Keresés
Keresési eredmények
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2016. 2. (4.)
1-114Megtekintések száma:90Különleges Bánásmód, 2016. 2. (4.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2015. 1. (2.)
1-103Megtekintések száma:86Különleges Bánásmód, 2015. 1. (2.) - teljes szám
-
Tíz év a különleges bánásmód szolgálatában: a köszönet szavai a Különleges Bánásmód Folyóirat jubileumi évfordulója alkalmából
7-18Megtekintések száma:492014-ben indult útjára a Különleges Bánásmód folyóirat, azzal a céllal, hogy teret nyújtson a különleges bánásmódot igénylő (sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel élő és kiemelten tehetséges) gyermekekkel/tanulókkal/személyekkel kapcsolatos hazai és nemzetközi publikációknak. Mára már a Különleges Bánásmód a hazai és nemzetközi tudományos listák egyik elismert, sok szerző által jegyzett folyóirata (ezt bizonyítja, az utóbbi években megjelent közel 400 tanulmány, mely 313 fő hazai és nemzetközi szerző tollából jelent meg). Jelen tanulmányban a köszönet és a hála gondolatait szeretnénk kifejezni mindazoknak, akik hozzájárultak a folyóirat ilyen hosszú időn keresztül történő megjelenéséhez, fennmaradásához.
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021. 7. (4.)
1-118Megtekintések száma:212Különleges Bánásmód, 2021. 7. (4.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2020. 6. (4.) - TELJES SZÁM
1-111Megtekintések száma:212Különleges Bánásmód, 2020. 6. (4.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2017. 3. (2.)
1-122Megtekintések száma:106Különleges Bánásmód, 2017. 3. (2.) - teljes szám
-
Különleges Bánásmód, 2024.10(2)
1-107Megtekintések száma:19Különleges Bánásmód folyóirat, 2024.10. évf.(2) - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2022. 8. (2.)
1-167Megtekintések száma:115Különleges Bánásmód folyóirat, 2022. 8. (2.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021.7.(1)
1-126Megtekintések száma:253KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021.7.(1) -teljes lapszám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2019. 5. (3.)
1-120Megtekintések száma:109Különleges Bánásmód, 2019. 5. (3.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2023. 9. (3.)
1-168Megtekintések száma:116Különleges Bánásmód folyóirat, 2023.9.évf.(3) - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021. 7. (3.)
1-119Megtekintések száma:200Különleges Bánásmód, 2021. 7. (3.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021. 7. (2.)
1-138Megtekintések száma:278Különleges Bánásmód, 2021. 7. (2.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD INTERDISZCIPLINÁRIS FOLYÓIRAT, 2023. 9. (1.)
1-210Megtekintések száma:173Különleges Bánásmód folyóirat, 2023. 9. évf. (1) - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (4.)
1-107Megtekintések száma:134Különleges Bánásmód, 2018. 4. (4.) - teljes szám
-
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK REGGIO EMILIA JELLEGŰ MEGKÖZELÍTÉSE
149-168Megtekintések száma:237A tanulmány célja annak feltárása, hogy milyen módon foglalkozik a “Reggio Emilia” a sajátos nevelési igényű gyermekekkel. A tanulmány a Reggio Emilia megközelítésben alkalmazott kutatók (például Vygotsky, Gardner, Piaget, Bronfenbrenner, Bruner és Dewey) elméleteit tárgyalja. A Reggio Emilia megközelítés segíthet a sajátos igényű gyermekek tanulási képességeinek optimalizálásában, megkönnyíti a tapasztalatokon keresztül történő tanulást és lehetőséget, bátorságot ad nekik, hogy kipróbáljanak valami újat. A cikk célja annak vizsgálata, hogy a Reggio Emilia megközelítés milyen mértékben segítheti a sajátos nevelési igényű gyermekek kreativitásának fejlődését, valamint, hogy bemutassa a sajátos nevelési igényű gyermekek korai nevelése során alkalmazható Reggio Emilia nevelési formákat.
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (2.)
1-98Megtekintések száma:122Különleges Bánásmód, 2018. 4. (2.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2016. 2. (3.)
1-104Megtekintések száma:107Különleges Bánásmód, 2016. 2. (3.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (1.)
1-91Megtekintések száma:105Különleges Bánásmód, 2018. 4. (1.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2016. 2. (1.)
1-112Megtekintések száma:87Különleges Bánásmód, 2016. 2. (1.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2020. 6. (2.)
1-139Megtekintések száma:212Különleges Bánásmód, 2020. 6. (2.) - teljes szám
-
KÜLÖN? EGYÜTT? MERRE TOVÁBB?
147-156Megtekintések száma:97Hazánkban a gyógypedagógia története során a nagy múltra visszatekintő szegregált gyógypedagógiai intézmények létrejötte és több szempontból sikeres működése után jutott el a köznevelés az együttnevelés sokféle formájához, melynek útjai a mai napig sem akadálymentesek. Ezen problémák ráirányítják a figyelmet arra, hogy az nevelési-oktatási rendszer működésében sok-sok változtatásra lenne szükség. A pedagógusok állandó és permanens fejlesztése, a tanulási módszerek innovatív megújítása nélkül, aligha várhatók el sikerek. Ennek kapcsán azonban további fontos kérdések is felmerülnek. Jelen tanulmány elsősorban arra fókuszál, hogy a múlt tükrében jelenleg merre, milyen irányba vezető folyamatokkal lehet találkozni. Az aktuális kérdések boncolgatása közben két, az elmúlt időszakban lezáruló kutatás (Szabóné, 2022; Trembulyák, 2022) néhány eredményének kiemelése, összekapcsolása, a tanulmány témájának kontextusába helyezése által szeretnénk újabb értelmezési keretekkel szolgálni. A tanulmány célja továbbá, hogy ráirányítsa a figyelmet arra a napjainkban megfigyelhető tendenciára is, hogy az együttnevelésben alapfokon részt vett sajátos nevelési igényű tanulók iskolai életútja a középszintű oktatásba ívelve hatványozottan nehezítetté válik. Ezáltal pedig nem csupán a pályaválasztási, hanem a sikeres társadalmi beilleszkedési lehetőségek is jelentősen szűkülhetnek.
-
AZ AUGMENTATÍV ÉS ALTERNATÍV KOMMUNIKÁCIÓ MEGJELENÉSE AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT GYERMEKEKET ELLÁTÓ ÓVODÁKBAN
35-44Megtekintések száma:287Jelen tanulmány az augmentatív és alternatív kommunikáció megjelenésére fókuszál az értelmileg akadályozott gyermekeket ellátó óvodákban. Az augmentatív és alternatív kommunikáció (AAK) lehetővé teszi, hogy a hangzó beszéd sérülése vagy hiánya következtében az egyén képes legyen a kommunikációs szándékát valamilyen módon kifejezni (Kálmán, 2006). A vizsgálat során értelmileg akadályozott gyermekeket ellátó óvodákban dolgozó gyógypedagógusok véleményét és személyes tapasztalatainak a felmérésére került sor kérdőíves formában az AAK használatával kapcsolatban. A kérdőívet N=21 gyógypedagógus végzettségű nő töltötte ki, akik mind fővárosi óvodákban dolgoznak. Az eredmények azt mutatják, hogy az értelmileg akadályozott gyermekek többségének szüksége van AAK-ra. A megkérdezett gyógypedagógusok mindegyike alkalmazza az AAK-t a pedagógiai munkája során, és legtöbbjük fejlesztési helyzetekben teszik azt. Mivel egy fiatal tudományágról van szó, ezért még számos nehézség adódik a használatával kapcsolatban, további kutatásra érdemes területek merülhetnek fel a témával kapcsolatban.
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD INTERDISZCIPLINÁRIS FOLYÓIRAT, 2022. 8. (4.)
1-126Megtekintések száma:203Különleges Bánásmód Interdiszciplináris folyóirat, 2022. 8. (4.) - teljes szám
-
A KÖTÖTT FORMÁJÚ MOZGÁSTEVÉKENYSÉG A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK SZEMSZÖGÉBŐL
125-132Megtekintések száma:100Általánosan elfogadott tény, hogy minden gyermek különböző fejlődési ütemet követ. A testnevelésen, mozgástevékenységen való részvétel főszereplői a gyermekek és a pedagógus. A sajátos nevelésű igényű gyermekek számára a testnevelés, mozgástevékenységen való aktív részvétel, a pedagógusok számára pedig az adaptált testnevelés, mozgástevékenység megtartása jelenthetnek kihívást. A cikk fókusza a sajátos nevelésű igényű gyermekek fizikai aktivitása és azon módszerek, amelyek segítik őket az aktív életmód kialakításában. A tanulmány a testnevelés adaptálása és az egyénre szabott programok használatának jelentőségét hangsúlyozza annak érdekében, hogy minden gyermek sikeresen részt vegyen a testnevelési tevékenységekben. A téma azonban nem újkeletű, és a szerző rámutat a külföldi és hazai kutatásokra, amelyek a sajátos nevelésű igényű gyermekek kötött formájú fizikai tevékenységének fontosságát vizsgálják. Az újdonság azonban az, hogy a cikk a gyermek szemszögéből vizsgálja a témát és fókuszál a megoldásokra. A közlemény egy állandó folyamatot emel ki annak érdekében, hogy minden gyermek sikeresen részt vehessen a testnevelési tevékenységekben. A cikk részletesen tárgyalja a testnevelés, mozgástevékenység adaptálásának lehetőségeit, amelyek kielégítik a sajátos nevelésű igényű gyermekek egyedi igényeit, melyek a következő témaköröket érintik: a sajátos nevelésű igényű gyermekek jellemzői, a fizikai aktivitás fontossága, az adaptált testnevelési programok, a pszichomotoros területen belüli problémák kezelése, a sikeres részvétel biztosítása, valamint a módosítási lehetőségek és javaslatok.