Keresés

Keresési eredmények

• SZUBJEKTÍV EGÉSZSÉGÉRZET ÉS A FIZIKAI AKTIVITÁS KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA KÖZÉPISKOLÁSOK KÖRÉBEN

  51-64

  Szerdahelyi Zoltán

  Megtekintések száma:

  732

  Egészségi állapotunk megítélésének számos módszere alakult ki a tudományos ismeretek bővülésével párhuzamosan. Az orvostudomány objektív módszerekkel, mérhető változókkal írja le egészségi állapotunkat. Természetesen nekünk is van képünk a saját egészségi állapotunkról, mely minden szubjektivitása ellenére jó indikátora a testi-lelki folyamatainknak. Az egészségérzetünk hiteles tükre lehet az egészségi állapotunknak, mely közvetlenül és közvetetten is kihat a munkahelyi/iskolai teljesítményünkre. A fizikai aktivitás növekedésének az egészségre gyakorolt jótékony hatásairól folyamatosan bővülő ismeretekkel rendelkezünk, hatásmechanizmusát számtalan aspektusból értelmezhetjük. A középiskolás korosztály egészségi állapotának és fizikai aktivitásának vizsgálata hasznos információkat hordoz az egyén, a szülők és az oktatás területén (oktatáspolitikusok és pedagógusok) dolgozók számára. Jelen kutatás során a fizikai aktivitás (WHO ajánláshoz viszonyított) szintje és a középiskolások egészségérzete, iskolai teljesítménye, valamint a különböző emocionális tényezők megjelenése közti kapcsolatot vizsgálatára került sor, kiegészítve a 14-18 éves korosztály mozgással kapcsolatos motivációs hátterének tanulmányozásával. Az elemzés során szignifikáns kapcsolat jelent meg a fizikai aktivitás magas szintje és az egészségérzethez tartozó számszerűsített érték magas értéke között. Az iskolai teljesítmény és a fizikai aktivitás szintje között nem találtunk szignifikáns összefüggést. Az emocionális tényezők között szignifikáns kapcsolatot tapasztaltunk a boldogság, életkedv, energikusság, valamint a szomorúság és a fáradtság kategóriák fizikai aktivitással történő összehasonlítása során. A mozgásos motívumok között kiemelkedő helyet foglal el a fizikai állapot javítása, és egyértelműen elutasító ez a korosztály a másoknak való megfeleléssel szemben. Szintén tanulságos a testi nevelés területén dolgozók számára, hogy a mozgás élményszerűsége meg-határozó a korosztály tagjai számára.

• EGYÜTTMŰKÖDÉS VS. VERSENY. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK INKLÚZIÓJÁNAK MEGKÖZELÍTÉSEI

  25-33

  Ciobanu Nicoleta Ramona

  Barth Karla Melinda

  Florescu Maria Cristina

  Megtekintések száma:

  407

  A diákok között a tanulási feladat megoldása általában verseny vagy együttműködés alapú interakcióban történik. Mindkét típusú interakciónak, a versenynek és az együttműködésnek egyaránt, különböző hatása van a diákok közös attitűdjére, a bevonódás mélységére és iskolai feladata bemutatásában való részvétel mértékére, valamint az egyéni iskolai teljesítményre. A sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai inklúziójának sikere magába foglalja a folyamatban részt vevő összes faktor közötti együttműködést. A gyógypedagógia része a román oktatási rendszernek és támogatja a sajátos nevelési igényű tanulók nevelési programjait, melyek a tanulók harmonikus fejlődéséhez illeszkednek. Kutatásunkat kérdőív alkalmazásával kezdtük, melyet Bihar megyei pedagógusok töltöttek ki. Egy korábbi tanulmányunkban ezt a módszert 163 normál tantervű iskolákban, vegyes összetételű, sajátos nevelési igényű gyermeket is befogadó osztályokban tanító pedagógus bevonásával végeztük. Jelenlegi tanulmányunkban a 63 gyógypedagógustól származó adatainkat mutatjuk be. A kétrészes kérdőív összesen 46 itemet tartalmaz, melyek a verseny és az együttműködés légkörére irányulnak. Az első rész a következő információkat tartalmazza pl. munkában töltött idő, iskolai végzettség, életkor, gyermekek száma a tanulócsoportban stb.

• A tanulói én-kép mint a sajátos nevelési igényű diákok tanulmányi teljesítményének korrelátuma Kwara Államban

  151-168

  Okafor Ifeoma

  Iyekolo Alexander Olushola

  Megtekintések száma:

  124

  A gyógypedagógia fejlődése során a hangsúly a fogyatékkal élő tanulók számára nyújtott szakmai szolgáltatások biztosításáról egy átfogóbb rendszer felé tolódott el, amely a minőségi oktatás előmozdítását célozza. Ez a tanulmány azt vizsgálta, hogy a tanulói én-kép milyen kapcsolatban áll a különleges igényű diákok tanulmányi teljesítményével Kwara államban. A kutatás leíró felmérési módszert alkalmazott. A vizsgálat teljes populációját Ilorin három helyi önkormányzati területén (Ilorin Dél, Kelet és Nyugat) élő különleges igényű diákok alkották. A kutatók egy saját tervezésű kérdőívet készítettek „A tanulói én-kép mint a különleges igényű diákok tanulmányi teljesítményének korrelátuma” (SCCASNSQ) címmel. Összesen 200 kérdőívet osztottak ki. A kutatási kérdéseket átlagpontszámok segítségével elemezték, míg a feltételezések ellenőrzésére a statisztikai elemzés során az átlag, a szórás és a Pearson-féle korrelációs együttható (PPMC) módszerét alkalmazták. A kutatás eredményei azt mutatták, hogy a tanulmányi képesség, fizikai képesség, szociális képesség, érzelmi képesség, általános önértékelési képesség és iskolai képesség befolyásolja a tanulói én-képet, mint a különleges igényű diákok tanulmányi teljesítményének korrelátumát Kwara államban. Ugyanakkor nem volt szignifikáns kapcsolat az én-kép és a tanulmányi teljesítmény között a különleges igényű diákok körében Kwara államban. Viszont szignifikáns összefüggés volt kimutatható a vallás, az iskolatípus, az életkor és az én-kép, valamint a tanulmányi teljesítmény között. A tanulmány megállapításai alapján arra a következtetésre jutott, hogy bár az én-kép nem befolyásolja közvetlenül a különleges igényű diákok tanulmányi teljesítményét Kwara államban, olyan tényezők, mint a vallás, az iskolatípus és az életkor jelentős hatással vannak mind az én-képre, mind pedig a tanulmányi eredményekre. A kutatás ajánlásai között szerepel, hogy a szülők és az oktatási ágazat egyéb szereplői erősítsék a serdülők közötti interperszonális kapcsolatokat fizikai, társas és érzelmi én-képük fejlesztésével, amelyet releváns szociális készségfejlesztő tréningekkel lehet támogatni.

• PEDAGÓGUSOK ROMA TANULÓK ISKOLAI TELJESÍTMÉNYÉVEL KAPCSOLATOS PERCEPCIÓJA

  139-146

  Tóth Norbert

  Megtekintések száma:

  158

  Jelen tanulmány arra vállalkozik, hogy a pedagógusok percepcióján keresztül világítson rá a roma tanulók iskolai teljesítményének problematikájára. A jelenséget a lokalitás szintjén vizsgáljuk kvalitatív kutatásmód-szertani apparátusra támaszkodva. Az empirikus adatgyűjtés a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található, kótaji István Király Baptista Általános Iskola tantestületében valósult meg, amely során félig strukturált interjúk kerültek rögzítésre (N=15).