárgyalják a háztartáson belüli autoritást, a morális legitimációt és a társadalmi láthatóság kereteit.A női perspektívák előtérbe állításával a tanulmány rámutat arra, hogy a misszionáriusi hatás közvetítése lokálisan beágyazott nemi logikákon, rokonsági kötelezettségeken és morális gazdaságokon keresztül valósult meg, feltárva egy olyan kulturális tárgyalási folyamatot, amely aktív újraértelmezést, nem pedig passzív befogadást implikál.