Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Óvodai intézményvezetők (igazgatók) véleménye a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásával és integrációjával kapcsolatban
    69-79
    Megtekintések száma:
    566

    Az integrált nevelés lehetőségének biztosítása mára már elvárt valamennyi köznevelési intézményben. Az integráció sikeressége elsősorban az integráló nevelést folytató intézmények inklúziós szemléletétől és az így kialakított intézményi inklúziós kultúrától függ, melynek formálódásában jelentős szerepe van az intézményi vezetőknek. Jelen tanulmányban az óvodák igazgatóinak véleményét tártuk fel a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjával kapcsolatban. A vizsgálatban 74 egyházi, önkormányzati, magán és egyéb fenntartásban működő óvodai igazgató megkeresésére került sor. Az adatelemzés egyrészt leíró statisztikai szinten, másrészt matematikai statisztikai megközelítéssel történt. Az alkalmazott matematikai statisztikai módszerek: khi-négyzet próba, Kruskal Wallis teszt. Eredményeink szerint a fenntartó típusa hatással van az igazgatók sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjával kapcsolatos nézeteire. Az integrációval kapcsolatban az igazgatók 75% százaléka gondolta úgy, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása többlet terhet jelent az intézményben dolgozó óvodapedagógusoknak. Az eredmények arra is rávilágítottak, hogy az óvodákban még mindig probléma az integrációhoz szükséges szaktudás birtoklásának hiánya. Az intézményvezetők többsége legalább átlagosan elégedett volt a fenntartók hozzáállásával az integrációt segítő tárgyi feltételek biztosításában, azonban a személyi feltételek rendelkezésre állása tekintetében kevésbé pozitívak.

  • SZOCIODEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK ÉS A FOGYATÉKOS MUNKAVÁLLALÓKKAL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK ÖSSZEFÜGGÉSEI
    7-17
    Megtekintések száma:
    1695

    Az Európai Unióhoz való csatlakozás óta kiemelt figyelem irányul Magyarországon is a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségére, egyenlő bánásmódjára. A magyar állam ezek érvényesülését elsősorban jogi eszközök segítségével igyekszik biztosítani. Ezek azonban nem elegendőek ahhoz, hogy a társadalom szemléletében tartósan változásokat eredményezzenek. A befogadó attitűdök kialakulására pozitívan hatást gyakorolhatnak a személyes tapasztalatok, illetve a mások által közvetített pozitív üzenetek. Szociodemográfiai jellemzők (pl. nem, életkor, iskolai végzettség) tekintetében e tárgy-körben született vizsgálatok eltérő kutatási eredményekről számolnak be. A kérdőíves felmérés adatgyűjtése Magyarország három járásában valósult meg. A kutatás két csoport megkérdezésére irányult, egyrészt az elsősorban hátrányos helyzetű személyek nehézségeivel foglalkozó szociális intézmények munkavállalóira, másrészt a járásokban élő lakosokra, akik a társadalom átlagpolgárainak tájékozottságával, szemléletével rendelkeznek. A kutatás egyedisége, hogy hazánkban nem irányult még vizsgálat a szociális munkások attitűdjeinek feltárására. A kérdőíves kutatás válaszadóinak összlétszáma 747 fő, ebből 408 fő szociális intézményi dolgozó és 339 fő járási lakos.  Jelen tanulmány a kutatás azokat a mélyebb összefüggéseket feltáró eredményeit mutatja be, amelyek e két vizsgálati csoport fogyatékos emberekkel kapcsolatos attitűdjei és szociodemográfiai sajátosságai között megfigyelhetők. Ennek jelentősége a beillesztésben ténylegesen szerepet vállaló munkatárs jellemzőinek beazonosítása szempontjából lényeges, aki mint referenciaszemély személyes szerepvállalásával elősegítheti a fogyatékos ember munkahelyi közösségekbe történő integrációját.  A kutatásban az attitűdök kapcsán három, jól elkülöníthető klaszter rajzolódott ki, melyek a következő elnevezéseket kapták: elfogadó, bizonytalan/közömbös, elutasító. A tanulmány arra keresi a választ, hogy milyen szociodemográfiai jellemzőkkel rendelkeznek e három klaszterbe tartozó lakosok, illetve szociális munkások? Mindkét vizsgálati mintában hasonló jellegzetességekkel rendelkeznek-e az egy klaszterbe tartozók? Milyen sajátosságokkal rendelkeznek a magasabb szintű befogadást mutató lakosok és szociális munkások?  A kutatás eredményei szerint a járási állampolgárok esetében az attitűdök az életkor, az iskolai végzettség, és a személyes tapasztalatok alapján is eltéréseket mutatnak, míg a szociális munkásoknál csak az életkor és az iskolai végzettség szerint jelentkezik attitűdbeli különbség.

  • FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ SZEMÉLYEK SPORTOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK, AVAGY: FONTOS-E A SPORT A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK ÉLETÉBEN?
    19-34
    Megtekintések száma:
    767

    A XX. század második felében megjelenő esélyegyenlőségi szemlélet, a hátrányos helyzetű csoportok, köztük a fogyatékossággal élő személyek társadalmi befogadását hangsúlyozza. Az integráció megvalósulásában az oktatás és a foglalkoztatás kiemelt szerepet játszik. Ugyanakkor egyéb területek, így a szabadidő és a sport területe szintén pozitívan járul hozzá a fogyatékossággal élő emberek társadalmi részvételének teljesüléséhez. Magyarországon ma versenyszerűen csaknem 7000 fő fogyatékossággal élő sportolót tartanak nyilván, közülük kb. 5000 fő értelmi fogyatékossággal élő személy (Regényi et.al, 2017).   A tanulmány a magyar lakosság fogyatékossággal élő személyek sportolásával kapcsolatos tájékozottságának feltárására irányuló kutatás részeredményeit mutatja be. Mivel ezidáig hazánkban ilyen jellegű kutatásra még nem került sor, hiánypótlónak tekinthető. Felderítő jellegű kutatásunk eredményei további vizsgálatok kiindulópontja lehet. A téma azért is fontos, mivel a sport által az érintett társadalmi csoport kiemelkedő teljesítménye kerül középpontba, nem pedig korlátaik és hiányosságaik, így az állampolgárok pozitív viszonyulását és elfogadó szemléletét erősíti. Korábbi kutatási eredmények rávilágítottak, hogy a fogyatékossággal kapcsolatos ismeretek jellege befolyásolja a társadalom tagjainak gondolkodását a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatosan, azaz amennyiben a nevezett csoport meglévő képességeire és erősségeire fókuszáló tájékoztatásra és tapasztalatszerzésre van lehetőség az attitűdök is pozitívabbá válnak.   A kutatás eredményei szerint a megkérdezettek fontosnak ítélik az integrált keretek között zajló sportolást, ugyanakkor indokoltnak érzik a fogyatékossággal élők szempontjából a szegregált sportolást. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a fogyatékossággal élő személyek versenyeken elért helyezéseiről szóló média megjelenést alacsony szintűnek vélik, ugyanakkor láthatólag nem érzik a fogyatékossággal élők életében kiemelten fontos területnek.

  • FOGLALKOZTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGET TÁMOGATÓ HR-ESZKÖZÖK
    7-17
    Megtekintések száma:
    319

    A magyarországi statisztikai felmérések, illetve korábbi kutatások rámutatnak a fogyatékos és a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci hátrányaira, amely miatt foglalkoztatottságuk elmarad az átlag populáció foglalkoztatottságától. E hátrányok hátterében részben a társadalomban és a munkáltatók körében tapasztalható előítéleteken nyugvó negatív attitűdök állnak. Ugyanakkor a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek munkahelyi beillesztése, illetve tartós foglalkoztatása során nem csak a munkáltatók, hanem a munkavállalók befogadó attitűdje is lényeges momentum.  A hátrányos helyzetű munkaerő-piaci csoportok gazdasági aktivitását elősegíthetik foglalkoztatáspolitikai eszközök, de elhelyezkedésükhöz, beilleszkedésükhöz, munkavégzésükhöz munkáltatóiktól további segítséget igényelhetnek. A nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatóktól várt és kapott segítség, illetve annak mértéke nem mindig találkozik egymással.  E témakör vizsgálatára még nem irányult empirikus kutatás. Vizsgálatom célja, hogy Hajdú-Bihar megye három járásának szociális intézményeiben dolgozók, illetve a járásokban élők a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyekkel kapcsolatos attitűdjét, szemléletét, ismereteit feltárjam. A kutatás módszere kérdőíves felmérés, amely összesen 747 fő (408 fő szociális intézményi munkavállaló és 339 fő lakos) bevonásával készült.  Jelen tanulmány a kutatás azon felderítő jellegű eredményeinek bemutatására fókuszál, amelyek a vizsgálati csoportok a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő HR-eszközök alkalmazásával kapcsolatos tájékozottságát, ismereteit tárják fel. A tanulmány a következő változók mentén értékeli az eredményeket: beosztás, a megváltozott munkaképességről előzetesen szerzett ismeretek és a megváltozott munkaképességű személyekkel kapcsolatos munkatapasztalatok. A kutatás eredményei szerint a megváltozott munkaképességű személyek számára a szervezetek leginkább a személyre szabott munkakört, a kedvezményes munkaidőt, valamint az akadálymentesített munkahelyi környezetet biztosítják, mely azonban nem biztos, hogy elégséges eszköz a célcsoport tartós foglalkoztatásához, mivel mobilitási nehézségeik miatt a munkahelyre való eljutás támogatása is kiemelt igényként jelentkezik körükben.       

  • Őshonos tudás és környezeti kormányzás – a helyi bölcsességen alapuló megközelítés Indonéziában (irodalmi áttekintés)
    65-79
    Megtekintések száma:
    281

    A tanulmány azt vizsgálja, hogy Indonézia őshonos közösségei milyen fontos szerepet játszanak a környezetgazdálkodásban, a generációkon átörökített helyi bölcsesség alapján. A kutatás módszere leíró kvalitatív vizsgálat. Az adatok szakirodalmi áttekintés révén kerültek összegyűjtésre. Az alkalmazott módszer a leíró kvalitatív elemzés, amelyet különböző társadalmi, antropológiai és környezeti elméletek segítségével vizsgáltunk. Ezek az elméletek rávilágítanak a társadalmi normák, az ökológiai tudás és a környezeti fenntarthatóság szoros kapcsolatára. A szakirodalmi vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy Indonézia különböző őshonos közösségei fenntartható ökológiai rendszereket alkalmaznak hagyományos természetvédelmi gyakorlatokon keresztül. Ilyen például a subak öntözőrendszer Balin, a sasi szabályrendszer a tengeri és szárazföldi erőforrások védelmére Malukuban, valamint a válogatás nélküli fakivágás tilalma Waerebóban és a Baduy közösség körében. Ezek a rendszerek kulturális és spirituális értékeken alapulnak, amelyek az ember és a természet közötti egyensúly fenntartását hangsúlyozzák. Az őshonos rendszerek folytonosságát azonban számos kihívás fenyegeti, például a modernizáció, a természeti erőforrások kizsákmányolása, valamint a földhasználati politikák változása és a tengeri környezetszennyezés. Ezért a tanulmány kiemeli a jogi védelem és az inkluzív politikák fontosságát, amelyek elismerik az őshonos közösségek jogait a környezetgazdálkodásban. A helyi bölcsesség integrálása a modern természetvédelmi politikákba stratégiai lépést jelent a fenntartható fejlődés elérése érdekében, az őshonos közösségek részvételére alapozva. A kutatás hozzájárul a társadalmi, kulturális és környezeti tudományok területének megértéséhez.

  • FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ SZEMÉLYEK FELSŐFOKÚ TANULMÁNYAIT TÁMOGATÓ TÉNYEZŐK EGY KUTATÁS TÜKRÉBEN
    85-99
    Megtekintések száma:
    396

    A fogyatékossággal élő személyeket nagyobb mértékben érinti a szegénység kockázata más társadalmi csoportokhoz képest. Ennek egyik oka a fogyatékossággal élő személyek munkaerő-piaci helyzetével magyarázható, mivel foglalkoztatottságuk rendkívül alacsony, elsősorban társadalmi juttatások biztosítják létfenntartásukat. A megfelelő életminőség elérése egyik legfőbb garanciája a munkából származó jövedelem. Minél magasabb az iskolai végzettsége a munkavállalónak annál nagyobb az esélye annak, hogy érdeklődésének és képességeinek megfelelő munkát tud végezni. A fogyatékossággal élő személyek iskolai végzettsége azonban elmarad a többségi társadalom tagjaitól, felsőfokú végzettségük pedig különösen alacsony. Az esélyegyenlőség megvalósulása érdekében a fogyatékossággal élő személyek kedvezményeket, támogatásokat vehetnek igénybe továbbtanulásuk, valamint tanulmányaik során. A kutatás kvalitatív, féligstrukturált interjú módszerével tárja fel, hogy az egyetemi esélyegyenlőségi szolgáltatások hogyan segítik a fogyatékossággal élő hallgatók felsőfokú tanulmányait, támogatják-e álláskeresésüket, munkaerő-piaci beilleszkedésüket. A kutatás kiterjedt annak vizsgálatára is, hogy a családi háttér, illetve a korábbi (általános és közép-) iskolai tanulmányok hogyan járultak hozzá a megkérdezettek továbbtanulásához.­ A kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy az egyetemi esélyegyenlőségi szolgáltatások eredményesen járulnak hozzá a tanulmányok sikeres befejezéséhez, illetve a további munkaerő-piaci szerepvállaláshoz. A család és a szülők, valamint az integrált keretek között folytatott tanulmányok jelentős szerepet játszanak abban, hogy a fogyatékossággal élő diákok az egyetemi továbbtanulás mellett döntenek.